Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-12 / 37. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 12. VASÁRNAP Ara: 1.20 forint XXXm. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM Nőtt a termelés, javultak az életkörülmények II Kiizponti Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1977. évi jelentése a gazdasági munka eredményeiről és a lakosság életkörülményeinek alakulásáról A megye gazdaságának és a lakosság életkörülményeinek fejlődését biztosító feladatokat — az országos párthatározatokkal és a népgazdasági tervvel összhangban — a helyi párt- és állami vezetés 1977. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseiben határozták meg. A főbb feladatok közül — az előző évihez viszonyítva — az ipari termelés 6—7 százalékos, az építőipari termelés 4—5 százalékos növelését irányozta elő a terv. A mezőgazdaságban — az 1975. évihez viszonyítva — 7—8 százalékos termelésnövelés volt a cél. A kiskereskedelmi forgalom emelkedését pedig — változatlan árakon számítva — 4—5 százalékban irányozta elő az éves program. A területi célkitűzés fontos feladatnak tekintette: a termelékenység döntő szerepét a termelés növelésében, a korszerű, versenyképes termékek arányának emelését, a belföldi ellátás javítása mellett az exportcikkek volumenének növelését, az életkörülmények további emelését. Az éves eredmények alapján megállapítható, hogy a fejlődés összességében megfelel a célkitűzéseknek. Egyes területeken az 1977. évben elért eredmények kedvezőbbek voltak az előirányzottnál és az 1976. évinél is, így azok nagyban elősegítették az ötödik ötéves területi terv — elmúlt két évre vonatkozó — időarányos teljesítését. A beruházások pénzügyi lebonyolításában még a kívánatosnál is nagyobb teljesítéseket értek el az előző évihez viszonyítva. Az 1977. évi főbb eredményeket részleteiben az alábbiak jellemzik: Beruházás A megye szocialista szektorában 1977-ben kb. 5 milliárd forintot fordítottak részben a folyamatban levő, részben az üzembe helyezett beruházásokra. Ez folyó áron számítva 20 százaléknál is nagyobb növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. A vállalati beruházásokra felhasznált ösz- szeg 27, a szövetkezetire fo- lyósítottaké 17 százalékkal emelkedett. Ezeknél is nagyobb ütemben növelték a tanácsi beruházásokat. A több mint egymilliárd forint értékű tanácsi beruházás 57 százaléka kommunális ellátottság javítását szolgálja, ami kedvező. Az év végén a 25 millió forintnál nagyob beruházások teljés költségvetési összege 7,8 milliárd forint volt. Ennek 50 százalékát a kezdéstől számítva 1977 végéig pénzügyileg teljesítették, az üzembe helyezésekre pedig 25 százalékát fordították. Ezen belül a Gyulai Húskombinát — mint kiemelt létesítmény — több mint egymilliárd forintos beruházása az ütemezésnek megfelelően haladt, s az év közepén várható az üzembe helyezés. Ipar, épitöipar Az iparban tovább folytatódtak a bővítő és rekonstrukciós jellegű beruházások. Üj kapacitásokat helyeztek üzembe, s a régiek egy részét korszerűsítették. A célkitűzésekkel összhangban némileg gyorsult a termékszerkezet korszerűsítése, főleg a gépipari üzemekben. Az élelmiszer- iparban növelték a termékek feldolgozottsági fokát, bővítették a kiszerelést, korszerűsítették a csomagolást. A műszaki színvonal emelése elősegítette a termelékenyebb munkát. Az ipar egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés egy év alatt csaknem 6 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak évi átlagos száma (56 800 fő)' egy százalékkal volt több az 1976. évinél. A termelékenység és a létszám említett mértékű emelkedése együttes eredményeként, a szocialista ipar 1977. évi termelése — összehasonlító adatok alapján — 7 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül az állami ipar termelése 6, a szövetkezeti iparé 10 százalékkal emelkedett. Az ipar fontosabb termékeiből a termelés — a piaci igényekkel is összhangban — az alábbiak szerint alakult: mi iparban a fizikai dolgozók keresete az átlagosnál jobban emelkedett (8,7 százalékkal). Az építőpar termelése 1977-ben — összehasonlítható árakon számítva — 3,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül a minisztériumi építőipar termelése nem változott, a tanácsi építőipari 18, a szövetkezeteké 6 százalékkal nőtt. A szocialista építőiparban egy foglalkoztatottra 3 százalékkal több termelési érték jutott, mint egy évvel ezelőtt. A termelésnövekedést lényegében a termelékenyebb munkával biztosították, mivel a létszámot csak kevesebb mint egy százalékkal növelték. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték a minisztériumi építőiparban volt a legtöbb, kb. 277 000 forint. A tanácsi építőiparban ennek háromnegyedét, a szövetkezetiben pedig mintegy felét produkálták. 1977-ben a szocialista építőipar kivitelezésében 1300 lakást adtak át rendeltetésének, 5 százalékkal többet, mint az előző évben. A fizikai foglalkozásúak átlagos havi keresete 3220 forint volt, 6 százalékkal több, mint 1976-ban. Mezőgazdaság 1977-ben tovább növekedett a mezőgazdaság anyagiműszaki bázisa. Az állami gazdaságok beruházásai 24, a szövetkezeteké csaknem 20 Megnevezés Az 1977. évi Az 1977. év . termelés ak 1976. évi mennyisége százalékában Kőolaj, tonna 90 000 93 Földgáz, millió köbméter 687 103 Égetett tégla, millió db Konzervipari és háztartási 149 99 idényüveg, tonna 47 560 127 Húzott síküveg, 1000 négyzetméter 9 564 118 Ontott síküveg, 1000 négyzetméter 3 455 147 Teherszállító pótkocsi, db 9 073 142 Kötött alsóruha, tonna 762 83 Kötött felsőrüha, tonna 1228 107 Kolbászfélék, tonna 4 243 109 Vágott baromfi, tonna 22 577 110 Gyümölcskonzerv, tonna 5 599 111 Főzelékkonzerv, tonna 40 954 111 Cukor, tonna 79 840 111 Az ipar értékesítése megközelítően azonosan emelkedett, mint a termelés, amelyből arra következtethetünk, hogy a termelés a realizálás szempontjából ösz- szességében megalapozott volt. Az összes értékesítésnek 30 százaléka (egy évvel azelőtt 28 százaléka) a külkereskedelemben realizálódott. Az ipar exportjának a felét az élelmiszeripari termékek képezték. Figyelembe véve a megfelelő belföldi ellátást, kedvező, hogy az ipar exportjának összvolu- mene a termelésnél jobban, 12 százalékkal emelkedett 1976-hoz viszonyítva. A szocialista iparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete 2910 forint volt, amely 8 százalékkal haladta meg az előző év átlagát. A növekedés üteme nagyobb mint 1976-ban volt, amit a műszakpótlékok emelése is befolyásolt. Az állaszázalékkal haladta meg az előző évit. Az éves terv a mezőgazdaság számára nagy feladatot irányzott elő: 1975- höz viszonyítva 7—8 százalékos termelésnöveléssel számolt. Előzetes számításaink szerint a termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben emelkedett. Elsősorban a növénytermelés eredményei voltak kedvezőek, ami részben a jó búzatermésnek köszönhető. A búza hektáronkénti hozama a megyék közül Békésben volt a legnagyobb; 46,9 mázsa. Kukoricából — az egyik legfontosabb takarmánynövényből — a nagyüzemi gazdaságok átlagosan 57,4 mázsát (vetőmagtermesztés nélkül számítva 62,0 mázsát) termeltek hektáronként. A cukorrépa termésátlaga 347 q, a napraforgóé 13 q volt. E két fontos ipari növény terméshozama — bár az előző évi- (Folytatás az 5. oldalon) Kongresszusra készülnek a délszlávok A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének országos választmánya szombaton ülést tartott a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában. Elfogadták a novemberben sorra kerülő VIII. kongresszus irányelveit és meghatározták az előkészítés feladatait. Eszerint a magyarországi horvát, szerb és szlovák nemzetiségű lakosok jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet legmagasabb szerve elemzi majd az utóbbi öt évben végzett munkát és megjelöli a szövetség következő ötévi tevékenységének irányvonalát. A választmányi ülésen kiegészítették a szövetség ez évi munkatervét. Elhatározták, hogy a szövetség hozzájárul a magyar—jugoszláv kulturális mukaterv megvalósításához. Így többek között: népszerűsíti a jugoszláviai horvát—szerb és szlovén nyelvi és irodalmi nyári szemináriumokat, hogy ezeken minél több nyelvszakos tanár, főiskolai hallgató vegyen részt. Gyursmérleg a téli vásárról Tegnap befejeződött a téli vásár. Mintha az időjárás is kegyeibe fogadta volna a kereskedőket, igazi februári télben bonyolódott le a kéthetes kiárusítás. Elkelt-e minden téli holmi, mennyire volt sikeres az idei vásár? Erre a kérdésre kerestük a választ a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Nos, az előzetes adatok szerint a megyei állami és szövetkezeti kereskedelem nagyobb forgalmat ért el a tavalyinál. Méter- és lakás- textíliából — leértékelt áron számolva — 5,4 millió forint értékűt adtak el. Különösen a férfi gyapjúszöveteket, a jerseyanyagot, ágyneműt, függönyt vásárolták. Férfi, női és gyermek felső kész ruhából kilencmillió forintot forgalmaztak. Sokat eladtak férfi-, női és fiúkabátokból, valamint férfiöltönyökből és pantallókból. A bébi- és leánykakabátok viszont alig fogytak. Nagy forgalomra számítottak kötött- és divatárukból, fehérneműkből. A jó felkészülés ellenére mindössze kilencmillió forintért vásároltak elsősorban férfi- és gyermek felső, valamint női és férfi alsó kötöttárut, ingeket. Érdekesség, hogy meglehetősen kevesen kerestek női felső kötöttárut. A divatcikkek közül a bőrkesztyűk, sálak, sapkák, bőrdíszmű áruk továbbra is kelendők voltak. Ugyancsak csalódást okozott a lábbeli forgalma. Ezekből a cikkekből alig több mint kétmillió forint értékű talált gazdára. A női csizmák már az első napokban elfogytak, a gyermekcsizmákat ugyanakkor alig- alig vásárolták. Mindent egybevetve a 37 millió forintos árukészletből csaknem 26 milliót eladták, és a lakosság megtakarítása elérte a 7,5 millió forintot. Kitüntették a kiváló népi ellenőröket Tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács tanácskozótermében ünnepi ülést tartott a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Kulkdi Sándor, a megyei NEB elnöke méltatta a népi( ellénőrzés megalakulása óta • eltelt két évtized alatt végzett munkát. Hangsúlyozta, hogy a ellenőrzési feladatokat a NEB-ek a dolgozók széles tömegeinek bevonásával oldották meg. Az ünnepségen Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja adta át a kiváló munkát végző népi ellenőröknek a kitüntetéseket, az emlékplaketteket és az okleveleket. „Kiváló Népi Ellenőr” kitüntetést kapott: Bajza János, a Volán 8-as sz. Vállalat csoport- vezetője; Fellner József, a megyei NEB gépkocsivezetője; dr. Füredi István nyugdíjas; Fekete József, a Körösi Állami Gazdaság belső revizora; Gál Béláné, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz csoportvezetője; Gáti Imréné nyugdíjas; Hudák Ferenc, a MÉSZÖV osztály- vezetője; Jobbágy Zoltán nyugdíjas; Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója; Mészáros Gábor- né, a békéscsabai NEB elnöke; Monori Ferenc nyugdíjas; Nagy Mihályné, a Békés és Vidéke ÁFÉSZ főosztály- vezetője; PetroviCs György- né, a szarvasi NEB ügyviteli alkalmazottja; Rajki Margit, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat osztályvezetője; Szécskai Árpád, a békéscsabai MÁV első ellenőre; Vh- rin György, a békéscsabai Szabadság Tsz főkönyvelője; Vass Vilmos, az Univerzál Vállalat ellenőrzési osztály- vezetője és Veszély József nyugdíjas. Rajki Margit, a baromfifeldolgozó vállalat orosházi gyárának dolgozója átveszi a „Kiváló Népi Ellenőr” kitüntetést Dobos Istvántól, a KNEB tagjától Fotó: Gál Edit Épül az új Orosházán Modern szálloda épületének alapozását kezdték meg Orosházán, melynek építését áprilisban kezdik el. ■Tizenkét éve szálloda nélkül áll a Dél-Alföld egyik legnagyobb városa, Orosháza. Az Alföldi Szálloda elavult épületét veszélyes üzemeltetése miatt 1966-ban lebontatta akkori gazdája, a vendéglátóipari vállalat, s azóta szállodáhiányban szenved a járásszékhely. A vendéglátóipar anyagi fedezet hiányában nem tudott új szállodát építeni, s eddig váratott magára a megoldás: az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet jogot kapott az ötezer négyzetmészálloda ter kapacitású új szálloda építésére, amely a szövetkezeti tervező vállalat tervei alapján készül. A most megkezdett alapozó munkálatokat áprilisban az építkezés követi, s várhatóan 1980 második felében már fogadhat szállóvendéget Orosháza. A 42 szobás, négyszintes korszerű hotelben vendéglátó kombinátot is kialakítanak. Az Orosháza és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a megyei tanácstól, a Szövetkezetek Országos Szövetségétől, a városi tanácstól és a MESZÖV-től kapott anyagi támogatást a városképet is gazdagító új létesítmény felépítéséhez. Pártnapok a megyében Megyénkben február 13-án kezdődnek a pártnopok. Ezek előadóit, helyeit, időpontjait lapunk 15. oldalán közöljük
