Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉP ÚJ SÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 5., VASÁRNAP Ara: 1.20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM Munkásgyűlések után Jó szokás honosodott meg- néhány évvel ezelőtt, a ter­melőüzemeknél. Az esztendő első hónapjában munkás­gyűléseken összegzik az el­múlt időszak tapasztalatait és határozzák meg az idei feldatokat. Van ahol már az új esztendő első munkanap­ján sor kerül erre, van ahol egy-két héttel később, a szá­mok még pontosabb ismere­tében tartják meg őket. Mindkettő egy célt szolgál azonban, felmérni a magunk mögött hagyott időszakot és ennek tapasztalatai alapján meghatározni a soronkövet- kező tennivalókat. A mostani munkásgyűié- sek egyik sajátossága volt, hogy a szokottnál nagyobb súllyal foglalkozott a mun­kaversennyel, annak ered­ményeivel. Indokolta ezt, hogy az elmúlt évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialis­ta munkaverseny minden korábbit felülmúló ered­ményt hozott. Talán egyet­len szocialista brigád sem volt a megye üzemeiben, ter­melőszövetkezeteiben, amely ne vállalt és teljesített vol­na valamit a jubileumi ver­seny keretében. Így vált le­hetővé, hogy megyénkben 100 millió forintot meghala­dó eredményt hozott a szo­cialista munkaverseny. De hozott jobb minőséget, ver­senyképesebb terméket, fo­kozódó exportot is. Ezt fel- j ismerve foglalkoztak a kol­lektívák a korábbinál na­gyobb hangsúllyal a szocia­lista munkaversennyel, s döntöttek úgy, hogy a tava­lyi lendülettel folytatják az idéji is a versenyt A munkásgyűlések egyik sajátossága tehát a folyto­nosság biztosítása volt, a másik pedig még közvetle­nebbül a termeléshez kap­csolódó, nevezetesen a minő­ség szerepének hangsúlyozá­sa. Mit sem ér azonban az egész, ha csak hangsúlyozva beszélnénk róla és nem ten­nénk érte. Szerencsére ma már konkrét, üzemrészekre, műhelyekre, szocialista bri­gádokra, egyénekre lebon­tott feladatokat határoznak meg a minőség javítására. Odáig ugyanis már eljutot­tunk, hogy elegendőt terme­lünk, most már mindinkább az a cél, hogy jót, minden piacon eladhatót gyártsunk. Hovatovább létszükséglet ez, hiszen olyan külgazdasági feltételek között kell értéke­sítenünk termékeinket, ame­lyekben nem nekünk van helyzeti előnyünk. Romlot­tak a cserearányok, új ter­mékek kerültek a piacokra, amit tegnap még szívesen vásároltak, ma már nem ké­rik. Ezeket a hátrányokat csak akkor tudjuk leküzdeni, ha jobb termékkel rukko­lunk ki — s megint a folya­matosság —, és ezt a szín­vonalat tartani is tudjuk. Mert a piacot nemcsak meg­szerezni kell, hanem meg is tartani. Nem véletlen, hogy a munkásgyűlések tapasztala­ta^ kapcsán többször is hangsúlyoztuk a folytonos­ságot. Gyakran hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy a nagy hórukkok után csen­desen megpihenjünk a ba­bérjainkon. Hogy most nem ez utóbbi következik, arra épp a munkásgyűlések han­gulata a biztosíték. Seleszt Ferenc B Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A fű előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági terv azt írta elő, hogy a ha­tékonyság erőteljes javulása alapján gyorsuljon a terme­lés növekedési üteme; a bel­földi felhasználás is nagyabb mértékben nőjjön az előző évinél; a termelés és a fel- használás növekedésének mértéke tegye lehetővé a be­hozatali többlet csökkenését. A nemzeti jövedelem 1977- ben az előirányzott 6—6,5 százaléknál nagyobb mérték­ben, 7,5—8 százalékkal nőtt, elérte a mintegy 480 milli­árd forintot. A fejlődés üte­me az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évi­nél. A termelés növekedése teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. Az elért eredmé­nyekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tisz­teletére széles körben kibon­takozott szocialista munka­verseny. A belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőtt az előző évinél és a tervezett­nél. A fogyasztás az elő­irányzott 3,7—4 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal emelkedett. A felhalmozás növekedése lényegesen na­gyobb volt, mint a fogyasz­tásé, ami elsősorban abból adódott, hogy a beruházásúik volumene a tervezett 4-5 szá­zaléknál jóval gyorsabban,, 13 százalékkal nőtt. A belföl­di felhasználáson belül az előző évekhez képest növeke­dett a felhalmozás aránya; 73 százalék jutott fogyasztásra és 27 felhalmozásra. A fogyasztás és felhalmo­zás értéke együttvéve meg­haladta a nemzeti jövedel­met. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a nem szo­cialista országokból behozott cikkek ára gyorsabban emel­kedett, mint az oda kivitt termékeinkét. A különböze- tet a tervezettnél és az előző évinél is nagyobb behozatali többlet fedezte. H népgazdaság 1S77. évi fejlődésének Ifibb mutatószámai: Terv Tény az 1976. év százalékában Nemzeti jövedelem 106—106,5 107,5—108 Ipari termelés 106 106,8—107 Építőipari termelés 105—106 106 Mezőgazdasági termékek termelése az 1977. évi az 1975. év százalékában 107—108 107—107,5 Egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem Egy keresőre jutó átlagos 107,5—108 108,5 nominál kereset 106,5—107 107,5 Fogyasztói árindex 103,8—104 103,9 Egy lakosra jutó reáljövedelem 103,5—104 104,5 Egy keresőre jutó reálbér 102,5—103 103,5 A lakosság összes fogyasztása 103,7—104 104—104,5 Kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon 104,4 106,2 A szoc. szektor beruházásai (folyó árakon) milliárd Ft 164 181,5 Lakásépítés, 1000 db 88,0 93 II. Ipar—építőipar A szocialista ipar bruttó termelése 1977-ben az elő­irányzott 6 százalékkal szem­ben 6,8—7 százalékkal nőtt. A termelés növekedése — a kedvező mezőgazdasági ered­ményekkel összefüggésben — az élelmiszeriparban volt a legnagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és to­jásfeldolgozó ipar, a tejipar és a növényolajipar termelé­se. Élelmiszeripar nélkül szá­mítva az ipari termelés lé­nyegében a tervezett mér­tékben, 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben növelte termelését a villamosenergia-ipar, 8,4 szá­zalékkal, a gépipar 7,5 szá­zalékkal és a vegyipar 6,9 százalékkal. A gépipari ága­zatok közül a villamosgép- és -készülék, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, vala­mint a műszeripar 11—13 százalékkal termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártá­sa 7,5 százalékkal, a gépek és gépi berendezések gyártá­sa 6,2 százalékkal emelke­dett. Az építőanyag-ipar ter­melése 6,1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelésnöve­kedése 4,0—4,2 százalék kö­zött volt. A könnyűiparon belül jelentősen nőtt a pa­pír- és nyomdaipar termelé­se, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelkedett. A termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruházások növekedésének volt legnagyobb szerepe. Az ipar külkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházások­ra 14 százalékkal több ter­méket értékesített, mint 1976-ban. A fogyasztásicikk- kereskedelemnek eladott ter­mékek mennyisége viszony­lag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása ál­talában kielégítő volt, ami­hez az 1976. évinél jóval na­gyobb anyagimport is hozzá­járult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fej­lesztési programoknak vóH jelentős szerepük. A közúti járműfejlesztés kapcsán to­vább nőtt a közúti járművek és részegységeik gyártásának aránya. Űjabb számítógép- típusok termelését kezdték meg. A petrolkémiai prog­ram folyamatos megvalósí­(Folytatás a 3. oldalon) Békéscsabán, a Dürer Nyomdá ban ezen a Solna ofszet rotációs gépen készül a Békés me­gyei Népújság. A gép „szabad idejében” a vállalat könyvprogramjának a teljesítéséhez já­rul hozzá, sőt címkéket is gyárt. A lap készítésénél Betkó György, más munkáknál pedig Kovács András a vezető gépmester Fotó: Martin Gábor A héten fejezték be annak a 90 szovjet gyártmányú haris­nyakötő gépnek a beállítását, amelyek most kezdik a folya­matos termelést a Gyulai Harisnyagyárban. Képünkön Csonka József bekötőmester az utolsó igazításokat végzi az új gépeken Fotó: Veress Erzsi Eredményes a magyarok versenye az orenburgi gázvezeték építésénél j Alig több mint 100 kilomé- ! ter hiányzik már csak a szocialista országok nagy­szabású közös vállalkozása, az orenburgi gázvezeték vo­nalán. A 2677 kilométer hosszúságú pályán két és fél ezer kilométeren már elhe- j lyezték a csöveket, sőt eb- J bői több mint kétezer kilo­I * méteres szakaszon már a nyomáspróbákat is megtart­hatták. Természetesen ez még korántsem jelenti a használatra kész állapotot: a vezetéképítőknek még éppen a legnehezebb szakaszokon I kell lefektetniük a csöveket, I ugyanakkor el kell készíte­niük a kompresszorállomá­sokat és az óriási gázvezeté­kek egyéb járulékos beruhá­zásait. A 15 ezres nemzetkö­zi kollektíva azonban igen jól dolgozik: az elmúlt évben túlteljesítette az építési elő­irányzatokat. A magyar építők igen jól szerepeltek a versenyben: 23 százalékkal többet termel­tek, mint amit tervük elő­irányzott. Bogorodcsányiban a kompresszorállomáson már a berendezést szerelik, Ez a munka nyárra fejeződik be, s a harmadik negyedévben az állomást átadhatják ren­deltetésének. Az év végére készül el a huszti kompresz- szorállomás is. „Egy nap az üregekért. Tovább bővül a társadalmi gondozás köre megyénkben Lapunk február 2-i szá­mában jelent meg a békési Hungaronektár-üzem Béke és Barátság Szocialista Bri­gádjának felhívása: „Segít­sük az idős, egyedülálló em­bereket!” jelszóval. A tv „Naplemente” című doku­mentumfilmjének hatására felajánlották egynapi kere­setüket a Békés megyében felépítendő új szociális ott­hon' költségeire. Azóta újabb szocialista bri­gádok csatlakoztak a felhí­váshoz: a Hungaronektár békési üzeméből a Május 1., a Kossuth, a Vörös Csillag, a Tyereskova és a Petőfi Szocialista Brigád 81 dolgo­zója ajánlotta fel egynapi •jövedelmét az öregek támo­gatására. ! Újjáalakult a békési Alkotó Klub A napokban tartotta újjá- I alakuló megbeszélését a bé­li kési Alkotó Klub tagsága. J' László Imréné, a békési vá- j rosi művelődési központ igazgatója ismertette 1978 feladatait, elgondolásait. A klubtagság a terveket meg­vitatta, majd klubvezetőnek Takács István pedagógus- I festőművészt választotta I meg. I A békési Alkotók Klubja j — a megyei tanács támoga­tásával — az idén is meg­rendezi az amatőr festők nyári alkotótáborát, ahová a megye legjelesebb amatőr festőit hívják meg. Gazdag program vár a filmesekre is, és a tábor egy napján la­punk kulturális mellékleté­nek, a Köröstájnak írói és költői lesznek vendégek Bé­késen. Az „Alkotótábor ’78” augusztus 6-tól 20-ig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents