Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

1978. március 2., csütörtök o IJIiaiJKTiW Mezőkovácsházán fejeződtek be a falusi filmnapok Földi János tanácselnök köszönti a falusi filmnapok záróün­nepségének közönségét Forgalmirend-változás Békéscsabán, balesetelhárítás a közlekedésben ülésezett a megyei KBT elnöksége A településfejlesztés közös érdek „A filmforgalmazás köz­művelő hatását fokozni az­zal lehet, hogy ha a filmek­hez megkeressük a megfele­lő közönségrétegeket. Azo­kat, akikhez szól, akiknek gondjait, problémáit tár­gyalja. Ezért hirdették meg országosan a Filmnapok fa­lun rendezvénysorozatát is” — mondta Végh Andor,/ a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója kedden este a mezőkovácsházi film­színházban rendezett megyei záróünnepségen. Földi János, a mezőkovácsházi Nagyköz­ségi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben megemlékezett a magyar filmgyártás államosításának 30 évéről, a legsikeresebb hazai filmekről. A záróünnepség közönsé­ge megtekintette a Balázs József regényéből Fábri Zol­tán által rendezett új filmet: a „Magyarok”-at. Sajnálatos, hogy a meghívott alkotók, ilyen-olyan okokra hivatkoz­Tegnap, március 1-én az MHSZ Békés megyei vezető­ségének székházában emlék­ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy 30 év­vel ezelőtt, 1948 február 29- én Budapesten a Zeneaka­démia nagytermében egye­sült a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége és a Partizán Barátok Szövetsé­ge, ezzel megalakult a Ma­gyar Szabadságharcos Szö­vetség, a jelenlegi Magyar Honvédelmi Szövetség jog­elődje. Az akkori esemény jelen­tőségét Drienszki Márton fő­előadó méltatta. A szövetség fejlődését és elért eredmé­nyeit Kádár János, az va az utolsó pillanatban tu­datták a moziüzemi vállalat­tal, hogy nem jönnek el. Így aztán a nagyszerű Fábri- film döbbenetes erejű élmé­nye, a falusi filmnapok si­kere nagy veszteséget szen­vedett a vetítést követő an­két hangulatától, ahol Rátki György irányításával próbál­ták meg értelmetlenül és fö­löslegesen elemezni az értel­meset. Az ilyesfajta szakmai zsargontól hemzsegő, közön­ségvizsgáztató és ijesztő be­szélgetések inkább csak eltá­volítják, ködös homályba borítják az új magyar fil­mek mondanivalóját nézőik előtt. A rosszízű emlék múló do­log, a falusi filmnapok si­kere viszont mégis elérte a célját: megyénk 17 községé­ben 72 előadásban jutottak el az új és a régebbi magyar filmek a vidéken élő embe­rekhez. MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára így jel­lemezte a szövetség V. kong­resszusához 1963-ban írott üdvözletében : „A kongresz- szusra készülő Magyar Hon­védelmi Sportszövetség, mint egészségesen fejlődő tömeg- szervezet, jól szolgálja az annyira fontos honvédelmi nevelést és a magyar sport ügyét. Jelentős szerepet tölt be az ifjúság, a társadalom széles köreinek szocialista, hazafias szellemű politikai nevelésében, melynek fon­tossága köztudott.” A párt politikai bizottsá­gának a honvédelmi nevelés és az ifjúság honvédelmi felkészülésének kiszélesítésé­A Békés megyei Közleke­désbiztonsági Tanács teg­nap, szerdán délelőtt tartot­ta kibővített ülését Békés­csabán. A tanácskozáson a meghívottakon kívül részt vett Baukó Mihály, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának osztályvezetője, Sasala János, a párt városi bizottságának titkára, vala­mint Vantara János, a vá­rosi tanács elnökhelyettese. Az első napirendi pont keretében Csaba Márton, a városi tanács műszaki osz­tályának vezetője a megye- székhely központja — István király tér és Sza­badság tér — átépítés utá­ni forgalmi rendjének ter­vezetét terjesztette a testü­let elé. A város centrumá­nak rekonstrukcióját egye­bek között az útburkolat romlása, valamint a csapa­dékvíz biztonságos elveze­tése indokolta. A belváros átépítése gyakorlatilag az elmúlt évben a Rózsa Fe­renc tér és a Kossuth tér jelenlegi kialakításával kezdődött. A most építés alatt levő két tér forgalmi rendje az átadás után je­lentősen módosul. Az autó- buszmegállók, a taxiállomás áthelyezésre kerülnek, ja­vulnak a parkolási lehető­ségek, a gyalogátkelőhelyek áttekinthetőbbé és bizton­ságosabbá válnak. Több lesz a belső zöld terület, s a Szabadság téren sétányt alakítanak ki. Minderre összesen mintegy 12 millió forintot költ a városi ta­nács. A centrum átépítése után 10—11 ezer gépjármű­A tapasztalatcsere haté­konyságának növelésére a MÉM-ben összehangolták a mezőgazdasági felsőoktatási intézmények rendezvényei­nek időpontjait és egész rendszerét. A program szerint a ha­gyományos keszthelyi Geor- gikon napokat továbbra is minden évben augusztus vé­gén rendezik meg. A Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem „Tessedik Sámuel ti­szántúli tudományos napok” elnevezéssel április közepén évente váltakozva Szarvason, Debrecenben, illetve Mezőtú­ron rendezi meg tudományos ülésszakát. A kertészeti egyetem kétévenként Buda­re vonatkozó 1967. június 20-i határozata nyomán, s az ezt követő kormányhatáro­zatnak megfelelően a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetségből létrejött a jelenle­gi Magyar Honvédelmi Szö­vetség. Ez a változás nem­csak formai volt. A szerve­zet — mint ahogyan a nevé­nek megváltozásából is kö­vetkeztetni lehet— alapvető­en a honvédelmi nevelés össztársadalmi feladatainak megoldásában való közre­működés, ezen belül is a ka­tonai elő- és utóképzés, va­lamint a honvédelmi techni­kai sportok megfelelő szinten való feladatát kapta. — B. O. — vet képes átbocsátani a je­lenlegi 6—7000 helyett. A kivitelezés gyorsított ütemben halad. A munkák zavartalanságára március 7-én reggel 6.00 órakor a forgalom elől lezárják a két teret. A forgalmi rend mó­dosítására március 5-i, va­sárnapi számunkban visz- sza térünk. Prókai Ferenc, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetője tájékoztatta a tár­sadalmi testületet a szak- szervezet közúti balesetelhá­rítási tevékenységéről. A munkavédelmi oktatófil­meknek mintegy 15 százalé­ka foglalkozik a közúti közlekedéssel. Az elnökség most először tűzte napirendjére a Ma­gyar Autóklub Békés me­gyei szervezetének munká­ját. A magánautósok bal­esetmentes közlekedésének elősegítésére tett intézkedé­sekről dr. Horváth Ferenc, a megyei szervezet elnöke- számolt be. Mint mondotta, az Autóklubnak több mint 2000 Békés megyei autós a tagja. Az oktatást és a kép­zést elsősorban a téli idő­szakban, az úgynevezett klubnapokra szervezik, s ez alkalmakkor filmvetítéssel, indirekt módon is segítik a balesetmentes közlekedésre való nevelést. Az utolsó napirendi pont­ként dr. Sajti Imre ezredes, az MKBT elnöke ismertette a szervezet idei munka- programjának tervezetét, amit az elnökség módosítá­sokkal elfogadott. — szekeres — pesten látja vendégül a „Lip- pai János kertészeti tudomá­nyos napok” résztvevőit, és ugyancsak kétévenként — szeptember elején — Kecs­keméten a „Hírős napok” keretében hív össze tudomá­nyos ülésszakot. A Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főiskola a „Nyírségi ősz” keretében főiskolai napokon ismerteti kutatási eredményeit, alkal­mat adva tudományos inté­zeti szakembereknek is kí­sérleti tapasztalataik, új módszereik ismertetésére. Előadások a dévaványai könyvtárban A dévaványai nagyközségi könyvtár kellemes környe­zetében egyre gyakrabban tartanak értékes irodalmi, művészeti, múzeológiai jel­legű előadásokat. Így került sor a községi könyvtár és a művelődési ház közös ren­dezésében február 24-én az egri Dobó István Múzeum munkatársainak, Cs. Schwalm Edit néprajzos- múzeológus és Csiffáry Ger­gely történész két előadásá­ra is. A délutáni, diákoknak tartott előadáson az egri vár történetéről, a várviadal eseményeiről tartott diafilm­mel egybekötött előadást Csiffáry Gergely, míg Schwalm Edit a Heves me­gyei népszokásokat elevení­tette fel. Az esti „Eger mű­emlékei, Heves megye nép­művészete” című előadáson is szép számú közönség je­lent meg. Február 27-én pe­dig Lukács József, a pécsi Nemzeti Színház tagja nagy sikerrel mutatta be irodalmi összeállítását. Ö megyei tanács vég­rehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén tár­gyalta az orosházi járásban levő nagyközségek és köz­ségek tanácsainak munká­ját. Mielőtt érdemben szól­nánk a beszámolóban fog­laltakról, ide kívánkozik két adat: az orosházi járás kilenc települése közül négy a nagy- és öt a kis­község. Költségvetésük 1973-ban 57 millió forint volt, ami 1977-ben 72 mil­lióra nőtt. Úgyszintén a fej­lesztési alapjuk 10-ről 23 millió forintra emelkedett. Visszakanyarodva az írás címéhez; örvendetes az a kép, amely Kovács Pál, a Járási Hivatal elnökének beszámolója nyomán kiraj­zolódott a kilenc település fejlődéséről. Megállapítha­tó: a tanácsok felismerték, hogy a helyi feladatok meg­oldása rájuk hárul. Ismerik településük szerepkörét, és azt, hogy milyen igényeket kell és lehet kielégíteni. És hogy honnan ismerik? A válasz egyértelmű : a ta­nácstagok kapcsolata a vá­lasztókkal rendszeres, a be­számolóikat megtartják, ez­zel aktívan részt vesznek a községpolitika kialakításá­ban. Ebből következik, hogy a lakosság nagy érdeklődést tanúsít a tanácsok tevé­kenységei iránt, így a taná­csi tisztségviselőket is biza­lommal keresik fel. Az elmúlt évben megtar­tott kilenc falugyűlésen hangot kapott mindaz, ami foglalkoztatja a települések lakóit. Voltak ebben örö­mök, gondok, kétkedések és kívánságok, sőt kíváncsisá­gok, hol mi épül és mikor­ra készül el?. A kérdezők a választópolgárok és válasz­adók a tanácstagok voltak. Ami kölcsönös volt: féltő gond a települések fejlesz­téséért, a közös érdek. Mindezek központjában állt a bölcsőde, az óvoda, a tornacsarnok, az úthálózat építésének lehetőségei, a társadalmi összefogás szük­ségessége. És mit tettek a települé­sek tanácsai az együttmű­ködés, az összefogás hasz­nosításához? Erre a Járási Hivatal elnökének a megyei tanács vb által elfogadott beszámolójából ragadunk ki néhány tényt. A kommuná­lis ellátottság fejlesztésére komoly erőfeszítéseket tet­tek. Ennek ellenére a kiépí­tett úthálózat az igényeket nem elégíti ki, de a járdák sem sokkal jobbak, viszont a villanyhálózat teljes egé­szében megfelelő. A közmű­ves vízellátás három nagy­községben megoldott. Nagy­szénáson és Kardoskúton a vízmű építése, Békéssám- sonban pedig az előkészítő munkák vannak folyamat­ban. Nehéz ennek a fel­adatnak a megoldása Csa- nádapácán, Pusztaföldváron és Gerendás községekben a nagy számú magánkút mi­att. Arról is szól a jelentés többek között, hogy most van folyamatban a fogorvo­si rendelők helyi kezelés­be adása. A tapasztalat az, hogy az átadásra kerülő fog­orvosi rendelők felszereltsé­ge lényegesen rosszabb, mint a körzeti orvosi ren­delők felszereltsége. Ehhez azonban hadd te­gyük hozzá, hogy a legtöbb fejlesztési eredményt a te­Békéscsabán a Hazafias Népfront és az első kerületi pártszervezet február 27-én, hétfőn a kerület lakosságá­nak fórumot rendezett az alapszervezet székházában, ötven, előre összeállított, környezetvédelemre és vá­rosfejlesztésre vonatkozó kérdésre dr. Galli Mihály, a lepülések tanácsai a külön­böző szervekkel való együttműködéssel érték el. Dicséretes, hogy a megyei tanács 1974-ben született ide vonatkozó határozatát jól értelmezték az orosházi járás községeinek tanácsai és végrehajtó bizottságai. Minden jelentősebb létesít­mény csaknem az említett módon valósult meg. Jólle­het, hogy a járás egyik köz­sége sincs kijelölve iparfej­lesztésre. Érthető, mert Orosháza város üzemeinek munkaerőigénye ezt nem te­szi indokolttá. Kisebb helyi telepek azonban működnek. Így Kardoskúton a Nagyal­földi Kőolajtermelő Válla­lat, Tótkomlóson a vegyes­ipari és ' háziipari szövetke­zet, Nagyszénáson az ÁFOR gépkocsijavító üzeme, Csor- váson és Békéssámsonban a HÓDIKÖT telepei. Jó módszer az is, hogy a tanácsok — a helyi szervek mellett — mind gyakrabban keresik meg azokat a vidéki üzemeket, ahová jelentősebb számban járnak be a dolgo­zók. E megkeresések ered­ményesek. Például a csanád- apácai és a pusztaföldvári óvodák építésénél Orosháza és Békéscsaba üzemeinek szocialista brgiádjai is vé­geztek társadalmi munkát. A valóságban az óvodai he­lyek száma öt év alatt a járás területén 223-mal bő­vült. De a koordinációnak számtalan formája alakult ki. Gyakori a műszaki ter­vek társadalmi munkában történő készítése, gépek köl­csönzése, anyag átadása stb. Koordinációs támogatással valósult meg Békéssámson­ban a háromtantermes isko­la, Csanádapácán a sportöl­töző, Gádoroson az óvoda bővítése, Gerendáson a ra­vatalozó, Kardoskúton a víz­mű építése, Tótkomlóson a hattantermes iskola, vala­mint a folyamatban levő művelődési ház építése, Csor- váson a tornacsarnok létesí­tése. Mindezek arra utalnak, hogy a tanácsok kapcsolatai nagyon jók a nem tanácsi szervekkel. Ügy értelmezik: a településfejlesztés közös érdek. A Járási Hivatal vi­szont segíti az együttműkö­dést a tapasztalatok átadá­sával, tapasztalatcserék szer­vezésével, a helyszín ellen­őrzésével. összefoglalva az a tapasz­talatunk, hogy az orosházi járásban levő községi taná­csok végrehajtó bizottságai a megyei tanács határozatai­nak végrehajtásait biztosít­ják. Javult az önkoirmány- zati munka, erősödött a nép- képviseleti jelleg, a tanácsok meghatározó szerepe. A vég­rehajtó bizottságok és a ta­nácsi bizottságok eredménye­sen látják el feladataikat és kielégítő- a szakigazgatási szervek munkája. lovább lehetne méltat- ; ni az eredményeket, I melyek jelentős fejlő­dést hoztak, de ezek közül még csak egyet, amely az összefogást igazolja: a járás­ban öt év alatt az egy lakos­ra jutó’ társadalmi munka értéke 84 forintról 260 fo­rintra nőtt. Ez nagyon szép, és reményt keltő arra, hogy a településfejlesztés továbbra is valóban közös érdek ma­rad az orosházi járásban. városi tanács vb-titkára és Csaba Márton, a műszaki osztály vezetője válaszolt. A fórum mintegy 120 részvevő­je választ kapott a megye- székhely közlekedésére, a szolgáltatásokra és a beru­házásokra vonatkozó kérdé­seire, gondjaira. Megritkult széksorok között a vetítés utáni ankéton Fotó: Martin Gábor Évfordulót ünnepeltek az MHSZ-nél Összehangolt mezőgazdasági felsőoktatási rendezvények Rocskár János Várospolitikai fórum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents