Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
1978. március 19., vasárnap o Ipari Szövetkezetek ’TI A megyében készülő női cipők 82 százalékát, a férficipők 61 százalékát exportra gyártja a két cipőipari szövetkezetünk. Képünkön az Endrődi Cipész Szövetkezetben a zárt orrú lábbelik orrkészítése Gépek a gyümölcsösben? Küldöttgyűlést tartottak Megalakulta megyei vadászati kiállítás rendező bizottsága Március 17-én délután Békéscsabán tartották meg a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés megyei küldöttközgyűlését. Ezen a küldöttközgyűlésen vitatták meg a MAVOSZ megyei intézőbizottságának, ellenőrző bizottságának és fegyelmi 'bizottságának az elmúlt évről szóló beszámolóját. Az intéző bizottság beszámolója a vadásztársaság munkáját taglalva megállapította, hogy a vadásztársaságok többsége — éppen a megyei küldöttközgyűlés határozata alapján — megfelelően foglalkozott a vadászati kultúra kibontakoztatásával, a haladó vadász- hagyományok ápolásával. A társasági élet mellett figyelemre méltó fejlődést értek el a megye vadászai a vadgazdálkodásban is. Első helyen említhető, hogy a fácánnevelő tevékenység bővülésének erelményeként gyarapodott a fácánállomány: az 1976-os 90 ezerrel szemben 1977-ben már 170 ezér előnevelt fácánt bocsátottak ki a társaságok. A további eredményeket tekintve: a befogott élőfácán 84, a kilőtt 25 százalékkal volt több tavaly, mint egy évvel korábban. Ugyanez a két szám nyulak eseténél 9, illetve 15. Nem sikerült azonban mindenütt teljesíteni az előirányzatokat az őzselejtezésben. Kímélték a vadászok az elmúlt esztendőben is a ritkuló fogolyállományt, ezzel szemben nagy gondot fordítottak a dúvadak irtására. A társaságok tevékenységét az intéző bizottság körültekintő, alapos intézkedései jól segítették. A beszámoló külön kiemelte azt, hogy a társaságok legfőbb feladatai közé tartozik a vadak védelme, a hivatásos vadászok rendszeres szakmai továbbképzésének biztosítása a megyei bemutató vadgazdaságra támaszkodva, a vadászok lő- készségének fejlesztése, az egyesületi élet demokratizmusának fokozása. A tájékoztató befejezésül központi feladatként hangsúlyozta a megyei halászati, vadászati és természetvédelmi kiállítás méltó megrendezését. Itt jelentették be a küldötteknek azt is, hogy az i. b. március elején a kiállítás rendezésében érdekelt intézmények és szervezetek képviselőinek részvételével ülést tartott. Ezen az ülésen alakították meg azt a rendező bizottságot, amely a szabad- kígyósi természetvédelmi környezet területén augusztusban megrendezésre kerülő megyei vadászati, halászati és természetvédelmi kiállítás anyagait összegyűjti, válogatja. Ezen az ülésen döntöttek arról is, hogy a kiállítás idejére megjelentetik a megye vadásztársaságainak történetéről, a vadászati, halászati, horgászati életről, eredményekről készült tanulmányokat tartalmazó kiadványt. . Megyénkben 35 ipari szövetkezet készített mérleget az elmúlt évi munkájáról és eredményeiről. Ez annyit jelent, hogy 1977-ben ennyi szövetkezet létezett és dolgozott szűkebb hazánkban, Békés megyében. Jelentőségüket növeli, hogy az ebben a szektorban foglalkoztatott csaknem 16 ezer dolgozó a megye ossz. ipari termeléséből tavaly mintegy 25—30 százalékkal részesedett, ami jóval magasabb, mint az országos átlag. Ez a számarány tájegységünk szövetkezeti iparának fontosságát és jelentőségét bizonyítja. Mint ismeretes, az V. ötéves terv első évében — 1976-ban — a megyei szövetséghez tartozó szövetkezetek túlteljesítették a kitűzött feladatokat. Az elmúlt esztendőben a termelésnövekedés az iparban 8,4 százalékos, a szolgáltatásban 13,6 százalékos. Az építőiparban viszont 9 százalékkal elmaradtak a tervezett szinttől, összegezve : átlagosan 7 százalékos volt ipari szövetkezeteink termelésnövekedése 1977-ben. I Szolgáltatóipar az élen Tavaly a szolgáltatóipar tevékenysége fejlődött a legdinamikusabban. Nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették a kitűzött feladatokat. A 13,6 százalékos teljesítménynövekedés önmagáért beszél, hiszen a megyei szövetség mindössze 7,9 százalékos emelkedéssel számolt. A szolgáltatóipar hatékonyságának ilyen nagy növekedése elsősorban a három kiemelt szövetkezetnél — a békéscsabai Generálnál, az orosházi Univerzális és a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezetnél — volt tapasztalható. Ezek a jövőben is alappillérei lesznek a megye szolgáltató- iparának. Munkájukat nagyrészt elősegítették az utóbbi években megvalósult — és még folyamatban levő — fejlesztő beruházások. A szövetség V. ötéves terve alapján megállapíthatjuk, hogy az ipari termelés nem érte el a meghatározott 11 százalékos emelkedést. Jóllehet a fejlődés itt is egyértelmű, de az csak 8,4 százalékos növekedésben realizálódott. Elmaradás különösen a gépek és gépi berendezések gyártásában, a bútoriparban és a cipőiparban tapasztalható. Ezeknél a szövetkezeteknél jórészt a munkaerőhiány, a helyi munkaszervezés nehézségei, s néhol a gépesítettség alacsony szintje vagy korszerűtlensége akadályozta a termelés hatékonyabb növelését. A cipőiparban emellett gondok voltak az anyagellátásban, vagy ha az mégis megoldódott, az alapanyagok rossz minősége vált hátráltató tényezővé. Ugyanakkor - a tervezettnél jobban növekedett a termelés a textilruházati iparban, a villamosipari gépek és berendezések gyártásában és az egyéb feldolgozóiparban. A textilruházati szövetkezetek döntő többségében tőkés bérmunkát végeztek, s ez utóbbiak közül kiemelkedő eredményeket mutathatott fel 1977-ben a gyulai és az endrődi szabók szövetkezete. 1 20 sztzalikos exportnövekedés Amíg a belkereskedelmi értékesítés 1976-ban 13,4 százalékkal növekedett, tavaly az előző évhez képest 5,3 százalékkal csökkent. Ezt a visszaesést viszont kiegyenlíti a külkereskedelmi értékesítés több mint 20 százalékos növekedése. Ezen belül a szocialista export 15,5 százalékkal, a tőkés pedig 22,3 százalékkal emelkedett. Az exporttevékenység fokozásában megyénk legnagyobb ipari szövetkezete, a szarvasi vas-, fémipari járt az élen. Jelentősen hozzájárultak a nyugati piac bővítéséhez a már említett ruházati szövetkezetek is. Egyik szövetkezetünk viszont 8 millió forintos tőkés exportját 1977-ben nem tudta teljesíteni, mert a partner nem küldte meg a munka befejezéséhez szükséges anyagot. Az ötéves terv időszakára a szövetség a szövetkezeteknek 500 millió forintos beruházást hagyott jóvá. Ebből az első két év folyamán 310 millió forintos beruházás már megvalósult, ami a tervezett összegnek több mint 62 százaléka. A beruházások ilyen növekedésében szerepe van az 1976. évi nyereségből képződött fejlesztési alapnak, amely az előző esztendőhöz viszonyítva 45,8 százalékkal nagyobb. Így többek között befejeződött az építkezés a békési Startnál, a mezőberényi és a Békéscsabai Faipari Szövetkezetnél, folyamatban van a már említett szolgáltató szövetkezeteknél, a szarvasi vasiparinál. A közeljövőben nagyberuházást kezdenek Orosházán a KAZÉP-nél és a szarvasi Plastolus telephelyén. A megyei szövetkezetek 1977. évi teljes nyeresége 296 millió forint. Ha ebből levonjuk az egyik szövetkezet 13 milliós veszteségét, a fennmaradó 283 millió forint az előző évhez viszonyítva 3,5 százalékkal több. A nyereség a cipőiparban és más iparágakban, egy-két szövetkezet kivételével, dinamikusan növekedett. Fotó: Veress Erzsi Ez év januárjától már a korábbi 35 helyett csak 33 ipari szövetkezet tevékenykedik Miért? A megyei méretes szabók és szűcsök egy része fuzionált a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezettel, s a jövőben Csaba Textilipari Szövetkezet néven fogadják a megrendeléseket, a másik részlege pedig beolvadt a megyei szolgáltató szövetkezetbe. Megszűnt mint önálló munka- vállaló a Medgyesegyházi BÖRTEX is, s szintén beolvadt, méghozzá a nagy múltú Endrődi Cipész Szövetkezetbe. I Harminchármán maradtak Az építőipari szövetkezetek közül •— még 1976-ban — két egységben megszűnt a tevékenység. Ez azt eredményezte, hogy 9 százalékkal elmaradtak a tervezett szinttől. Ezzel egyidejűleg mintegy 15,5 százalékkal csökkent a létszám is. Mivel a többi szövetkezet a munkát átvállalni nem tudta, a szövetség módosította a kitűzött feladatokat, s 300 lakás megépítésével csökkentették a tervet. A cipőiparban a két szövetkezet összevonása, az eddiginél jelentősebb cipőipari bázis kialakítását teszi lehetővé. Ugyanakkor az Endrődi Cipész Szövetkezetnél alkalmazott jól bevált gyártási módszerek, technológiai eljárások bevezetése a cipész szövetkezetekben a továbbiakban hatékonyabb termelést tesz lehetővé és jobb eredményekkel kecsegtet. Mindezekkel — mint a megyei szövetség megállapította — a cipőipari szövetkezetek termelésének növekedése az V. ötéves terv hátralevő három évében az előirányzottnak meg fog felelni. Mindegyik iparágban, de főként a vas- és faiparban bővíteni kívánják a már meglevő, s igen jelentős külkereskedelmi kapcsolatokat. A tervek megvalósítását a jövőben is a munka hatékonyságának növelésével, exportnövelő hitelek felvételével és saját erőforrás fel- használásával szeretnék elérni. Mindehhez a megyei szövetség is segítséget kíván nyújtani támogatással és kölcsönök nyújtásával. Legalább ilyen fontos azonban a szövetkezeti kooperációk kialakítása is. Jávor Péter O a Békés megye mezőgazdaságilag megművelt területének alig 3—5 százalékán termesztenek gyümölcsöt. Ez a korábbi területnek a felét sem éri el. A csökkenés okát a gyümölcstermesztés szerkezeti átalakulásában, a nagyüzemi módszerek, telepítések elterjedésében kell keresnünk. A gyors ütemű változás persze korántsem volt egyenletes és ellentmondásoktól mentes. Békés megyében 1959 és 1972 között a gyümölcsfaállomány 45 százalékkal csökkent S hogy mennyire ellentmondásos folyamatról van szó? Az 1972-es állomány a gyümölcsfajok ösz- szetétele,. termőképessége szempontjából értékesebb volt a 13 évvel korábbinál. A mezőgazdaság átszervezésével ugyanis az értéktelen gyümölcsöt hozó fákat kivágták. Hasonló sorsra jutottak a tanyák megszűnésével az azokat körülölelő gyümölcsösök is. Néhány gazdaságban ezzel egyidejűleg nagyüzemi módszerek elterjesztésén fáradoztak. A telepített fák száma azonban jóval kevesebb volt, mint a kivágottaké. Az 1960-as évek elején végbement szerkezeti módosítások sem szüntették meg egyes gyümölcsfajták hiányát a piacon. S ha most kedvezőbb is a helyzet, nem árt nagyobb figyelmet fordítani a modem nagyüzemi gyümölcstermesztési módszerek bevezetésére. A korszerűsítést egyéb tényezők is indokolják. Így például az, hogy a gyümölcsösök túlnyomó többsége elavult, elaprózódott. Ráadásul a mezőgazdaság munkaerő- helyzete is változtatásokat sürget. Olyan gyümölcsösök kialakítása vált szükségessé, amelyekben gazdaságosan oldható meg a gépesítés. Persze a gyümölcsösök mezőgazdaságilag megművelhető területhez viszonyított arányában ezután sem várható lényeges változás. A szakemberek a megoldást az elavult, kiöregedett gyümölcsösöket felváltó, szám szerint kevesebb, de korszerűbb telepítések létrehozásában látják. Az elképzelések azonban önmagukban keveset érnek. Az 1976-ra és 1977-re tervezett gyümölcstelepítéseknek országosan csak a fele valósult meg, s Békés megyében még ennél is rosszabb a helyzet. A jövőt illetően tehát kevés biztatással élhetünk. Az elmúlt években a mezőgazdaság majd minden területén a búza, a kukorica és egy sor más növény termesztésében a hagyományos módszereket felváltotta a gépesített termelés. A gyümölcstermesztésben ez a folyamat még várat magára. Pedig a gépesítés egyre sürgetőbbé váló feladat ebben az ágazatban is, hiszen nem egy esetben gondot okoz a munkaerő biztosítása a metszés, a szedés és a válogatás időszakában. Ez egyben meghatározza a fejlesztések irányát is. A gépek azonban költségesek, használatuk csak az optimális üzemméretek kialakításával válhat gazdaságossá. A kérdés nem alaptalan, hiszen korábban elterjedt az a vélemény, hogy csak a haA Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ eredményes kereskedelmi tevékenysége és gazdálkodása révén csaknem 13 millió forint nyereséget ért el az elmúlt év során. Így a napokban megtartott ünnepélyes összevont évzáró értekezlet alkalmával 17 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesegyományos gyümölcstermesztő tájon képzelhető el kiváló, akár exportminőségű termést adó gyümölcsös. Ma már ez az elmélet megdőlt. A Békéscsaba és Vidéke Agráripari Egyesülés gazdaságaiban az eddig szétszórt gyümölcsösök felváltására ösz- szefüggő, mintegy 800 hektáros telepítés tervei készültek el, s várnak elfogadásra. Az ilyen méretű gyümölcsösökben egyébként már elképzelhető a magas műszaki és agrotechnikai színvonalon történő termelés. De teljes gépesítés így is csak a csonthéjasoknál oldható meg, amely a tervek szerint az összes területnek mintegy felét teszi ki. Hasonló, igaz, méreteiben szerényebb — 100 hektáros — gyümölcsös telepítését kezdték el Dambegyházán. Itt elsősorban a női munkaerő foglalkoztatását szolgáló beruházásról van szó. A telepítés ütemét eddig lassította, hogy nem volt elegendő szaporítóanyag. Az V. ötéves tervben Békés megyében az említetteken kívül nem várható nagyobb telepítés. A dombegyházi munkálatok befejezésére is 1980-ig kell várni, még az agráripari egyesülés gyümölcsöseinek telepítése él sem kezdődött. A tervezett fejlesztések nem Javítják azonban a bogyós és nyári gyümölcsökből az ellátást, ezek telepítésétől ugyanis a mezőgazdasági üzemek a nagy kézi munkaerő-igénybevétel miatt óvakodnak. A termesztés fejlesztése is újabb ellentmondások forrása lehet, ha nem sikerül megoldani a válogatás, tárolás, szállítás, forgalmazás összhangját. Ezeknek a feltételeknek a hiánya megkérdőjelezheti e beruházások gazdaságosságát. Az új telepítéseknek, a pótlásoknak tehát nemcsak a mennyiségi növekedést kell szolgálniuk. Több törődést és figyelmet érdemelnek a már meglevő gyümölcsösök is. A mennyiségi szemléletért viszont nemcsak a mezőgazdasági üzemek és forgalmazók felelősek. Ebben az irányban befolyásolják tevékenységüket az ösztönzők is. A minőségi gyümölcstermesztés persze elképzelhetetlen a jó fajták elterjesztése nélkül. Néhány esetben ezek beszerzése gondot okoz. Amíg a gyümölcsből áru lesz, nagy utat fut be. A hozzá nem értés, a feltételek hiánya miatt is eladhatatlanná válhat az egyébként szép termés. Az új gyümölcsösök létrehozásával sokat javulhat a minőség és nőhet az export is. Az elöregedett, gondozatlan gyümölcsösök nemcsak gazdaságtalanok, de látványuk elszomorító is. Termésük nagy része értékesíthetetlen, ráadásul jelentős területeket foglalnak el. Megszüntetésük tehát indokolt. D tervezett és a már megvalósulás útján levő gyümölcstelepítés célja nem elsősorban a megye mezőgazdasági termékszerkezetének átalakítása. Az elaprózott, korszerűtlen felváltása modem nagyüzemi telepítésekkel, a kor követelménye. Ez a fogyasztók, a feldolgozó üzemék és termesztő gazdaságok érdeke. Kepenyes János dést fizethetett ki a szövetkezet dolgozóinak, 1,3 százalékkal többét, mint az előző esztendőben. Az ünnepségen amelyet a nők köszöntése és megajándékozása tett színvonalasabbá, a nyereségrészesedésen kívül többen kaptak jubileumi jutalmat és törzsgárda kitüntetést is. Mezőberényi ÁFÉSZ Eredményes esztendőt tudhat maga mögött a Me- zőberény és Vidéke ÁFÉSZ. Három község: Mezőberény, Köröstarcsa és Csárdaszállás lakóinak igényeit egyre teljesebben elégíti ki kereskedelmi szolgáltatásaival. Tavaly csaknem tizenegy százalékos forgalomnövekedést értek el. Az alapvető élelmiszerekből zavartalan ellátást biztosítottak. Zöldség, gyümölcs áraik tizenhét százalékkal voltak alacsonyabbak az előző évinél. — három község Átmeneti hiány a tartós fogyasztási cikkek némelyikénél mutatkozott és néhány építőanyagféleségnél. Idei forgalmukat hét százalékkal szeretnék növelni. Ezért kerül befejezésre a köröstar- csai ABC-kisáruház építése és több boltjukat igyekeznek esztétikusabbá tenni, valamint ezekkel együtt tovább bővíteni az áruválasztékot. Ezt segíti a mezőberényi termelőszövetkezetekkel kialakított jó kapcsolatuk is. Tizenhárommillió forint nyereség
