Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-22 / 69. szám
1978. március 22., szerda o IgljîWKTira Megtartották a tudományos-technikai úttörő- szemle megyei döntőjét Üzemlátogatáson a Békéscsabai Textilfeldolgozóban az úttörő társadalomkutatók vetélkedőjének résztvevői Beszélgetés oroszul, szlovákul az úttörőéletről, kapcsolási rajz készítése, plakáttervezés, vetélkedő földrajzi, történelmi, irodalmi, nyelvtani, politikai, zenei ismeretekből — ilyen és még számos hasonló feladatot kellett megoldaniuk azoknak az úttörőknek, akik a továbbjutásért versenyeztek március 21-én, tegnap a tudományos-technikai úttörőszemle megyei- döntőjén. A versenyen, melyet Békéscsabán, a 9. számú általános iskolában rendezett meg az úttörőszövetség megyei elnöksége, és a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a városi-járási szemlék legjobbjai vettek részt. Háromtagú csapatok rajtoltak a társadalomkutatók, az úttörőtechnikusok, az orosz nyelv, az orosz tagozatos és a szlovák nyelvet tanuló pajtások versenyén. A társadalomkutatók vetélkedőjének résztvevői az írásbeli feladatok megoldása Után ellátogattak a békéscsabai textilfeldolgozóba, s az ott látottakról, hallottakról kérdőívek kitöltésekor adtak számot. Felkeresték az iskola könyvtárát, dallamot költöttek. egy ismert szövegre, „A szocialista forradalóm útján” címmel plakátot terveztek, majd az öt legjobb csapat között nyilvános vetélkedőn dőlt el a helyezések sorrendje. Az úttörőtechnikusok az elméleti feladatok után fúrtak-faragtak, gyakorlati feladatuk egy autój B határőr I civilben is ! határőr ■ ■ ■ ■ Az ünnep általában ■ ! mindenki számára ün- S ; nép. A határvonalon, a ; I határvidéken viszont — ; S az ünneplést illetően — 9 ; mindez nem olyan egy- : : értelmű. Ugyanis a ha- j ; tárőrök, az önkéntesek- ; • kel, községek aktív la- ; ! kosságával együtt őr- S ; ködnek az államhatár : • sérthetetlensége fölött, a j j hétköznapokon, ünnepe- í S ken egyaránt. ■ ■ ■ ■ • Köztudott, hogy mind- { ■ ez szükséges is és köve- • : telmény is, hisz a határ- ; ; őrizet folyamatos. A ha- ■ j társértők sem tesznek ! ; különbséget az ünnepnap : ; és a hétköznapok között. ; • Ezt a szigorú tényt iga- ; ! zolta a gyakorlati élet, j ! amikor Eleken Kutasi ! I Márton, a soproni határ- ■ ! őrkerület egykori határ- | : őre a község egyik bejára- • ■ tánál három idegen, gya- i ; núsan viselkedő személy- ; ! re figyelt fel. Az észle- ! ; lést gyors elhatározás és : ; cselekvés követte. Ha- ; 5 marosan meggyőződött | S arról, hogy határsértők- : 1 kel áll szemben. Erezték i Î ezt a „hívatlan vendé- ; 9 gek" is, és hárman há- ! ; roriafelé akartak mene- : i külni, de Kutasi Márton ; ■ „Dolfi” nevű német ju- • ■ hásza „jobb belátásra” j ! bírta őket. így aztán rö- ; ■ vid idő múlva az eleki | I határnrnrson találták S S magukat. Igaz, hogy cél- : ■ juk nem ez volt, hanem | ; Romániából Magyaror- l I szágon keresztül Auszt- ; ! ria, de az éber határőr j S ezt meghiúsította. busz-leszállás jelző berendezés elkészítése volt. Színvonalas verseny alakult ki a nyelvi vetélkedőkön is. Végül a következők jutottak tovább a tudományos-technikai szemle országos vetélkedőre, melyet júniusban Zánkán rendeznek meg. Az orosz nyelvi versenyt a .nem tagozatosok körében Csefkó Mária—Liker Erika—Bielik Ágnes (Békéscsaba) nyerte. Az orosz tagozatosok vetélkedőjén első a békési Czvet- kó Sándor—Komáromi Ildikó fróvendőg Gyomán Molnár Gábor írót látja vendégül ezekben a napokban a gyomai községi könyvtár. Március 23-án, délután 14 órakor a gimnáziumban középiskolásokkal találkozik, majd 17 órától a sütőipari vállalat szocialista brigádjaival beszélget. Pénteken, 24-én, délután 17 órakor a könyvtárban olvasóival találkozik az író. A gyomai vadászszékházban 19 órára várják az érdeklődők művészvendégüket. Úiabb SZOT-gyógyszálló Bükfürdőn Nyugat-Magyarország gyógyfürdőivel ismerkedtek kedden a hazai idegenforgalmi újságírók. Mosonmagyaróvár, Balf és Bük volt útjuk egy-egy állomása. Bükön Gon da György, a Vas megyei Tanács elnöke sajtó- tájékoztatót tartott a vasi gyógyfürdők, elsősorban Bük fejlesztéséről. Az utóbbit, mint elmondotta, ma már évente fél millióan keresik fel. Rendkívül népszerű a közeli Ausztriában; a külföldi vendégek zöme onnan érkezik. Ez az érdeklődés érlelte meg illetékes osztrák szervek tervét, hogy — egyetértésben a magyar felekkel — beruházást valósítanak meg a fürdőben. A SZOT megépíti a második gyógyszállót. Elkészül az első gyógyszállót a fedett fürdővel összekötő üvegfolyosó, s bővítik a fedett részleget. Üj rendelő- intézet létesül. —Kecskeméti Magdolna, a technikusok legjobbjai: Kúrái Gyula—Nyári Sándor— Karkus Gyula tótkomlósi úttörők. Szlovák nyelvből továbbjutott Petrovszki Pál— Petrovszki Katalin—Szabó György Kétsoprony, a társadalomkutatók közül pedig Lengyel Csaba—Petrovszki Erika—Szikora Hajnalka Csorvás. Az izgalmas versenyekre ellátogatott Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztály vezetője is. Morbiditás : megbetegedési arányszám. Magyarországon lassan 15 éve lesz, hogy utoljára történtek nagyobb kiterjedésű szűrővizsgálattal befejezett általános megbetegedési vizsgálatok. Ezért vált szükségessé és indokolttá egy minisztertanácsi határozat alapján az országos morbiditási vizsgálat 1978. április elsejétől kezdve. Miért van erre szükség? A lakosság egészségi állapotának részletes ismerete nélkül ugyanis nem lehet objektív alapokon felbecsülni az egészségügyi ellátás iránti szükségletet, ennek hiányában pedig csak fogyatékos lehet az intézményhálózat és létszám, azaz a betegellátás szervezetének fejlesztése is. Az általános morbiditási vizsgálat azt célozza, hogy ne csak következtessenek a lakosság szükségleteire, hanem- a lehető legpontosabban megismerjék. Meghitt ünnepség keretében adták át tegnap Békéscsabán az oktatásban, köz- művelődésben kiváló és sokoldalú tevékenységet folytató 16 szakembernek a forradalmi ifjúsági napok alkalmából adományozott kitüntetéseket. „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesültek: Szarvas Andrásné előadó, Csiaki András szakoktató, Kárpáti János szakoktató, Kováts Tibor tanár, Kugyel® Anna tanár. „Szocialista Kultúráért” április 1-MI fl taxiban is kőtelező lesz a biztonsági őv „A biztonsági övék bekapcsolása kötelező!” — magyar, német és angol nyelvű felirat is tájékoztatja a taxiba szálló utast : április 1-től ugyanis a bér gépkocsi vezetőjének és utásainak egyaránt kötelező a sokszor életet mentő öv használata. Mint a Fővárosi Autótaxi Vállalat illetékesei az MTI-nek elmondták, március 15-ig valamennyi gépkocsiba beszerelték az öveket. Az autók jobb első ülésére automata biztonsági övék kerültek. Mivel itthon még nem gyártják a korszerű önműködő biztonsági berendezést, a vállalat Svédországból szerezte be városi forgalmat lebonyolító 2270 taxijába és 183 túragépkocsijába az automata öveket. A hevederek önműködően igazodnak az utas méreteihez, így nem szükséges minden alkalommal állítani hosszukon. A taxisofőr felelős azért, hogy az első ülésen helyet foglaló utas az övét becsatolja és az utazáskor használja. A vezető addig nem indíthatja el járművét, amíg maga és utasa nem kapcsolta be a biztonsági övét. Bemutató a Klubszínházban Ma este 19 órától újabb klasszikus művet mutat be a Jókai Színház Klubszínháza. A felolvasószínpad műsorán ezúttal Katón® József: Jeruzsálem pusztulása című műve szerepel. A rendező Bicskey Károly Jászai-díjas művész. Szereplők : Székely Tamás, Áts Gyula Körösztös István, Cseresnyés Rózsa, Szűcs Ildikó, Zsolnai Júlia, Tímár Zoltán főiskolai hallgató, és még mások a Jókai Színház művészei közül. Tegnap, kedden délután Békéscsabán a megyei tanács kistanácstermében értekezletet rendeztek a városi-járási főorvosok és egészségügyi intézmények vezetői részére, ahol dr. Halmai Zoltán, a vizsgálat megyei vezetője adott részletes tájékoztatást a vizsgálat gyakorlati végrehajtására. Elmondotta egyebek között, hogy a megyénkben ez csaknem 900 embert érint. Az előre kijelölt személyeket Gyulán, Békéscsabán, Dévaványán, Csa- nádapácán Kardoson, Kuná- gotán, Battonyán, Sarkad- keresztáron, Orosházán, Me- zőberényben, Bucsán és Kondoroson tartják megfigyelés alatt, illetve vezetnek róluk részletes nyilvántartást, hogy közülük hányán és hányszor veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A vizsgálat április 1-től 1979. március 31-ig tart. kitüntetésben Sz. Kozák Mária, a békéscsabai Munkácsy Múzeum munkatársa részesült. Miniszteri dicséretben tíz fiatal részesült: Apró Tibor főelőadó, dr. Bállá Ferencné óvónő, Cservekáné Boros Ibolya tanítónő, dr. Dövényi Zoltánná tanár. Kerékgyártó Istvánné vezető óvónő, Králik János szakoktató, Papp Mária úttörőcsa- patvezető tanár, Stefanik Gabriella előadó, Szabó Julianna tanár és Tóth Julianna tanítónő. Oktatási, közművelődési dolgozók kitüntetése Országos morbiditási vizsgálat kezdődik ÉRDEKEINK O téma tulajdonképpen kényes. Érdekeinkről van szó. Mégsem kerülhetjük ki, hiszen a vele kapcsolatos kérdéseket az élet állítja nap mint nap elénk. Emlékszem még a vitákra, tépelődésekre. amelyeket néhány évvel ezelőtt a körösnagyharsányi termelőszövetkezet jövője váltott ki az érdekeltekből. ’ Amikor világossá vált, hogy egy- magukban nem képesek egyről a kettőre jutni, „házastárs” után néztek. A gondok Körösnagyhar- sányban a választással kezdődtek. A községbeliek jobb lehetőségeket láttak abban, ha a Körösszakái közös gazdaságával kötik össze sorsukat, mintha Biharugra • mellett döntenek. Igen ám, csakhogy Körösszakái már más megye. Hova tartozik majd az új termelőszövetkezet? És hadd ne soroljuk, mi minden okozott volna még fejtörést, ha ez a vegyes házasság létrejön? Maradt tehát Biharugra. Tagadhatatlan, hogy egyre sűrűbben hangoznak el olyan vélemények, amelyek szerint időszerű - lenne a megyerendszer felülvizsgálata. Anélkül, hogy ebbe a vitába most magunk is belebonyolódnánk, megállapíthatjuk, hogy nem lehet elvitatni a megyéktől azokat a haladó politikai-gazdasági- kulturális hagyományokat és örökségeket, amelyek végül is politikai, gazdasági rendszerünk, rendünk biztos alapjai immár több mint három évtizede. Más kérdés az, hogy a megyehatárokat — kiváltképp gazdasági életünkben igazán kár lenne úgy felfognunk, mint valamiféle országhatárt, vámhatárt. Ez azonban néhány esetben sajnos nagyon nehezen érhető el. Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha a napjainkban üzembe lépő milliárdos beruházás, a Gyulai Húskombinát. csak Békés megyei lehetne? Egyfelől nem biztos, hogy minden évben szavatolni tudnánk egymagunk a kapacitások teljes kihasználását. Másfelől a jelenlegi népgazdasági helyzetben nem épülhet minden megyében ekkora teljesítőképességű húsfeldolgozó üzem. Harmadszor pedig a szállítások ésszerű megszervezésében végképp nem lehet figyelembe venni a megyehatárokat. Ez esetben sem szabad azonban átesni a ló túlsó oldalára. Amikor ugyanis megyénkből még a miskolci vágóhídra hordták a hízókat, azzal nem a megyék közötti jó kapcsolatokra vonatkozó példákat szaporítottuk. Érdekes módon, eddig a mezőgazdasági termelési rendszereknek sikerült a legzavarmentesebben felülemelkedniük ezen a kérdésen. A Bábolnáról, Nádudvarról, Bajáról kiinduló szálak — tekintet nélkül a tájegységek ilyen-olyan hagyományaira, tekintélyeire — hálózták és hálózzák be ke- resztül-kassul a jó termőtalajú országrészeket. Apropó, termelési rendszerek! Három név jut eszembe: a Füzesgyarmati Lucernatermesztő Rendszer, a Szeghalmi Lucernamag-ter- mesztő Rendszer és a Karcagi Alföldi Fűmagtermelő Rendszer. Nem vagyok szakembere, de mintha ez a három rendszer ugyanannak a folyamatnak különböző fázisaiban fejtené ki tevékenységét. Egy kicsit megosztva ezzel a körzet szellemi, s talán anyagi erőit is. Ha elismerem is, hogy az ossz. népgazdasági érdekkomplexum kialakulásában hatnak és élnek sajátos megyei, ^tájegységi érdekek és megfontolások is, akkor még megértem, hogy ugyanabból a takarmánytermő területből a karcagiak külön részt hasítanak ki maguknak. Nehezebb felfognom viszont, a másik kettő elkülönülésének érveit. Minden bizonyíték és utánajárás nélkül itt nem feltételezhetünk mást, mint azt, hogy a magyar népgazdaság érdekrendszerében a népgazdasági érdek mellett a területi, megyei érdekkel egy időben más érdekek is léteznek. Az ítéletet természetesen nem szabad elhamarkodnunk. Attól, . hogy valami nem népgazdasági, vagy annál valamivel kisebb területre érvényes igény, még lehet jogos. Vegyük példaként a kistermelőket. Egy háztáji igazán messze van attól, hogy akár a népgazdaság egészével, akár egy megyével, vagy csak egy termelőszövetkezettel hasonlítsuk össze. Ennek a háztájinak viszont nagyon is jogos igénye — ha zöldségtermelésre biztatják —, hogy az általa megtermesztett paprikát, hagymát, uborkát, répát értékesíteni tudja. Most sem hagyhatjuk figyelmen kívül viszont, hogy az éremnek két oldala van. Érdekeink ugyanis nem azt kívánják, hogy a háztáji gazdaságok fejetlenül, rend- szertelenül ontsák a zöldséget. Azt kell elérnünk, hogy annyi és olyan zöldség kerüljön a piacra, amennyire és amilyenre szükség van. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a portákat is szerződésekkel vonjuk be terveink teljesítésébe, s közben arra is gondolunk, hogy az egész program sikerének a feldolgozóipar ma már szűknek bizonyuló kapacitásaival ne szabhasson gátat. Ebben az egész körben megint csak azt kell fölmérni, hogy a sok-sok teendőből igényeink és érdekeink szerint kire mit kell rábízni. Iha már itt tartunk, ne hagyjuk ki a kukori- Ica termesztőket sem. Hallani olyan hangokat, hogy a kukoricatermesztés tulajdonképpen nem kényes kérdés, hanem a cukorrépa, a tej, majd a zöldség után most ez az ágazat lépett gazdaságunk divattémái közé. Nagy kár lenne ezt az ügyet így kezelni. Ennél a dolog sokkal kényesebb. A kukorica ugyanis a hús „alapanyaga”. Ha pedig a gyulai és az ország többi húskombinátjába egyre több hízót akarunk szállítani, ahhoz egyre több kukoricára van szükség. Ezt az egyre több kukoricát, pedig egyre nehezebb lesz az egyre fogyó kukoricatermő területen előállítani. Olyan ügy ez tehát, amelynek kapcsán az érdekek és érdekeltségek összegabalyodott hálózatába nagyon is egyenes utat kell vágni. Közös érdekeink kívánják így, azok, amelyek végső soron minden más érdeket meghatároznak! Kőváry E. Péter Tanácskozás a közművelődésről Kétnapos tanácskozásra gyűlnek ma délelőtt Jász- szentlászlón az ország kü- lönző vidékeiről érkező köz- művelődési szakemberek. Az értekezlet témája a két évvel ezelőtt elkezdődött kísérlet, a nyitott előteres művelődési házak közművelődési jelentőségének értékelése. Megyénkben a medgyes- egyházi művelődési házban próbálkoznak ezzel az új formával. A közművelődési szakemberek Jászszentlász- lóról a délutáni órákban érkeznek Medgyesegyházára, ahol folytatják a beszélgetést. Másnap, csütörtökön délelőtt a gyulai Erkel Művelődési Központban vitatják meg a látottakat és meghallgatják a Népművelési Intézet munkatársainak előadását.
