Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

1978. március 24., péntek o dUSHíEí Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) a ki- és beutazások feltéte­leinek megkönnyítéséért. In­tézkedéseink sorából külön kiemelem azt a nemrég szü­letett kormányhatározatot, amellyel 1978. január else­jétől kezdve a nem szocialis­ta országok beutazó állam­polgárainál is eltöröltük a valutabeváltási kötelezettsé­get. A törvényjavaslat az üzle­tek nyiltva tartásáról is ren­delkezik. Eszerint a nyitva tartást úgy kell megállapíta­ni, hogy az megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlá­si szokásainak, munkafelté­teleinek. A törvényjavaslat rendel­kezései szinte minden pont­ban érintik a kereskedelmi dolgozókat. Ezek közül ki­emelném a vásárlók tájékoz­tatásának kötelezettségét. Ennek ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonsá­gainak feltüntetésére és a vásárlói jogokra. Nagyon fontosak a törvényjavaslat­nak azok a rendelkezései, amelyek a kereskedelmi dol­gozók alkalmazási feltételeit határozzák meg. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdek- védelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jo­gait, tiltja a vásárlók meg­tévesztését és megkárosítását s a fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat va­lamennyi fejezete magában foglalja. A kereskedelem a vásárlók érdekeit az árufor­galmi folyamat minden fá­zisában köteles figyelembe venni. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon törté­nő megkárosítása esetén — a vásárló kárát, minden kü­Csikós-Nagy felszólalása A termékforgalmazás je­lenlegi rendjét — kezdte be­szédét az államtitkár — az 1968. évi gazdasági reform vezette be. Ekkor helyeztük kereskedelmi alapra a ter­melés anyagi-műszaki ellátá­sát. A kereskedelmi szabá­lyoknak megfelelően azóta itt is, csak úgy mint a fo­gyasztási cikkeknél szabad árucsere és több csatornás értékesítés érvényesül. A termelés és elosztás folyama­taiba a kormány csak a fel­tétlenül szükséges mértékben, a népgazdasági terv sza­bályozásának megfelelően avatkozik be. Központilag csak a húst és húskészítmé­nyeket osztjuk el. A lakosság biztonságos kenyér- és liszt­ellátása érdekében a búza, de általában a gabona csak a kormány külön hozzájáru­lásával exportálható. A la­kosság biztonságos ellátása érdekében néhány terméknél a termelőket a belkereske­delmi vállalatokkal szállítási szerződéskötésre szólítjuk fel. A lakosság áruellátása évek óta kielégítő, de azért gyakoriak az időszaki áru­hiányok. Ebben eseti, elke­rülhetetlen, előre nem lát­ható tényezők is szerepet játszanak, amelyeket nem mindig tudunk készletekkel áthidalni. A szerződési fe­gyelem lazaságai is zökke­lön felhívás, kérelem, igény- bejelentés nélkül meg kell téríteni. A jogok érvényesí­téséhez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jo­gait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait min­den üzletben jól látható he­lyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a keres­kedelmi dolgozó^ ezekről a kérdésekről pontos felvilágo­sítást adjanak. Az előterjesztett törvényja­vaslatot körülbelül 30 érvé­nyes jogszabály támasztja alá. Eleknek a jogszabályoknak egy részét a törvény előírá­saihoz igazodóan módosítani kell. Ugyanakkor a törvény végrehajtása néhány új jog­szabály kiadását is- szüksé­gessé teszi. A jogszabályren­dezésnél megkülönböztetett figyelmet fordítunk majd a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésé­re és áttekinthetőségére is. A belkereskedelemről szó­ló törvényjavaslat rendelke­zései előremutatóak és meg­felelnek azoknak a társadal­mi és gazdasági követelmé­nyeknek, amelyek a népgaz­daság hosszú távú fejlődési programjából a kereskede­lemre hárulnak. A fejlődés­ben szerepet játszik a ter­melés hatékonysága, mennyi­sége, minősége, az importle­hetőségek, a vezetési színvo­nal összessége és még sok más tényező. Ha - azonban minden területen a törvény betűjének és szellemének megfelelően dolgoznak, ez önmagában a munka színvo­nalának emelkedését jelenti. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesz­tett javaslatot vitassa meg és fogadja el — mon­dotta befejezésül a miniszter. Béla nőkre vezetnek az áruellá­tásban. E problémák nagy­mértékben csökkennének, ha az iparvállalatok folyamatos szállításra rendezkednének be és nemcsak a szerződéses időszak végére vállalnának szállítási kötelezettséget. En­nek előmozdítását szolgálja az a rendelkezés, amely az ütemes szállításban teremt anyagi érdekeltséget. Beépí­tettük az „idő — pénz” elvét a szerződéses kapcsolatok rendszerébe. A tervezett intézkedések körében azoknak adunk el­sőbbséget, amelyek nem igé­nyelnek újabb kiadásokat, sőt megtakarítást is hozhat­nak. A pénzügyi támogatá­sokra gondolok. Ha egy rosz- szul vezetett és ezért rossz ha­tékonysággal működő vállalat sikerrel hivatkozhat objek­tív okokra és ezért könnyen juthat pénzügyi támoga­táshoz, akkor a következő lépés az, hogy megfeledke­zik a társadalmi termelés­ben betöltött szerepéről. A vállalatokkal meg kell ér­tetnünk: nem az minősíti munkájukat, hogy milyen a kapcsolatuk a felügyeleti szervekkel, hanem a terme­lési kooperációban való helytállás. A pénzügyi tá­mogatáson keresztül az al­katrész- és a törzsegység- gyártó vállalatok számára vi­lágossá kell tenni, hogy gazda­sági eredményeiket elsősor­ban az határozza meg, mi­képpen értékesíthető a vég­termék. A végterméket elő­állító vállalatok számára pe­dig azt, hogy exportmunká­jukat elsősorban a külföldi átvevő minősíti. A belkereskedelemről be­terjesztett törvényjavaslat tárgyalása árpolitikánk átte­kintésére is megfelelő kere­tül szolgál. A fogyasztói árak zömét a belkereskedelmi vállalatok a felvásárló vál­lalatokkal, illetve az iparvál­lalatokkal létesített szerződé­sekben határozzák meg és változtatják. A belkereske­delmi vállalatok konkrét ár­munkája általában kiváló. Mindenesetre jobb, mint ko­rábban, amikor ezt a mun­kát a központi állami szer­vek, adott esetekben az ár­hivatal végezték. Ha valamit tanulhattunk az elmúlt évtizedek árképzési gyakorlatából, akkor ez az, hogy az ármegállapítást nem célszerű kivonni azoknak a gazdasági szervezeteknek a hatásköréből, akik a gyártá­sért és a lakosság ellátásáért elsősorban viselik a felelős­séget. A belkereskedelmi vállala­tok általában nagyfokú kö­rültekintéssel oldják meg konkrét ármunkájukat, eh­hez kormányzati támogatást is kapnak. Az árucserében a termelő vállalat fölényben van a fogyasztóval szemben. A fogyasztó fokozott véde­lemre szorul. Ezt veszi figye­lembe a tisztességtelen ha­szonra vonatkozó jogalkotás, amikor megkülönbözteti az indokolt és az indokolatlan áremelések eseteit. Ha ez indokolatlan, ezt az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke meghatározott időre elhalaszthatja. Társadalmunk elfogadja, de legalábbis tudomásul ve­szi ezt az árpolitikát. Joggal sérelmezi viszont az ár körü­li visszásságokat. A fogyasz­tói árváltozásokról a lakos­ságot a sajtó, a rádió, a te­levízió tájékoztatja. A köz­ponti árváltozásokról árhi­vatali közlemény ad infor­mációt. A piaci tényezők nyomán bekövetkező válto­zásokról a tájékoztatás kö­telezettsége a vállalatokra hárul. A jogos sérelmek elsősor­ban az árdrágító bűncselek­ményekkel kapcsolatosak. Ezeket az árellenőrzés foko­zásával igyekszünk megelőz­ni, feltárni. Az árellenőri apparátust az elmúlt évek­ben megerősítettük. Az ille­tékes szervek évente 100 ezer árellenőrzést tartanak. Ezek 70 százalékára a belkereske­delemben kerül sor. Az árel­lenőrzés a tipikus visszássá­gokra összpontosít. Ezek: a zöldség- és gyümölcskereske­delemben az osztályos áruk felminősítése; az élelmsizer- kereskedelemben a súly­csonkítás. a divatiparokban a termékcserélődésen alapuló nyerészkedés. Az évi 100 ezer árellenőrzés inkább sok, mint kevés. Amire viszont töre­kednünk kell, az az, hogy emeljük az árellenőrzés szín­vonalát és az árdrágítókkal, szabálysértőkkel szemben kö­vetkezetesebben éljünk a jogszabály adta lehetőségek­kel. A belkereskedelemről be­terjesztett javaslat törvénybe iktatása — zárta beszédét az államtitkár — ,a fogyasztói árpolitika számára is jobb feltételeket teremt. * * * Molnár Frigyes Bács me­gyei képviselő, a SZŐ VOSZ elnöke elégedetten nyugtázta, hogy a javaslat érvényesíti a szövetkezeti törvény szelle­mét, s a szövetkezetek sú­lyuknak és fontosságuknak megfelelően szerepelnek. A törvénytervezet új és az ed­diginél nagyobb feladatokat állít a községekben, az apró falvakban és a tanyákon mű­ködő fogyasztási szövetkeze­tek elé. Az ÁFÉSZ-ek éven­te mintegy 10 milliárd fo­rintnyi élelmiszert és ipar­cikket értékesítenék a vidé­ki településeken. Fejlődött a szövetkezetek vendéglátó szolgáltatása is, összességé­ben segítve a falusi fogyasz­tási szerkezet korszerűsíté­sét. r • * * Az expozé elhangzása után Ispánovits Márton Bács me­gyei, Novics János Bara­nya megyei, Vilmányi Mária Hajdú megyei, Antal Imre Pest megyei, Komócsin Mi­hály Csongrád megyei, Ko­vács Istvánná Pest megyei, Szigethy Dezső Győr-Sopron megyei, Kovács Károly bu­dapesti, Kiss Imre, Bor­sod megyei, Fritz ' László Zala megyei, Vargáné Tóth Rozália budapesti, Varga Sándor szolnoki, Pethő Fe­renc Szabolcs megyei képvi­selő felszólalása után Sághy Vilmos miniszter válaszolt a hozzászólásokra. Ezzel a tavaszi ülésszak első napja — amelyen az el­nöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János çs Raff ai Sarolta — véget ért. Pénteken Szakács Ödön­nek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával folytatja munkáját az or­szággyűlés. (MTI) Elhunyt Ortutay Gyula Hosszú, súlyos betegség után szerdán, 68 éves korá­ban elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlési képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Házafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke, az MTA néprajzi kutatócsoportjának igazgatója. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. — A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA, — A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA, — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Ortutay Gyula 1910. már­cius 24-én, Szabadkán szüle­tett, iskoláit Szegeden végez­te. Itt járt egyetemre, ahol klasszika-filológiával, pszi­chológiával, irodalomtörté­nettel és néprajzzal foglalko­zott. Egyik alapítója és ve­zetője volt a Szegedi Fiata­lok Művészeti Kollégiuma néven működő baloldali ér­telmiségi csoportnak. Már a felszabadulás előtt írott tanulmányaiban az orosz és a szovjet kutatások követésére hívta fel a fi­gyelmet. Népművészeti, tu­dománytörténeti, elméleti és módszertani munkák egész sorát írta ezekben az évek­ben: ekkor keletkezett A magyar népismeret, A szé­kely népballadák, a Magyar népköltési gyűjtemények története, s a kétkötetes A magyar népművészet. Tudományos kutatása mel­lett korán bekapcsolódott a haladó politikai mozgalmakba. Egyik szervezője volt a Ma­gyar Történelmi Emlékbizott­ságnak. A felszabadulás után a Kisgazdapárt balszárnyfl- hoz tartozott. A Rádiót, a Magyar Távira­ti Irodát, a Filmhíradót egyesítő Magyar Központi Híradó elnökeként tevékeny­kedett 1945—1946-ban. Nem sokkal később, 1947—50 kö­zött vallás- és közoktatás- ügyi miniszterként dolgo­zott, nevéhez fűződik az is­kolák államosítására tett törvényjavaslat kidolgozása, beterjesztése. A magyar mú­zeumügy és műemlékvédelem újjászervezője 1950—1953 között, a Múzeumok Orszá­gos Központjának vezetője­ként. Az ellenforradalom után, 1957-től hét éven át volt a Hazafias Népfront főtitkára, majd haláláig egyik alelnö­ke. Az országgyűlésnek a felszabadulás óta megszakí­tás nélkül tagja és a kultu­rális bizottságnak 1970-től több cikluson át elnöke volt. 1958 óta vett részt az Elnöki Tanács munkájában. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat elnökévé 1964-ben választották meg. A Magyar Tudományos Akadémiának 1945-ben lett levelező, 1958- ban pedig rendes tagja. A magyar néprajztudo­mánynak vitathatatlanul leg­nagyobb hazai és nemzetközi tekintélye volt. Több külföl­di akadémia választotta tag­jává és számos nemzetközi tudományos szervezet hívta meg vezetőségébe. Megszer­vezője volt a nemzetközi finnugor kongresszusoknak, évekig vezette a finn—ma­gyar kulturális vegyes bi­zottság munkáját. Sokoldalú munkásságát Ál­lami Díjjal, a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjével és számos más magas hazai és külföldi állami kitüntetés­sel ismerték el. Közéleti és tudományos munkájával jelentős mérték­ben járult hozzá a szocia­lista társadalmat építő né­pünk felemelkedéséhez, a nemzetek együttműködésé­hez és egymás értékeinek jobb megismeréséhez. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a hazai és a nemzetközi tudományos, kul­turális életet. Munkavédelmi felelősök továbbképzése tait ismertette, különös fi­Békéscsa'bán, a Pedagógus Továbbképzési Intézetben március 22-én, délelőtt ko­ordinációs értekezleten vet­tek részt a megye középfokú oktatási intézményeinek munkavédelmi felelősei, va­lamint a járási-városi mun­kavédelmi megbízottak. A tájékoztatón Szendihorváth Ernő, a Pedagógus Tovább­képzési Intézet munkatársa értékelte a megyei tanács művelődésügyi osztálya által végzett dokumentálás vizsgá­lat tapasztalatait, amelyet a megye oktatási és közműve­lődési intézményeiben folyó tevékenységről készítették. Második napirendi pont­ként Raffay József, megyei tanácsos a Békés megye va­lamennyi intézményét érintő munkavédelmi terv felada­gyelmet szentelve az oktatá­si és közművelődési intézmé­nyek munkavédelmi tevé­kenységének. Kiemelte a megelőzés szerepét a munka- védelemben, s az egységes munkakörülmények tovább­fejlesztésének szükségességét. Ezt követően Valentinyi Márton, az SZMT munkavé­delmi osztályvezetője körvo­nalazta a munkavédelmi megbízottak feladatkörét, és tájékoztatást adott az előfor­duló üzemi balesetek ki­vizsgálásának rendjéről. Az előadásokat követő hozzászólásokból kiderült, hogy a résztvevők továbbra is szükségesnek tartják a rendszeres tájékoztatást és továbbképzést. „Miénk a kiállítóterem” A címben szereplő jelmon­dattal új kezdeményezés született az orosházi ifjúsági házban: a városban működő úttörőcsapatok kiállításon mutatkoznak be egymásnak, és a nagyközönségnek. Első­ként a József Attila úttörő- csapat rendezett kiállítást Iskolánk életéből címmel. A következő a Kulich Gyula úttörőcsapat, melynek Csapa­tunk munkájából című kiál­lítása március 24-én, pén­teken délután nyílik, és március 31-ig tekinthető meg. Sokféle látnivaló akad ezeken a bemutatkozásokon; felsorakoztatják a kisdobo­sok, úttörők egész évi mun­kájának legszebb darabjait, gondosan vezetett rajz- és őrsi naplókat. Számos jó öt­letet szerezhetnek így egy­mástól a pajtások, akik szor­galmasan látogatják a kiállí­tásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents