Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

1978. február 11-, szombat 9 Akcióprogram a népfront és a szövetkezet között i A Gyulai Termelőszövetkezetek Baromfikeltető Közös Vál­lalkozása az elmúlt évben több mint egymillió csibét és 200 ezer naposkacsát keltetett. Az idén januárban kezdődött meg a szezon és már kikeltek az első naposcsibék, amelyek­nek nagy részét az AFÉSZ-eken keresztül értékesítik Fotó: Béla Ottó A Hazafias Népfront Bé­kés megyei testületéi az ipa­ri szövetkezetek megyei szö­vetségével, a MESZÖV-vel és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­geivel akcióprogramot dol­gozott ki a közös feladatok megoldására. Ehhez a felet­tes szervek elnökségeinek együttműködési megállapo­dásai szolgáltak alapul. Az eredményes közremű­ködés egyik feltétele az, hogy a szövetkezetek képviselője legyen tagja a helyi nép­frontbizottságnak, vagy az elnökségnek. Nemcsak a tes­tületek és a szervek között szükséges az információcse­re, hanem időnként a lakos­ságot is tájékoztatni kell pél­dául a helyi szövetkezetek munkájáról. Ugyanakkor a szövetkezeti bizottságok el­nökeinek értekezletén a je­lenlevőkkel ismertetik, ho­gyan dolgoztak a HNF akti­vistái a lakóterületeken. Kö­zös felméréseket végeznek, és ajánlásokat tesznek a la­kossági szolgáltatások rend­szerének fejlesztése céljából. A kisipari tevékenység koor­dinálása, fórumok, közös po­litikai és társadalmi akciók szervezése; az öntevékeny művészeti együttesek, szak­körök, klubok munkájának segítése nagyon jó alkalmat nyújt az együttműködésre. Valamennyi megállapodás utal az ellenőrzésre és az egyes pontok módosításának lehetőségeire. Befejezésül idézünk az egyik dokumen­tumból : „Az akcióprogram feladatainak végrehajtását a két terület szervei testületi szinten, szükség szerint ér­tékeljék. Határozzák meg a soron következő feladatokat. A testületek állásfoglalásai­nak megfelelően kell felújí­tani, kiegészíteni.” Új üzemcsarnok Végső befejezéséhez köze­ledik a szarvasi Szirén Ru­házati Ipari Szövetkezet nagy beruházása, melynek során egy új három szintes épülettel gazdagodik a szö­vetkezet. A földszinten szol­Kiválé gépkezelik Hatodik alkalommal jutal­mazták meg pénteken a ma­gyar gyártmányú cukorrépa­betakarító gépek kezelőinek, gépcsoportvezetőinek és ga­ranciális szolgáltatást végző szerelőinek legjobbjait. A gépkezelők versenyében .— a különböző típusú gépeken — Szántó Imre, a Héki Ál­lami Gazdaság, Izbéki La­jos, az öcsödi Szabadság Tsz, Varga Zoltán, a jászboldog- házi Aranykalász Tsz, Nagy Imre, a jászjákóhalmai Bé­ke Tsz, illetve Sándor Lász­ló, a pusztaszeri Hétvezér Tsz traktorosa lett az első. A gépcsoportvezetők közül Czesznak György, a kondo- rosi Egyesült Mezőgazdasági Tsz tagja bizonyult a leg­jobbnak. A garanciát ellátó szerelők versenyében Braxa- torisz Gábor, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem me­zőtúri tanüzemének szerelője került az első helyre. Társadalmi munka A 611-es Ipari Szakmunkás- tanuló Intézet szarvasi kihe­lyezett iskolájának diákjai mintegy 100 óra társadalmi munkát végeztek a helyi út­törőház sportudvarának mi­előbbi elkészüléséért az el­múlt évben. I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1978. február 10-én Trabant Hycomat Trabant Limousin (Bp.) Trabant Limousin (Győr) Trabant Special (Bp.) Trabant Special (Győr) Trabant Combi (Győr) Trabant Combi (Bp.) Wartburg de Luxe Wartburg Limousin Wartburg de Luxe tolótetős Wartburg Llm. tolótetős Wartburg Tourist Skoda 105—S Zsiguli 2101 (Bp.) Zsiguli 2101 (Debrecen) Zsiguli 21011 (Bp.) Zsiguli 21011 (Debrecen) Zsiguli 2103 Zsiguli Combi Polski Fiat 120 Dacia Polski Fiat 1500 Zaporozaee Moszkvics 2100 60SS 13300 0003 17772 *297 756 2801 9353 2906 2008 2778 89873 92861 00208 8510 0526 9053 11232 9820 9855 12598 28108 2738 Háztáji és kisegítő gazdaságok Szeghalmon A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének fej­lesztésére hozott kormányha­tározat Szeghalmon is érez­teti kedvező hatását. A nagyközségi tanács, a helyi fogyasztási szövetkezet az állami gazdaság, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet 1980-ig szóló intézkedési ter­vet készített. Nagy szükség volt erre, hiszen a lakosság folyamatos zöldséggel, gyü­mölccsel való ellátása még mindig csak részben megol­dott a községben. A megfe­lelő színvonalú ellátás ugyanis csak nagyüzemi szinten, jól szervezett kis- árutermeléssel, a kereskede­lem összehangolt közremű­ködésével lehetséges. A zöldségellátás javítását szolgálja az 1976 őszén lét­rehozott 18 tagú fóliás-zöld­ségtermesztő szakcsoport. A Sárréti Tsz minden évben jelentősen növeli zöldségter­melő területét, amely a jobb árukínálatban is megmutat­kozik. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek négy elárusítóhelye van, ahol szo­lid fogyasztói árakat alkal­maznak. Az ÁFÉSZ, mint a legnagyobb kereskedelmi szerv az utóbbi időben so­kat tesz a zöldség-, gyü­mölcsfelvásárlás, -forgalma­zás területén. Ami a házátji állattartást, felvásárlást illeti, a kezdeti bizonytalankodás után jól halad a szerződéses szarvas- marha és sertés átvétele. A termelőszövetkezet az állat- forgalmi és húsipari, válla­lat megbízásából 1977-ben ötezer helyett hatezer hízott­sertést vásárolt fel a háztá­jiból. Ezenkívül a fogyasz­tási szövetkezet szakcsoport­ja 846 hízót adott a népgaz­daságnak. gáltatóegységek kapnak he­lyet, míg a két emeleten korszerű automata gépeket állítanak munkába. Ezekre az új automatákra már nagyon nagy szüksége van a szövetkezetnek, ugyanis folyamatosan csök­kenő létszám mellett kell eleget tenniük az egyre na­gyobb igényeknek. Az új gé­pek nemcsak a létszámhi­ányt pótolják majd, hanem emelik a munka minőségét is. Ez azért nagyon fontos, mert az idén ismét növek­szik a tőkés bérmunkák mennyisége, a tőkés megren­delők pedig nagyon igénye­sek a kidolgozás szépségére, pontosságára. Az új üzem lehetővé teszi a sajátanya­gos export növelését is. De nemcsak a termelés fo­kozása miatt várják már az átadást a Szirén dolgozói, hanem azért is, mert az új szárnyban kapnak helyet a szociális létesítmények is. Ezek üzembe lépésével lé­nyegesen javulnak a dolgo­zók munkakörülményei. Földrajzi tanulmánykötet a Dél-Alföldről A közelmúltban jelent meg a könyvesboltokban dr. Tóth József „Az urbanizáció né­pességföldrajzi vonatkozásai a Dél-Alföldön” című tanul­mánya. A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóin­tézetének „Földrajzi tanul­mányok” sorozatában látott napvilágot az Akadémiai Ki­adó gondozásában. A könyv témájáról az al­Tegnap este matatta be a Jókai színház örsi—Wolf : Princ, a civil című zenés Játékát. Képfinkdn a két főszereplő: Bajka Bea és Kárpáti Tibor. Az előadás rendezője Lovas Edit volt Fotó: Demény Gyula cím is sokat elárul: „A cent­rumok szerepe a népesség foglalkozási átrétegződésében és területi koncentrálásá­ban”. Így az olvasó megis­merkedhet többek között a dél-alföldi népesség számsze­rű alakulásával, annak fő szakaszaival az elmúlt év­század során, valamint az 1949—1970-es időszak de­mográfiai jellemzőivel. „A Dél-Alföld központi szerep­körű településeinek hierar­chiája és vonzáskörzeteik” című fejezet többek közt e vizsgálatok eredményeivel ismerteti meg az olvasót. A foglalkozási átrétegződés jellegzetességei és területi el­térései, valamint a centrum­települések szerepe ebben az átalakulásban, s a népesség területi koncentrálódásában bizonyára sokakat érdekel. Az olvasó mindezeken kívül több hasznos adatot megtud­hat a tanulmánykötetből a népesség területi koncentrá­lódásáról, valamint a foglal­kozási átrétegződés és a terü­leti átcsoportosulás kapcso­latáról is. A kötet az 1973-ig e terü­leten végzett kutatások ösz- szegzése. Hasonló témájú könyv 1965-ben jelent meg „Urbanizálódás Magyaror­szágon” címmel. Dr. Tóth Jó­zsef műve ettől tematikájá­ban eltér, s mivel egy bizo­nyos — megyénket is érintő — területet ragad ki, rész­letesebb is. A tanulmánykö­tet elsősorban a szakembe­rek részére nyújthat hasz­nos, érdekes olvasmányt. A jobbítás szándékával O ilyennek kell lenni egy jó beszámoló taggyű­lésnek? Mostanság sokszor elhangzik ez a kér­dés, hiszen ezekben a hetek­ben adnak számot a párt- alapszervezeték a tavalyi po­litikai, gazdasági munkáról. Természetesen nincsenek elő­re megírt receptek. A lényeg az: a kommunisták mérlegre téve egyéves tevékenységü­ket, hozzáértéssel feltárják a jót és őszintén elemezzék az esetleges hibákat. A taggyű­léseket értékelő híradásokat figyelemmel kísérve örven­detes, hogy a párttagok egy­re nagyobb felelősséget éreznek vállalatuk, üzemük, szövetkezetük termelése, a munkafegyelem betartása iránt. A cselekvési progra­mokban már találkozhatunk az egyéni beszélgetéseken el­hangzott javaslatokkal, ész­revételekkel. Mindez jóté­kony hatással van a gazda­ságszervező munkára. Ugyanakkor javult a politi­kai tennivaló és a gazdasági tervek összhangja. A koráb­binál pontosabban fogalma­zódtak meg a termelés kor­szerűsítésével, a műszaki fej­lesztéssel, a beruházással, a szocialista munkaversennyel kapcsolatos elképzelések, s azok végrehajtása. A párttagok magatartásá­nak, példamutatásának, poli­tikai és ideológiai felkészült­ségének nagy hatása van a párton kívüli dolgozókra. Ép­pen ezért került a beszámoló taggyűlések középpontjába a személyes helytállás a mun­kában, a pártmegbízatások maradéktalan teljesítése. Ez azért is fontos, mert a mos­tani viták, elemzések alapul szolgálnak az idei év felada­tainak minél jobb megoldá­sára. Egyetlen gazdálkodó egység sem nélkülözheti a pártszervezet irányító, segí­tő, ellenőrző tevékenységét. Itt mutatkozik meg igazán, hogy milyen erő rejlik a kommunista közösségben, amelyek helyes irányba te­relik az elképzeléseket. A jobbítás szándékával igye­keznek az események sodrát követni, különös tekintettel a XI. kongresszus és a párt­határozatok helyi végrehaj­tását'illetően. Nem könnyű feladat ez, még olyan üzemben sem, mint a megyei MEZŐGÉP Vállalat 1-es számú mezőbe- rényi gyáregysége. Ebben a gyárban ugyanis jó esztendőt zártak, amely nagyban hoz­zájárul az V. ötéves terv tel­jesítéséhez. A január végi beszámoló taggyűlés hangu­lata alapvetően optimista volt. Igaz, meg is van az alap hozzá, hiszen az itteni kommunisták egy emberként dolgoznak az MSZMP KB 1976 decemberi határozatá­nak megvalósításáért. A pártkongresszus irányelvei­nek szellemében eredménye­sen munkálkodik az alap­szervezet a pártélet, a párt­építés, az agitációs és pro­pagandamunka, valamint a gazdaságpolitika irányításá­nak területén. Egyáltalán nem véletlen, hogy a beszámoló nagy hangsúlyt helyezett a párt irányító tevékenységére. En­nek kézzelfogható bizonyíté­ka: az egy évvel ezelőtt meg­fogalmazott gazdaságpoliti­kai cselekvési program va­lamennyi pontját teljes egé­szében végrehajtották. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munka- verseny-felhíváshoz csatla­koztak, s vállalásaikat határ­időre teljesítették. Megerő­södött a szocialista brigád­mozgalom. Ezeket a kollek­tívákat a gyárkapun túl is ismerik. Nemcsak egymást segítik, hanem a község fej­lesztésének a gondjaiból is kiveszik részüket. Persze, ez az alapszervezet sem tud mindent egyedül megoldani. Együttműködik a szakszer­vezeti bizottsággal, neveli és tanácsokkal látja el a KISZ- be tömörült ifjú kommunis­tákat. Téved, aki azt hiszi, hogy a beszámoló csupán azokról a dolgokról szólt, amelyek szépek és jók. Nőtt ugyan a termelés, a hatékonyság, a munkások azonban nem a legideálisabb körülmények között dolgoznak. Alapvető gond ez, a pártszervezet és a gazdasági vezetők naponta szembe találkoznak vele. Erejükhöz mérten mindent megtesznek a szociális ellá­tás javításáért, de a nagyobb beruházási lehetőségek hiá­nyában a fejlődés üteme las­súbb a kívánatosnál. A párt- szervezet titkára minden kertelés nélkül kimondta: a festőműhely jelenlegi állapo­ta korántsem biztosítja az egészséges munkavégzés fel­tételeit. Nem megoldott a levegőelszívás, az optimális hőmérséklet biztosítása. A társadalmi öszefogáson kívül szükség lenne a vállalat anyagi segítségére is. A gyáregység kommunis­tái szenvedélyes vitában tet­ték szóvá a Hesston ku- korica-betakarító adapterek sorsát. Nem valamiféle kizá­rólagos csoportérdektől vezé­relve, hanem a népgazdasági érdek elsődlegességét figye­lembe véve. Az első széria gyártása ugyanis késik, s veszélyezteti a tőkés export­ra készített termék szállítá­si határidejét. Hiába a mun­kások, műszakiak igyekezete, ha nincs meg a kellő kap­csolat, összhang a békéscsa­bai gyáregységgel és a vál­lalati központtal. A feltéte­lek biztosítása nélkül nehéz olyan komoly vállalkozást teljesíteni, mint a Hesston- program. légül is megnyugtató I az üzem párttagjai­nak egészséges szelle­mű állásfoglalása, amely egyben garantálja a további előrelépést is. Semmiféle ke- sergésről, felelősségelhárítás­ról nem volt szó, csupán a helyzet reális értékeléséről. Jellemző, a pártszervezet tit­kárának a vitát lezáró né­hány mondata. „Bízom ab­ban, hogy a nehézségek vég­leg megoldódnak és a ME­ZŐGÉP kollektívája ezt az akadályt is sikerrel veszi. Az elkövetkezendő időben, amikor a cselekvési program teljesítéséről számolunk be, sikerként könyvelhetjük el a Hesston-alkatrészek és gép­egységék gyártását.” Seres Sándor Román nyelvű író-olvasó találkozó Battonyán A battonyai román klub ajtajára minden rendezvény alkalmával kitehetnék a „telt ház” táblát. Az év min­den szakában gazdag prog­ram várja ugyanis a tagokat, akik szívesen járnak a klub­ba. A román klub vezetősé­ge célul tűzte az anyanyelv ápolását, a régi román népi szokások, hagyományok fel­elevenítését. E célt szolgálta a legutóbbi román nyelvű író-olvasó találkozó is. Ez alkalommal Ivanos Il­lést hívták meg, aki bemu­tatta a közelmúltban román nyelven megjelent verses kö­tetét, az öthúrú hegedű-t. (Vioara cu cinci strune). Iva­nos versei a hazai románság életét tükrözik. Saját versein kívül a fordításokból is sza­valt, így román nyelven hallhatták az érdeklődők Csokonai, Illyés Gyula és Juhász Ferenc legszebb köl­teményeit. A jól sikerült mű­sor után sokáig együtt ma­radtak a vendéggel a klubta­gok. Anyanyelven társalog­tak versekről, regényekről, a hétköznapi élet örömeiről, gondjairól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents