Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
1978. március 24., péntek o dUSHíEí Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) a ki- és beutazások feltételeinek megkönnyítéséért. Intézkedéseink sorából külön kiemelem azt a nemrég született kormányhatározatot, amellyel 1978. január elsejétől kezdve a nem szocialista országok beutazó állampolgárainál is eltöröltük a valutabeváltási kötelezettséget. A törvényjavaslat az üzletek nyiltva tartásáról is rendelkezik. Eszerint a nyitva tartást úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlási szokásainak, munkafeltételeinek. A törvényjavaslat rendelkezései szinte minden pontban érintik a kereskedelmi dolgozókat. Ezek közül kiemelném a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét. Ennek ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonságainak feltüntetésére és a vásárlói jogokra. Nagyon fontosak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a kereskedelmi dolgozók alkalmazási feltételeit határozzák meg. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdek- védelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását s a fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat valamennyi fejezete magában foglalja. A kereskedelem a vásárlók érdekeit az áruforgalmi folyamat minden fázisában köteles figyelembe venni. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén — a vásárló kárát, minden küCsikós-Nagy felszólalása A termékforgalmazás jelenlegi rendjét — kezdte beszédét az államtitkár — az 1968. évi gazdasági reform vezette be. Ekkor helyeztük kereskedelmi alapra a termelés anyagi-műszaki ellátását. A kereskedelmi szabályoknak megfelelően azóta itt is, csak úgy mint a fogyasztási cikkeknél szabad árucsere és több csatornás értékesítés érvényesül. A termelés és elosztás folyamataiba a kormány csak a feltétlenül szükséges mértékben, a népgazdasági terv szabályozásának megfelelően avatkozik be. Központilag csak a húst és húskészítményeket osztjuk el. A lakosság biztonságos kenyér- és lisztellátása érdekében a búza, de általában a gabona csak a kormány külön hozzájárulásával exportálható. A lakosság biztonságos ellátása érdekében néhány terméknél a termelőket a belkereskedelmi vállalatokkal szállítási szerződéskötésre szólítjuk fel. A lakosság áruellátása évek óta kielégítő, de azért gyakoriak az időszaki áruhiányok. Ebben eseti, elkerülhetetlen, előre nem látható tényezők is szerepet játszanak, amelyeket nem mindig tudunk készletekkel áthidalni. A szerződési fegyelem lazaságai is zökkelön felhívás, kérelem, igény- bejelentés nélkül meg kell téríteni. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozó^ ezekről a kérdésekről pontos felvilágosítást adjanak. Az előterjesztett törvényjavaslatot körülbelül 30 érvényes jogszabály támasztja alá. Eleknek a jogszabályoknak egy részét a törvény előírásaihoz igazodóan módosítani kell. Ugyanakkor a törvény végrehajtása néhány új jogszabály kiadását is- szükségessé teszi. A jogszabályrendezésnél megkülönböztetett figyelmet fordítunk majd a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésére és áttekinthetőségére is. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat rendelkezései előremutatóak és megfelelnek azoknak a társadalmi és gazdasági követelményeknek, amelyek a népgazdaság hosszú távú fejlődési programjából a kereskedelemre hárulnak. A fejlődésben szerepet játszik a termelés hatékonysága, mennyisége, minősége, az importlehetőségek, a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Ha - azonban minden területen a törvény betűjének és szellemének megfelelően dolgoznak, ez önmagában a munka színvonalának emelkedését jelenti. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett javaslatot vitassa meg és fogadja el — mondotta befejezésül a miniszter. Béla nőkre vezetnek az áruellátásban. E problémák nagymértékben csökkennének, ha az iparvállalatok folyamatos szállításra rendezkednének be és nemcsak a szerződéses időszak végére vállalnának szállítási kötelezettséget. Ennek előmozdítását szolgálja az a rendelkezés, amely az ütemes szállításban teremt anyagi érdekeltséget. Beépítettük az „idő — pénz” elvét a szerződéses kapcsolatok rendszerébe. A tervezett intézkedések körében azoknak adunk elsőbbséget, amelyek nem igényelnek újabb kiadásokat, sőt megtakarítást is hozhatnak. A pénzügyi támogatásokra gondolok. Ha egy rosz- szul vezetett és ezért rossz hatékonysággal működő vállalat sikerrel hivatkozhat objektív okokra és ezért könnyen juthat pénzügyi támogatáshoz, akkor a következő lépés az, hogy megfeledkezik a társadalmi termelésben betöltött szerepéről. A vállalatokkal meg kell értetnünk: nem az minősíti munkájukat, hogy milyen a kapcsolatuk a felügyeleti szervekkel, hanem a termelési kooperációban való helytállás. A pénzügyi támogatáson keresztül az alkatrész- és a törzsegység- gyártó vállalatok számára világossá kell tenni, hogy gazdasági eredményeiket elsősorban az határozza meg, miképpen értékesíthető a végtermék. A végterméket előállító vállalatok számára pedig azt, hogy exportmunkájukat elsősorban a külföldi átvevő minősíti. A belkereskedelemről beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása árpolitikánk áttekintésére is megfelelő keretül szolgál. A fogyasztói árak zömét a belkereskedelmi vállalatok a felvásárló vállalatokkal, illetve az iparvállalatokkal létesített szerződésekben határozzák meg és változtatják. A belkereskedelmi vállalatok konkrét ármunkája általában kiváló. Mindenesetre jobb, mint korábban, amikor ezt a munkát a központi állami szervek, adott esetekben az árhivatal végezték. Ha valamit tanulhattunk az elmúlt évtizedek árképzési gyakorlatából, akkor ez az, hogy az ármegállapítást nem célszerű kivonni azoknak a gazdasági szervezeteknek a hatásköréből, akik a gyártásért és a lakosság ellátásáért elsősorban viselik a felelősséget. A belkereskedelmi vállalatok általában nagyfokú körültekintéssel oldják meg konkrét ármunkájukat, ehhez kormányzati támogatást is kapnak. Az árucserében a termelő vállalat fölényben van a fogyasztóval szemben. A fogyasztó fokozott védelemre szorul. Ezt veszi figyelembe a tisztességtelen haszonra vonatkozó jogalkotás, amikor megkülönbözteti az indokolt és az indokolatlan áremelések eseteit. Ha ez indokolatlan, ezt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke meghatározott időre elhalaszthatja. Társadalmunk elfogadja, de legalábbis tudomásul veszi ezt az árpolitikát. Joggal sérelmezi viszont az ár körüli visszásságokat. A fogyasztói árváltozásokról a lakosságot a sajtó, a rádió, a televízió tájékoztatja. A központi árváltozásokról árhivatali közlemény ad információt. A piaci tényezők nyomán bekövetkező változásokról a tájékoztatás kötelezettsége a vállalatokra hárul. A jogos sérelmek elsősorban az árdrágító bűncselekményekkel kapcsolatosak. Ezeket az árellenőrzés fokozásával igyekszünk megelőzni, feltárni. Az árellenőri apparátust az elmúlt években megerősítettük. Az illetékes szervek évente 100 ezer árellenőrzést tartanak. Ezek 70 százalékára a belkereskedelemben kerül sor. Az árellenőrzés a tipikus visszásságokra összpontosít. Ezek: a zöldség- és gyümölcskereskedelemben az osztályos áruk felminősítése; az élelmsizer- kereskedelemben a súlycsonkítás. a divatiparokban a termékcserélődésen alapuló nyerészkedés. Az évi 100 ezer árellenőrzés inkább sok, mint kevés. Amire viszont törekednünk kell, az az, hogy emeljük az árellenőrzés színvonalát és az árdrágítókkal, szabálysértőkkel szemben következetesebben éljünk a jogszabály adta lehetőségekkel. A belkereskedelemről beterjesztett javaslat törvénybe iktatása — zárta beszédét az államtitkár — ,a fogyasztói árpolitika számára is jobb feltételeket teremt. * * * Molnár Frigyes Bács megyei képviselő, a SZŐ VOSZ elnöke elégedetten nyugtázta, hogy a javaslat érvényesíti a szövetkezeti törvény szellemét, s a szövetkezetek súlyuknak és fontosságuknak megfelelően szerepelnek. A törvénytervezet új és az eddiginél nagyobb feladatokat állít a községekben, az apró falvakban és a tanyákon működő fogyasztási szövetkezetek elé. Az ÁFÉSZ-ek évente mintegy 10 milliárd forintnyi élelmiszert és iparcikket értékesítenék a vidéki településeken. Fejlődött a szövetkezetek vendéglátó szolgáltatása is, összességében segítve a falusi fogyasztási szerkezet korszerűsítését. r • * * Az expozé elhangzása után Ispánovits Márton Bács megyei, Novics János Baranya megyei, Vilmányi Mária Hajdú megyei, Antal Imre Pest megyei, Komócsin Mihály Csongrád megyei, Kovács Istvánná Pest megyei, Szigethy Dezső Győr-Sopron megyei, Kovács Károly budapesti, Kiss Imre, Borsod megyei, Fritz ' László Zala megyei, Vargáné Tóth Rozália budapesti, Varga Sándor szolnoki, Pethő Ferenc Szabolcs megyei képviselő felszólalása után Sághy Vilmos miniszter válaszolt a hozzászólásokra. Ezzel a tavaszi ülésszak első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János çs Raff ai Sarolta — véget ért. Pénteken Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával folytatja munkáját az országgyűlés. (MTI) Elhunyt Ortutay Gyula Hosszú, súlyos betegség után szerdán, 68 éves korában elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlési képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Házafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke, az MTA néprajzi kutatócsoportjának igazgatója. Temetéséről később intézkednek. — A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA, — A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA, — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Ortutay Gyula 1910. március 24-én, Szabadkán született, iskoláit Szegeden végezte. Itt járt egyetemre, ahol klasszika-filológiával, pszichológiával, irodalomtörténettel és néprajzzal foglalkozott. Egyik alapítója és vezetője volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma néven működő baloldali értelmiségi csoportnak. Már a felszabadulás előtt írott tanulmányaiban az orosz és a szovjet kutatások követésére hívta fel a figyelmet. Népművészeti, tudománytörténeti, elméleti és módszertani munkák egész sorát írta ezekben az években: ekkor keletkezett A magyar népismeret, A székely népballadák, a Magyar népköltési gyűjtemények története, s a kétkötetes A magyar népművészet. Tudományos kutatása mellett korán bekapcsolódott a haladó politikai mozgalmakba. Egyik szervezője volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. A felszabadulás után a Kisgazdapárt balszárnyfl- hoz tartozott. A Rádiót, a Magyar Távirati Irodát, a Filmhíradót egyesítő Magyar Központi Híradó elnökeként tevékenykedett 1945—1946-ban. Nem sokkal később, 1947—50 között vallás- és közoktatás- ügyi miniszterként dolgozott, nevéhez fűződik az iskolák államosítására tett törvényjavaslat kidolgozása, beterjesztése. A magyar múzeumügy és műemlékvédelem újjászervezője 1950—1953 között, a Múzeumok Országos Központjának vezetőjeként. Az ellenforradalom után, 1957-től hét éven át volt a Hazafias Népfront főtitkára, majd haláláig egyik alelnöke. Az országgyűlésnek a felszabadulás óta megszakítás nélkül tagja és a kulturális bizottságnak 1970-től több cikluson át elnöke volt. 1958 óta vett részt az Elnöki Tanács munkájában. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökévé 1964-ben választották meg. A Magyar Tudományos Akadémiának 1945-ben lett levelező, 1958- ban pedig rendes tagja. A magyar néprajztudománynak vitathatatlanul legnagyobb hazai és nemzetközi tekintélye volt. Több külföldi akadémia választotta tagjává és számos nemzetközi tudományos szervezet hívta meg vezetőségébe. Megszervezője volt a nemzetközi finnugor kongresszusoknak, évekig vezette a finn—magyar kulturális vegyes bizottság munkáját. Sokoldalú munkásságát Állami Díjjal, a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjével és számos más magas hazai és külföldi állami kitüntetéssel ismerték el. Közéleti és tudományos munkájával jelentős mértékben járult hozzá a szocialista társadalmat építő népünk felemelkedéséhez, a nemzetek együttműködéséhez és egymás értékeinek jobb megismeréséhez. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a hazai és a nemzetközi tudományos, kulturális életet. Munkavédelmi felelősök továbbképzése tait ismertette, különös fiBékéscsa'bán, a Pedagógus Továbbképzési Intézetben március 22-én, délelőtt koordinációs értekezleten vettek részt a megye középfokú oktatási intézményeinek munkavédelmi felelősei, valamint a járási-városi munkavédelmi megbízottak. A tájékoztatón Szendihorváth Ernő, a Pedagógus Továbbképzési Intézet munkatársa értékelte a megyei tanács művelődésügyi osztálya által végzett dokumentálás vizsgálat tapasztalatait, amelyet a megye oktatási és közművelődési intézményeiben folyó tevékenységről készítették. Második napirendi pontként Raffay József, megyei tanácsos a Békés megye valamennyi intézményét érintő munkavédelmi terv feladagyelmet szentelve az oktatási és közművelődési intézmények munkavédelmi tevékenységének. Kiemelte a megelőzés szerepét a munka- védelemben, s az egységes munkakörülmények továbbfejlesztésének szükségességét. Ezt követően Valentinyi Márton, az SZMT munkavédelmi osztályvezetője körvonalazta a munkavédelmi megbízottak feladatkörét, és tájékoztatást adott az előforduló üzemi balesetek kivizsgálásának rendjéről. Az előadásokat követő hozzászólásokból kiderült, hogy a résztvevők továbbra is szükségesnek tartják a rendszeres tájékoztatást és továbbképzést. „Miénk a kiállítóterem” A címben szereplő jelmondattal új kezdeményezés született az orosházi ifjúsági házban: a városban működő úttörőcsapatok kiállításon mutatkoznak be egymásnak, és a nagyközönségnek. Elsőként a József Attila úttörő- csapat rendezett kiállítást Iskolánk életéből címmel. A következő a Kulich Gyula úttörőcsapat, melynek Csapatunk munkájából című kiállítása március 24-én, pénteken délután nyílik, és március 31-ig tekinthető meg. Sokféle látnivaló akad ezeken a bemutatkozásokon; felsorakoztatják a kisdobosok, úttörők egész évi munkájának legszebb darabjait, gondosan vezetett rajz- és őrsi naplókat. Számos jó ötletet szerezhetnek így egymástól a pajtások, akik szorgalmasan látogatják a kiállításokat.
