Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

Milliók akaratából H arminc esztendővel ez­előtt, 1948. február 18-án írták alá Moszkvában a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést. Korunk történelmének kiemelkedően fontos dátuma ez. A szerző­dés történelmi jelentőségét a többi között az adja meg, hogy valóra váltása során, a közös céljainkért folytatott harcban a magyar—szovjet kapcsolatok az együttműkö­dés minden területén kitere­bélyesedtek, szoros szövet­séggé kovácsolódtak. Az első szerződés után ha­zánkban végbement alapve­tő társadalmi átalakulás, a szocialista építés sikere tet­te lehetővé, hogy újabb húsz esztendőre szóló szerződéssel rögzítsük kapcsolatainkat. Joggal mondhatta el Kádár János elvtárs az 1967. szep­tember 7-én Budapesten tar­tott magyar—szovjet barátsá­gi nagygyűlésen: „A nemzet­közi jogi érvénnyel Bíró szerződésünk két állam jö­vendő kapcsolatait szabá­lyozza, de olyan két államét, a Szovjetuniót és a MagyaT Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommuniz­must építik. Barátságunk és együttműködésünk az érde­kek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam prole­tár internacionalista egysé­gét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nem­csak jelene, hanem hősök vé­rével megszentelt múltja, és ezért biztos jövője is van”. Az együttműködés napja­inkban a szó szoros értelmé­ben áthatja életünk minden szféráját. A magas szintű lá­togatások, a találkozók a két párt, a két ország vezetői közt, minden alkalommal új­ra bizonyítják a nézetek tel­jes egységét és összhangját. Diplomáciánk közösen mun­kálkodik Európa békéjének és biztonságának megszilár­dításán. Együtt tevékenyke­dünk a most folyó belgrádi tanácskozáson is azért, hogy az enyhülés ütemét helyre lehessen állítani s a helsin­ki alapokmány valóban teljes mértékben a nemzetközi gya­korlat részévé váljon. A két ország gazdasági kapcsolatában már évek óla mind erőteljesebben hatnak az integrációs elemek, mind nagyobb a jelentősége a tervek egyeztetésének, és fejlődik a magyar és a szov­jet ipar közötti kooperáció és szakosítás. A szovjet és a magyar gazdaság kapcsola­tai — új típusú kapcsolatok. Olyan munkamegosztás ez, ahol a kölcsönös segítség és egymásra utaltság elve ural­kodik mindkét fél előnyére. •Az utóbbi években tovább bővültek a termelési koope­rációkon alapuló kölcsönös szállítások. A hatvanas évek­től kezdődően a magyar- szovjet gazdasági kapcsola­tokban egyre, jobban érvény­re jutott a termelőerők ra­cionálisabb elosztására irá­nyuló törekvés. A gazdasá­gunk szelektív fejlesztését szolgáló központi program­jaink többsége a magyar— szovjet együttműködésen nyugszik, vagy legalábbis sok ponton kapcsolódik hozzá. A szerződés szellemében mind szélesebbek a magyar —szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tu­domány, a népművelés, az egészségügy és a kultúra te­rületén. Kapcsolataink bő­vülését mutatja a testvérvá­rosok, testvérmegyék szépen fejlődő mozgalma is. A magyar—szovjet kap­csolatok egyik jellemző vo­nása, hogy azok messze túl­nőnek a hivatalos formákon, mindinkább tömeges jelle­gűek, mind szélesebb népré­tegekre terjednek ki. Meg­mutatkozott ez abban is,' ahogy — pártunk felhívására — egész népünk megünne­pelte a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulóját. Az ünneplés me­legsége tükrözte, milyen mélyek a barátság gyökerei társadalmunkban. Határain­kon túl is nagy szerepet ját­szott a csepeliek versenyfel­hívása a forradalom szüle­tésnapjának megünneplésé­re, mint ahogy jellemző volt e felhívás lelkes hazai és nemzetközi fogadtatása is. Barátságunk holnapjának, népeink, országaink együtt­működésének is záloga a két párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­zötti internacionalista együtt­működés. Erről az összefüg­gésről szólt Kádár János elvtárs, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának legutób­bi, XXV. kongresszusán : „A magyar—szovjet viszony szi­lárd alapokon nyugszik; ösz- szeköt bennünket a marxiz­mus—leniniamus, a kommu­nizmus, a proletár interna­cionalizmus közös eszméje, alapvető érdekeink azonos­sága... pártjaink, országaink, népeink viszonya testvéri, felhőtlen. A magyar—szov­jet barátság és együttműkö­dés fejlődik, évről évre erő­södik, milliók akaratát fe­jezi >ki, és mi mindent meg­teszünk annak érdekében, hogy a jövőben még erő­sebb legyen”. H arminc év nem kevés idő, egy nemzedék nőtt fel azóta béké­ben, biztonságban. Van te­hát alap a mérlegkészítésre. Elmondhatjuk, hogy ez a barátság, ez az internacio­nalista, osztálytartalmú, elvi és gyakorlati kapcsolat ha­zánk, népünk, szocialista építőmunkánk legszilárdabb támaszává vált. S annak, hogy a holnapot is biztos­nak tudjuk, hogy magabiz­tosan haladunk céljaink va­lóra váltásának útján, egész jövőnknek záloga testvéri együttműködésünk Lenin or­szágával, a magyar—szovjet barátság. Február 23-án A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a megyei ta­nács tagjait 1978. február 23-ra összehívta Békéscsa­bára. A délelőtt 9 órakor kezdődő tanácsülés várható­an hat napirendet tárgyal meg. Elsőként Klaukó Mátyás tanácselnök tájékoztatja a testületet a végrehajtó bi­zottság 1977. évi tevékeny­ségéről. Nagy érdeklődést és vitát válthat ki a második napirendi pont, amely a megye egészségügyi ellátásá­nak 1990-ig szóló fejlesztési elgondolásait taglalja. A tervkészítők arra törekedtek, hogy minden lehetőséget fel­használva kielégíthető le­gyen megyénk lakosságának egészségügyi ellátása. A terv arra ad feleletet, hogy mi­konzervgyár MSZBT-tagcso- portjának közös rendezvé­nyét — a magyar és a szov­jet himnusz elhangzása után — Sasala János, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára nyitotta meg, majd Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára ünnepi beszédet tar­tott. Többek között méltat­ta a 30 évvel ezelőtt aláírt szerződést, amely egyben legfőbb biztosítéka volt ha­zánk szuverenitásának. A kapcsolatok azonban sokkal korábbi időre nyúlnak visz- sza. Az Októberi Forrada­lomban és a szovjet állam megszilárdításáért vívott harcban mintegy százezer Több százan vettek részt az magyar internacionalista vett részt. A Tanácsköztár­saság bukása után a Szov­jetunió 415 magyar foglyot mentett ki az ellenforradal­mi bíróság karmai közül. A megyei pártbizottság titkára ezután részletesen ismertette azokat a fontos állomásokat, melyek jelen­tős szerepet játszottak a szovjet—magyar kapcsola­tok erősítésében, s a két nép közötti barátság elmélyíté­sében. Az 1948-ban megkö­tött szerződést 1967. szep­temberében újabb 20 évre szóló megállapodással erő­sítették meg a két állam képviselői. Pártjaink nézet- azonossága alapul szolgál a közös politikai, gazdasági, tudományos-technikai és kulturális tevékenységre. A két ország baráti társaságai is nagyban hozzájárulnak egymás jobb megismerésé­hez. Békés megyében 59 MSZBT-tagcsoport működik. A penzaiakkal fenntartott testvérkapcsolatok erősítésé­nek szándékát bizonyítja az utazási igények növekedése is. Az előadó befejezésül hangsúlyozta a Szovjetunió által nyújtott segítséget, amely nélkül nem tudta vol­na hazánk megoldani a tár­sadalmi és gazdasági fel­adatokat. Az évtizedek óta tartó harc közös célokért folyik, ami a legfontosabb tényező a két ország baráti együttműködésében. A beszéd elhangzása után színvonalas műsorban gyö­nyörködtek az ünnepség résztvevői. —y—n ünnepségen Fotó: Martin Gábor lyen sorrendben érhetünk el a kitűzött célhoz. Előadója Nagy János elnökhelyettes. Győri Imre tanácstag, a megyei környezet- és termé­szetvédelmi bizottság elnöke a természetvédelmi törvény végrehajtásának megyei ta­pasztalatairól tesz jelentést. Dr. Vidó István tanácstag a jelölőgyűléseken és a lakos­sági fórumokon elhangzott közérdekű bejelentések, ja­vaslatok intézéséről számol be. Szinte ezzel a napirendi témával párhuzamosan a megyei tanács ezen az ülé­sén rendeletet kíván alkotni a településfejlesztő társadal­mi munkáért kitüntetés ala­pításáról. A hatodik napirendi pont: bejelentések és tanácstagi interpellációk. Szarvason, a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Válla­lat gépjavító üzemében a felújítás előtt eltávolítják a föld­gyalu elhasználódott alkatrészeit. (Tudósításunk az 5. olda­lon) Fotó: Veress Erzsi Ünnepi megemlékezés Békéscsabán Ma 30 éve irtuk alá az első barátsági szerződést a Szavjetuniéval Ez a jubileumi esztendő a magyar—szovjet kapcsola­tok alakulásában jelentős eseményeket fémjelez. Né­hány napja Budapesten, a Szovjet Tudomány és Kul­túra Házában a Szovjet— Magyar Baráti Társaság megalakulásának * 20. évfor­dulója alkalmából rendeztek ünnepséget. Tegnap pedig a Békéscsabai Konzervgyár kultúrtermében tartottak ünnepi megemlékezést a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dés aláírásának 30. évfordu­lója tiszteletére. A megyei és városi párt­szerveknek, valamint a Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára ünnepi beszé­dét tartja a Békéscsabai Konzervgyár kultúrtermében Kulturális megállapodás Urad és Békés megyék között Tegnap, február 17-én délután került sor arra a tárgyalásra, amelyen meg­egyezés született az ez évi Békés és Arad megyék kö­zötti kulturális műsor- és tapasztalatcserékben. A Bé­kés megyei Tanács művelő­désügyi osztályán lezajlott tárgyaláson részt vett Liviu Berzovan, az Arad megyei szocialista művelődésügyi és nevelési bizottság elnö­ke, Doru Serban, az Aradi Filharmónia énekkarának karvezetője, Kocsik József megyei népművelési szakfel­ügyelő, az Arad megyei Ma­gyar Nemzetiségi Dolgozók * Tanácsának titkára, vala­mint dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályá­nak vezetője, dr. Csende Béla osztályvezető-helyettes, Ambrus Zoltán csoportveze­tő. Jelen volt a tanácskozá­son Szelják György, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese és Szilágyi Péter, a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára. A létrejött megállapodás értelmében a békéscsabai Jókai Színház december el­ső felében vendégszerepei majd Arad megyében. A bé­késcsabai szimfonikus ze­nekar szintén december ele­jén három hangversenyt ad a testvérmegyében. Az Ara­di Állami Filharmónia énekkara május végén lá­togat hozzánk. A Balassi táncegyüttes áprilisban, az Arad megyei táncegyüttes pedig szeptemberben mu­tatja be műsorát. A békés­csabai és aradi fotóklubok kiállításcseréjére november hónapot jelölték meg a tár­gyaló felek. Sor kerül szak­mai tapasztalatcserékre is. Ennek keretében a Békés megyei szakemberek az Aradi Tavasz rendezvény- sorozatot, az Arad megyeiek az április 4-i, illetve a gyu­lai Várszínház rendezvénye­it fogják tanulmányozni. Megállapodás született Arad megyei karvezető Békés megyei tevékenységéről is. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségé­nek ma sorra kerülő farsan­gi báljára népi zenekar és szólisták érkeznek Arad megyéből. Mindkét tárgyaló fél ki­fejezte azt a reményét, hogy ez évben is hasonló sikerrel fogják lebonyolítani az együttműködési megál­lapodásban elfogadott prog­ramokat, mint az elmúlt esztendőben, erősítvén ezzel is a két nép és megye kapcsolatát. Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUAR 18., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM BÉKÉS MEGYEI megYei tanácsülés

Next

/
Thumbnails
Contents