Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

1978. március 19., vasárnap o Ipari Szövetkezetek ’TI A megyében készülő női cipők 82 százalékát, a férficipők 61 százalékát exportra gyártja a két cipőipari szövetkezetünk. Képünkön az Endrődi Cipész Szövetkezetben a zárt orrú lábbelik orrkészítése Gépek a gyümölcsösben? Küldöttgyűlést tartottak Megalakulta megyei vadászati kiállítás rendező bizottsága Március 17-én délután Békéscsabán tartották meg a Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetségének Békés megyei küldöttközgyűlését. Ezen a küldöttközgyűlésen vitatták meg a MAVOSZ megyei intézőbizottságának, ellenőrző bizottságának és fegyelmi 'bizottságának az elmúlt évről szóló beszámo­lóját. Az intéző bizottság beszá­molója a vadásztársaság munkáját taglalva megálla­pította, hogy a vadásztársa­ságok többsége — éppen a megyei küldöttközgyűlés határozata alapján — meg­felelően foglalkozott a va­dászati kultúra kibontakoz­tatásával, a haladó vadász- hagyományok ápolásával. A társasági élet mellett figyelemre méltó fejlődést értek el a megye vadászai a vadgazdálkodásban is. El­ső helyen említhető, hogy a fácánnevelő tevékenység bővülésének erelményeként gyarapodott a fácánállo­mány: az 1976-os 90 ezerrel szemben 1977-ben már 170 ezér előnevelt fácánt bocsá­tottak ki a társaságok. A további eredményeket te­kintve: a befogott élőfácán 84, a kilőtt 25 százalékkal volt több tavaly, mint egy évvel korábban. Ugyanez a két szám nyulak eseténél 9, illetve 15. Nem sikerült azonban mindenütt teljesíte­ni az előirányzatokat az őz­selejtezésben. Kímélték a vadászok az elmúlt eszten­dőben is a ritkuló fogolyál­lományt, ezzel szemben nagy gondot fordítottak a dúvadak irtására. A társa­ságok tevékenységét az in­téző bizottság körültekintő, alapos intézkedései jól segí­tették. A beszámoló külön ki­emelte azt, hogy a társasá­gok legfőbb feladatai közé tartozik a vadak védelme, a hivatásos vadászok rend­szeres szakmai továbbkép­zésének biztosítása a megyei bemutató vadgazdaságra tá­maszkodva, a vadászok lő- készségének fejlesztése, az egyesületi élet demokratiz­musának fokozása. A tájékoztató befejezésül központi feladatként hang­súlyozta a megyei halászati, vadászati és természetvédel­mi kiállítás méltó megren­dezését. Itt jelentették be a küldötteknek azt is, hogy az i. b. március elején a kiállí­tás rendezésében érdekelt intézmények és szervezetek képviselőinek részvételével ülést tartott. Ezen az ülésen alakítot­ták meg azt a rendező bi­zottságot, amely a szabad- kígyósi természetvédelmi környezet területén augusz­tusban megrendezésre kerü­lő megyei vadászati, halá­szati és természetvédelmi kiállítás anyagait összegyűj­ti, válogatja. Ezen az ülé­sen döntöttek arról is, hogy a kiállítás idejére megjelen­tetik a megye vadásztársa­ságainak történetéről, a va­dászati, halászati, horgásza­ti életről, eredményekről ké­szült tanulmányokat tartal­mazó kiadványt. . Megyénkben 35 ipari szö­vetkezet készített mérleget az elmúlt évi munkájáról és eredményeiről. Ez annyit je­lent, hogy 1977-ben ennyi szövetkezet létezett és dol­gozott szűkebb hazánkban, Békés megyében. Jelentősé­güket növeli, hogy az ebben a szektorban foglalkoztatott csaknem 16 ezer dolgozó a megye ossz. ipari termelésé­ből tavaly mintegy 25—30 százalékkal részesedett, ami jóval magasabb, mint az or­szágos átlag. Ez a számarány tájegységünk szövetkezeti iparának fontosságát és je­lentőségét bizonyítja. Mint ismeretes, az V. öt­éves terv első évében — 1976-ban — a megyei szö­vetséghez tartozó szövetke­zetek túlteljesítették a kitű­zött feladatokat. Az elmúlt esztendőben a termelésnöve­kedés az iparban 8,4 száza­lékos, a szolgáltatásban 13,6 százalékos. Az építőiparban viszont 9 százalékkal elma­radtak a tervezett szinttől, összegezve : átlagosan 7 százalékos volt ipari szövet­kezeteink termelésnövekedé­se 1977-ben. I Szolgáltatóipar az élen Tavaly a szolgáltatóipar tevékenysége fejlődött a legdinamikusabban. Nemcsak teljesítették, hanem túl is tel­jesítették a kitűzött felada­tokat. A 13,6 százalékos tel­jesítménynövekedés önma­gáért beszél, hiszen a megyei szövetség mindössze 7,9 szá­zalékos emelkedéssel szá­molt. A szolgáltatóipar haté­konyságának ilyen nagy nö­vekedése elsősorban a há­rom kiemelt szövetkezetnél — a békéscsabai Generálnál, az orosházi Univerzális és a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezetnél — volt tapasztalható. Ezek a jövőben is alappillérei lesz­nek a megye szolgáltató- iparának. Munkájukat nagy­részt elősegítették az utóbbi években megvalósult — és még folyamatban levő — fejlesztő beruházások. A szövetség V. ötéves ter­ve alapján megállapíthatjuk, hogy az ipari termelés nem érte el a meghatározott 11 százalékos emelkedést. Jól­lehet a fejlődés itt is egyér­telmű, de az csak 8,4 száza­lékos növekedésben realizá­lódott. Elmaradás különösen a gépek és gépi berendezé­sek gyártásában, a bútor­iparban és a cipőiparban ta­pasztalható. Ezeknél a szö­vetkezeteknél jórészt a munkaerőhiány, a helyi munkaszervezés nehézségei, s néhol a gépesítettség ala­csony szintje vagy korszerűt­lensége akadályozta a ter­melés hatékonyabb növelé­sét. A cipőiparban emellett gondok voltak az anyagellá­tásban, vagy ha az mégis megoldódott, az alapanyagok rossz minősége vált hátrál­tató tényezővé. Ugyanakkor - a tervezett­nél jobban növekedett a termelés a textilruházati iparban, a villamosipari gé­pek és berendezések gyártá­sában és az egyéb feldolgo­zóiparban. A textilruházati szövetkezetek döntő többsé­gében tőkés bérmunkát vé­geztek, s ez utóbbiak közül kiemelkedő eredményeket mutathatott fel 1977-ben a gyulai és az endrődi szabók szövetkezete. 1 20 sztzalikos exportnövekedés Amíg a belkereskedelmi értékesítés 1976-ban 13,4 százalékkal növekedett, ta­valy az előző évhez képest 5,3 százalékkal csökkent. Ezt a visszaesést viszont ki­egyenlíti a külkereskedelmi értékesítés több mint 20 szá­zalékos növekedése. Ezen be­lül a szocialista export 15,5 százalékkal, a tőkés pedig 22,3 százalékkal emelkedett. Az exporttevékenység fo­kozásában megyénk legna­gyobb ipari szövetkezete, a szarvasi vas-, fémipari járt az élen. Jelentősen hozzájá­rultak a nyugati piac bőví­téséhez a már említett ruhá­zati szövetkezetek is. Egyik szövetkezetünk viszont 8 millió forintos tőkés export­ját 1977-ben nem tudta tel­jesíteni, mert a partner nem küldte meg a munka befeje­zéséhez szükséges anyagot. Az ötéves terv időszakára a szövetség a szövetkezetek­nek 500 millió forintos be­ruházást hagyott jóvá. Eb­ből az első két év folyamán 310 millió forintos beruhá­zás már megvalósult, ami a tervezett összegnek több mint 62 százaléka. A beru­házások ilyen növekedésében szerepe van az 1976. évi nyereségből képződött fej­lesztési alapnak, amely az előző esztendőhöz viszonyít­va 45,8 százalékkal nagyobb. Így többek között befeje­ződött az építkezés a békési Startnál, a mezőberényi és a Békéscsabai Faipari Szövet­kezetnél, folyamatban van a már említett szolgáltató szö­vetkezeteknél, a szarvasi vasiparinál. A közeljövőben nagyberuházást kezdenek Orosházán a KAZÉP-nél és a szarvasi Plastolus telephe­lyén. A megyei szövetkezetek 1977. évi teljes nyeresége 296 millió forint. Ha ebből levonjuk az egyik szövetke­zet 13 milliós veszteségét, a fennmaradó 283 millió fo­rint az előző évhez viszo­nyítva 3,5 százalékkal több. A nyereség a cipőiparban és más iparágakban, egy-két szövetkezet kivételével, di­namikusan növekedett. Fotó: Veress Erzsi Ez év januárjától már a korábbi 35 helyett csak 33 ipari szövetkezet tevékeny­kedik Miért? A megyei mé­retes szabók és szűcsök egy része fuzionált a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet­tel, s a jövőben Csaba Textilipari Szövetkezet né­ven fogadják a megrendelé­seket, a másik részlege pe­dig beolvadt a megyei szol­gáltató szövetkezetbe. Meg­szűnt mint önálló munka- vállaló a Medgyesegyházi BÖRTEX is, s szintén beol­vadt, méghozzá a nagy múl­tú Endrődi Cipész Szövetke­zetbe. I Harminchármán maradtak Az építőipari szövetkezetek közül •— még 1976-ban — két egységben megszűnt a tevékenység. Ez azt eredmé­nyezte, hogy 9 százalékkal elmaradtak a tervezett szint­től. Ezzel egyidejűleg mint­egy 15,5 százalékkal csök­kent a létszám is. Mivel a többi szövetkezet a munkát átvállalni nem tudta, a szö­vetség módosította a kitű­zött feladatokat, s 300 lakás megépítésével csökkentették a tervet. A cipőiparban a két szö­vetkezet összevonása, az ed­diginél jelentősebb cipőipari bázis kialakítását teszi le­hetővé. Ugyanakkor az Endrődi Cipész Szövetkezet­nél alkalmazott jól bevált gyártási módszerek, techno­lógiai eljárások bevezetése a cipész szövetkezetekben a továbbiakban hatékonyabb termelést tesz lehetővé és jobb eredményekkel kecseg­tet. Mindezekkel — mint a megyei szövetség megállapí­totta — a cipőipari szövet­kezetek termelésének növe­kedése az V. ötéves terv hátralevő három évében az előirányzottnak meg fog fe­lelni. Mindegyik iparágban, de főként a vas- és faiparban bővíteni kívánják a már meglevő, s igen jelentős kül­kereskedelmi kapcsolatokat. A tervek megvalósítását a jövőben is a munka haté­konyságának növelésével, exportnövelő hitelek felvéte­lével és saját erőforrás fel- használásával szeretnék elér­ni. Mindehhez a megyei szö­vetség is segítséget kíván nyújtani támogatással és köl­csönök nyújtásával. Legalább ilyen fontos azonban a szö­vetkezeti kooperációk kiala­kítása is. Jávor Péter O a Békés megye mező­gazdaságilag megmű­velt területének alig 3—5 százalékán termeszte­nek gyümölcsöt. Ez a koráb­bi területnek a felét sem éri el. A csökkenés okát a gyümölcstermesztés szerke­zeti átalakulásában, a nagy­üzemi módszerek, telepítések elterjedésében kell keres­nünk. A gyors ütemű válto­zás persze korántsem volt egyenletes és ellentmondá­soktól mentes. Békés megyében 1959 és 1972 között a gyümölcsfaál­lomány 45 százalékkal csök­kent S hogy mennyire el­lentmondásos folyamatról van szó? Az 1972-es állo­mány a gyümölcsfajok ösz- szetétele,. termőképessége szempontjából értékesebb volt a 13 évvel korábbinál. A mezőgazdaság átszervezé­sével ugyanis az értéktelen gyümölcsöt hozó fákat ki­vágták. Hasonló sorsra jutot­tak a tanyák megszűnésével az azokat körülölelő gyümöl­csösök is. Néhány gazdaságban ezzel egyidejűleg nagyüzemi mód­szerek elterjesztésén fára­doztak. A telepített fák szá­ma azonban jóval kevesebb volt, mint a kivágottaké. Az 1960-as évek elején végbe­ment szerkezeti módosítások sem szüntették meg egyes gyümölcsfajták hiányát a piacon. S ha most kedve­zőbb is a helyzet, nem árt nagyobb figyelmet fordítani a modem nagyüzemi gyü­mölcstermesztési módszerek bevezetésére. A korszerűsítést egyéb té­nyezők is indokolják. Így például az, hogy a gyümöl­csösök túlnyomó többsége el­avult, elaprózódott. Ráadásul a mezőgazdaság munkaerő- helyzete is változtatásokat sürget. Olyan gyümölcsösök kialakítása vált szükségessé, amelyekben gazdaságosan oldható meg a gépesítés. Persze a gyümölcsösök me­zőgazdaságilag megművelhe­tő területhez viszonyított arányában ezután sem vár­ható lényeges változás. A szakemberek a megoldást az elavult, kiöregedett gyümöl­csösöket felváltó, szám sze­rint kevesebb, de korszerűbb telepítések létrehozásában látják. Az elképzelések azonban önmagukban keveset érnek. Az 1976-ra és 1977-re terve­zett gyümölcstelepítéseknek országosan csak a fele való­sult meg, s Békés megyében még ennél is rosszabb a helyzet. A jövőt illetően te­hát kevés biztatással élhe­tünk. Az elmúlt években a me­zőgazdaság majd minden te­rületén a búza, a kukorica és egy sor más növény ter­mesztésében a hagyományos módszereket felváltotta a gé­pesített termelés. A gyü­mölcstermesztésben ez a fo­lyamat még várat magára. Pedig a gépesítés egyre sür­getőbbé váló feladat ebben az ágazatban is, hiszen nem egy esetben gondot okoz a munkaerő biztosítása a met­szés, a szedés és a válogatás időszakában. Ez egyben meg­határozza a fejlesztések irá­nyát is. A gépek azonban költségesek, használatuk csak az optimális üzemméretek kialakításával válhat gazda­ságossá. A kérdés nem alaptalan, hiszen korábban elterjedt az a vélemény, hogy csak a ha­A Gyoma—Endrőd és Vi­déke ÁFÉSZ eredményes kereskedelmi tevékenysége és gazdálkodása révén csak­nem 13 millió forint nyere­séget ért el az elmúlt év során. Így a napokban meg­tartott ünnepélyes összevont évzáró értekezlet alkalmá­val 17 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészese­gyományos gyümölcstermesz­tő tájon képzelhető el kiváló, akár exportminőségű termést adó gyümölcsös. Ma már ez az elmélet megdőlt. A Bé­késcsaba és Vidéke Agrár­ipari Egyesülés gazdaságai­ban az eddig szétszórt gyü­mölcsösök felváltására ösz- szefüggő, mintegy 800 hektá­ros telepítés tervei készültek el, s várnak elfogadásra. Az ilyen méretű gyümölcsösök­ben egyébként már elképzel­hető a magas műszaki és ag­rotechnikai színvonalon tör­ténő termelés. De teljes gé­pesítés így is csak a csont­héjasoknál oldható meg, amely a tervek szerint az összes területnek mintegy fe­lét teszi ki. Hasonló, igaz, méreteiben szerényebb — 100 hektáros — gyümölcsös telepítését kezdték el Dambegyházán. Itt elsősorban a női munka­erő foglalkoztatását szolgáló beruházásról van szó. A te­lepítés ütemét eddig lassí­totta, hogy nem volt elegen­dő szaporítóanyag. Az V. öt­éves tervben Békés megyé­ben az említetteken kívül nem várható nagyobb telepí­tés. A dombegyházi munká­latok befejezésére is 1980-ig kell várni, még az agráripari egyesülés gyümölcsöseinek telepítése él sem kezdődött. A tervezett fejlesztések nem Javítják azonban a bogyós és nyári gyümölcsökből az ellátást, ezek telepítésétől ugyanis a mezőgazdasági üzemek a nagy kézi munka­erő-igénybevétel miatt óva­kodnak. A termesztés fejlesztése is újabb ellentmondások forrá­sa lehet, ha nem sikerül megoldani a válogatás, táro­lás, szállítás, forgalmazás összhangját. Ezeknek a fel­tételeknek a hiánya megkér­dőjelezheti e beruházások gazdaságosságát. Az új tele­pítéseknek, a pótlásoknak te­hát nemcsak a mennyiségi növekedést kell szolgálniuk. Több törődést és figyelmet érdemelnek a már meglevő gyümölcsösök is. A mennyi­ségi szemléletért viszont nemcsak a mezőgazdasági üzemek és forgalmazók fe­lelősek. Ebben az irányban befolyásolják tevékenységü­ket az ösztönzők is. A minő­ségi gyümölcstermesztés per­sze elképzelhetetlen a jó faj­ták elterjesztése nélkül. Né­hány esetben ezek beszerzé­se gondot okoz. Amíg a gyümölcsből áru lesz, nagy utat fut be. A hozzá nem értés, a feltéte­lek hiánya miatt is eladha­tatlanná válhat az egyébként szép termés. Az új gyümöl­csösök létrehozásával sokat javulhat a minőség és nőhet az export is. Az elöregedett, gondozatlan gyümölcsösök nemcsak gazdaságtalanok, de látványuk elszomorító is. Termésük nagy része értéke­síthetetlen, ráadásul jelentős területeket foglalnak el. Megszüntetésük tehát indo­kolt. D tervezett és a már megvalósulás útján le­vő gyümölcstelepítés célja nem elsősorban a megye mezőgazdasági ter­mékszerkezetének átalakítá­sa. Az elaprózott, korszerűt­len felváltása modem nagy­üzemi telepítésekkel, a kor követelménye. Ez a fogyasz­tók, a feldolgozó üzemék és termesztő gazdaságok érdeke. Kepenyes János dést fizethetett ki a szövet­kezet dolgozóinak, 1,3 szá­zalékkal többét, mint az előző esztendőben. Az ün­nepségen amelyet a nők kö­szöntése és megajándékozá­sa tett színvonalasabbá, a nyereségrészesedésen kívül többen kaptak jubileumi ju­talmat és törzsgárda kitün­tetést is. Mezőberényi ÁFÉSZ Eredményes esztendőt tudhat maga mögött a Me- zőberény és Vidéke ÁFÉSZ. Három község: Mezőberény, Köröstarcsa és Csárdaszál­lás lakóinak igényeit egyre teljesebben elégíti ki ke­reskedelmi szolgáltatásaival. Tavaly csaknem tizenegy százalékos forgalomnöve­kedést értek el. Az alapvető élelmiszerekből zavartalan ellátást biztosítottak. Zöld­ség, gyümölcs áraik tizenhét százalékkal voltak alacso­nyabbak az előző évinél. — három község Átmeneti hiány a tartós fo­gyasztási cikkek némelyiké­nél mutatkozott és néhány építőanyagféleségnél. Idei forgalmukat hét százalékkal szeretnék növelni. Ezért ke­rül befejezésre a köröstar- csai ABC-kisáruház építése és több boltjukat igyekez­nek esztétikusabbá tenni, valamint ezekkel együtt to­vább bővíteni az áruválasz­tékot. Ezt segíti a mezőbe­rényi termelőszövetkezetek­kel kialakított jó kapcsola­tuk is. Tizenhárommillió forint nyereség

Next

/
Thumbnails
Contents