Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
0 1978. február 19., vasárnap < WWWIWWWIWWWWWWWWWWWWWWW*** ÍIqaÓuHaouU A(thK flhogy a csillag megy az égen Fiatal ismerősöm, izgalomtól remegő hangon, köny- nyeivel küzdve panaszkodik: — Elviselhetetlen az életem az iskolában. Mióta az igazgatónk tudomására hoztam, hogy magányos nő létemre se vagyok hajlandó titkos kis kalandocskákat kezdeni vele, nincs maradásom mellette. Minden dolgomba beleköt, kollégáim előtt megszégyenít, s néha a kollégáknak is félre nem érthető lekicsinyléssel beszél rólam. Bármit teszek, neki van igaza, hiszen ő a főnök, én pedig csak egy gyakorlatlan, zöldfülő kis kezdő vagyok. Nem is olyan régen még nekem is a csodaszép világról beszéltek, s most azt kell látnom, hogy nem mindig az igazság győz, és ha csak az iskolában tanultak szerint próbálunk eligazodni, könnyen megüthetjük a bokánkat. Azt hiszem, a betűvetéssel együtt meg kellene tanítani az ügyeskedés ábécéjét is, aztán mindenki választhatna kedvére, hogyan akar érvényesülni. Legalább felkészítenénk az ifjúságot a napos oldalon való sütkérezésre is. Keserű szavak. S bár az efféle esetek nem általánosak, de azt se lehet mondani, hogy az elkeseredett ismerősöm vallomása ritkaság lenne. Szerencsére ellen- vélemény is van bőségesen. — Amikor a gimnáziumban jelesen érettségiztem, mindenki bolondnak tartott, hogy meg se próbálom az egyetemi felvételt — mondja a presszóban egy farmerruhás, nyílt tekintetű fiatalember, aki munkaidejében nyakig olajosán idomítja a gépeket. — Sose vágytam diplomára. Nem azért, mert a rosszmájúak szerint manapság szinte büntetik azt, aki továbbtanul. Szeretem a gépeket, a kétkezi munkát, s a középiskolába is 'csak azért mentem, hogy minél sokoldalúbban lássam azt a világot, amelyben néhány évtizedet én is élni szeretnék. Sose bántam, ha körülöttem nem minden úgy ment, ahogy azt a hófehér papírlapok megírták. Meg- pi óbálom a magam életét emberhez méltón alakítani, s ha ez jó hatással van a szűkebb-tágabb környezetemre is, talán nem fáradozok hiába. Életem értékesebbik részét a munkahelyen töltöm, az örömöket is ott keresem tehát, ahol alkotó módon beleszólhatok a világ egy icipici darabjának a formálásába. Barátunk véleménye sem mentes az önmagába forduló cinizmustól, ám ő már megközelíti a közösségért tenni akaró, modern ember ideálját. Jó lenne egyszer megírni a mai munka himnuszát. Tudom, nem lenne diszharmóniától mentes, áradó muzsika, hiszen körülöttünk se egyenletes sodrással hömpölyög a világ. Vannak zavarosban halászók, s a piszkos törmeléket megkavaró örvény sok tehetetlent a mélybe vonz, ám az össznépi folyam megállíthatatlanul halad előre, és végső soron ennek mindnyájan a hasznát látjuk. Sovány vigasz persze az érdemtelenül megnyomorított lelkűek számára, hogy a közösség szellemétől idegen nálunk a buta, basáskodó főnökök—munkatársak jelenléte. A biztos remény az lehet csupán, hogy a fejlődésben meggyorsult szocialista világunk egyre kevésbé tűri (mert nem is tűrheti!) az emberhez méltatlan salakot. Hiszen a sebesen rohanó folyók is hamar kivetik magukból a számukra idegen anyagokat. S ahogy a tejútrendszerek forgó-sistergő csillagmilliárd- jai közt minden égitestnek megvan a pontos helye, úgy a mi emberi világunkban is rátalálhat mindenki az őt megillető munkára. Ahol dolgozhat pontosan, szépen. Andódy Tibor Filatéliai hírek A Magyar Posta a közeljövőben 7 értékből álló sorozatot ad ki, amely az űr meghódítását mutatja be. A tudományos-fantasztikus irodalom elképzelései testesülnek meg a 7 értékes sorozaton. A sorozatban holdállomást, őrtelepet, továbbá phobost, aszteroidát, Marskutatást, a Saturnus-gyűrűt és a Jupiter megközelítését rajzolja le Varga Pál grafikusművész, a sorozat tervezője. A sorozat az Állami Nyomdában készül és a névértéke 16 forint lesz. Február 27-én Veszprémben, a kiállítás területén működő alkalmi hivatal használ alkalmi bélyegzőt Vas, Veszprém és Zala megye területi bélyegkiállításán. Március 1-én jubileumi bélyegkiállítást rendez a Magyar Honvédelmi Szövetség annak emlékére, hogy a szövetség 30 éves. A Gödöllői Tavasz rendezvényei alkalmából március 14-én, 20- án, 26-án és 27-én használ különleges bélyegzőt a gödöllői postahivatal. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 59. évfordulója alkalmából március 21-én használnak emlékbélyegzőt a művelődési házban. Március 27-én a vásárosnamé- nyi gimnázium és szakközépiskola 25 éves évfordulóját ünnepli, mely alkalommal is készül emlékbélyegző. A szocialista országok nemzetközi bélyegkiálljtásá- nak rendező bizottsága kérte a postát, hogy március 15-től a Budapest és Szombathely között közlekedő postavonatok fedélzeti bélyegzőt használjanak. Ezen bélyegző már a Szocfilex- kiállítás propagandáját segíti elő. A Békéscsabai Városi Bélyeggyűjtő-kör közli a tag- séggal, hogy folyó hó 26-án vasárnap 10 órakor beszámoló taggyűlést tart, melyre a tagság szíves megjelenését kéri. Vas Tibor A gépjármű-biztosításról Díjbefizetés, értékcsökkenés, járadék 1976. december 31-ig az Állami Biztosító minden gépjármű-tulajdonosról kartont vezetett. Ennek alapján tartotta nyilván a kötelező biztosítás díjfizetését, az esetleges hátralékokat, a tulajdonosváltozást. A gépjárművek számának gyors növekedésével azonban egyre nehezebbé vált a nyilvántartás. Ezért az Állami Biztosító 1977. január 1-től új rendet vezetett be. Ettől az időponttól kezdve a gépjármű-tulajdonosok maguk tartják nyilván befizetéseiket, a biztosító nem küldi ki a csekkeket és nem kell bejelenteni a tulajdonosváltozást sem. Az új nyilvántartásról és a gépjármű-biztosításokat érintő főbb változásokról kértünk tájékoztatást Szabó Andrástól, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetőjétől. — Hol szerezhető be a díjfizetéshez postautalvány? — A befizetéshez használatos postautalványt az idén már nem küldjük ki minden gépjármű-tulajdonosnak — válaszolta Szabó András. — Ezeket a csekkeket azonban az autót, motort vásárlók megkapják a MERKUR-nái, vagy más kereskedelmi szervnél. Az időszakos műszaki vizsgán szintén ellátják a gépjármű-tulajdonosokat postautalvánnyal. Ezenkívül a biztosító bármelyik egységénél, az ÁFOR-ben- zinkutaknál és a Magyar Autóklub irodáiban is bárki beszerezheti azokat. A CAS- CO-tulajdonosoknaik pedig külön ismertetőlevél kíséretében küldünk két posta- utalványt. Díjfizetéskor elsősorban a csekk pontos kitöltésére kell ügyelni. A postautalvány „értesítés”, illetve „feladóvevény” szelvényein levő kockába be kell írni a gépjármű forgalmi rendszámát. A díjigazoló lapon pedig tüntessék fel a jármű rendszámát, a forgalmi engedély számát, kiállításának időpontját, a befizetés összegét és dátumát. A postahivatalok csak a befizetéssel egyidejűleg bélyegezhetik le a díj igazoló lapot. Ezért ne feledjék a befizetők, hogy a lapot a csekkel együtt kell a posta tisztviselőjének átadni és igazolást kérni. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosítást csak a 218-98873- 4396 számla számú csekken lehet befizetni! — Az autósok körében állandó vitatéma kártérítéskor az értékcsökkenés. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban jelenleg? — A biztosító az elmúlt évben egyeztette az illetékes szervekkel az értékcsökkenés megközelítésének elvét és meghatározásának módját. Ennek alapján kialakult az a közös álláspont, amely már általában egységesen ítéli meg a baleset utáni értékcsökkenést, figyelembe véve az összes tényezőt. Idén akár készpénzben, ákár OTP-csekken vagy számlával kéri az ügyfél a felelősségbiztosítás alapján a kárrendezést, indokolt esetben mindig automatikusan megkapja. — Milyen változások történtek még ez évben? Együttműködés — a teherautó-gyártásban Utolsó simítások a Tátra 148-on (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A KGST-országok közép- és hosszú távú terveiben kiemelt jelentőségű a közúti járműprogram megvalósítása. A fejlesztés főbb irányait a szocialista gazdasági közösség hangolja össze. Az együttműködés talán legkifejlettebb a személygépkocsi-gyártásban, de egyre erősödik a kooperáció a teherautók és autóbuszok előállításában is. A KGST ajánlásai szerint a tagországok meghatározott típusú teherautókra szakosodtak. Csehszlovákia például közepes és nagy rakodó területű járműveket gyárt, Lengyelország pedig a kis kocsikra szakosodott. A Szovjetunió a nagy rakodó területű teherautók előállítására rendezkedett be, a Káma menti autógyár készíti majd az óriás járműveket. A tervek szerint az 1980-ban gyártott gépkocsik teherbírása 60 százalékkal fogja meghaladni azon gyártmányokét, amelyeket a múlt évben állítottak elő. A tehergépkocsi-gyártás modernizálásához nyugati li- cenceket is igénybe vesznek a KGST-országok: Csehszlovákia a Renault és a Saviem cégtől, a Szovjetunió többek között a Daimler—Benz-től vásárolt licenceket. Nagy értékű kooperációs megállapodás született Lengyelország és az osztrák Steyr között, a bolgár autóipar pedig a General Motors-szal alakított ki a közelmúltban együttműködést. A szállítóautó-ipar fejlesztése és korszerűsítése lehetővé teszi, hogy az évtized végére tovább növekedjék a szocialista országok teherautóexportja a fejlett tőkés és a fejlődő országokba. Az autóipar kevésbé „látványos” szektorai, a teherautó- és autóbuszgyártás minden eddigit meghaladó ütemben növekszik a KGST- országokban a mostani ötéves tervidőszakban. A csehszlovákiai Tátra Autógyár, az észak-morva- országi Koprivinice-ben a Szovjetunióba való szállításait a múlt évben 21 százalékkal emelte az előző évivel szemben. A Szovjetunió megrendelésére kifejlesztették a Tátra 148—Arktik típust, amely megfelel a szibériai éghajlati követelményeknek. II nagyvárosok madarai a tv-antennákon ülnek A lakosság tekintélyes többsége életének nagy részét városokban, „beton- dzsungelben” tölti, s környezetéhez alkalmazkodnia is kell. De vajon hogyan viszonyulnak a nagyvárosokhoz a különböző madárfajok? — Az utóbbi időben sok gondot okozott az országutakon a vadakkal való összeütközések kárrendezése. Annak érdekében, hogy a károsultak gyorsabban és egyszerűbben, peres eljárás nélkül hozzájuthassanak a kártérítéshez, a vadászszövetség önkéntes felelősségbiztosítási szerződést kötött a biztosítóval. Ennek alapján a biztosító az ilyen károkat megtéríti, ha azokért a vadász- társaságok jogszabályai szerint felelnek. Ez a megállapodás, mint ismeretes, 1978. január 1-től érvényes. A további változások közül elsőnek említem a járadékemelést. Évről évre több a közúti baleset, egy-egy hétvégén 150 ember szenved ki- sebb-nagyobb sérüléseket. Sokan egy életre megrokkannak. Részükre, életvitelük megkönnyítésére az Állami Biztosító járadékot fizet. 1978-tól, a nyugdíjaikhoz hasonlóan évi két százalékkal emeli a biztosító is a járadékok összegét. Tervezzük még a CASCO-biztosí- tásoknál a 100 forintos ön- részesedés megszüntetését. Erről a későbbiekben pontos tájékoztatást nyújtunk majd a gépjármű-tulajdonosoknak — fejezte be a beszélgetést az igazgató. T. I. Mennyire sikerült igazodniuk a számukra alapjában véve teljesen idegen élettérhez? Ha madarászszemmel járjuk be egy nagyváros, mondjuk Budapest utcáit és tereit, azt tapasztaljuk, hogy az erdőkkel határos külső kerületekben, így a Hűvösvölgy egyes részein, rendkívül gazdag és változatos madárvilág él. Ez érthető is, hiszen a viszonylag nagy kertek, az ott található változatos fa- és bokorállomány szinte csalogatja a rigókat, cinegéket, rozsdafarkúakat és más fajokat a megtelepedésre. A madarak nagy többsége az erdőben is a tisztásokkal váltakozó, kevert állományokat kedveli elsősorban, s ennek a kívánalomnak ezek a kertes városrészek tökéletesen megfelelnek. Ahogy azonban a belváros felé haladunk, egyre fogy a fészkelő fajok száma. Végül csak azok maradnak meg, melyek vagy egészen szélsőségesen alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. vagy amelyek részére az emberi építmények mint fészkelőhelyek egyenesen „kapóra jöttek”. Az első csoporthoz tartozik a feketerigó, mely megelégszik a parányi parkokkal, füves tereeskékkel, ahol saját maga és fiókái számára talál elegendő gilisztát és rovart. Ezek a belvárosi rigók fészkeiket is az épületek megfelelő zugaiba építik, a bokrok vagy a fák ágait csak a legritkább esetekben veszik igénybe. A hímék tavasszal a magas bérházak kéményein vagy a tv-antennákon ülve énekelnek, télen és nyáron egyaránt nálunk maradnak, egyszóval igazi városi madarakká váltak. Csaknem ugyanezt mondhatjuk el a seregélyről is, legalábbis azokról a párokról, melyek nagyvárosokban ütöttek tanyát. Fészkeiket a tűzfalak réseibe és más alkalmas üregekbe építik, táplálékukat a közeli gyepsző- nyegéken és a virágágyak között szedik össze, de kijárnak a távoli mezőgazda- sági területekre is. A házi verebet és a balkáni gerlét nem szükséges külön bemutatnunk. Kevesen ismerik viszont a házi rozsdafarkút, mely ma már szintén egyik jellemző madárfaja nagyvárosaink legsűrűbben lakott részeinek is. a kormos színezetű hímek a kéményekre és az antennákra telepednek, s a féketeri- gókkal ellentétben vadászterületük is a szellős magasban van, a tetőkön ugrálva vadásznak repülő rovarokra. Budapest, Sopron, Veszprém, Pécs és más városaink jellegzetes fészkelői a sarlósfecskék. Hangos sivitással cikáznak az épületek körül, végig a szűk utcákon, néha- néha eltűnnek azokban a résekben, ahol a levegőben összékapkodott tollacskákból épített „fészekben” fiókáikat nevelik. A sarlósfecske azok közé a madarak közé tartozik, melyek úgyszólván kizárólag emberi épületek körül tanyáznak. Hazánkban mindössze néhány helyről tudunk, ahol még természetes körülmények között, fa- odukban költenek. A városi madarak a természet egy eleven darabkáját lopják be a kőrengeiteg- be. Védelmükről éppen ezért gondoskodnunk kell. (Sch. E.)
