Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
V 1978. február 26., vasárnap O m inima.ga.zin Vetélkedünk „Mondd, van valami könyved Kubáról? — szegezték nekem a kérdést, kiegészítve a magyarázattal : tudod készülünk a vetélkedőre!” Mármint a VIT-vetélikedőre. melynek fő témája a Világ- ifjúsági találkozók története, és Kuba, az XI. VIT házigazdája. A kisdobosok, úttörők a tudományos-technikai úttörőszemle keretében versengenek, az ipari tanulók szakmai tudásukat teszik próbára, a diákoknak tanulmányi versenyeket rendeznek, vetélkednek a szocialista brigádok. Valóban túlzás lenne a sokféle vetélkedés? Ha nem megy a munka, tanulás rovásra, aligha. S voltaképpen nem is maga a versenyezés, a győzelem miatt hasznosak ezek a tudást, tájékozottságot, olykor ügyességet is próbára tevő versengések, — hanem a felkészülésért. A könyvek, folyóiratok között töltött órákért, a közös vitákért, az együtt-szurkolá- sért. Egyszóval mindazért a tudásért, ismeretért, élményért, amivel minden versenyző gazdagabb lesz. Akár győz, akár nem. — th Klubprogram az „ENCr-ben A nemrég alakult ENCI ifjúsági klub — az endrődi Cipész Szövetkezet fiataljainak klubja — összeállította idei programját. Ebből vesszük sorra most az érdekesebbnek ígérkező rendezvényeket, kirándulásokat. A klub tagjai úgy határoztak, hogy beneveznek a VIT ’77 Kuba pályázatra; kiállításon mutatják be, hogyan élnek, dolgoznak a távoli szigetország fiataljai. Kubai verseket, dalokat tanulnak, ismerkednek a kubai irodalommal, s mindezt a terv szerint egy kubai esten mutatják be, melyre meghívják a patronált úttörőket is. A pályaválasztás előtt álló nyolcadikos úttörőket meghívják látogatóba, bemutatják nekik a szövetkezet munkáját, termékeit, szakmájuk érdekességeit, szépségeit. „Ki olvas több folyóiratot?” címmel mozgalmat hirdetnek, s minden hónap végén vetélkedőn bizonyíthatják a klubtagok, valóban rendszeresen, figyelmesen olvassák-e a lapokat, folyóiratodat. Dzsesszfesztivál Varsóban 1957-től indult el Varsóban az a dzsesszfesztivál- sorozat — népszerűbb nevén dzsesszjamboree-sorozat —, amely Európa legrangosabb dzsesszmegmozdulásává nőtte ki magát. Számunkra ez a rendezvény a legfontosabb, mert elérhető közelségben van : „élőben” hallgathatjuk itt a csak lemezről, rádióból vagy újságfotókból ismert nagynevű világsztárokat, de ez az a pódium, ahol az amerikai hegemónia megtörik a dzsesszmuzsikáhan, itt követhetjük szemmel az európai, sőt a kelet-európai dzsessz felnőtté érését, új, önálló stílus jegyeinek kialakulását. A koncerteket — ez önmagában is jelzi a dzsessz megbecsülését Lengyelor- ságban — a Sala Kongresso- wában tartják. Minden évben magyar együttest is meghívnak Varsóba, jó emlékeket hagyott Pege Aladár és Lakatos Béla együttese, azután Bergendyék, most pedig a Csik Gusztáv-trió lépett színpadra. De nemcsak itt, a fényes, csillogó, fehér lakkozású, mély, bordó bársonnyal bevont széksorok közt folynak a jamboree eseményei. Az éjjel egy—fél kettő körül véget ért koncertprogramok után buszok viszik a rajongókat Varsó diákklubjaiba, ahol folytatódnak a hangversenyek — már sokkal oldottabb, közvetlenebb környezetben, szóhoz jutnak fiatal, a hivatalos programokban nem szereplő dzsessz ormáció, és persze a sok tájról idesereglett muzsikus is szívesen játszik jam sessiont. A jamboreeken elhangzott legértékesebbnek ítélt kompozíciókat évente dupla albumon jelentetik meg. A jamboreeknek évről évre nő a magyar látógatott- sága; a dzsesszéletből ismerős arcokat olyan természetességgel látják a Sala Kongressowa roppant körfolyosóin, mintha a budapesti Petőfi Sándor utcában, a Marczibányi téren vagy a vidéki dzsessznapokon találkoznánk velük. Az ország egyik legjobban működő dzsesszklubjából, a miskolciból, Felvinczy Attila klubvezető szervezésében hetvenen jöttek, de csoportosan utazott 20—30-as létszámokkal a győri, veszprémi, székesfehérvári klub is. ......Kőszegi Imre dobszólói" A jamboreen a magyar színeket a Csik—Fogarasi— Kőszegi-trió képviselte. Fogadtatásuk jóval kedvezőbb volt, mint a korábban szereplő Bergendy-együttesé, de a programsorozat átlagos színvonalához képest csak közepes teljesítményt nyújtottak. Elsősorban nem az együttes munka, a közös zenekari játék aratott sikert, hanem a szólóteljesítmények: Kőszegi Imre dobszólói és Csik Gusztáv akusztikus zongorán előadott saját darabjai. A legérdekesebb programok a kortárs, illetve a klasszikus zene és a dzsessz mezsgyéjéről származtak. Korunk dzsesszmuzsikájában ez a tendencia egyre erősödik, s ez a varsói dzsessz- versenyeken is jól kidomborodott. Vulkánkitörés-energiájú free kompozíciókat hallgattunk a Yosuke Yama- sita japán triótól. De ugyanilyen figyelemfelkeltő volt egy másik trió, az orosz Leonyid Csizsik-trió műsora is. A szovjet kultúrának ez az ága nálunk jóformán is- ■ meretlen. Pedig már a 20-as években kiváló dzsesszegyüttesek alakultak a Szovjetunióban, s azóta lépést tartanak a világ élvonalával. Kőbányai János A lap, alapállásban A sztereotípia nem a mo- notípia továbbfejlesztett változata. A görög szó többek között merev egyformaságot, változatlan ismétlődést jelent. A következő helyzetkép egy diákújságról sztereotip, mert item egyedi eset. Ezért nem az a fontos, hogy melyik középiskolában játszódik, mi a szereplők neve — hanem a tények. A PATRONÁLÓ TANAR — Legutóbb mikor jelent meg az iskolaújság? — Az évnyitó után néhány nappal. Igaz, ezt még a tavalyi tanévben állítottuk össze, s a nyáron nyomták ki. — Azóta? — Azóta nem jelent meg. A második szám most van a nyomdában, talán március elejére lesz kész, s ha sikerül, tanévzáróra még egy számot készítünk. — Ez egy tanévben összesen három szám. Nem kevés ez? — Ennyire van engedélyünk. — De ha akarnák, bizonyára sűrűbben is jelentkezhetnének. — Lehet, de mivel így is alig gyűlnek össze a cikkek, három számnál nem tudunk többet csinálni. — Mi egy diákújság feladata? — Szerintem az, hogy tájékoztasson az iskolában történt eseményekről, amellett teret adjon a diákok különböző művészi próbálkozásainak. — Be tudja tölteni a feladatát az újság ilyen ritka megjelenéssel ? — Ha ennyi számot engedélyeztek, bizonyára tudták, miért látták így jónak. Igaz, így nem veheti fel a versenyt frisseség dolgában az iskolarádióval, az újság háttérbe szorul. A KISZ-TITKÁR Éppen továbbképzésen van, a helyettese beteg. Hamarjában csák az egyik KISZ-bizottsági tag tud válaszolni a kérdésre: — Mi van most az iskolaújsággal? — Nem tudom, pillanatnyilag hogy áll, csak annyi biztos, hogy S. L. a szerkesztője. — A KISZ-bizottsági üléseken esik szó az újságról? — Nem. Mostanában fez nem téma, nem jut eszébe senkinek. Bezzeg, amikor meg akarták szüntetni... De ha lehet, a nevem ne jelenjen meg, jó? A DIÄKSZERKESZTÖ — Mi egy diáklap feladata? — A napú dolgokról való tudósítás mellett cél, hogy irányítója legyen a közösségnek, demokratikus fórumot adjon. Sajnos, ilyen körülmények között ez a lap ezt nem éri el. — Mi az oka a ritka megjelenésnek? — Elsősorban az érdektelenség. Kevesen vállalkoznak az írásra, pedig enélkül nem megy. Kértem a nevelési igazgatóhelyettest, szóltam a KISZ-titkárnak, segítsenek. Nem történt semmi. Az iskolarádió most nagyon jól működik, annak idején szinte kötelező jellegűen toborozták a tagokat, s jó néhányon megszerették ezt a munkát. Valami ilyesmit kellene nekünk is csinálni. Év elején körbejártam az első osztályosokat, hiába. Azt mondja egyik kislány, látva az ez évi első számot, hogy náluk az általános iskolában jobb újságot csinálták. Mondom neki, akkor gyere segíts, hogy olyan legyen, amilyenre szeretnéd. Azóta sem láttam. Valahogy nincs érdék- lődés a diákokban a lap iránt. Nem segítenek, a kérdésre azt válaszolják: hagyjál békén, matekot kell tanulnom! Csak tippeket adnak, hogyan csináljam. Egyedül... AZ IGAZGATÓ — Mire jó az iskolaújság? — Ügy érzem, hogy nagyon hasznos lehet, mert bizonyos gondókat gyorsabban lehet a segítségével megoldani, beszámolhat az érdekesebb KISZ-bizottsági ülésekről, mintegy szócsöve lehet ennek. — Ilyen ritka megjelenéssel tud az újság hatni a diákokra? — Hát igen, akár öngólnak is lehet nevezni azt, hogy a ritka megjelenés miatt, „időtálló” cikkeket írnák, amelyeknek az aktualitáshoz nem sok közük van, A diákokat viszont a róluk szóló friss beszámolók érdekelnék igazán. Talán ezért is nincs érdeklődés a lap iránt, nem érzik a tanulók, érdemes-e csinálni. — Mi lehet így a lap jövője? — Nem mindig lesz ez így, eddigi gyakorlatom alapján mondhatom, a lap színvonala hullámzó. Minden attól függ, van-e egy vagy két olyan agilis diák, aiki mindent megmozgat a lapért, ha huszonötször elküldik, hogy nem írok cikket, odamegy huszonhatodszor is. Csak a tanulókon múlik, ők akar- já'k-e. Ez tehát az alapállás. De hol késik a „hozzáállás? Párzsa János Disco-díjazás A munkaügyi, a belkereskedelmi és a kulturális miniszter együttes rendeletet hozott a szórakoztató zenészek és előadóművészek munkaidejéről, munkabéréről és munkafeltételeiről szóló korábbi együttes rendelet módosításáról. Ebben egy teljesen új rész is található, mégpedig „A lemez- bemutatók munkaideje, munkabére és munkafeltételei.” Egyebek között a következőket tartalmazza a rendelet: A lemezbemutató munkaidőn kívül havonta két műsorpróbára kötelezhető. Egy- egy próba időtartama legfeljebb négy óra lehet, amelynek idejére külön díjazás nem fizethető. A próba és a műsor megkezdése között legalább három óra szünetet kell tartani. A lemezbemutató napi munkabérét személyi kategóriájától függően teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a következők szerint kell megállapítani. A lemezbemutatóért az A személyi kategóriában napi 110—200, a B kategóriában 90—150, a C kategóriában 80—1Ö0 forint. A lemezbemutatók részére hatórai munkaidő tartamára — a hanglemezek elhasználódása ellenértékeként — legfeljebb nyolcvan forint költségátalány fizethető; rövi- debb műsor esetén a költségátalányt arányosan csökkenteni kell. Az e rendeletben meghatározottakon kívül részükre egyéb címen költségtérítés nem fizethető. A rendeletet azzal ajánljuk az érdekelték figyelmébe, hogy a részletekről, a Magyar Közlöny január 28-i számában tájékozódhatnak. Farsang Farsang Farsang Farsang van, a vigasság, a bálok ideje, amikor ki-ki kedve szerint lehet hercegnő, vagy bohóc, hirdetőoszlop, vagy éppen a Nagy Detektív — csupán a jelmeztől, az álarctól függ. Az efféle mulatságból a gyermekek sem maradnak ki: sorra rendezik az iskolákban, az úttörőcsapatoknál a farsangi délutánokat. A sok közül most hadd mutassuk be a Szarvasi 2-es számú Iskola Vak Bottyán úttörő- csapatának jól sikerült kisdobos- és úttörőkarneválját képekben. A múlt hét végén, szombaton a kisdobosok számára rendezték meg az úttörőházban a farsangi délutánt, ahol annak rendje és módja szerint a karneváli herceg és élete párja adta meg kegyesen az engedélyt a mulatság megkezdésére. A hercegi jelmezben: Paraszt Katalin és Kiss András Vasárnap az úttörőké volt a nagyterem. A 7. és 8. osztályosok nyitótánca, a palotás, amelyet Geredy Emilné nyugdíjas pedagógus tanított be, nagy sikert aratott Nem farsang a farsang jelmezverseny nélkül. A két győztes az Auróra és a VIT-es csoportjelmez. A fi nom tortákat természetesen közösen fogyasztották el. Képünkön: a kisdobos jelmezesek felvonulása. A farsangi délután emlékezetes eseménye volt még a társastánctanfolyam hallgatóinak bemutatója, akik Csáki Emília irányításával készültek a szereplésre Fotó: Tiszavári Sándor
