Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-21 / 68. szám
Zárszámadások után Beszélgetés a tsz-szövetségek vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról) munka színvonalának emelésével — mondotta befejezésül dr. Oláh József. A Dél-Békés megyei Területi Tsz-Szövetség 36 taggazdasága lényegesen kedvezőbb körülmények között gazdálkodik. Tavaly 4 milliárd 320 millió forint üzemi termelési értéket állítottak elő, az előző évi 3 milliárd 800 millió forinttal szemben. Veszteséges ' tsz-e nincs a szövetségnek. Kérdéseinkre a választ Plenter Lajos, a Dél-Békés megyei Területi Tsz-Szövetség titkárhelyettese a következőkben foglalta össze: — Tavaly ilyenkor a belvíz nálunk is gondokat okozott: ott jelent meg — Kaszaper, Medgyesbodzás, Csa- nádapáca, Nagykamarás térségében —, ahol az elmúlt években nem volt. Ezért 7500 hektár szántó veteti en maradt, s ezeken a területeken a kiesett termés értéke meghaladja a 115 millió forintot. Ennek ellenére jó eredményeket értek el a taggazdaságaink. A korábbi évhez viszonyítva a szövetséghez tartozó tsz-ekben a növény- termesztés 10 százalékkal, az állattenyésztés 16 százalékkal ért el nagyobb termelési eredményeket. Búzából a szövetségi átlag hektáronként 54,7 mázsa volt, csaknem 4 mázsával több az előző évinél. Kukoricából 70 mázsa feletti hozamokat takarítottak be a kombájnok. Fellendült a kendertermesztés is: 2500 hektár átlagában 100 mázsa termett e fontos ipari növényből. Gondot jelentett és jelent a seprűcirok termesztése, ugyanis a hagyományos módszerekkel a termelés nem tud lépést tartani az igényekkel. Éppen ezért sürgető a gépesítés és a fajtakérdés megoldása. Az elmúlt esztendőben a szövetkezetek fokozottabban segítették a háztáji gazdaságokat. Ennek eredményeként a háztájikból értékesített árumennyiség az előző esztendőhöz viszonyítva a kétszeresére nőtt. Az állatállomány a szövetkezetekben tavaly 8 százalékkal gyarapodott. Igen szép eredményeket ért el a baromfiágazat, 20 százalékkal több pecsenyecsirkét, pulykát és hízott, illetve májlibát adtak a feldolgozóiparnak. Mivel magyarázható ez a nagyarányú fejlődés? A korszerűtlen épületeket jobban kihasználták, a már üzemelő telepeken befejeződtek a rekonstrukciók, és több beruházást adtak át. A differenciáltságról: most ez nőtt! Ezt több példával tudom igazolni. Szövetségi szinten tavaly hektáronként 343 kilogramm hatóanyagot szórtak ki a gépek, s ez 38 kilogrammal nagyobb az országos átlagnál. Területünkön viszont van olyan közös gazdaság, ahol 496 kilogramm hatóanyag jutott egy hektárra, s bizony akad olyan is, ahol alig érte el a 115 kilót a hektáronkénti kiszórt hatóanyag. Más: A dombegyházi Petőfi Tsz 628 hektáron termesztett cukorrépát, s a különféle prémiumokkal együtt 10 millió forint nyereséget értek el. Az orosházi járás gazdaságai 1600 hektáron termesztettek cukorrépát, s a nyereség az összes területről nem érte el a 12 millió forintot. Egyszóval, sok múlik a termesztési módszeren, az alkalmazott technológián, a munkán. A differenciáltság tapasztalható még a nye- • reségeknél és a beruházásoknál is. Ami viszont örvendetes, a tsz-tagok jövedelme csaknem kiegyenlített. Erre az évre 5 százalékos termelésnövekedést terveztünk. Célul tűztük a növénytermesztésben a terméshozamok növelését. Tejtermelésben szeretnénk elérni a tehenenkénti 3500 literes fejési átlagot, ami 500 literrel magasabb, mint 1977- ben volt. Az adottságoknak megfelelően beruházásokkal is fokozzuk a hústermelést, a megkezdett meliorációs munkákat folytatjuk, s külön gondot- fordítunk továbbra is a zöldségtermesztésre, illetve a háztáji gazdaságok segítésére — mondotta végezetül Plenter Lajos. Szekeres András „Szilárd” oxigén a repülőgépen? Amióta elterjedték a repülőgéprablásók, azóta számolni kell azzal is, hogy tűzharc következtében kilyukadhat a gép teste, a levegő elszökhet, és a gép esetleg simán le is tud szállni, az utasok addig megfulladhatnak. Ezért azt javasolják, a gépek vigyenek magúkkal tartályban cseppfolyós oxigént. Ez a módszer azonban nem teljes biztonságos, mert az oxigén ilyen mennyiségben veszélyes. Más megoldást javasol két amerikai vállalat: az úgynevezett „szilárd” oxigén használatát. Bizonyos vegyü- letek ugyanis — az alkálifém- klorátok — hevítve jelentős mennyiségű tiszta oxigént adnak le. Ilyen Mórátokból készített gyertya meggyújtva képes az utasok oxigénszükségletét biztosítani. A tervék szerint minden utasnak a feje felett elhelyeznek egy- egy Morátgyertyát, amely a baleset esetén automatikusan meggyullad és 15 percig ellátja oxigénnel a hozzákapcsolt gázálarcot. A gyertya kb. 15 centiméter hosszú és 6 centiméter átmérőjű. A gyertyák használatát már néhány gépen bevezették és egyre több légitársaság érdeMődik iránta. Az ország ipari térképe Május 17-én nyitja kapuit a tavaszi BNV Hosszú évtizedeken át találó volt a jelző: „egyváro- sos ország”. E megállapítás nemcsak Budapest más településekhez képest aránytalanul magas lélekszámúra, vagy az infrastruktúrák különbözőségére utalt, hanem az ipar létére-súlyára is. Igaz: történelmi és gazdaságföldrajzi okok egyaránt közrejátszottak abban, hogy a felszabadulás előtt valamelyest érdemleges iparral csupán a főváros rendelkezett. Ismét csak a történelmi kényszer szülte, hogy a fel- szabadulás után — az újjáépítés, majd az első hároméves terv időszakában — fokozódott az aránytalanság: az ország érdeke azt kívánta, hogy a romokból az egyszer már meglevőt kellett feltámasztani és fejleszteni. Az első ötéves tervidőszakban viszont már előtérbe került a területi átrendezés, s a debreceni BIOGAL Gyógyszergyártól a hódmezővásárhelyi mérleggyárig, a jászberényi aprítógépgyártól a Tiszai Vegyiművek elődjéig, a szolnoki kénsavgyárig új létesítményekkel bővült az ország ipari térképe. Ám az aránytalanság a későbbiek során is csupán enyhült, s mindmáig nem szűnt meg. Budapest és 44 településből álló vonzáskörzete iparának szelektív és intenzív fejlesztése immár jó ideje napirenden levő program. A végrehajtást egyaránt indokolják a városrendezési, a környezetvédelmi és a fogyóban levő munkaerővel kapcsolatos okok, de az elsődleges szempontok közé tartozik a területi arányok már említett javítása is. Miközben hazánk lakosságának hozzávetőleg egynegyede él a fővárosban és környékén, az ottani gyárak az ország ipari dolgozóinak egyharmadát foglalkoztatják. Tíz év alatt is érdemleges változások történtek: 1965-ben még a budapesti ipar egymagában foglalkoztatta az ország ipari dolgozóinak 41 százalékát. Az eddigi változások is egy folyamat részét alkotják, s a folytatás sem várat magára. A Minisztertanács a múltban is többször foglalkozott a fővárosi agglomeráció iparfejlesztésével: január végi ülésén a holnap és a holnapután — az ötödik és a hatodik ötéves terv fejlesztési koncepciója került napirendre. A két és fél esztendeje napvilágot látott kormányhatározatnak megfelelően az ágazati minisztériumok a vállalatokkal karöltve felmérték a szelektív és intenzív fejlesztés lehetőségeit, majd javaslataikat eljuttatták az Országos Tervhivatalhoz. A tervhivatal javaslatokat összegező előterjesztéséből kitűnik, hogy a mostani arányt 1985- re még kedvezőbb Váltja* fel: a hatodik ötéves tervidőszak végére a fővárosi agglomeráció ipara már csupán az ország iparának 27—28 százalékát képviseli, s az iparban foglalkoztatottaknak csak egynegyede dolgozik majd ott. A negyedik ötéves terv 85 ezres létszámcsökkenése után — 1976—1980 között 40 ezerrel, 1981—1985 között pedig további 35 ezerrel dolgoznak majd kevesebben hazánk legnépesebb agglomerációjának gyáraiban, üzemeiben. A budapesti vállalatok — a Fővárosi Tanáccsal egyeztetett elképzeléseik szerint — az ötödik ötéves tervidőszakban 242, 1981—1985 között pedig 142 telephelyet szüntetnek meg. Jó részük máshová települ. Ám hangsúlyozzuk: korántsem arról van szó, hogy csökkenne a főváros és környéke iparának produktuma. Fejlesztésről : szelektív és intenzív fejlesztésről van szó, tehát arra költenek, amire érdemes, s a már meglevő berendezéseket kívánják nagyobb teljesítményre sarkallni. Az arány változik meg : más települések ipara dinamikusabban fejlődik és ehhez viszonyítva csökken Budapest részesedése. Végeredményben tehát minden koncepció, határozat, amely közvetlen módon a budapesti agglomeráció iparfejlesztését érinti — közvetve és hatásában a vidék iparának további erősítését, fejlesztését és korszerűsítését körvonalazza. Földes Tamás 1978. május 17—25. között kerül megrendezésre a Kőbányai Vásárközpontban immár ötödik alkalommal a szakosított tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A BNV szakvásárokká fejlesztésének és a szakosított árubemutatás fő célja az volt, hogy a vásár áttekinthetőbb legyen a szakemberek számára, korszerű, versenyképes gyártmányok bemutatására ösztönözze a kiállítóikat, növelje a vásáron folyó külkereskedelmi munka hatékonyságát, mozdítsa elő a szakmai tapasztalatcserét. A szakosított vásárokkal kapcsolatban az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a vásárfejlődés nemzetközi tendenciái szerint haladva a Budapesti Nemzetközi Vásár jelentős lépést tett annak érdekében, hogy nemzetközi rangja növekedjék, a külkereskedelmi A tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben az elmúlt esztendőben a dolgozó tagok egyhar- mada vett részt a szocialista munkaversenyben. A tizenegy szocialista brigád 163 taggal csatlakozott a csepeliek felhívásához és az Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott mozgalomban több mint 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Érdemes külön is megemlíteni, hogy a szövetkezet IKR-üzeménék négy szocialista brigádja terven felül 21 ezer forint árbevételhez juttatta a közös gazdaságot. Az állattenyésztők az előirányzott 3 ezerrel szemben csaknem 3100 liter tejet fejtek egy tehéntől, éves átlagban. A csirketelep Gagarin brigádja pedig a vártnál nagyobb arányban nevelt első osztályú baromfit. I» propaganda hatékony eszközévé váljon, és tevékenyen segítse a magyar népgazdaság fejlődését. Az idei tavaszi BNV szakosítása változatlan. A beruházási javak szakvására iránt mind a külföldi. mind a hazai kiállítók körében egyaránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A vásárközpont teljes fedett és szabad területe kiadásra került. Ez ideig a szocialista országokból Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország, Magyarország, NDK, Románia, Szovjetunió, a nem szocialista országokból Anglia, Ausztria, Belgium, Brazília, Dánia, Franciaország, Finnország, Hollandia, Japán. Kanada, Liechtenstein, Luxemburg, Norvégia, NSZK, Olaszország, Spanyol- ország, Svájc, Svédország, USA és Nyugat-Berlin kiállítói jelentkezték technikai újdonságaikkal. Ez a lendület a versenymozgalmon kívüliekre is átragadt. amit az bizonyít, hogy most március közepén újabb két brigád alakult 24 tsz-tagból és valamennyi brigád csatlakozott a pártunk megalakulásának 60. évfordulóját ünneplő munkaversenyhez. Ebben a versenyben a szabadföldi kertészet brigádja öt-, a gyümölcsösben dolgozó brigád 3-, a primőrtelepé pedig kétszázalékos tervtúlteljesítést vállalt. Vállalásaik együttes értéke megközelíti a 250 ezer forintot. A Viharsarok Tsz szocialista brgiádjai az előbbieken kívül felajánlottak egy nap munkát az öregekért indított megyei felhíváshoz csatlakozva, egy napot pedig a községi kultúrház felépítéséért vállaltak. Munkaversenv a „Viharsarokéban Tízből négy Az idén befejeződd nagyberuházásaink Az országos program szerint az idén tíz nagyberuházás fejeződik be, melynek többségében már a közelmúltban megkezdődött a próbaüzemelés. Képriportunkban három ipari és egy egészségügyi létesítményt mutatunk be. A Kiskunhalasi Kötöttárugyárban már az idén egymillió kötött felsőruházati cikket állítanak elő. A 780 millió forint beruházási összegből épült gyár a teljes felfutás után 2,5 millió kötöttárut termel évente A négymilliárd forintból felépült Dunaújvárosi Hullámpapírgyár évente hárommilliárd forint termelési értéket hoz létre. Az üzem új, korszerű technológiájával feldolgozhatok a hazai alapanyagok: lombos fák, a szalma és a hulladékpapír Egyik élelmiszeripari nagyberuházásunk a zalaegerszegi 11500 tonnás hűtőház, melynek hűtőterében többek között nagy mennyiségű sertéshúst is tárolnak. Már üzemel az első feldolgozó gépsor Kiemelkedő beruházás Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje. A 90 méter magas felhőkarcolóban és a mellette levő épületben oktatótermek, műtők, intenzív szívgyógyászati részleg kapott többek között helyet (MTI-fotók: Karáth Imre, Csikós Gábor, Fehér József, Németh Ferenc felvételei — KS)
