Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
1978. február Z2„ szerda o Eredményes munkaverseny A békéscsabai városi úttörőelnökség és a városi tanács művelődésügyi osztálya február 21-én az ifjúsági és úttörőházban, valamint a 7-es számú iskolában rendezte meg a tudományos technikai úttörőszemle városi szintű döntőit. Négy témakörben, öt csoportban vetélkedtek itt a csapatszintű versenyek legjobbjai. A társadalomkutatók versenyén a Kulich Gyula úttörőcsapat csoportja szerepelt a legeredményesebben, az úttörő technikusok városi vetélkedőjét a 7-es iskola Munkácsy Mihály, az orosz nyelv és irodalom barátai elnevezésű vetélkedőt az orosz tagozatosok, és a nem tagozatosok kategóriájában is az 1-es iskola Petőfi Sándor csapatát képviselő pajtások nyerték, míg szlovák nyelvből à kétsopronyi iskola József Attila csapatának úttörői szerepeltek legjobban. A versenyek után minden csoport vendéget fogadott; a társadalomkutatókhoz Aracz- ki János, Békéscsaba város tanácselnöke látogatott el. Felvételünkön: a tanácselnök a Kulich Gyula úttörő- csapat pajtásaival beszélget. Fotó: Martin Gábor Nemrég tartották Budapesten tanácskozásukat a baromfiipari szocialista brigádvezetők, melyen a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kollektívája is képviseltette magát. Húsz szocialista brigád vezetője utazott a vállalat két gyárából a tanácskozásra, ahol Tobak István, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje vezér- igazgatója ismertette a baromfiipar elmúlt évi eredményeit, problémáit, majd beszámolt a vállalatok közötti munkaversenyről. Elmondta, hogy ezúttal már új, objektív értékelési rendszer alapján állapították meg a helyezéseket. Ebben a versenyben a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat tíz közül a 3. lett és ezért vezérigazgatói dicséretben részesült. A beszámoló után a szocialista brigádvezetők vetettek fel több problémát, s adtak hasznos javaslatokat. A hozzászólásokra a vezér- igazgató válaszolt, majd a brigádvezetők az ez évi terv- teljesítés főbb szempontjait beszélték meg. Megtalálták két bányász holttestét Tatabányán NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT FOLYNAK A MENTÉSI MUNKÁLATOK 120 órai küzdelem után a tragédia színhelyére értek a bányamentő csapatok a tatabányai 12/a aknában: a délutáni órákban rábukkanták két bányász holttestére. Rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak a holttestek kiszabadításán. 14 órakor váltották egymást a bányamentők, s friss erővel folytatták az előrehaladást, a bányászok felkutatását. április 5—9. III. országos nemzetiségi úttörőfesztivál Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége Pataki József elnökletével február 21- én, tegnap délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban ülést tartott. A nyári vándor-, csere- és csapattáborozások szervezéséről, az előkészületeikről Somogyi István, a megyei elnökség táborozási szákbizottságának vezetője tájékoztatta a testület tagjait és a meghívott vendégeket, közöttük Kibédi-Varga Lajost, a Tfiz Békéscsabán Kedden délben tűz keletkezett Békéscsabán, a Luther utca 5. sz. házban, amelyben a megyei mozi- üzemi vállalat központja, valamint a megyei szikvíz- és szeszipari vállalat irodái vannak. A békéscsabai tűzoltóság nagy erőkkel vonult helyiségekből. A moziüzemi vállalat öt nődolgozója, s a mentési munkában részt vevő egyik tűzoltó füstmérgezést szenvedett. A tűzoltóság rövid időn belül megfékezte a tüzet, a mentők pedig a békéscsabai kórházba szállították a mérHuszonöt dolgozót tűzoltólétrán hoztak ki az épületből a helyszínre, mert a pincében, illetve az anyagraktárban keletkezett tűz füstje elzárta a háromszintes épületben a menekülési útvonalakat, a lépcsőházat. A tűzoltólétrán huszonöt dolgozót hoztak ki az irodagezetteket. Közülük , a kora délutáni órákban»-három nőt. és a tűzoltót kezelés utáp elbocsátották a kórházból, .a további két nődolgozó várhatóan szerdán hagyhatja el a belgyógyászati osztályt. Az ügyben vizsgálatot indítottak. KISZ megyei bizottság titkárát. Somogyi István ismertette többek között, hogy megyénkből három évvel ezelőtt öt, tavaly 12 csapat vállalkozott vándortáborozásra. Az idei nyárra már 22 csapat összesen 600 úttörője jelentkezett a sok élményt, szép túrákat igénylő vándor- táborokba. Az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatással teszi lehetővé, hogy alacsony jövedelmű családok gyermekei is részt vehessenek vándor- illetve csapattáborozásokon. Elhangzott továbbá, hogy a nyáron megyénkben ismét megrendezik az országjáró úttörők országos találkozóját. A tanulásban és az úttörőmunkában élenjáró úttörők közül 15-20 pajtás utazhat az idén is a testvéri Penza megyébe, és ugyanekkor látogat majd a penzaiák úttörőcsoportja Békésbe. A III. országos nemzetiségi úttörőfesztivál előkészületeiről Ivanics Katalin, a KISZ békéscsabai városi bizottságának munkatársa adott tájékoztatást. Eszerint április 5—9-ig rendezik meg Békéscsabán a rangos fesztivált, amelyen részt vesznek a hazánkban élő nemzetiségieket és szovjet, görög, chilei fiatalokat képviselő csoportok. Vendégéket várnak továbbá Romániából, az NDK-ból, Jugoszláviából és Csehszlovákiából. A programban szerepel többek között a nemzetiségi csoportok bemutatkozása, szolidaritási est, tanácskozások. Felnőtt népművészek közreműködésével ismerkedhetnek a fiatalok a nemzetiségiek népművészetének sokféle ágával. Fellépnek majd a fesztiválon a Népművelési Intézet által hirdetett koreográfiái verseny legjobbjai, és szerepel a békéscsabai úttörő néptáncegyüttes is. A nemzetiségi csoportók megyénk több városában, nagyközségében is bemutatkoznak műsorukkal. A fesztivál záró rendezvénye a gálaünnepség lesz, amelyen a legjobban szereplő csoportok léphetnek fel. A megyei úttörőelnökség tagjai az ülés után ellátogattak a tudományos technikai úttörőszemle városi vetélkedőjére. II múzeumi szervezet programiából Tegnap, február 21-én a Békés megyei Múzeumi Szervezet éves tervéről tárgyaltak a megyében működő múzeumok igazgatói és osztályvezetői Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Az értekezleten részt vett Kovács Tibor, a Kulturális Minisztérium Képző- művészeti és Közgyűjteményi Főosztálya múzeumi osztályának vezetője, valamint Berta István, a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ igazgatóhelyettese. Elsőnek Dér László igazgató számolt be az elmúlt évi eredményekről, gondokról, s az 1978. évi tervekről. Beszélt többek között a hagyatékok és gyűjtemények sorsáról, a múzeumi kiadványokról, valamint a most készülő új épület átadásának elhúzódásáról is, amely a nemzetiségi és népművészeti állandó kiállításnak ad majd helyet. Az összefoglalót követően Ambrus Zoltán és dr. Köteles Lajos a megyei tanács főelőadói mondták el véleményüket a múzeumi szervezet elmúlt évi tevékenységéről, illetve az ez évi tervről. Kovács Tibor a Kulturális Minisztérium elismerését tolmácsolta, mint mondta : „Az ország legdinamikusabban fejlődő hálózatai közé tartozik a Békés megyei szervezet”. A csaknem félnapos értekezlet tanulságát talán leghívebben dr. Csende Béla, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának közművelődésügyi csoportvezetője fogalmazta meg, aki megállapította, hogy a korábbi években elsősorban a költségek kerültek előtérbe ezeken a tanácskozásokon. Ma már nemcsak és nem elsősorban a pénz' jelenti a gondokat. Erről árulkodott a beszámolókat követő, hosz- szan elhúzódó megbeszélés is, amelyen szóba kerültek a hamarosan elkészülő orosházi Darvas Irodalmi Emlékházban most folyó munkálatok. Szerepelt ezenkívül az ülésen egy békési iskolatörténeti és egy szeghalmi sárréti múzeum létrehozásának terve is. Pártmunka a megyei kórházban O /.t mondják: a pártszervezetek az élet ütőerén tartják a kezüket mindenütt, ahol csak tevékenykednék. Jó munkájuk harmóniába hozza, s a fejlődés felé irányítva dina- mikusabbá teszi a sokféle mozgást. Hatványozottan így van ez olyan pártszervezetek esetében, ahol a gyakorlat maga is a biológiai élettel kapcsolatos, ahol az agyak, a kezek munkája nem emelőszerkezeteket irányít, traktorokat vezet, hanem gyógyít : emberék megszakadt, mindennapi életét igyekszik újra a normális kerékvágásba zökkenteni. Ilyen közegben különleges feladat hárul a pártszervezetekre. Hogyan töltötte be az elmúlt évben sajátos tennivalóit egy ilyen pártszervezet? Erre kaptunk feleletet Gyulán, a l40 tagot számláló kórházi pártszervezet beszámoló taggyűlésének mondanivalójából. Szinte műszerekkel bemért pontossággal elemezte dr. Bálint János főorvos, a párt- vezetőség titkára a négy alapszervezet elmúlt évben kifejtett, minden részletre kiterjedő munkáját. Külön- külöh világította át a sok irányú tevékenységet, a vezetőségi ülésék tervszerűen napirendre tűzött tárgyalásaitól a közgyűlésekig, a pártvezetőség felsőbb szervekkel való kapcsolattartásától a kórházban működő társadalmi szervek munkájának koordinálásáig. Nagy felelősséggel szólt a beszámoló a tagfelvételi munkáról (tavaly hat párttagot vettek fel). Húsz orvos párttagja, 52 egészségügyi dolgozója van az alapszervezetnék, melyek érvényesítik a párt politikáját az 1120 dolgozót foglalkoztató hatalmas egészség- ügyi intézmény gyógyító osztályain. Tizenhárom pártcsoportjuk intenzíven folyik bele az általános kórházi feladatok intézésébe, pártvezetőségük pedig az állami vezetés segítésébe. Minderre számos példát illusztrált a beszámoló. Ám a röntgenszerű „átvilágítás” kimutatta a „gyógyításra” szoruló gócokat is a párt- munkában, s mindenekelőtt a pártépítésben. A 140 tagból például mindössze öt párttag a 30 éven aluli. Ezért az alapszervezeteknek a jövőben még jobban oda kell figyelni a fiatalok közötti tevékenységre és még hathatósabban szükséges azt segíteniük. Kitért a beszámoló. az ifjúságpolitikai, valamint a nőpolitikái határozat végrehajtásának értékelésére kórházi (szinten (tavaly első ízíben adtak 30—30 ezer forintos lakásépítési, illetve vásárlási segélyt 13 dolgozónak). Említette: ma már minden, fiatalokat érintő döntésben kikérik a KISZ- vezetőség véleményét, s a titkár rendszeresen részt vesz az üzemi négyszög tanácskozásain. Maga az ifjúsági munka is jónak, ígéretesnek ítélhető. Mégis hiányos a KISZ-munka : a vezetőség a 141 tagú tagságnak csak a felét 'képes aktivizálni és kívánnivaló van a pártszervezet utánpótlásának nevelésében. Külön hangsúllyal foglalkozott a taggyűlés a gyógyító munka színvonalának helyzetével. Ennek sok az összetevője. 1977-ben élén- kebb lett a gyulai kórházban a tudományos élet, lényegesen javult a betegekkel való foglalkozás. Sok előadást tartottak orvosaik, több tudományos közlemény jelent meg tollúkból a folyóiratokban. Az országos és nemzetközi tudományos üléseken, kongresszusokon képviselték a gyulai kórházat, s kissé a megyét, nemegyszer az ország határain túl is. Együttműködést kötöttek a narthauseni kórházzal szakmai tapasztalatcserék, képzés és továbbképzés területén. A kórházvezetőség tavaly több alkalommal rendezett tudományos ülést, lehetőséget teremtve ezzel a fiatal orvosok tudományos működésének kibontakozásához. Ezt ösztönzendő minden évben jutalmazza a tudományos munkában legtöbbet produkáló másodorvosokat. Enyhültek a lakásgondok, a fizetésrendezés következtében 814 dolgozó átlag 363 forint béremelésben részesült. Mindez a párt politikájának, az egészségügyi dolgozók fokozottabb megbecsülésének eredménye, s megvalósításában aktívan közreműködött a kórház pártszervezete. De kitért a beszámoló más tényezőkre is, melyek gátolják a gyógyító munka színvonalának egyenletes fejlesztését és nagyon nagy követelmények elé állítják az orvosokat, egészségügyi dolgozókat. Csak dióhéjban érről: a kórházban jelenleg is. 13 orvosi állás van betöltetlenül (csak kettővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt!). A szakdolgozók körében kilenc a létszámhiány (tavaly jóval több volt). Mindezek ellenére — s ez a jó munkahelyi légkör mellett szól — a tavalyihoz képest lényegesen csökkent a fluktuáció. Igyeszik odahatni a pártszervezet, hogy a káderpolitikában maradéktalanul érvényesüljenek a párthatározatok. Egyengeti — szorosan együttmőköd- ve a kórház állami vezetésével — a helyi káderek útját, segíti tanulásukat, kinevezéseiket, karöltve a megyei és városi, valamint a kórházi társadalmi szervvel. Többek között ennek eredménye, hogy mintegy 150-en folytatnak a kórházból iskolai, szakmai továbbképzést a politikai oktatás népes táborán kívül. (A pártszervezet propagandistái egyébként a városi propagandamunkában is segítenek előadások, szemináriumok tartásával.) E gondoskodás „megtérül” a nyílt, őszinte munkahelyi légkörben, az észrevételek mindenkori kendőzetlen és pártszerű kinyilvánításában a munkahelyi tanácskozásokon, taggyűléseken. De jelentkezik abban az aktivitásban is, mely a kórház dolgozóinak városuk és munkahelyük szépítéséért végzett társadalmi munkájában nyilvánul meg. 17 kórházi párttag tevékenységét ebben külön is kiemelte a beszámoló, de elismeréssel szólt arról is, Hogy tavaly 7 ezer 852 társadalmi munkaórával 224 ezer forint értéket állítottak elő a kórház dolgozói s három évig évente egynapi fizetésüket ajánlották fel a törökzugi 16 tantermes általános iskola felépítéséhez. Erre az áldozatos társadalmi munkára a jövőben is szükség van, ahogyan erre a beszámoló utalt a kórház rekonstrukciós, karbantartási és felújítási munkáit elemezve. Sajnos ennek ráfordítási összege alig több hétmilliónál és ez a másik tényező, ami hátráltatja a kórházi tevékenység kívánatos fejlesztését. A legszükségesebb felújításra váró munka is mintegy kétmillió forinttal haladja meg a rendelkezésre álló keretet. I zt szóvá tette a taggyűlés annak tudatáI ban is, hogy nehéz a pillanatnyi pénzügyi helyzetünk, és ugyanakkor azt hangsúlyozva, hogy éppen ezért számít a pártszervezet a kórház dolgozóinak további lelkiismeretes társadalmi munkavállalására. Minden egyes párttag támogatására olyan közhangulat kialakításában, mely megérteti az osztályok dolgozóival: a lehetőségek korlátozottsága miatt nem folyhatnak ugyan a kívánt mértékben a felújítási, karbantartási munkák, de a gyógyító tevékenységnek mindezt nem szabad megéreznie. Tizenhat hozzászólás volt a taggyűlésen, s ez jellemezte a tanácskozás aktivitását. Dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára jónak minősítette a kórházi pártmunkát, méltónak a megyei egészségügyi intézmény országos hírnevéhez. Varga Dezső
