Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
Terv és tény Három zárszámadást végigültem, áttanulmányoztam ezen kívül vagy nyolc zár- számadási beszámolót és majd kétszer ennyi szövetkezet eredményeiről szereztem tudomást kollégáim tudósításaiból. Így, ha teljes áttekintésem nincs is a csaknem száz tsz, termelőszövetkezeti közös vállalkozás 1977-es teljesítményéről, mégsem nélkülöz minden alapot az, amiről most — a zárszámadó közgyűlések után — szólni szeretnék. Elöljáróban annyit: mezőgazdaságunk az 1976-os megtorpanás után egy év alatt utolérte önmagát és az ötödik ötéves terv első két esztendejére kirótt feladatait példás buzgalommal, figyelemre méltó eredményekkel teljesítette. Ez a megállapítás nemcsak általában igaz. Az utóbbi igazolására érdemes néhány példát is kiragadni à bizonyítékok gazdag tárából: Íme: az orosházi Béke Tsz csaknem 14 százalékkal teljesítette túl tavalyi tervét, 25 százalékkal többet termelve, mint 1975- ben. A kevermesi Lenin Tsz az előirányzott 94 millió forinttal szemben 111 millióval töltötte föl a közös kasszát. Dombegyházán a várt 12 százalék helyett 24 százalékos növekedésről számolhattak be. Nagykamaráson kétszer annyit termeltek, mint 1976-ban. A gyomai Győzelem Tsz-ben 20 millió forint lett a terven felüli árbevétel. És szinte vég nélkül sorolhatnánk. Hála az erőfeszítéseknek, a végeredményében nem is olyan nagyon rossz időjárásnak: az ellenpélda kevesebb. Mégis egy dolog mellett nem mehetünk el észrevételezés nélkül. Mitől kiugró a mezőgazdaság 1977- es éve? Minek köszönhetik a tervtúlteljesítők, hogy az élet. a tények sora „rácáfolt” terveikre? Ez a kérdés annál is inkább jogos, mert van olyan közös gazdaságunk — a medgyesbodzás— pusztaottlakai Egyetértés Tsz —, amely termelésben már az 1980-ra kiírt célokat is elérte. Elismerem, a megfogalmazás módja sugallja az újabb kérdést: jók voltak-e egyáltalán ezek a tervek? Mégsem ez izgat most bennünket, hanem az. hogy a szövetkezet gazdálkodását elemzők, irányítók túllát- nak-e a terveken, a tervtúlteljesítéseken. Mert az igaz, hogy tervgazdaságban a gazdálkodás alapja és iránytűje csak a terv lehet. Am ahogy a tervtől való lemaradás okait rendszeresen kutatjuk, ugyanúgy fontos azokat a tényezőket is föltárni, amelyek eredményeként a tények minden várakozáson felülmúlják a terveket. Arról van szó tudniillik, hogy a tervek túlteljesítésének ténye nem feltétlenül adhat okot a megelégedésre. Ennek jogosságához csak akkor nem férhet kétség, ha az elemző munka bizonyította azt is, hogy a tervek minden reális, kiaknázható lehetőséget és tartalékot is számba vettek. Különösen igaz ez most, 1978- ban, amikor a mezőgazdaság előtt csaknem akkora feladatok állnak, mint a zárszámadásokban szerepelt évben. Nem a tervek szerint csupán — a tények alapján is! Kőváry E. Péter BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! Felkészülés a belvíz elleni védekezésre Árhullám vonul le a Körösökön A vízügyi igazgatóságok, a tanácsok, a víztársulatok és mezőgazdasági nagyüzemek országszerte befejezték a tél végi és a kora tavaszi belvíz elleni védekezés előkészületeit. Sok ezer kilométeren iszaptalanították, gazta- lanították a belvíz-csatornahálózatot s több helyen rendbe hozták az átemelő szivattyútelepeket. Megtisztít tották a zsilipeket, a hidak és átereszek környékét, hogy minden akadályt elhárítsanak a levezetendő belvíz út- jából. Az Országos Vízkárelhárítási Bizottság — amely múlt év közepén alakult meg — irányította a felkészülést, amit a területi operatív testületék hangoltak össze. A várható belvizet jelző tényezők közül a hidrológiai és a meteorológiai adatok eddig nem utalnak különösebb veszélyre, mert az utóbbi évben országunkban a sokévi átlagnál .kevesebb csapadék hullott. Ennélfogva a talajvíz szintje is alacsonyabb a szokásosnál, csupán a Tiszántúl néhány körzetében haladja meg a közepest, általában egy méterrel. Óvatosságra int azonban az a tapasztalat, amely szerint előbb-utóbb leesik a korábban elmaradt csapadékmennyiség, ezért most a várhatónál nagyobb belvíz elhárítására is felkészültek. A Tiszántúl magas talajvízszintű területein még a februári hideghullám előtt üzembe helyezték az átemelő szivattyútelepéket, hogy a várható belvíz befogadására minél jobban kiürítsék a levezető csatornák medrét. A víztározókat is felkészítették mintegy 200 millió köbméter belvíz visszatartására, s későbbi hasznosítására. A belvízkárok megelőzésének leghatékonyabb eszköze az országos csatornahálózat, a szivattyúállomások és más védőművek tervszerű fejlesztése, amire évente sok száz millió forintot költenék. A beruházási erőforrások hatékony felhasználása érdekében koncentrálták a fejlesztést a vízkároknak leginkább kitett területekre, elsősorban Kisköre körzetére, valamint Békés, Csongrád. Borsod, Szolnok és Szabolcs- Szatmár megye területére. Az utóbbi két évben csaknem kétezer kilométeres szakasszal bővítették a belvízelvezető csatornahálózatot. Szűkebb hazánkban, Békés megyében is felkészült a vízügyi igazgatóság egy gyors olvadásra. Készenlétben vannak már a szivattyú- telepek és az állások, amelyeket az elmúlt hetekben már üzemeltették. A levonuló árvíz elérte a másodfokú szintet, de mégsem kellett készültséget elrendelni. Mindezekhez korábban a községekben megszervezték a munkálatokat, a csatornák, átereszek kitisztítására, elsősorban a sarkadi és a gyulai határban. Sok millió forintos költséggel 1977-ben a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat elkészítette és átadta a dióéri belvízrendszer egy részét. Ugyanakkor elkészült a kungyalui belvíz- szivattyú-telep is. Békéscsabán, a Pajtás soron levő belvíztározót nagyobbra bővítették. Ez évben megyeszékhelyünkön az orosházi út környékén tovább építik a belvízelvezető csatornarendszerhálózatot, amelyet 1978-ban be is fejeznek. Az országos távlati fejlesztési tervek szerint fontos cél, hogy a kora tavaszi belvizek levezetésénék idejét 17 napról fokozatosan 12 napra csökkentsék. Ennek megfelelően bővítik a jövőben a csatornahálózatot. Azonban mindinkább előtérbe kerül a tározók építése, amely a belvízveszély csökkentésével egyidejűleg lehetővé teszi a csapadékvíz tartalékolását az öntözési, idényre. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem új, Nagyvárad téri épületében a két, egyenként 400 személyes előadótermében a tíz szemináriumi helyiségben, valamint tizenöt laboratóriumban februárban megkezdődött a tanítás (MTI-fotó, Bara István felvétele — KS) Magyar a genfi küldöttség utazott leszerelési konferenciára A február 27-én kezdődő nemzetközi és nemzeti nem kormányszervezetek genfi leszerelési világkonferenciájára szombaton délelőtt Budapestről elutaztak a magyar küldöttek. Az Országos Béketanács delegációjában Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese, B erend T. Iván és Straub F. Bruno akadémikusok, valamint Lőrinc Tamás, az Országos Béketanács tagjai keltek útra. Ugyancsak szombaton utazott el a fórumra Várkonyi Imre prépost kanonok és Szabó Géza c. prépost, aki az európai katolikusok berlini konferenciája, valamint Tóth Károly református püspök, aki a keresztény békekonferencia megbízásából vesz részt a leszerelési értekezleten. Kovács Judit, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség küldötteként lesz jelen a genfi tanácskozáson. — A magyar küldöttség — szem előtt tartva hét szocialista ország együttes javaslatát — Genfben hatékony és reális intézkedéseket, konkrét leszerelési megállapodásokat szorgalmaz. Szeretnénk, hogy — a mi munkánk révén is — a genfi világkonferencia ésszerű és hasznos javaslatokat adjon az ENSZ idén sorra kerülő rendkívüli leszerelési közgyűlésének — mondotta az elutazás előtt Pethő Tibor. A vártnál nagyobb árbevétel a gyomai Győzelem Tsz-ben A gyomai Győzelem Tsz tagjai, dolgozói igazán nem panaszkodhatnak az elmúlt évre. Eredményeik minden elképzelést felülmúlottak. Az Állami Tervbizottság határozata alapján Kiskunhalason épül fel Bács-Kiskun megye iparának második kiemelt nagyberuházása, a Halasi Kötöttárugyár. A gyár építése 1974-ben kezdődött, 57 hónap alatt készült el. A beruházás meggyorsítása nyomán a termelési célú épületekben a munka is megindulí. A gyár az eredetileg tervezettnél fél évvel előbb, már 1977. év végén megkezdhette a teljes próbaüzemelést. A részlegesen üzemelő gyárban jelenleg 800 ember dolgozik (MTI-fotó, Karáth Imre felvétele — KS) Ha csak az árbevételeiket nézzük is, akkor is kiderül ez, hiszen az eredetileg tervezetthez képest 20,5 millióval több pénz folyt be a közös kasszába 1977-ben. Ebben igen nagy szerepe volt a hektáronként tervezett 40 mázsát 9-cel meghaladó búzatermesztésnek, a várt 68 mázsával szemben 75,5 mázsát adó árukukoricának, a napraforgónak, és szójának. Ezek együttesen — kiegyenlítve a többi növény termesztéséből származó árbevétel-kieséseket — 4 millióval teljesítették túl a növénytermesztés 69 millió forintos árbevételi tervét. Az állattenyésztés többlet- teljesítése meghaladja a 11 millió forintot. Ezt első helyen a tejtermelőknek, illetve a baromfitartóknak köszönheti a közös. A tervezett, alig 3 ezer literrel szemben átlagosan 3200 liter tejet adó tehenek a tej- értékesítési -prémiummal együtt 4,5 millió forinttal több bevételhez juttatták a' gazdaságot a remélthez képest. A baromfitartásban a tojástermelés, a baromfikeltetés és a növendékbaromfi- értékesítés túlteljesítése kü- lön-külön is meghaladja az egymillió forintot. Kár, hogy ezeket a saép eredményeket olyan szépséghibák tarkítják, mint amilyen a borjúelhullás váratlan magas aránya, illetve az egy tyúkra jutó tojástermelés tervezettnél alacsonyabb szintje. A figyelemre méltó eredmények közül kiemelhető még az, amit a szövetkezet az üzemanyag-megtakarításban ért el. összegszerűen ez egy év alatt az előirányzotthoz viszonyítva megközelítette a 3,5 millió forintot. A gazdálkodás eredményességét ezzel egyidőben jól jelzi, hogy a várt 12 millió forinttal szemben a gyomai Győzelem Tsz 26 millió forintot meghaladó nyereséget könyvelhetett el az 1977-es évet zárva. Ebből következően az egy tagra jutó éves jövedelem is több lett a tervezettnél, megközelítve átlagosan a 44 ezer forintot. A nyereség összegéből látható, hogy az idén a szövetkezet a korábbiaknál is többet fordíthat fejlesztésre, terveik szerint mintegy 13,5 millió forintot költenek ilyen célra 1978-ban. Megkezdik többek között a korszerű gépműhely felépítését, egy 160 hektáros rizstelep kialakítását, egy vasvázas tárolószín felállítását, ezen kívül vásárolnak két Claas Dominátort, egy Rába—180- as és egy MTZ—80-as traktort. A tavaszra várt rizstelepítő gépsort már az elmúlt esztendőben kifizették. N É PÚJSÁG A MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUAR 26., VASÁRNAP Ara; 1.20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM
