Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! j NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM : Ülést tartott az Országos Béketanács A világ haladó erői ösz- szefogásának és a nemzetközi békemozgalom növekvő tekintélyének bizonyítéka, hogy nemrégiben Washingtonban ülésezett a Béke-vi- lágtanács irodája — mondotta elnöki megnyitójában az Országos Béketanács szerdai ülésén Pethő Tibor. Az Egyesült Államok fővárosában megtartott tanácskozásra az amerikai kormány sem mondhatott nemet, s a Bé- ke-világtanács vezetőinek Kurt Waldíheimmel, az ENSZ főtitkárával és az amerikai kongresszus tagjaival tartott megbeszélése is jelzi: a világ sorsának alakításában mind nagyobb súllyal esik a latba a békeszerető népek szava. Az Országház vadásztermében megtartott tanácskozáson — amelynek elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Kiss Károly, a SZOT és az Országos Béketanács alelnöke — Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az ügyvezető elnökségnek az 1977-ben végzett munkáról megvont mérlegéhez. Szólt a világnak a békés jövőt fenyegető válsággócairól. a rendezetlen közel-keleti helyzetről, az imperialista erők szította észak-afrikai konfliktusról és a vietnami— kambodzsai határviszonyokról. Sebestyén Nándorné a tavalyi év gazdag eredményei közül kiemelte a neutron- bomba elleni országos tiltakozó mozgalmat, amely során például egyedül Békéscsaba fiataljai 30 ezer „nem”-mel hallatták hangjukat. Az egész évet átszövő, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról megemlékező rendezvénysorozat az internacionalizmust, a népiek közötti barátság érzését mélyítette el a fiatalokban és az idősekben egyaránt. A békemozgalom tavalyi számvetését követően az idei terveket ismertette az Országos Béketanács főtitkára. A nemzetközi és a hazai békemozgalom az idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját, s kiemelkedő rendezvények egész sorával gazdagítják a -megemlékezéseket. A Béketanács, a Kulturális Minisztérium, s a Zeneművészek . Szövetsége „Béke — barátság — szóMegalakult a IX. országos Ifjú Gárda szemle szervező bizottsága Mint korábban már hírt adtunk róla, 1978 augusztusában megyénkben rendezik meg a IX. országos Ifjú Gárda szemlét. A szemle szervező bizottsága Richweisz Ferencnek, az Ifjú Gárda megyei parancsnokának el- ' nökletével február 8-án, tegnap délután Békéscsabán tartatta alakuló ülését. Az ülésen jelen volt Szabó Miklós, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, Szokács József, a KISZ KB honvédelmi sportosztály helyettes vezetője, az Ifjú Gárda országos parancsnoka, valamint az országos szemle rendezésében, lebonyolításában részt vevő, az ezzel kapcsolatos feladatokból részt vállaló szervek, szervezetek képviselői. Az ülésen Kibédi-Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára, a szervező bizottság elnöke többek között ismertette a rendezvény programját. Eszerint az országos Ifjú Gárda szemle nyitóünnepsége augusztus 13- _ án Békéscsabán, az MHSZ- ! repülőtéren lesz, az országos | honvédelmi nap keretében. A ! következő napon kerül sor a ! rajtversenyekre, 15-én és 16- : án harci túra és tanácskozá- : sok, tapasztalatcserék szerepelnek .a programban. A szemle alkalmával találkoznak a fiatalok a magyar partizán és ellenállási mozgat lom veteránjaival, ellátogatnak megyénk városaiba, járásaiba, lesz Edzett Ifjúságért sportnap és társadalmi munka Póstelékért. A szervező bizottság ülésén ezután ismertették a hat munkabizottság összetételét és feladatait, majd a résztvevők mondták él véleményüket, javaslataikat a szemle programjáról. lidaritás” címmel ünnepi hangversenyt rendez a 30 évvel ezelőtti értelmiségi békenagygyűlés tiszteletére. A társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve szervezik meg a hagyományos májusi béke- és barátsági hónapot. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság és 1400 tagcsoportja a két nép együttműködését, testvériségét elmélyítő tömegpolitikai munkával kapcsolódik a programba. A béke- és barátsági hónap alkalmából filmbemutatókat, tudományos tanácskozásokat tartanak. Az ifjúság szocialista hazafiságra, internacionalizmusra nevelését segíti a Szegeden idén megrendezendő II. ifjúsági békekonferencia. A béke- és barátsági hónap — és általában az 1978- as rendezvények — lehetőséget teremtenek arra, hogy a leszerelés, a harmadik világ népeivel való szolidaritás és az európai enyhülés melletti állásfoglalással társadalmunk minden rétege hozzájárulhasson a Magyar Béketanács eredményes munkájához. A hazai akciók szervesen kapcsolódnak az idei év nagy nemzetközi eseményeihez, a genfi leszerelési konferencia és az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlésének céljaihoz. Emellett szolidaritási akciókkal támogatják az imperializmus ellen küzdő arab népeket, a függetlenségükért harcoló dél-afrikai, namíbiai és zimbabwei népeket. A beszámolót követő vita után az Országos Béketanács a kiegészítő javaslatokkal együtt elfogadta a tavalyi munkáról és az idei programról szóló beszámolót. Ezt követően többeket tagjai sorába választott, Balogh Lajost, a Pataki István Művelődési Központ Igazgatóját, Braun Gyulát, a KISZ KB külügyi osztályának vezetőjét, Erdős Andrást, a televízió politikai adásainak főszerkesztő-helyettesét, Németh Ferencet, az OKISZ elnökhelyettesét, Patay Jánost, a SZÖVOSZ elnökhelyettesét és Sztanyik B. Lászlót, a Joliot-Curie Sugárbiológia Tudományos Kutató Intézet igazgatóját. Az Országos Béketanács végül nyilatkozatot fogadott el a vietnami—kambodzsai határkonfliktusról, kiemelve, hogy a két testvérnép között kialakult helyzet aggodalmat, nyugtalanságot és sajnálkozást váltott ki a magyar népben. S A gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet kertészetében meg- ; kezdődött a saláta szedése. A fóliasátrak alatt 60 ezer fej [ salátát termesztenek, amelyeket Budapesten a TÁSZI ér- • tékesít. A saláták után február végén megkezdik a paprika S ültetését Fotó: Béla Ottó Dinamikusan fejlődik az FLR Sikeres évet zárt a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer — ez volt a visz- szatérő gondolata annak a beszámolónak, melyet Bacsa Vendel, az FLR igazgatója terjesztett a rendszer tegnap megtartott közgyűlésének résztvevői elé. Ez a megállapítás természetesen tényeken alapul, sok-sok adat bizonyítja, hogy jól gazdálkodott 1977-ben az FLR. Ezt a jó gazdálkodást és a nyomán támadt vonzerőt érzékelteti, hogy egy év alatt 14 gazdaság csatlakozott hozzájuk és velük együtt már több mint 40-en munkálkodnak a közös célok eléréséért. Az új partnergazdaságok csatlakozásával természetesen nőtt a rendszer termelő területe is: 41 ezer 424 hektárról 53 ezer 856 hektárra. Érdemes megfigyelni, hogy ezen a hatalmas területen folyó munkát milyen kevés ember koordinálja. Mindösz- sze 14-en foglalkoznak a rendszer ügyeivel, így igazán nem mondhatjuk, hogy az Tél a békés-tarhosi parkban Fotó: Gál Edit FLR-nél túlteng a bürokrácia. Az eredményes gazdálkodás legfőbb mutatószámai természetesen a termésátlagok. Ezek egy év alatt is szépen növekedtek. Lucernából áz 53 mázsás hektáronkénti átlagtermés csaknem 59 mázsára nőtt, míg a rét, legelő termése 21 mázsáról 34,7 mázsára emelkedett hektáronként. Ez utóbbi adat nagyságát jól érzékelteti, hogy 250 százalékkal múlja felül. az országos szintet ! örvendetes az is, hogy csökkent a termésátlagok közötti szóródás. Míg 1976- ban 35 mázsától 90 mázsáig változtak az átlagtermések, addig 1977-ben 42,3 mázsától 93 mázsáig terjedt a rés. Megkezdték tehát a felzárkózást az eddig gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetek is. Amilyen ■ dicséretesek a termésátlagok, olyannyira fi- gyelmeztetőek a minőségi problémák. Tény ugyanis, hogy a szárítmányok, valamint a különböző tartósítási eljárással készített takarmányok béltartalma elmarad attól a szinttől, amelyet hazánk éghajlati viszonyai között el lehetne érni. Ennek részben a nagyfokú gyomo- sodás az oka, de szerepet játszik az is, hogy az ágazat technikailag nem kellően felszerelt. Sajnos, újabban néhány fontos géptől megvonták az állami támogatást, és ez tovább nehezíti az ágazat fejlesztését. Ez azonban nem lehet döntő tényező, mert a rendszer vezetői vallják: a jó termés és a megfelelő betakarítás elsősorban nem pénzkérdés. A technológiai fegyelem betartásával és a munkák jó megszervezésével hatalmas tartalékok tárhatók fel. Ezt segítik a rendszer keretében folyó továbbképzések, és a szakmai bemutatók. Ezeken a legújabb módszereket ismertetik meg a szakemberekkel, és örömmel állapítható meg, hogy a tapasztalatok jó részét hamar hasznosítják, t Az FLR 1976-tól foglalkozik intenzíven a rét- és legelőgazdálkodással. Napjainkban a rendszerbe vont terület már 27 ezer hektár felett van, de ebből sajnos csak mintegy 11 ezer hektár részesült megfelelő kezelésben. Ez azért na- gyon-kevés, mert ma már egyértelműen bizonyított, hogy a rét-, legelőgazdálkodásba befektetett többlet- munka igen jó hatásfokkal térül meg. Tavaly például a legelők országos átlagtermése 14,8 mázsa volt hektáronként, míg a rendszer átlaga csaknem elérte a 35 mázsát. És hogy ez sem a felső határ, azt bizonyítja az a három Hajdú megyei partnergazdaság, amely 50 máásás hektáronkénti átlagtermést takarított be az elmúlt évben. A magas terméshozamok azonban nemcsak örömmel járnak. Jelenleg a termés betakarításával komoly gondjai vannak a rendszernek. Megfelelő technikai eszközök hiányában nem egy gazdaságnál tapasztalták az elmúlt évben, hogy a megtermett füvet sem legeltetéssel, sem kaszálással nem tudták hasznosítani. Így előre veti árnyékát az a sajnálatos tény, hogy — feltételezve egy közepes időjárást — az idei esztendőben sem tudják a zöld takarmány és a széna teljes mennyiségét betakarítani. A rendszerben rejlő további tartalékok feltárását segíti egy határozat, melyet tavaly fogadott el az FLR igazgató tanácsa. Ennek értelmében a takarmánytermelést és az állattartást szerves egységként kezelik. Ebből kiindulva a rendszerközpont kidolgozta elképzelését a szarvasmarha- és juhágazat társítására. Ezt ® programot a MÉM illetékes főosztálya is jóváhagyta. Ezek után várható, hogy a mezőgazdasági melléktermé. keket hasznosító célgépek munkába állításával olyan eredményeket érhetnek el az idén, melyre egy évvel ezelőtt még senki sem számíthatott. Erre a reményre jó alapot adnak azok a sikeres etetési kísérletek, melyek tavaly zajlottak le a nagybán- hegyesi Zalka Tsz-ben. Ennek során egy dán Taarup szalmafermentáló géppel előállított takarmányt etettek a tehenekkel, és az eredmények minden várakozást felülmúltak. A sikeres év után most újabb, még magasabb célok eléréséért dolgozik az FLR. A takarmánygazdálkodás agrotechnikai fejlesztése, a gépesítési sorok teljessé tétele, a feldolgozás, tárolás korszerűsítése, a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése és még hosszan sorolhatnánk a feladatokat. A munka tehát nagy, de elvégzésére ma már elegendő ereje és tapasztalata van a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszernek. Lónyai László
