Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

1978. március 17., péntek o Kútnál, Füzesgyarmaton Csehszlovákiai vendégek is fellépnek Orosháza H tanácsülés napirendién a végrehajtó bizottság 1977. évi munkája Orosháza város Tanácsa március 16-án, tegnap dél­után Mihály András elnök­letével ülést tartott. Dr. Gaál Miklós városi-járási vezető ügyész tájékoztatta a testü­letet az ügyészség tevékeny­ségéről és a törvényesség helyzetéről. Ezután a városi tanács 1977. évi költségvetési és fejlesztési alapjának zár­számadását terjesztette elő Balázs János, a pénzügyi, terv-, munkaügyi osztályve­zetője. A végrehajtó bizottság 1977. évi munkájáról Mihály András tanácselnök tájékoz­tatta a választott testületet. A vb — miként a tájékoztató többek között tartalmazza — a legjelentősebb napirend­ként tárgyalta az elmúlt év­ben a nőpolitikái határoza­tok végrehajtásának tapasz­talatait; a táppénzes állo­mány helyzetét; a kisgazda­ságok árutermelésének ala­kulását; a tanácstagi beszá­molókban elhangzott közér­dekű bejelentések intézését. Tárgyalt továbbá a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködéséről, a költ­ségvetési revíziók tapasztala­tairól, a lakosságot érintő adópolitikai elvek érvényesí­téséről. A vb sok határozatot hozott 1977-ben is, melyek közül a legjelentősebbek a következők; A zöldterület­gazdálkodással kapcsolatosan a vb zöldterület-kataszter ké­szítésére kötelezte a műszaki osztályt. Határozatban fejez­te ki elismerését a testület a gyermek- és ifjúságvédel­mi munkában részt vevők­nek ; koordinációra kötelezte a csapadékvíz-elvezetés ki­építésére a műszaki osztályt. Határozat született továbbá a tervszerű munkaerő- és káderutánpótlás biztosításá­ra és a szentetomyai—rákó- czitelepi vízmű átadásának előkészítésére. A vb tevékenységét jól se­gítik a tanács bizottságai, amelyek 19 napirend előké­szítésében működtek közre. A testületi üléseken 1977-ben négy nem tanácsi szerv, kö­zöttük a Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, a vízgazdálkodási társulat, az MHSZ számolt be munkájá­ról. Épül a kisáruház Békésen Sikerekben gazdag évet zárt 1977 végén megyénk két nagy hírű együttese: a négyszeres kiváló, valamint nívódíjas gyulai szövetkeze­tek, illetve a gyomai Körös­menti szövetkezeti tánc- együttes. Erről hallhatnak a meghívottak azokon a mű­sorral egybekötött esteken, ahol a múlt év eredményeit, s az újabb hazai és külföldi szereplések lehetőségeit ösz- szegzik. Vonatpótló autóbuszok A MÁV Szegedi Igazgató­sága értesíti az utazóközön­séget, hogy pályafenntartási munkálatok miatt 1978. március 17-én Gyoma és Csárdaszállás állomások kö­zött a 6622 és 6623 sz. vona­tok közlekedését, továbbá március 20., 21. és 22-én Csárdaszállás és Mezőbe- rény állomások között a 6622 és 6623 sz., valamint március 23-án Mezőberény és Békéscsaba állomások között a 6622 és 6623 sz. személyvonatok közlekedé­sét szüneteltetik és az utas- forgalmat vonatpótló autó­buszokkal bonyolítják le. . A fenti napokon a 6603. sz. • gyorsvonat helyett 6603/b. sz. vonatot (indul Békéscsabáról 14 óra 25 perckor) közlekedtetik Bu­dapest Keleti pályaudvarig. A fentieken kívül már­cius 20., 23., 29. és 30-án, április 6., 10., 13., 20., 24-én és 27-én Hódmezővásárhely és Orosháza állomások között a Szegedről 11 óra 20 perc­kor induló 1612. sz. és a 14 óra 15 perckor induló 1614- es, továbbá a Békéscsabáról 7 óra 37 perckor induló 1617-es, és a 11 óra 08 perc­kor induló 1615-ös számú vonatok közlekedését szüne­teltetik. Az utasforgalmat itt is vonatpótló autóbu­szokkal bonyolítják le. Az említett két állomás között március 17., 31., ápri­lis 7., 14. és 21-én (pénteki napokon) az 1617, az 1612 és az 1615-ös számú sze­mélyvonatok helyett szintén autóbuszokat közlekedtet­nek. A változásokról, valamint az autóbuszok megállási helyéről bővebb felvilágosí­tást a vasútállomásokon ad­nak. A gyulai szövetkezetek együttese ma, március 17-én este nyolc órakor az Erkel Művelődési Központ és Ifjú­sági Házban tartja évzáró ünnepi ülését, melyet nagy­szabású bemutató követ. A gyomai Körösmenti szö­vetkezeti táncegyüttes a Ka­tona József Művelődési Ház­ban kamaraműsor keretében összegzi március 18-án este fél nyolckor 1977. évi szám­vetését. Az együttes évzáró ünnepi ülésén kedves ven­dégekként lépnek színpadra a csehszlovák nagyidai Ilosvai- együttes szólistái, továbbá Csombor Endre, a népmű­vészet mestere és felesége, illetve a Regős-együttes. — Balkus — A szarvasi Városi Tanács és a Járási Hivatal művelő­désügyi osztálya, a járási- városi úttörőelnökség, vala­mint a Vajda Péter Művelő­dési Központ rendezésében másodszor került sor a nép­táncegyüttesek járási-városi találkozójára. A március 11-én megtar­tott találkozón a délutáni be­mutatót — amelyet Dankó Pál, a Járási Hivatal műve­lődésügyi osztályvezetője nvitott meg — szakmai ér­tékelés követte. Ezután ke­rült sor a gálaestre, melynek kezdetén a részt vevő együt­tesek emléklapot és ajándék­Küldöttgyűlést tartottak a napokban a békési ÁFÉSZ-nél. A gyűlésen, amelyen részt vett Mako- viczki János, Békés város tanácselnöke, Pocsai László megnyitója után dr. Varga Imre, az ÁFÉSZ elnöke is­mertette az igazgatóság be­számolóját a szövetkezet múlt évi tevékenységéről, eredményeiről, majd az idei üzletpolitikai célokról, ter­vekről beszélt. Az elnök elmondta töb­bek között, hogy már meg­kezdődött a kisáruház épí­tárgyakat vettek át a rende­zőktől. A gyenmekegyüttesek csoportjában arany oklevelet kapott a gyomai Katona Jó­zsef Művelődési Ház nép­tánccsoportja, az Endrődi Dé­ryné Művelődési Ház nép­tánccsoportja. A szarvasi Vajda Péter Művelődési Köz­pont néptánccsoportja ezüst oklevelet, népijátékcsoportja bronz oklevelet nyert. A fel­nőtt együtteseik közül nagy sikere volt a Szarvasi Mező- gazdasági Főiskolai Kar „Tessedik” Táncegyüttese és a Gyomai Körösmenti Szö­vetkezeti Táncegyüttes mű­sorának. tése. A jelenlegi terv egy újabb hűlt kialakítása, ahol értékesíteni tudják a felvá­sárolt termékeket. A terme­lőszövetkezetekkel kölcsö­nös, mindkét fél számára előnyös kapcsolat kialakítá­sára törekednek. A beszá­moló után a küldöttek jóvá­hagyták az 1977. évi mérle­get. özv. Bartyik Mihálync Ma szinházi bemutató Molière: Férjek iskolája Komoly kérdéseket vet fel Molière a Férjek iskolájá­ban: az ifjúság nevelésének, az asszonyok megbecsülé­sének és a férjek jogainak kérdését. A szabadság és a józan ész szellemében vála­szol a ma este színre kerülő kétrészes komédiában, a Férjek iskolájában, amely­nek keretjátéka a Doktor Fregoli. Az előadás főszerepeiben Áts Gyulát, Ropog Józsefet (a Komáromi Magyar Terü­leti Színház tagját), Maday Emőkét, Szűcs Ildikót, Cse- rényi Bélát és a főiskolás Tímár Zoltánt látjuk. Jel­meztervező Fekete Mária, a díszleteket Suki Antal ter­vezte, koreográfus Felkai Eszter. Az előadást a Jókai Színház főrendezője Nagy András László rendezte. Nípművelók továbbképzése Főhivatású népművelők to­vábbképzését rendezik à Megyei Művelődési Központ­ban Békéscsabán, március 17-én, pénteken délelőtt 11 órától. A továbbképzés veze­tője Beke Pál, a Népműve­lési Intézet osztályvezetője lesz, aki a „Nyitott házelő­téri kísérletek a királyerdei művelődési házban” címmel tart előadást a népművelők­nek. Vasvári verbunk a gyomaiak előadásában Fotó: Gutyán Mihály Néptáncegyüttesek találkozója Szarvason Négymilliárd az építőiparnak □ z Állami Tervbizottság tavaly határozatot ho­zott arról, hogy az építőipari vállalatok pályá­zat útján elnyerhető négy­milliárd forintnyi hitelt és állami támogatást fordíthat­nak fejlesztésre. A vállala­tok összesen mintegy 10,2 milliárd forint értékben nyújtottak be pályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz. A beérke­zett 139 pályázaton felül jó néhány vállalatnak volna még szüksége beruházási eszközre, de ezek nem is pályáztak, mert kilátásaikat reménytelennek ítélték. A pályázati feltételek ugyanis meglehetősen szigo­rúak. A pénz arra szolgál, hogy a vállalatok korszerű és hatékony gépek beszerzé­sével és munkába állításával pótolják a hiányzó munkás­kezeket. A pótlólagos fejlesz­tési forrást az indokolta, hogy a korábbi várakozások­kal ellentétben az építőipar­ban foglalkoztatottak száma nem emelkedett, hanem csökkent. Ám a vállalatok és szövetkezetek feladatai meg­sokasodtak. Miután új mun­kaerő nincs, az építési célok megvalósításához egyetlen járható út kínálkozik: növel­ni kell az élőmunkát he­lyettesítő gépek számát. Eb­ből a pénzből tehát csak e követelménynek megfelelő beruházásokat lehet finan­szírozni. A vállalatoknak ennek alapján pontosan megfogal­mazott fejlesztési, beruházási programot kellett mellékelni a pályázati kérelemhez, amelyben bizonyítják a fej­lesztés eredményeként szüle­tő kapacitástöbbletet, s az élőmunka-megtakarítást. Ez a pályázat elfogadásának elő­feltétele. Ugyancsak szükség van arra, hogy a vállalatok hitelt érdemlően igazolják : már meglevő gépparkjukat is magas szinten kihasználják. A vállalatok ráadásul csak olyan beruházásra kaphatnak hitelt vagy állami támoga­tást, amely nem igényéi szá­mottevő építkezést, a beru­házás költségeinek legalább 30 százalékát saját forrásból kell fedezni, s ami ugyan­csak nem mellékes, a befek­tetett forintoknak legalább 15—20 százalékos nyereséget kell hozniuk. Azok a pályá­zó vállalatok, amelyek e fel­tételeknek nem felelnek meg, eleve kiestek a hitelért, támogatásért folytatott ver­senyből. A pályázatok elbírálásában erőteljes szelekció érvénye­sült. A vállalatok egy részé­nek fejlesztési tervei halasz­tást szenvednek, vagy pedig más forrás után kell nézni­ük, hiszen ebből a pénzből csak a legfontosabb célokra jut. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat ugyan kedvező pályázatot nyújtott be, mégsem kap egy fillért sem a négymilliárd terhére, mert a minisztérium vezetői szerint van elég saját pénze a fejlesztéshez. Végül is azok a vállalatok részesültek előnyben, amelyek az új ka-' pacitások révén már 1979— 80-ban többlettermelést pro­dukálnak, s amelyek a leg­fontosabb népgazdasági cé­lok, így a lakásépítésben és a nagyberuházások kivitele­zésében hoznak számottevő javulást. A pénzből a vállalati for­rásokat, illetve egyéb szer­vezetek fejlesztési forrásait is számítva összesen ötmilli- árd forintnyi beruházás va­lósul meg. A kiadások 70 százalékát a gépvásárlásokra fordítják. A pénz legnagyobb része az állami vállalatoknak jutott. Az Építőgépgyártó Vállalat 640 millió forintot kapott, hogy kiépíthesse az országos gépjavító-hálózatot, s javíthassa a szervizszolgál­tatások színvonalát. Emellett jut még a házgyári sablon­gyártó kapacitások bővítésé­re is. A vállalat egyéb for­rásokkal együtt csaknem 940 mülió forintot költhet beru­házásra. A másik nagy ösz- szegű hitelt az Építőipari Gé­pesítő Vállalat kapta. A vál­lalat feladata az, hogy az időközönként használt, nagy értékű építőgépeket kölcsön adja a kivitelező vállalatok­nak, amelyek ezekért bérleti díjat fizetnek. A vállalat a most kapott hitelből 1,2 mil­liárd forintom, beruházást hajt végre. Bővíti a gépparkot, s növeli karbantartási kapaci­tásait. Ez módot ad majd a gépigények jobb kielégítésé­re, egyszersmind a nagy ér­tékű gépek kihasználtságá­nak javítására. A négymilliárd forintból emellett az építőipari kapa­citásokban kiváltképp hiányt szenvedő területek vállalatai kaptak támogatást, így a Borsodbán, Budapesten, Ko­márom, Békés és Veszprém megyében működő vállalatok és szövetkezetek. összesen 170 millió forintot kaptak az építőipari szövetkezetek, amelyeknél az .OKISZ, a KI- SZÖV és más szervek anya­gi támogatásával így össze­sen csaknem 280 millió fo­rint beruházásra nyílik le­hetőség. Az építőipari szö­vetkezetek elsősorban a la­kásépítés korszerű módsze­reinek bevezetésére, a No Fines technológia meghono­sítására kaptak támogatást. Pályázott az építőipar ipari hátterét alkotó vállalatok egynémelyike is, például a Hungária Vegyi Művek, amely tetőszigetelő anyagok gyártását fogja bővíteni, s a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, amely ugyancsak a szigetelőanyag-gyártás növe­lését tervezi. □ négymilliárd forint ter­mészetesen nem sok az igényekhez képest. De a négymilliárd forintot szük­ségképp más célok vagy a meglehetősen szűkös tartalé­kok rovására kellett az épí­tőiparnak juttatni. Ám a jut­tatás szót éppen csak jobb híján használjuk, hiszen a pénz korántsem adomány. Minden befektetett forintnak meg kell hozni a maga hasz­nát, mégpedig nemcsak fo­rintban, hanem olyan anyagi javakban, amelyekre az épí­tőipar teljesítményének bő­vítéséhez és az építkezések hatékonyságának javításához leginkább szükség van. Lovász. Péter Véradás Nagyszénáson Nagyszénáson, a Vöröske­reszt szervezésében igen je­lentős véradási akcióra ke­rült sor. A községben e na­pon 362-en jelentkeztek, hogy a legértékesebb gyógy­szerrel embertársaik életén segíthessenek. Nagyszénáson nemes hagyományai vannak a véradómozgalomnák, hi­szen az elmúlt évben is az elsők között voltak a járás­ban. Az idei márciusi vér­adáson a termelőszövetkezet vezetősége és pártvezetősége járt elöl személyes példával, hiszen elsőkként adtak vért. Példájuk nem is volt hatás­talan, mint a számok is bi­zonyítják. Ezt az alkalmat használta fel a Vöröskereszt helyi szer­vezete arra, hogy virággal köszöntse az első ízben je­lentkezőket, valamint az öt­venedik, illetve a századik alkalommal vért adókat. Ugyancsak itt adták át har­mincnégy véradónak az ezüst jelvényt, amelyet a ti­zenötszörös önkéntes és té­rítésmentes véradás után adományoznak. — fb —

Next

/
Thumbnails
Contents