Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

1978. március 21., kedd o Eredményhirdetés a szakmunkástanulók versenyén A 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói végez­tek az első három helyen a hegesztőszakmában Fotó: Gál Edit Hosszú felkészülés, több fordulós versenyzés után március 20-án, tegnap az ünnepélyes eredményhirde­téssel véget ért a szakmun­kástanulók tanulmányi és a Szakma Kiváló Tanulója megyei versenyek eseményei. A megyei vetélkedő értékelé­sére zsúfolásig megtelt a bé­késcsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola aulája. Az ünnepségen a KISZ Békés megyei Bizottsága ne­vében dr. Szemenyei Sándor szólt a szakmai, tanulmányi verseny jelentőségéről, vala­mint a versenyek lebonyolí­tásában szerepet vállaló is­kolai KISZ-alapszervezetek tevékenységéről. A megyében 1300 szakmunkástanulót megmozgató versenyben fia­taljaink bebizonyították — mondotta —, hogy méltó utódjai történelmi múltunk ifjú forradalmárainak. Az ünnepi beszéd után Ne­meth Lajos, a Békés megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának csoportvezetője átadta a több mint 30 szak­mában és kilenc tantárgyban első három helyezést elért 126 tanulónak a Békés me­gyei KISZ Bizottság, a Bé­kés megyei Tanács és a szakmunkásképző intézetek által felajánlott díjakat. Turista fotópályázat lubileumi emlék- hangverseny Szarvason a Chovan Kál­mán zenei hetek egyik je­lentős eseményére került sor szombaton délután 17 órától a Vajda Péter Művelődési Házban. Az Éneklő Ifjúság XI. jubileumi emlékhang­versenyén fellépett a csa'ba- csüdi, az endrődi. a gyomai 1-es és 2-es számú, a kondo- rosi, a szarvasi 1-es és 2-es számú általános iskola ének­kara, valamint a Szarvasi Szlovák Tanítási Nyelvű Ál­talános Iskola és Diákotthon kórusa és a Szarvasi Óvónő­képző Intézet első és máso­dik évfolyamának énekkara. A kórushangversenyen Fa- sang Árpád karnagy vezé­nyelte az egyesített kórus bemutatóit. „A természetről a termé­szetben, a természetért!” — e hármas jelszó jegyében az idén is meghirdették Nyír­egyházán a már hagyomá­nyos országos természetba­rát és turista fotópályázatot. A beérkező anyagot három kategóriában — fekete-fe­hér, színes, valamint színes diapozitív — bírálják el. Az érdeklődők egyidejűleg mindegyik kategóriában is indulhatnak. A pályázatokat a városi művelődési köz­pont címére (4401 Nyíregy­háza, Pf. : 53.) kell eljuttat­ni legkésőbb 1978. szép. 30- ig. A legsikeresebb felvéte­leket zsűrizés után kiállítá­son mutatják be. A pályadíjak mellett a Nyirtourist Idegenforgalmi Hivatal külön jutalomban részesíti a legjobb Szabolcs- Szatmár megyében készült fotó alkotóját. WMWMWMMWMMMWWWIWMWWWWW Vasárnap délután sűrű, fekete füst szállt a gyulai homok­bánya tóból a város fölé. A Volán-telepről a tóba engedett olaj fogott tüzet. A régóta tartó sikeres vízszennyezés így egészült ki a levegő fertőzésével. A Volán-telep elhanyagolt állapota: vállalati ügy, a környezetvédelem azonban társa­dalmi érdek. Célszerű lenne egy szigorú hatósági ellenőrzés, hogy a környezetvédelem ne csak pusztába kiáltott szó le­gyen itt se GTE-ülés Békéscsabán Tegnap délután Békéscsa­bán a Technika Házában rendkívüli ülést tartott a Gépipari Tudományos Egye­sület vezetősége. Ennek be­vezetőjében Zsiünszki And­rás, a GTE e'nöke méltatta a közelmúltban elhunyt Há­mori János — az egyesület volt titkárának — munkáját. Ezután Róta Ernő beszámolt az operatív bizottság mun­kájáról. Ezt követően „Hogyan to­vább?” címmel Benkő Pál. a GTE megbízott titkára be­szélt az ez évi legfontosabb feladatokról. Többek között szót ejtett arról, hogy ki­emelten kell foglalkozni az oktatási bizottság munkájá­val, s egy kézbe kell fogni a tanfolyamok szervezését. Említést tett a tanulmányi- út bizottság tevékenységéről és a tudományos bizottság idei feladatairól, amely bi­zottság előkészíti az 1978. évi műszaki fejlesztési hónap programját. (Ez április 15. és május 15. között kerül meg­rendezésre.) Végezetül- ismertette a hallgatókkal ' az egyesület, megyei szervezetének új ügyrendi szabályzatának ter­vezetét amelyet felszólalások követtek. Kétszáz éves az ország első képzőművész középiskolája Megalakulásának 200. év­fordulóját ünnepli az or­szág legrégibb képzőmű- szeti középiskolája, a Tö­rök Pál utcai Képző- és Iparművészeti Szakközépis­kola. Az 1778. április 2-án alapított budai rajzoló is­kola az egyetlen Európában, amely két évszázados fenn­állása alatt megszakítás nél­kül képzőművész-nemzedé­kek sokaságát tanította a szakma, a rajzolás mester­ségére, alapfogásaira. Falai között olyan európai hírű képzőművészek tanultak, mint id. Markó Károly, Nagy-Balogh János festő­művészek, Ferenczy István, Schaár Erzsébet és Kerényi Jenő szobrászművészek. Itt kezdett tanítani Lyka Ká­roly művészettörténész, Kós Károly építész-festő-grafi- kus, Kozma Lajos építész, Fülep Lajos művészettörté­nész és Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmű­vész a Képzőművészeti Főis­kola rektora. A nagy múltú intézmény, amelyben jelenleg is több mint 300 növendék tanul, március 3-tól műcsarnokbeli kiállítással emlékezik két évszázados múltjára — je­lentette be hétfői sajtótájé­koztatóján az iskola igazga­tója. II vizuális kultúra fejlesztését szolgáié kiállítás A pécsi Janus Pannonius Múzeum „Természet—Látás —Alkotás” című kiállítás­sorozatának harmadik része március 8-a óta látható a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Az öt egységre oszló kiállítás­sorozat első, 1975-ben be­mutatott része az elemekre bontás, az elemekből épít­kezés általános törvénysze­rűségeire mutatott rá. A második a szerkezettel, mint a formarendszer té­nyezőjével foglalkozott, a most látható harmadik pe­dig a színeket és a színek nyújtotta variációs lehetősé­geket tárja a látogatók elé. A békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnázium harmad­éves tanulói „A szín szere­pe a kompozícióban” című elméleti, és egy gyakorlati előkészítő tanítási óra után látogattak el tanárukkal, Mladonyiczky Bélával az adott témában szintézist nyújtó múzeumi kiállításra. Képünkön a diákok a kiál­lításon látható tesztlapok feladatait oldják meg. A rajzoktatásban is jól hasz­nosítható kiállítás március 20-ig látogatható. Megszűnt az influenza- járvány megyénkben is Békés megyében az ország egyéb területéhez hasonlóan az influenzajárvány gya­korlatilag. megszűnt. A jár­vány megyénkben az év 3. hetétől a 10. hétig tartott. Ez idő alatt 37 198-an bete­gedtek meg influenzában. Táppénzes állományba 12 708 beteg került. A szö­vődményes esetek száma 4009 volt. A betegek közül 186 személyt ápoltak kór­házban. A megbetegedések főleg a fiatalabb korosz­tályt érintették, az összes be­tegek mintegy kétharmad ré­sze az 1—24 éves korosz­tályból került ki. Mivel az influenzajárvány megszűnt, ezért az Egészségügyi Mi­nisztérium megszüntette az influenzajelentő szolgálat működését. Korszakzárás és nyitás a mezőgazdaságban orszakot összegező s korszakot nyitó do­kumentumként értel­mezhetjük azt a ’• határoza­tot, amelyet az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1978. már­cius 15-i ülésén fogadott el, s amelyről a közleményt a napilapok tegnapi számukban hozták nyilvánosságra. Ha­zánk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzete, hosszú távú fejlesztése olyan kérdéskör, amibe szinte min­den beletartozik. A komplex szemlélet, az összefüggések fokozott tisz­teletben tartásának követel­ménye olvasható ki a Köz­ponti Bizottság üléséről megjelent közleményből. Ah­hoz, hogy ez az igény ilyen határozottan megfogalma­zódhassák, több mint más­fél évtized kemény munkája kellett. Ahogy 'arra a párt vezető testületé rámutatott: a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása és megszilárdu­lása reálisan elérhetővé tet­te a korábban csak vágyak­ban szereplő célokat, smind markánsabb vonásokkal for­málja át a földművelő em­bert, s a megművelt .tájat, ■benne a lakóhelyet is. Ilyen értelemben korszakot össze­gezett — nagyszerű eredmé­nyeket fölmutató esztendő­ket ! — a Központi Bizott­ság, s mert az alapök éré­sek, folyamatosan gyarapod­nak és korszerűsödnek, új korszak feltételei teremtőd­tek meg. Olyannyira, hogy valójában a korszaknyitás már megtörtént — ha még nem is minden tekintetben s valamennyi részterületen —, a mezőgazdaság rálépett az intenzív fejlesztés útjára. Ez az intenzív, dinamikus haladás szülte azt az ellent­mondást, hogy az élelmiszer- ipar mind nehezebben birkó­zik meg a halmozódó ter­méktömeggel. A Központi Bi­zottság rámutatott arra, hogy a két területet összehangol­tan kell a jövőben fejlesz­teni. Néhány hónappal ezelőt, a Központi Bizottság 1977. ok­tóber 20-i ülésén elhangzott előadói beszédében Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára így fogalmazott: „Adottságainkból fakad, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a jövőben is nagy jelentőségű szektora lesz népgazdaságunknak A megváltozott világgazdasági helyzetben a mezőgazdasági nyersanyagok és az élelmi­szertermékek szerepe egyre növekszik, ugyanakkor hazai lehetőségeink kedvezőek ezek termelésére. Ezért a két ága­zat összehangolt fejlesztése kiemelt feladat.” Kiindulópontul azt a tényt kell választanunk, hogy a mezőgazdaság további dina­mikus fejlődése lényeges ele­me a gazdasági növekedés­nek. A dinamikus növeke­désnek azonban az eddigiek­nél szorosabban kell kap­csolódnia a termelés kívána­tos összetételéhez, a minőség és a gazdaságosság javításá­hoz, s mind a mezőgazda­ságban, mind az élelmiszer- iparban a beruházásoknak a fajták és a technológiák ki­választásának, az eszközök korszerűsítésének egyszerre kell szolgálniuk a hazai el­látás egyenletességét és a devizahozam növekedését. Erre különösen a kukorica­termelésben és az állat­tenyésztésben, valamint az állati eredetű termékek fel­dolgozásában van szükség — mutatott rá a Központi Bi­zottság, mert ilyen tekintet­ben a legutóbbi években meglehetősen nagy rés tá­madt a növénytermelés több területe és az állattenyésztés között. Sokféle adat bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üze­mek termelése — amiben közrejátszott az ésszerű egye­sülések folyamata éppúgy, mint az eszközellátottság magasabb szintje — hatéko­nyabbá vált a hetvenes évek­ben. Ezt nemcsak a termés­átlagok több növénynél lát­ványos növékedése igazolja, hanem az élőmunka-szük­séglet mérséklődése és a fajlagos eszközhatékonyság javulása is. A munka társa­dalmi hatékonysága azonban — s erre nagy hangsúllyal hívta fel az érintettek fi­gyelmét a Központi Bizott­ság mostani ülése — nem statikus fogalom, sőt válto­zása gyors: a tegnapi élen­járók szintje mára esetleg csak a középmezőnyt jelöli, s holnapra a sereghajtókat. Az ülésről kiadott közle­ményben — sa határozat­ban, ami később ugyancsak nyilvánosságra kerül —ezért foglalják el a fő helyet a hosszú távú fejlesztés irány­elvei, s ezért helyeződik a hangsúly az élelmiszeripar eddiginél gyorsabb korszerű­sítésére, illetve a mezőgaz­dasági termelés szerkezeté­nek a bel- és külföldi igé­nyekkel egyező kialakításá­ra. Rengeteg tennivaló sűrű­södik a vezető párttestület állásfoglalásában, hiszen a dinamikus fejlődés fenntar­tásához a kukoricatenmelés — s általában a hazai fe­hérjetakarmány-bázis bővíté­se éppúgy elengedhetetlen, mint a zöldség- és gyü­mölcstermelés fokozása, az élelmiszeripar technológiai rekonstrukciója, a tároló- és hűtőtérhiány fölszámolása. Kapcsolódó, egymással több­szörös kölcsönhatásban álló tényezőkről van szó, azaz — s gyakorlati _ tapasztalatok erősítik az intelem szüksé­gességét — nem elég egyik vagy másik területen elérni a célt. |ppen ezért az eddigi­nél nagyobb céltuda­tosságot fogalmazza kívánalomként — nyersebben fogal­mazva, követelményként — a Központi Bizottság határozata, mert így ér­vényesülhetnek maradék- talanabbui az össztársadalmi érdekek. A céltudatossághoz az is hozzátartozik, hogy az iparfejlesztésben, különösen a gépiparban és a vegyipar­ban, a mezőgazdasághoz kap­csolódó infrastruktúra kor­szerűsítésében jobban figye­lembe kell venni a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari igényeket. Éppen a teendők e sokrétűsége az oka, hogy a ,/mezőgazdasági határozatot” valójában az egész társadal­mat érintő, s valamennyi népgazdasági területnek fel­adatokat adó állásfoglalás­ként kell értelmeznünk szó­ban és írásban, s cselekede­teinkben még inkább. M. O. Látogatás a debreceni Tanítóképző Főiskolára A Békés megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet és a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya szervezésében a tanítói pálya, a beiskolázási körül­mények megismerésére me­gyénkből idén is több mint 40 harmadéves középiskolás diák látogat el március 24- én, pénteken a debreceni Tanítóképző Főiskolára. A látogatás során középiskolá­saink találkoznak a főisko­la vezetőivel, tanáraival, akik tájékoztatást adnak a beiskolázás, a felvételi kö­rülményeiről, valamint az iskolai életről. A program ezután a korszerű szaktan- termek, előadók megtekin­tésével folytatódik. A peda­gógus pálya iránt érdeklő­dő Békés megyei gimnazis­táknak lehetősége nyílik ar-~ ra is, hogy a főiskola gyar- korló iskolájában belátogas­sanak egy-egy tanítási órá­ra, végül megismerkednek majd a főiskola kollégiumá­val és korszerű könyvtárá­val,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents