Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

1978. március 22., szerda o IgljîWKTira Megtartották a tudományos-technikai úttörő- szemle megyei döntőjét Üzemlátogatáson a Békéscsabai Textilfeldolgozóban az úttörő társadalomkutatók vetélkedőjének résztvevői Beszélgetés oroszul, szlo­vákul az úttörőéletről, kap­csolási rajz készítése, pla­káttervezés, vetélkedő föld­rajzi, történelmi, irodalmi, nyelvtani, politikai, zenei ismeretekből — ilyen és még számos hasonló feladatot kel­lett megoldaniuk azoknak az úttörőknek, akik a tovább­jutásért versenyeztek már­cius 21-én, tegnap a tudo­mányos-technikai úttörő­szemle megyei- döntőjén. A versenyen, melyet Békéscsa­bán, a 9. számú általános is­kolában rendezett meg az úttörőszövetség megyei el­nöksége, és a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a városi-járási szemlék leg­jobbjai vettek részt. Három­tagú csapatok rajtoltak a társadalomkutatók, az úttö­rőtechnikusok, az orosz nyelv, az orosz tagozatos és a szlovák nyelvet tanuló paj­tások versenyén. A társada­lomkutatók vetélkedőjének résztvevői az írásbeli fel­adatok megoldása Után el­látogattak a békéscsabai textilfeldolgozóba, s az ott látottakról, hallottakról kér­dőívek kitöltésekor adtak számot. Felkeresték az isko­la könyvtárát, dallamot köl­töttek. egy ismert szövegre, „A szocialista forradalóm út­ján” címmel plakátot tervez­tek, majd az öt legjobb csa­pat között nyilvános vetél­kedőn dőlt el a helyezések sorrendje. Az úttörőtechni­kusok az elméleti feladatok után fúrtak-faragtak, gya­korlati feladatuk egy autó­j B határőr I civilben is ! határőr ■ ■ ■ ■ Az ünnep általában ■ ! mindenki számára ün- S ; nép. A határvonalon, a ; I határvidéken viszont — ; S az ünneplést illetően — 9 ; mindez nem olyan egy- : : értelmű. Ugyanis a ha- j ; tárőrök, az önkéntesek- ; • kel, községek aktív la- ; ! kosságával együtt őr- S ; ködnek az államhatár : • sérthetetlensége fölött, a j j hétköznapokon, ünnepe- í S ken egyaránt. ■ ■ ■ ■ • Köztudott, hogy mind- { ■ ez szükséges is és köve- • : telmény is, hisz a határ- ; ; őrizet folyamatos. A ha- ■ j társértők sem tesznek ! ; különbséget az ünnepnap : ; és a hétköznapok között. ; • Ezt a szigorú tényt iga- ; ! zolta a gyakorlati élet, j ! amikor Eleken Kutasi ! I Márton, a soproni határ- ■ ! őrkerület egykori határ- | : őre a község egyik bejára- • ■ tánál három idegen, gya- i ; núsan viselkedő személy- ; ! re figyelt fel. Az észle- ! ; lést gyors elhatározás és : ; cselekvés követte. Ha- ; 5 marosan meggyőződött | S arról, hogy határsértők- : 1 kel áll szemben. Erezték i Î ezt a „hívatlan vendé- ; 9 gek" is, és hárman há- ! ; roriafelé akartak mene- : i külni, de Kutasi Márton ; ■ „Dolfi” nevű német ju- • ■ hásza „jobb belátásra” j ! bírta őket. így aztán rö- ; ■ vid idő múlva az eleki | I határnrnrson találták S S magukat. Igaz, hogy cél- : ■ juk nem ez volt, hanem | ; Romániából Magyaror- l I szágon keresztül Auszt- ; ! ria, de az éber határőr j S ezt meghiúsította. busz-leszállás jelző berende­zés elkészítése volt. Színvo­nalas verseny alakult ki a nyelvi vetélkedőkön is. Vé­gül a következők jutottak tovább a tudományos-tech­nikai szemle országos vetél­kedőre, melyet júniusban Zánkán rendeznek meg. Az orosz nyelvi versenyt a .nem tagozatosok körében Csefkó Mária—Liker Erika—Bielik Ágnes (Békéscsaba) nyerte. Az orosz tagozatosok vetél­kedőjén első a békési Czvet- kó Sándor—Komáromi Ildikó fróvendőg Gyomán Molnár Gábor írót látja vendégül ezekben a napok­ban a gyomai községi könyv­tár. Március 23-án, délután 14 órakor a gimnáziumban középiskolásokkal találkozik, majd 17 órától a sütőipari vállalat szocialista brigád­jaival beszélget. Pénteken, 24-én, délután 17 órakor a könyvtárban ol­vasóival találkozik az író. A gyomai vadászszékházban 19 órára várják az érdeklő­dők művészvendégüket. Úiabb SZOT-gyógyszálló Bükfürdőn Nyugat-Magyarország gyógyfürdőivel ismerkedtek kedden a hazai idegenfor­galmi újságírók. Mosonma­gyaróvár, Balf és Bük volt útjuk egy-egy állomása. Bü­kön Gon da György, a Vas megyei Tanács elnöke sajtó- tájékoztatót tartott a vasi gyógyfürdők, elsősorban Bük fejlesztéséről. Az utób­bit, mint elmondotta, ma már évente fél millióan ke­resik fel. Rendkívül nép­szerű a közeli Ausztriában; a külföldi vendégek zöme onnan érkezik. Ez az érdek­lődés érlelte meg illetékes osztrák szervek tervét, hogy — egyetértésben a magyar felekkel — beruházást való­sítanak meg a fürdőben. A SZOT megépíti a má­sodik gyógyszállót. Elkészül az első gyógyszállót a fe­dett fürdővel összekötő üvegfolyosó, s bővítik a fe­dett részleget. Üj rendelő- intézet létesül. —Kecskeméti Magdolna, a technikusok legjobbjai: Kú­rái Gyula—Nyári Sándor— Karkus Gyula tótkomlósi út­törők. Szlovák nyelvből to­vábbjutott Petrovszki Pál— Petrovszki Katalin—Szabó György Kétsoprony, a tár­sadalomkutatók közül pedig Lengyel Csaba—Petrovszki Erika—Szikora Hajnalka Csorvás. Az izgalmas verse­nyekre ellátogatott Gyulavá­ri Pál, a megyei pártbizott­ság titkára, és dr. Becsei Jó­zsef, a megyei tanács műve­lődésügyi osztály vezetője is. Morbiditás : megbetegedési arányszám. Magyarországon lassan 15 éve lesz, hogy utol­jára történtek nagyobb ki­terjedésű szűrővizsgálattal befejezett általános megbete­gedési vizsgálatok. Ezért vált szükségessé és indokolttá egy minisztertanácsi határozat alapján az országos morbi­ditási vizsgálat 1978. április elsejétől kezdve. Miért van erre szükség? A lakosság egészségi állapotá­nak részletes ismerete nélkül ugyanis nem lehet objektív alapokon felbecsülni az egészségügyi ellátás iránti szükségletet, ennek hiányá­ban pedig csak fogyatékos lehet az intézményhálózat és létszám, azaz a betegellá­tás szervezetének fejlesztése is. Az általános morbiditási vizsgálat azt célozza, hogy ne csak következtessenek a lakosság szükségleteire, ha­nem- a lehető legpontosab­ban megismerjék. Meghitt ünnepség kereté­ben adták át tegnap Békés­csabán az oktatásban, köz- művelődésben kiváló és sok­oldalú tevékenységet folyta­tó 16 szakembernek a forra­dalmi ifjúsági napok alkal­mából adományozott kitün­tetéseket. „Kiváló Munkáért” kitün­tetésben részesültek: Szarvas Andrásné előadó, Csiaki András szakoktató, Kárpáti János szakoktató, Kováts Ti­bor tanár, Kugyel® Anna ta­nár. „Szocialista Kultúráért” április 1-MI fl taxiban is kőtelező lesz a biztonsági őv „A biztonsági övék bekap­csolása kötelező!” — ma­gyar, német és angol nyel­vű felirat is tájékoztatja a taxiba szálló utast : április 1-től ugyanis a bér gépkocsi vezetőjének és utásainak egyaránt kötelező a sok­szor életet mentő öv hasz­nálata. Mint a Fővárosi Autó­taxi Vállalat illetékesei az MTI-nek elmondták, már­cius 15-ig valamennyi gép­kocsiba beszerelték az öve­ket. Az autók jobb első ülé­sére automata biztonsági övék kerültek. Mivel itthon még nem gyártják a korsze­rű önműködő biztonsági berendezést, a vállalat Svédországból szerezte be városi forgalmat lebonyolító 2270 taxijába és 183 túra­gépkocsijába az automata öveket. A hevederek önmű­ködően igazodnak az utas méreteihez, így nem szük­séges minden alkalommal állítani hosszukon. A taxi­sofőr felelős azért, hogy az első ülésen helyet foglaló utas az övét becsatolja és az utazáskor használja. A vezető addig nem indíthatja el járművét, amíg maga és utasa nem kapcsolta be a biztonsági övét. Bemutató a Klubszínházban Ma este 19 órától újabb klasszikus művet mutat be a Jókai Színház Klubszínháza. A felolvasószínpad műsorán ezúttal Katón® József: Je­ruzsálem pusztulása című műve szerepel. A rendező Bicskey Károly Jászai-díjas művész. Szereplők : Székely Tamás, Áts Gyula Körösztös István, Cseresnyés Rózsa, Szűcs Ildikó, Zsolnai Júlia, Tímár Zoltán főiskolai hall­gató, és még mások a Jókai Színház művészei közül. Tegnap, kedden délután Békéscsabán a megyei tanács kistanácstermében értekezle­tet rendeztek a városi-járási főorvosok és egészségügyi in­tézmények vezetői részére, ahol dr. Halmai Zoltán, a vizsgálat megyei vezetője adott részletes tájékoztatást a vizsgálat gyakorlati vég­rehajtására. Elmondotta egyebek között, hogy a me­gyénkben ez csaknem 900 embert érint. Az előre kije­lölt személyeket Gyulán, Bé­késcsabán, Dévaványán, Csa- nádapácán Kardoson, Kuná- gotán, Battonyán, Sarkad- keresztáron, Orosházán, Me- zőberényben, Bucsán és Kon­doroson tartják megfigyelés alatt, illetve vezetnek róluk részletes nyilvántartást, hogy közülük hányán és hányszor veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A vizsgálat április 1-től 1979. március 31-ig tart. kitüntetésben Sz. Kozák Má­ria, a békéscsabai Munkácsy Múzeum munkatársa része­sült. Miniszteri dicséret­ben tíz fiatal részesült: Ap­ró Tibor főelőadó, dr. Bállá Ferencné óvónő, Cservekáné Boros Ibolya tanítónő, dr. Dövényi Zoltánná tanár. Kerékgyártó Istvánné vezető óvónő, Králik János szakok­tató, Papp Mária úttörőcsa- patvezető tanár, Stefanik Gabriella előadó, Szabó Ju­lianna tanár és Tóth Julian­na tanítónő. Oktatási, közművelődési dolgozók kitüntetése Országos morbiditási vizsgálat kezdődik ÉRDEKEINK O téma tulajdonképpen kényes. Érdekeinkről van szó. Mégsem ke­rülhetjük ki, hiszen a vele kapcsolatos kérdéseket az élet állítja nap mint nap elénk. Emlékszem még a vi­tákra, tépelődésekre. ame­lyeket néhány évvel ezelőtt a körösnagyharsányi terme­lőszövetkezet jövője váltott ki az érdekeltekből. ’ Amikor világossá vált, hogy egy- magukban nem képesek egy­ről a kettőre jutni, „házas­társ” után néztek. A gondok Körösnagyhar- sányban a választással kez­dődtek. A községbeliek jobb lehetőségeket láttak abban, ha a Körösszakái közös gazdaságával kötik össze sorsukat, mintha Biharugra • mellett döntenek. Igen ám, csakhogy Körösszakái már más megye. Hova tartozik majd az új termelőszövetke­zet? És hadd ne soroljuk, mi minden okozott volna még fejtörést, ha ez a vegyes há­zasság létrejön? Maradt te­hát Biharugra. Tagadhatatlan, hogy egyre sűrűbben hangoznak el olyan vélemények, amelyek szerint időszerű - lenne a megyerendszer felülvizsgála­ta. Anélkül, hogy ebbe a vitába most magunk is bele­bonyolódnánk, megállapít­hatjuk, hogy nem lehet elvi­tatni a megyéktől azokat a haladó politikai-gazdasági- kulturális hagyományokat és örökségeket, amelyek végül is politikai, gazdasági rend­szerünk, rendünk biztos alapjai immár több mint há­rom évtizede. Más kérdés az, hogy a megyehatárokat — kivált­képp gazdasági életünkben igazán kár lenne úgy fel­fognunk, mint valamiféle or­szághatárt, vámhatárt. Ez azonban néhány esetben saj­nos nagyon nehezen érhető el. Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha a napjainkban üzembe lépő milliárdos be­ruházás, a Gyulai Húskom­binát. csak Békés megyei lehetne? Egyfelől nem biztos, hogy minden évben szava­tolni tudnánk egymagunk a kapacitások teljes kihaszná­lását. Másfelől a jelenlegi népgazdasági helyzetben nem épülhet minden megyében ekkora teljesítőképességű húsfeldolgozó üzem. Har­madszor pedig a szállítások ésszerű megszervezésében végképp nem lehet figyelem­be venni a megyehatárokat. Ez esetben sem szabad azonban átesni a ló túlsó ol­dalára. Amikor ugyanis me­gyénkből még a miskolci vágóhídra hordták a hízó­kat, azzal nem a megyék kö­zötti jó kapcsolatokra vonat­kozó példákat szaporítottuk. Érdekes módon, eddig a mezőgazdasági termelési rendszereknek sikerült a legzavarmentesebben felül­emelkedniük ezen a kérdé­sen. A Bábolnáról, Nádud­varról, Bajáról kiinduló szá­lak — tekintet nélkül a táj­egységek ilyen-olyan hagyo­mányaira, tekintélyeire — hálózták és hálózzák be ke- resztül-kassul a jó termőta­lajú országrészeket. Apropó, termelési rendsze­rek! Három név jut eszem­be: a Füzesgyarmati Lucer­natermesztő Rendszer, a Szeghalmi Lucernamag-ter- mesztő Rendszer és a Kar­cagi Alföldi Fűmagtermelő Rendszer. Nem vagyok szak­embere, de mintha ez a há­rom rendszer ugyanannak a folyamatnak különböző fá­zisaiban fejtené ki tevé­kenységét. Egy kicsit meg­osztva ezzel a körzet szelle­mi, s talán anyagi erőit is. Ha elismerem is, hogy az ossz. népgazdasági érdek­komplexum kialakulásában hatnak és élnek sajátos me­gyei, ^tájegységi érdekek és megfontolások is, akkor még megértem, hogy ugyanabból a takarmánytermő területből a karcagiak külön részt ha­sítanak ki maguknak. Nehe­zebb felfognom viszont, a másik kettő elkülönülésének érveit. Minden bizonyíték és utánajárás nélkül itt nem feltételezhetünk mást, mint azt, hogy a magyar népgaz­daság érdekrendszerében a népgazdasági érdek mellett a területi, megyei érdekkel egy időben más érdekek is léteznek. Az ítéletet természetesen nem szabad elhamarkod­nunk. Attól, . hogy valami nem népgazdasági, vagy an­nál valamivel kisebb terü­letre érvényes igény, még lehet jogos. Vegyük példa­ként a kistermelőket. Egy háztáji igazán messze van attól, hogy akár a népgaz­daság egészével, akár egy megyével, vagy csak egy termelőszövetkezettel hason­lítsuk össze. Ennek a háztá­jinak viszont nagyon is jo­gos igénye — ha zöldségter­melésre biztatják —, hogy az általa megtermesztett paprikát, hagymát, uborkát, répát értékesíteni tudja. Most sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül viszont, hogy az éremnek két oldala van. Érdekeink ugyanis nem azt kívánják, hogy a háztáji gazdaságok fejetlenül, rend- szertelenül ontsák a zöldsé­get. Azt kell elérnünk, hogy annyi és olyan zöldség ke­rüljön a piacra, amennyire és amilyenre szükség van. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a portákat is szer­ződésekkel vonjuk be terve­ink teljesítésébe, s közben arra is gondolunk, hogy az egész program sikerének a feldolgozóipar ma már szűk­nek bizonyuló kapacitásaival ne szabhasson gátat. Ebben az egész körben megint csak azt kell fölmérni, hogy a sok-sok teendőből igényeink és érdekeink szerint kire mit kell rábízni. Iha már itt tartunk, ne hagyjuk ki a kukori- Ica termesztőket sem. Hallani olyan hangokat, hogy a kukoricatermesztés tulaj­donképpen nem kényes kér­dés, hanem a cukorrépa, a tej, majd a zöldség után most ez az ágazat lépett gazdaságunk divattémái kö­zé. Nagy kár lenne ezt az ügyet így kezelni. Ennél a dolog sokkal kényesebb. A kukorica ugyanis a hús „alapanyaga”. Ha pedig a gyulai és az ország többi húskombinátjába egyre több hízót akarunk szállítani, ah­hoz egyre több kukoricára van szükség. Ezt az egyre több kukoricát, pedig egyre nehezebb lesz az egyre fo­gyó kukoricatermő területen előállítani. Olyan ügy ez te­hát, amelynek kapcsán az érdekek és érdekeltségek összegabalyodott hálózatába nagyon is egyenes utat kell vágni. Közös érdekeink kí­vánják így, azok, amelyek végső soron minden más ér­deket meghatároznak! Kőváry E. Péter Tanácskozás a közművelődésről Kétnapos tanácskozásra gyűlnek ma délelőtt Jász- szentlászlón az ország kü- lönző vidékeiről érkező köz- művelődési szakemberek. Az értekezlet témája a két év­vel ezelőtt elkezdődött kí­sérlet, a nyitott előteres mű­velődési házak közművelő­dési jelentőségének értékelé­se. Megyénkben a medgyes- egyházi művelődési házban próbálkoznak ezzel az új formával. A közművelődési szakemberek Jászszentlász- lóról a délutáni órákban ér­keznek Medgyesegyházára, ahol folytatják a beszélge­tést. Másnap, csütörtökön délelőtt a gyulai Erkel Mű­velődési Központban vitatják meg a látottakat és meghall­gatják a Népművelési Inté­zet munkatársainak előadá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents