Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 19., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXin. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Bmi mezőgazdaságunk Megemlékezések, koszorúzások a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Akkor születtem, amikor az első szövetkezetek. Az általános iskola felső tagozatát jártam a mezőgazdaság szocialista átalakulásakor. Közvetlen élmények, mindent meghatározó érzelmi szálak aligha köthetnek hát a kollektivizálás időszakához, nagyüzemi mező- gazdaságunk hőskorához. Belépési nyilatkozat, tagosítás, csoport, téeszcsé, munkaegység. Igyekszem átérezni, amit ezek a szavak nagyapáinkból, apáinkból válthatnak ki. Próbálom elképzelni: mit tartanak majd hősinek a mi fiaink, unokáink újabb harminc év múltán, az V. ötéves terv mezőgazdaságából. Nehezen megy. Nem tudok elvonatkoztatni attól, ami van. Nehéz hinnem, hogy vita lehetett valamikor azon : együtt vagy külön-külön művelni a földet. Korosztályom eszmélésekor már régen nem ez volt a fő kérdés, hanem az, hogy együtt hogyan tovább? Mi már történelmi büszkeségeink között tartjuk számon a szövetkezeti mozgalom zászlóbontóit, így a megyénket képviselő feketeérieket is. S hogy szövetkezetek, háztáji gazdaságok együttesen meghatározói mezőgazdaságunknak, ez a természetes. Az önkéntesség, a fokozatosság és a demokratizmus lenini elveinek érvényesülését mi a tsz- egyesülések folyamatában kutatjuk. Hogy rangja van a mező- gazdasági • munkának, hogy évről-évre kevesebb tsz-tag tesz egyre több élemiszert az ország asztalára, hogy 20 év alatt másfélszeresére nőtt a mezőgazdasági termelés, hogy a népgazdaság önellátó lett gabonából, s most kétszer annyi húst állítunk elő, mint két évtizede, hogy kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátás mellett ma ötször annyit exportál élelmiszer- gazdaságunk, mint az 1950- es évek végén az 1960-as évek elején — nos, mindez nemzedékemnek a statisztika tényszerűsége, a mindennapok természetes egyszerűséggel tudomásul vett eredménye. És mégis — ha megállók egy pillanatra a mezőkovács- házi tsz-központban felállított „ősi” körmöstraktor előtt, jamely jól elfér a mai Rába—Steiger árnyékában, ha látom a katasztrális holdanként 10—15 mázsa búzatermésátlagról tudósító statisztikákat — sejteni kezdem azt az erőt, rendet, tervezettséget, tudatosságot, amely Európa élvonalába emelte a mi mezőgazdaságunkat. Azt, amelyről a párt Központi Bizottságának közleménye így ír: Hazánkban a társadalmi és politikai feltételek kedvezőek ahhoz, hogy agrárpolitikánkat töretlenül folytatva, eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk, és további fejlődést érjünk el. Azt hiszem, mindezekre hőskoriak és középkorúak, nyugdíjasok és aktívan dolgozók, idősebbek és fiatalok egyaránt csak büszkék lehetünk. Kőváry E. Péter A forradalmi ifjúsági napok eseményeinek újabb kiemelkedő állomása /március 21-e, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 59. évfordulója. A főváros ifjúsága politikai és kulturális rendezvényeken tesz tanúbizonyságot arról, hogy tisztelettel őrzi haladó hagyományainkat, történelmi múltunk e dicső, forradalmi emlékét. A budapesti ifjúkommunisták képviselői — kedden este 7 órakor — a Köztársaság téren politikai nagygyűlést tartanak. Egyúttal megemlékeznek a KISZ zászlóbontásának 21. évfordulójáról is. A nagyszabású demonstráción Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára és Hámori Csaba, a KISZ budapesti bizottságának első titkára méltatja az 1919. március 21-ét nemzeti ünneppé emelt eseményeket, amikor követve az orosz Pénteken Gyulán, a Petőfi filmszínházban rendezett aktívaülést az MSZMP gyulai városi bizottsága és a tanács végrehajtó bizottsága. A kedvezőtlen időjárás ellenére is sokan jöttek el, hogy elsőként meghallgassák Szigeti Gábomé országgyűlési képviselő beszámolóját munikájáról, a választókkal való kapcsolatáról. Ezt követően dr. Takács Lőrinc tanácselnök értékelte az elmúlt évben a város lakossága által teljesített társadalmi munkát. Örömmel jelentette be, hogy az elmúlt évre tervezett 3,5 millió forint értékű társadalmi munkával szemben több mint 12 millió forintot teljesítettek. Ezzel az eredménnyel a megyei versenyben a városok között az első helyezést érték el. A társadalmi munkaversenyben 96 vállalat, intézmény és szövetkezet, 12 magánszemély, 62 tanácstagi választókörzet vett részt. Huszonkétezren dolgoztak és csaknem 400 ezer munkaórát teljesítettek. Részletesen ismertette azokat a feladatokat, melyeket ez évre tűztek ki a várost gazdagító, szépítő munkaversenyben. Az érthetően nagy örömmel fogadott értékelés után dr. Szávai István vb-titkár adott tájékoztatást a közeljövőben sorra kerülő tanácstagi beszámolókról. A jelenlevők ezután megtekintették a megyéről és Gyula városáról készített színes dokumentumfilmet. Az aktívaértekezlet az Erkel Művelődési Központban folytatódott, ahol dr. Takács Lőrinc átadta a kitüntetéseket a társadalmi munkában élenjáróknak. A vállalatok között első lett a Gyulai Húskombinát. A tanácsi vállalatok között legeredményesebben a kertészeti és városgazdálkodási forradalom példáját, megszületett történelmünk első népi állama, a Magyar Tanácsköztársaság. A politikai nagygyűlést követően az 1919 tavaszának forradalmi lángját őrző fiatalok fáklyás menetben vonulnak végig a főváros utcáin. A fiatalok részt vesznek a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából rendezett koszorúzás) ünnepségen. Békéscsabán és a megye többi városában, valamint a nagyközségekben és még néhány településen megemlékezéseket, koszorúzási ünnepségeket tartanak a Tanácsköztársaság kikiáltásának 59. évfordulója alkalmából. Kiemelkedő ünnepségre kerül sor Békéscsabán március 21-én délután 3 órakor a 19-esek emlékművénél. Az MSZMP megyei és városi bizottsága, a mevállalat kollektívája tevékenykedett. A mezőgazdasági üzemek közül a Békéscsabai Állami Gazdaság gyulai üzemegysége bizonyult a legjobbnak. Az intézmények közül az első helyre a Körösvidéki Vízügyi 'Igazgatóság került, az ipari szövetkezetek közül a Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet ért el első helyezést. Ugyancsak az élen végzett a 8. sz. Volán gyulai főnöksége. A tanácsgyei és városi tanács, az SZMT, a KISZ és a fegyveres erők képviselői helyezik el koszorúikat. A Tanácsköztársaság évfordulójáról Valentinyi Mihály városi munkásőr-parancsnok emlékezik meg. Gyulán, a Vörös katona szobránál lesz koszorúzás március 21-én délután 4 órakor és a város több pontján is. így a 19-es vértanúk emlékművénél, a direktóriumi emléktáblánál, valamint a Veszely-híd közelében levő emlékműnél lesz koszorúzás a délelőtti órákban. Szarvason a tanácsköztársasági emléktáblánál tartanak megemlékezést. Ezenkívül Mezőkovácsházán, Szeghalmon és több településen. A nagyobb munkahelyeken a párttaggyűléseken emlékeznek az évfordulóra. Az általános és középiskolákban pedig a KISZ-szervezetek rendeznek ünnepségeket. tagi körzetek közül a 75. számú kapott elismerő oklevelet és zászlót. Az iskolák közötti, versenyben a szakmunkásképző intézet és a 3. sz. általános, iskola érte el a legjobb eredményt. Harmincegy gazdasági egység, intézmény kapott emléklapot. A népfront városi bizottságának emlékplakettjét tizenhármán, emléklapját pedig tizenheten kapták meg. B. O. Első helyezésért zászlót és oklevelet kapott a kertészeti és városgazdálkodási vállalat, amelyet Gál András igazgató (jobbról) vett át dr. Takács Lőrinc tanácselnöktől Fotó: Béla Ottó II városok között első Gyula Kitüntették a társadalmi munkában élenjárókat KP* A nemrég megkezdődött országos fásítási akcióhoz a Békés megyei KÖJÁL dolgozói is csatlakoztak. Március 15-én, az esős idő ellenére több mint száz facsemetét ültettek el Fotó: Lónyai László Elutaztak a Csillagvárosba a magyar űrhaiósjelöltek Az Interkozmosz tagországainak egyeztetett programja alapján a kiválasztott magyar űrhajósjelöltek szombaton elutaztak a Moszkva melletti Csillagvárosba. Az előzetes terveknek megfelelően a Gagarin űrhajózási kiképző központban megkezdődik a felkészítésük a közös űrrepülési feladatok végrehajtására. A vállalatok és szövetkezetek 1977. évi pénzügyi gazdálkodásának eredményei A Pénzügyminisztériumban elkészült a vállalatok ' és szövetkezetek mérlegbeszámolóinak előzetes összesítése. Ennek alapján a következő tájékoztatást adták a minisztériumban az MTI munkatársának az 1977. évi gazdálkodás főbb vonásairól. A vállalatok és szövetkezetek termelése és értékesítése — az előző évi mérsékelt emelkedés után — meggyorsult, az értékesítés 11 százalékkal nőtt. A gazdasági növekedéssel összhangban bővültek a jövedelmek. A vállalatok eredménye (a veszteséggel csökkentett nyeresége) — 166 milliárd forint — a vártnál is gyorsabban, 21 százalékkal emelkedett. Ezen belül a szövetkezeti mezőgazdaságé 40 százalékkal nőtt. A vállalatok, szövetkezetek nyereségének alakulását nagymértékben meghatározta a termelés és a forgalom bővülése, de továbbra is jelentős benne a támogatások növekedése. Az importárak emelkedése túlnyomórészt nem érvényesült a belföldi árakban, ennek terhét a költségvetés viselte. A gazdálkodás hatékonyságának javulása a megváltozott külgazdasági követelményekhez képest nem kielégítő. Bár a veszteségesen gazdálkodó vállalatok száma és a veszteség tömege az előző évhez viszonyítva csökkent, a javulás mértéke nem megfelelő. Annak ellenére, hogy a gazdálkodás eredményét kedvezőtlenül befolyásoló külső tényezők hatását a különböző pénzügyi támogatások jelentősen enyhítették, 1977-ben a vállalatok mintegy egyharmadánál a gazdálkodás nem kielégítő színvonala miatt az eredmény a lehetőségek alatt maradt. A mezőgazdaságban a veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezetek száma és a veszteség összege az előző évivel azonos volt. A javulás elmaradását részben magyarázza, hogy a vesztességesen dolgozó szövetkezetek nagy részét ár- és belvízkár sújtotta, de még mindig jelentős veszteségeket okoz a laza technológiai fegyelem és a gyenge vezetés. A vállalatok és szövetkezetek költségvetési befizetései összességükben több mint 10 százalékkal nőttek, a részükre nyújtott támogatások, kedvezmények növekedése azonban a 20 százalékot is meghaladta. A tervezettnél is gyorsabban növekvő nyereségképződés hatására javult a vállalatok, termelő- szövetkezetek pénzügyi helyzete, és ennek megfelelően pénzgazdálkodásuk az év nagy részében a korábbinál is zökkenőmentesebb volt. Megkezdték a zöldborsó vetését Az esős időjárás a hét végén félbeszakította a földeken a munkát. Az időszerű feladatok közé tartozik a gabona fej trágyázása, a 135 ezer hektár kalászos 95 százalékán már befejezték ezt a munkát. Megyeszerte — szakaszosan — folyik a talajelőkészítés a tavasziak alá, az orosházi és a mezőkovácshá- zi járásban mór megkezdték az árpa és a zab vetését, befejezéshez közeledik a maghozó répa gépi kiültetése is. Dombegyházán és Csorváson elvetették a mákot, mind a közösben, mind pedig a háztájiban. A hét közepén a gépek hozzáláttak a zöldborsó vetéséhez a Békéscsabai Állami Gazdaságban, a csanádapácai Széchenyi Tsz-ben, a kamuti Béke Tsz-ben és a békéscsabai Lenin Tsz-ben. Az idén a megyében mintegy 5 ezer hektáron termesztenek zöldborsót a Békéscsabai Kin- zervgyámak, a Szegedi Konzervgyárnak és a Békéscsabai Hűtőhéznak. A fóliasátrakban is megélénkült a munka. A gyulai Munkácsy, az orosházi Petőfi Tsz, a kondorosi Egyesült Tsz és a tótkomlósi Viharsarok Tsz fóliasátraiból központi ellátáshoz szedik a salátát, a zöldpaprikát, a zöldhagymát és a retket. A gazdaságokban a gépek kijavítva várják a jó időt, s amint a talajviszonyok engedik, azonnal folytatják az időszerű teendőket.
