Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 8., SZERDA Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Űsszefogni minden társadalmi réteget Szentistványi Gyulánénak, a HNFOT titkárának nyilatkozata Üvegbe rakják a félkész termékeket Fotó: Veress Erzsi Télen is teljes az üzem a konzervgyárban Háromszázhetvenmillió forint érték exportra A népfrontmozgalom a párt szövetségi politikájának jegyében a társadalmi és a tömegszervezetek közremű­ködésével erősíti a párttagok és a pártonkívüliek kapcso­latát — így határozta meg a mozgalom legfőbb feladatát a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának közelmúlt­ban elfogadott működési szabályzata. A fejlett szocia­lista társadalom építéséből adódó feladatokról Szentist­ványi Gyuláné, a HNF OT titkára nyilatkozott az MTI munkatársának. — Az országban 4027 nép­frontbizottságban aktivistá­ink százezrei vállalják a köz érdekében végzett tevékeny­séget — mondotta. „ Ezt a széles körű társadalmi tenni- akarást a tanáccsal, a szak- szervezettel, a KISZ-szel és más társadalmi szervezetek­kel együttműködve váltjuk át országot gyarapító mun­kává. Azt valljuk például, hogy a lakóihely nem egysze­rűen az otthonok sokasága, hanem az ott élők közössége is. A tanácsokkal együttesen vonjuk be az állampolgáro­kat a lakóterületi politikai tevékenységünkbe, a szocia­lista demokrácia szerves ré­szét jelentő lakóhelyi köz­életbe. Nyílt város- és köz­ségpolitikával munkálko­dunk a településfejlesztési tervek mind gyorsabb és színvonalasabb megvalósítá­sáért. Fórumainkkal lehető­séget adunk a véleménynyil­vánításra olyan „nagy” or­szágos ügyekben, mint ami­lyen legutóbb a kereskedel­mi törvénytervezet társadal­mi vitája volt. Ugyanakkor a lakosság az olyan „kis”, a mindennapos életet érintő kérdésekről is véleményt mond, mint a járdaépítés vagy a víz- és a csatornahá­lózat fejlesztése. Mi több: ezeken a fórumokon körvo­nalazódnak a településeket gazdagító társadalmi mun­kák, amelyek értéke az el­múlt ötéves tervben több mint 7 milliárd forintot tett ki. — Az elmúlt hónapok népfronttanácskozásaiból és összegezéseiből kiderül, hogy jó néhány területen az együttműködés további lehe­tőségei várnak kiaknázásra. Többek között ilyen lehető­ség a közös tanácsú társköz­ségekben élők helyzetének javítása. Ezeken a települé­seken, valamint az apró fal­vak egy részében és a ta­nyákon a kis lélekszám mi­att nincs pártszervezet, tá­vol esik a tanács, így a la­kóterületi politikai munka többnyire a népfrontcsopor­tokra vár. Az a célunk, hogy a társközségekben élők élet- körülményeit közelítsük a városokban lakókéhoz, a közlekedésben és a helyi szolgáltatásban egyaránt megteremtve a feltételeket. Ugyanakkor az ellentmondá­sos helyzetekben népfront­bizottságaink jeleznek, segít­séget kérnek. Mint például abban a községben, ahol az általános iskolát megszün­tették, de a gyerekek szállí­tásáról nem gondoskodtak. A 6—10 éves apróságok — a másik falu iskolájáig — na­ponta több kilométert gyalo­goltak. Szerencsére azóta a tanács és a közlekedési vál­lalat segítsége nyomán már a múlté ez a gond. — A tanács—népfront kap­csolatnak szinte csak töredé­két érintettem, s hosszan so­rolhatnám a tanácstagokkal közös környezetvédelmi munka eredményeit, az idős emberekről való szervezett gondoskodásra kialakított terveket, a hétköznapi mun­kát. De részleteiben nehéz az egész együttműködést átte­kinteni, hiszen kapcsolataink napról napra gazdagodnak. Nemcsak a tanácsokkal, ha­nem például a szakszerveze­tekkel is, és közös mozgósí­tásunk eredményeként a szo­cialista brigádok ma már nélkülözhetetlen segítői a te­lepülésfejlesztési tervek meg­valósításának. A szakszerve­zetek, s a népfrontmozgalom több éves és tartalmas együt­tes munkája országszerte népszerű akciókat hívott lét­re, hogy csak az „Egy üzem — egy iskola”, az „Olvasó népért” és az „Olvasó mun­kásért” mozgalmat említ­sem. — A népfrontmozgalom sokágú gyökérrel kötődik a társadalom minden rétegé­hez, és számos társadalmi és tömegszervezettel kötött együttműködési megállapo­dást. — A Magyar Nők Orszá­gos Tanácsával karöltve a népfront lakóterületi nőbi­zottságai politikai előadá­sokkal, baráti találkozók szervezésével a közéletiség- re, a tanulásra, az önkép­zésre és a demokratikus csa­ládi légkör meghonosítására ösztönöznek. A szolgáltatá­sok helyzetének elemzésével, a fejlesztések szorgalmazá­sával, az egyenlő családi munkamegosztásra ívelés­sel pedig a nők közéleti ténykedésének elengedhetet­len feltételeit igyekszünk megteremteni. A nők társa­dalmi szerepének megítélé­sében általános szemléletvál­tozást kell elérnünk, de nem kergetünk illúziókat, s tudjuk, hogy még sok-sok év fáradhatatlan munkája áll előttünk. Az idei tervünkben ki­emelt hangsúlyt kapott kap­csolatainknak erősítése az ifjúsággal is. A szülői mun­kaközösségeken keresztül közelebb hozzuk egymáshoz az iskolát és a családot, ezzel is segítve az eredményes ne­velést. A KISZ-szel közösen egyre inkább bevonjuk az ifjúságot a lakóterületi mun­kába, közművelődési felada­taink megvalósításába, kör­nyezetvédelmi tevékenysé­günkbe, számítva a fiatalok lelkesedésére, tenniakarásá- ra. A közösségi élethez lehe­tőséget teremtve a jövőben több segítséget adunk a la­kóterületi ifjúsági klubok ki­alakításához és működéséhez is. — Az eddigiekben már példázott együttműködés mellett mozgalmunk tartal­mas, érdemi munkakapcsola­tot tart minden fontos szer­vezettel. Az MSZBT, a SZÖ- VOSZ, a TIT, a. Magyar Vö­röskereszt és a nemzetiségi szövetségek tevékenysége ré­sze az összehangolt társadal­mi cselekvésnek, a fejlett szocializmusért folyó munká­nak. Az MSZMP elvi-politi­kai útmutatásával dolgozó népfrontmozgalom tehát fon­tos műhelye, politikai kere­te a szocialista népi nemze­ti egység megvalósításának — mondotta befejezésül Szentistványi Gyuláné. Szövetkezeti áruházvezetök értekezlete A szövetkezeti kereskede­lemben egyre nagyobb ellá­tási és kereskedelemszerve­zési feladatokat lát el a jól fejlődő országos áruházi há­lózat. Kitűnik ez abból is, hogy az iparcikkek vásárlá­sára kiadott minden tiíodik forintját szövetkezeti áru­házban költi el a lakosság. A szövetkezeti kereskedelem nagymértékű fejlődése — az alapellátás folyamatos javu­lása mellett — leginkább ezeknek az áruházaimat eredményes működésén mérhető. Az eredményekről és a továbbfejlődést elősegítő tennivalókról tárgyaltak az áruházakat üzemeltető fo­gyasztási szövetkezetek el­nökei, kereskedelmi vezetői és az áruházak vezetői ked­den, a KPVDSZ székházában tartott országos értekezletü­kön, amelyen felszólalt Sá- ghy Vilmos belkereskedelmi miniszter és Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár is. Bartolák Mihály, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese refe­rátumában kiemelte, hogy a 67 szövetkezeti áruház von­záskörzetének fontos ellátó bázisaivá fejlődött. A leg­kedvezőbb kereskedelmi gyakorlatot azok az ÁFÉSZ- ek valósították meg, ame­lyek - áruházaikba koncent­rálták az iparcikk-kínálatot, s a környékbeli vegyesbol­tokban, kis szaküzletekben így felszabadult helyet több­féle napi cikkek töltötték meg. Ugyanakkor a kínálat központosítását élénk rek­lámtevékenységgel, kisebb településeken alkalmankénti helyszíni iparcikk-árusítással ellensúlyozták. •A referátumot követő élénk vitában többen szor­galmazták a szakember­utánpótlást, az áruházi dol­gozók munkakörülményeinek további javítását és sürget­ek a közvetlen ipari árube­szerzés lehetőségeinek kiszé­lesítését. A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya kezdeményezésére tegnap került sor először a közép­fokú oktatási intézetek igaz­gatóinak közös szakmai ta­nácskozására Gyomán, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkásképző inté­zetben. A most kezdődött — és havonként rendszeresen ismétlődő — találkozók gon­dolata abból a felismerésből indult ki, hogy a megyei irá­nyítás és az egyes oktatási intézmények között rendsze­resebbé, közvetlenebbé te­gyék a kapcsolatot, valamint — egy előre megadott prog­ram szerint — alkalmat te­remtsenek a legfontosabb pedagógiai, szakmai, mód­szertani, vezetéselméleti kér­dések közös megvalósítására. A tegnapi tanácskozáson az 1977/78-as tanév első fe­lének eredményeiről, vala­mint az értékelés elméleti, gyakorlati módszereiről, problémáiról tartottak elő­adást Kruchió Gábor, Vr- bán Vince és Düts Zsolt A Békéscsabai Konzerv­gyárban idestova egy évtize­de megszűnt a termelés idényjellege. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozási szezont évek óta a száraztészta gyártása követi. Tavaly a gyár 596 millió forint érté­kű árut, vagyis 5687 vagon készterméket állított elő, 21 százalékkal többet, mint 1976-ban. A hazai ellátáson túl 370 millió forint értékű különféle konzervet és tész­tafélét szállítottak exportra a szocialista és a tőkés or­szágokba. Ezekben a hónapokban is teljes kapacitással üzemel a gyár. Május végéig, vagyis a zöldborsószezon kezdetéig félkész termékekből 1481 va­gon készterméket gyártanak le és szállítanak ki. Zakusz- kából 400, vegyesbefőttből 200, finomfőzelékből 100, sa­vanyúságokból, zöldség- és gyümölcsmártásokból 300 igazgatók. Kruchió Gábor vi­taindító előadásában az is­kolaigazgatónak, mint egy nagy közösség vezetőjének értékelő, elemző munkáját tárta fel a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szak- középiskolában meghonosí­tott gyakorlatra támaszkod­va. Bár az előadásokban konk­rét intézmények gondjait, eredményeit szólaltatták meg, mégis — mint a hozzá­szólások ezt bizonyították — az adott iskolatípusokra ál­talában jellemző gondolato­kat, kérdéseket is megfogal­maztak. Meglehetősen álta­lánosnak mondható például a szakközépiskolai osztályok gimnáziumi osztályokhoz vi­szonyított alacsony tanulmá­nyi átlaga, amin — a reális magyarázó okok ismeretében is — feltétlenül változtatni kell. Szó volt a szakmunkás- képzésben bevezetett új tan­terv első féléves tapasztala­tairól, amelyben továbbra is a közismereti tárgyak okoz­zák a legtöbb gondot. vagonnal küldenek szovjet exportra. A tésztaüzemben mintegy 30-féle száraztésztát gyárta­nak. A nyár derekán befe­jezik az üzemrész bővítését. Már most látszik, hogy a 120 millió forintos beruházás határidőre, s költségszimen belül valósul meg, így a ta­valyi 916 vagonnal szemben az idén már 1400 vagon tész­tafélét gyártanak és csoma­golnak az új olasz automata gépsorok. Ezekben a napokban mint­egy 1300-an dolgoznak a kü­lönböző üzemrészekben. A téli hónapokban a központi gyárban foglalkoztatják a pósteleki, a csorvási és a bé­kési előkészítő telep dolgo­zóit, valamint a kondorosi Egyesült, a kamuti Béke, a méhkeréki Nicolae Balcescu, az eleki Lenin, valamint a dobozi Petőfi Tsz mintegy 250 nőtagját. Az iskolai munka minden részére kiterjedő előadások és hozzászólások közösen ki­emelték a család és iskola még mindig nem eléggé meg­oldott kapcsolatát. (Ennek az állandóan visszatérő pedagó­giai problémának a vizsgá­lata részletesebb elemzést is megérdemelne !) Dr. Becsei József, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályvezetője az értékelés új módszereinek feltárására és vizsgálatára ösztönözte a tanácskozás résztvevőit. Ugyanakkor tá­jékoztatta a jelenlevőket a munkáltatói jogkör változá­sairól is. Németh Lajos, a művelődésügyi osztály kö­zépiskolai csoportvezetője szólt az újszerű tanácskozás terveiről, értékelte az aznapi tanácskozást és hozzászólá­sát bejelentésekkel zárta. Már a tegnapi első találko­zó bizonyította, hogy a ta­pasztalatcserére, a gondok közös megbeszélésére jó for­mának bizonyul az oktatási intézmények vezetőinek rendszeres tanácskozása. B. S. E. Vagy pontosságú, precíziós alkatrészek öntését végzik az »rosházi Vas- Műanyagipari Szövetkezetben Fotó: Veress Tanácskoztak a középfokú oktatási intézmények vezetői

Next

/
Thumbnails
Contents