Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

1978. március 12. vasárnap © Mennyi kávét, teát igyon a terhes, illetve szoptató nő? Az élvezeti szerek közé tartozik a kávé és a tea is, és elég keveset foglalkoznak ezeknek az italoknak az egészségre kifejtett hatásá­val, hiszen a fiatal anyáknak annyiféle egészségügyi ta­nácsot kell meghallgatni, hogy az ilyen lényegtelennek látszó kérdésre nem is ma­rad idő. Pedig nem is olyan lényegtelen kérdés a mérték- tartás az élvezeti szerek fo­gyasztásával kapcsolatosan. Az alkoholfogyasztás és do­hányzás káros hatását nem kell ismételni, hiszen azok közismertek, de fel kell hívni a figyelmet a túlzott kávézás kedvezőtlen hatására. A kávé elsősorban koffein- tartalma miatt, de a pörkö­léskor keletkező illóanyagok miatt is nem teljesen kö­zömbös a szervezetre. Mint minden élvezeti szer — úgy a kávé is — kis mennyiség­ben ártalmatlan. Napi egy, legfeljebb két kávé, főleg ha tejjel fogyasztják, nem ár­talmas, azonban Magyaror­szágon ennél jóval nagyobb a napi adag, négy-öt dupla kávét is elfogyasztanak az emberek, s ez már kifejezet­ten káros hatású lehet. A szervezet zsírraktáraiból a koffein zsírt szabadít fel, s a vér szabad zsírsavszintje emelkedik, ami az erek ál­lapotát ronthatja, fokozottan fennáll ez a veszély a ter­hességben, amikor a vérke­ringés szervei: a szív és az erek fokozottan igénybe van­nak véve. A túlzott kávéfo­gyasztásról tudjuk, hogy a szénhidrát-anyagcserére sem közömbös, s érzékeny egyé­nekben, különösen nőkben a vércukorszint kávé-, illetve koffeinfogyasztás után nő, s a szervezet cukortűrő képes­sége romlik. Kávé hatására a gyomorsav-elválasztás fo­kozódik, s gyomorégés és emésztési panaszok léphet­nek fel. A veseműködést is károsíthatja a sok kávé, fo­kozott vízkiválasztás, gyako­ri vizelési inger a következ­ménye. Mindenki tapasztal­hatja, hogy ha túl nagy mennyiségű kávét iszik, nem érvényesül a kávé frissítő hatása, hanem inkább foko­zott fáradtságérzés, álmat­lanság, s ezt követően ki­merültség következik be. Mindezeket a káros hatá­sokat teafogyasztás után nem észleljük, mert a tea ható­anyaga — bár kémiailag na­gyon hasonlít a koffeinre — ezekkel a mellékhatásokkal nem rendelkezik. Teából lé­nyegesen hígabb ital készül, mint kávéból, s csak szokás dolga, hogy ugyanazt az él­vezeti hatást észleljük, mint kávéivás után. Sok ország­ban a tea a társasági ital, és a délelőtti és délutáni tea éppúgy elterjedt, mint ná­lunk a kávé. Angliában, a Szovjetunióban és még sok más országban a vendéget teával kínálják, és ugyanúgy és ugyanabból az okból teáz­nak az emberek, mint aho­gyan mi, itt Közép-Európá- ban kávét iszunk. Hangsú­lyozni kell, hogy a teaivás kevésbé terheli meg a szer­vezetet, mint a kávéivás. Sok szó esett már a ter­hes és szoptató nő helyes táplálkozásáról, keveset be­széltünk az élvezeti szerek szerepéről. Tudjuk, hogy a dolgozó nő szervezetét a ter­hesség jobban igénybe veszi, mint azokat, akik otthon vannak, s idejüket kedvük szerint oszthatják be. A fá­radt asszonyok úgy vélik, hogy a reggeli, déli, délutáni kávé segít ezt a fáradtságot leküzdeni, de ez nem így van. Azt javasoljuk, hogy reggel és délután inkább teát igyanak, ami üdítő hatású, s délben — ebéd után, ha az orvos megengedte — igya­nak egy csésze feketekávét, de ne többet! Ez valóban felfrissít, és ilyen mennyiség­ben nem is árt. Semmikép­pen sem helyes a napot ká­véval kezdeni és befejezni! A citromos tea, gyümölcslé, friss gyümölcs fogyasztása kellemes és ártalmatlan él­vezeti hatást fejt ki. A szoptató mamáknak ugyanezt javasoljuk. A do­hányzás, alkoholfogyasztás mellett tudniuk kell, hogy a mértéktelen kávéivás sem egészséges, sem a mamának, sem a csecsemőnek! A fiatal anyák és a leendő anyák szervezetét a terhes­ség, illetve a szoptatás mel­lett a mai rohanó életmód is jobban igénybe veszi, fárad­tabbak, idegesebbek, mint elődeik. (Igaz, hogy sokkal jobban gondoskodnak ró­luk!) Kár lenne tehát szer­vezetüket felesleges izgató­szerekkel károsítani, s ezért azt javasoljuk, ahogyan a túlzott gyógyszerfogyasztást, úgy a túlzott kávéfogyasztást is kerüljék. A fájós lábú Bodri Gyerekeknek: Azat Rahmanov: De szeretnék felnőtt lenni! De szeretnék felnőtt lenni! Mondjuk, hogy úgy holnapután. Nem rontanám én el soha gyerekeknek a játékát. Nem mondanám: „Haza gyere! Mikor lesz kész az a lecke?" Ha hirtelen felnőtt lennék holnapután és azután, senkit de senkit soha én magamtól el nem kergetnék. Nem mondom majd: „Ne álmodozz, inkább a leckén gondolkozz!" Olyan jó a felnőtteknek... Hogyan válhatnék felnőtté? Mi lenne, ha szakállt tennék? Vagy, ha kalapot viselnék? Fordította : Barta Kálmán Jevgenyij Avgyeljeko: Hokizók Két kis nyúl, nagy buzgalommal, falu szélén, tó jegén, hokizik répakoronggal, ügyes két kis nyúl legény. S ha vége van a játéknak, a répán is megosztoznak. Jurij Adrianov: Harkály Hiába van hideg tél. egész nap csak kopogtat a fák törzsén, — vesztére férgeknek, rovaroknak. Egész nap dolgozik; kop-kop... kopog a fán, hiába hóvihar, hideg, nem fázik az, aki dolgozik igazán. Fordította : Antalfy István Megsántult a Bodri lába, nem mehetett iskolába. Nem bicegett fűhöz-fához, elván- szorgott a macskához. — Cirmos mama, segíts rajtam, meglásd, hálás le­szek majdan: fogojc kövér egereket, nem ígérekgt egye­beket. De a macska fejét rázta, s a szavait sem cifrázta: — Jól ismerlek én már téged, ne várj tőlem segít­séget. Te vagy az a híres legény, aki morog, ugat fe­lém, aki hajszol a kert alatt, pedig sosem bántottalak. Hallgatni ezt nem volt kedve, s Bodri elment res­telkedve, egyenest a patak­szélre, ott gágogott libanéne. — Fáj a lábam, kedves néne, orvosság vagy tanács kéne, hisz barátod voltam neked, tudod, mindig tisz­teltelek. Lépett a lúd egynéhányat, s azt felelte a kutyának: — Rossz helyen jársz, Bodri, nálam, nékem is fáj a bal lábam, te haraptál ab­ba bele, meg is látszik még a helye. Ej, de kínos — szedte- vette —, Bodri ezt már el­feledte! Nem is várta be a végét, otthagyta hát libané­HUMOR Két szesztestvér beszélget: — Nem tudod, meddig bírja ki az ember víz nél­kül? —• Azt nem tudom, de sör nélkül legfeljebb csak három órát... • • • — Meg tudná mondani, doktor úr, hogy mi a kü­lönbség az elmebeteg és az idegbeteg között? — Ez nagyon egyszerű. Az elmebeteg azt gondolja, hogy kétszer kettő öt, az idegbe­teg tudja, hogy négy, de ke­vésnek találja... • * * — Ma ez a kalács igazán jól sikerült, remek íze van! — dicséri az ifjú férj fele­ségét. — Hát még akkor hogy fog ízleni, ha megsül! nét. Elbicegett sántikálva, az udvarig meg sem állva. Odaért a szemétdombra, s lám a kakas máris mondja: — Mi a bajod, Bodri ko­ma? Tán nem ízlett a lako­ma? Hanem mindjárt for­dulj egyet, ha tyúkhúsra kaptál kedvet! Ámde, látom, baj van nálad, emelgeted egyik lábad, s a képed is csupa bánat, még tán bi­zony, megsajnállak. Nagyon fájt a Bodri lába, s nem volt kedve a tréfára. Emelgette beteg lábát, és a csirkék megsajnálták. A ka­kas meg nézte, nézte, hát egy tüskét vett rajt’ észre. S ha már látta, ott nem hagyta, a csőrével lám, ki­kapta. Nyüszített is erre Bodri, ámbár kár volt már morog­ni, mert a fájós, beteg lába meg is gyógyult egy csapás­ra. Hálálkodva köszöngette, aztán útját tovább vette, s szaporán járt a négy lába, sietett az iskolába. Ám azóta sosem bántott macskát, libát, s más jószá­got. Ügy gondolta, hogy: el­végre, rászorulhat segítség­re. Lúdgágogás, macskaének, ezzel vége a mesének. Zsombok Zoltán — Igaz, hogy tegnap meg­támadták? — Igaz. Elvették az órá­mat és a pénzemet. — Azt hittem, hogy min­dig hord magánál revol­vert. .. — Igen. De azt hála is­tennek nem találták meg... * * * — Igaz, hogy a nők sze­rencsétlenséget jelentenek a hajón? — kérdezi a fiatal tengerész a tisztet. — Igen. Ugyanúgy, mint a szárazföldön. • • • A vendég elolvassa az ét­lapot, azután megkérdezi a pincért: — Mondja meg őszintén, melyik halétel a legfrissebb? — Az olajos szardínia — suttogja a vendég fülébe a pincér. Divat Kismamáknak — kislányoknak O Március már a tavasz előhírnöke, ilyenkor lassan felcserélik a meleg télikabátot könnyebb tavaszi, átmeneti kabátra az emberek. Az idei tavasszal a ballon, a lódén, és a külön- > böző impregnált esőkabátok egyaránt nagyon divatosak. A terven látható fazon bár­melyik anyagból elkészíthe­tő. Az első derékban beállí­tott derékrésszel készült, ér­dekes az új vállmegoldás és az asszimmetrikus zsebmeg­oldás, ami az idei tavasz di­vatja. A kabát derékban és az ujjavégén húzott. Álló gallér és hosszában végigfu­tó gombolós pánt díszíti. A másik kabát jellemzője a nagy 'kihajló gallér, legom­bolható zsebek a kabát fel­ső részén. Az egész bőség de­rékban van összehúzva. A varrások mentén mind­két kabáton tűzés van. O Minden leendő kisma­ma nagy gondja, ho­gyan oldja meg öltöz­ködését az elkövetkező hó­napokban; amikor szomorú­an veszi észre, hogy sajnos a régi ruhák kissé szűkek let­tek. Lényeges, hogy ilyen­kor is törődjenek külsejük­kel. Ehhez ad ötletet az itt ábrázolt modell. Anyaga flanell, szövet, jersey egyaránt lehet. Kihaj- tós inggallérral készült, elől gombolódik. A mellrésznél elhelyezett plantzont szegő­zés díszíti, ebből folytatódik egy övpánt, ami összefogja a bőséget és hátul kell meg­kötni. Külön bőséget ad még az elöl középen elhelyezett hói. r Ujjáf alól rolnipánt fogja össze, de ugyanaz a modell rövid ujjal is elkészíthető, ebben az esetben blúzt vagy pulóvert is lehet hordani alatta. O Gyermekeink öltözkö­désében a leglényege­sebb az, hogy kényel­mes ruhát hordjanak, amit lehetőleg strapabíró anyag­ból készítsünk. Ehhez leg­megfelelőbb anyag a far­mer, a kordbársony, a düf­tin és a rolóvászon. A terven levő két kis ruha közül az első — kertésznad­rág — bármelyik, az itt fel­sorolt anyagból készülhet. Ez egy egyenes szárú nadrág, térdnél vastagabb varrás erő­síti meg. Ez nagyon prakti­kus, mert ha esetleg a nad­rág rövid lesz, itt meg lehet toldani, vagy ha kikopik, ezt a részt ki lehet cserélni. A bőséget derékban egy pánt tartja össze, ami hátul is körbe fut. A másik kis ruha kordbár­sonyból készülhet rávarrt hímzett pánttal. Ezek a pán­tok különböző hímzéssel mé­terben kaphatók a RÖL- TEX-ben. A ruha hossza ta­karja a térdet, mellrészén szegő díszíti. Csatóné Tomka Erzsébet — Doktor úr, ritka beteg­ség az enyém? — Egyáltalán nem. Embe­rek ezrei halnak meg benne. * * * Két ismerős találkozik az ideggyógyászati rendelőinté­zet ajtajában. — Jön, vagy megy? — kérdezi az egyik a másiktól. — Ha ezt tudnám, nem járnék ide! * * * — Figyeled, Janó öregszik! — Miből vetted észre? — Előbb az étlapot nézi meg, és csak azután a pin­cérnőt. * • • — Drágám, valamit be kell vallanom neked: két gyer­mek után fizetek gyermek- tartást. . — Nincs semmi baj. Én viszont két gyermek után kapok.

Next

/
Thumbnails
Contents