Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 1., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Szorgalmazandó a több évre szóló termékértékesítési szerződések alkalmazása Február 23-án megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága január 31-én tartotta ülését Békéscsabán dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes elnökletével. Napirenden szerepelt a soron következő tanácsülés elő­készítése. Az előterjesztésre javasolt anyagok megtárgya­lása és elfogadása után úgy határozott a végrehajtó bi­zottság, hogy a megyei tanácsot 1978. február 23-ra hívja össze Békéscsabára. BÉKÉS MEGYEI A moszkvai Ogonyok magazin címoldalán megjelent rajz, amelyet Leonov űrhajós és Szokolov rajzművész készített, a Föld körül keringő szovjet űrkomplexumot ábrázolja (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Összkomfortos a Szaljut—6 űrállomás Egymásra találnak Rosszízű kifejezés a „mun- kaerőcsábítás!” Még rosz- szabb volt az a vállalati gyakorlat, amelyre e kifeje­zés megszületett. Nemhiába hozta a Munkaügyi Minisz­térium azokat a rendelkezé­seket, amelyek korlátozzak a vállalatokat a csábításban, a ráígérésben, olyan reklá­mok közzétételében, amelyek egyoldalúan, csak az alkal­mazás előnyeit ecsetelve to­borozzák a munkásokat, szakembereket. Mennyivel jobb, ha a vál­lalatok, tanácsok nem csá­bítják, hanem csupán tájé­koztatják azokat, akikben jövendő munkatársaikat vé­lik felfedezni! Egy vidéki agrártudományi egyetem kollégiumának portáján minden nap megjelenik húsz példány a szomszédos me­gye napilapjából. A lapokat bárki ingyen elviheti. El is hordják a nap folyamán, es­tére nem marad egy pél­dány sem. A kollégiumi szobákba kerülő újságokat aztán elolvassa az egész szobaközösség. Napról napra legalább nyolcvan agrár­egyetemista értesül a szom­szédos megye életéről, töb­bek között gazdasági életé­ről is, amelyben a végzősök mint mezőgazdasági mérnö­kök dolgozni fognak. Hogyan kerül a kollégium portájára ez a halom újság? A szomszéd megye tanácsa — amelynek különben az agrártudományi egyetemmel szocialista szerződése van — előfizet a megyei lapra, s naponta elküldi a példányo­kat a kollégiumba. Teszi ezt azért, hogy tájékoztassa a megyéből elszármazott hall­gatókat pátriájuk életéről és azért is, hogy a máshonnan származókat megismertesse a megye életével. Mindezt azzal az egyáltalán nem szé- gyel’.nivaló szándékkal csi­nálják, hogy ráébresszék a végzősöket azokra a lehető­ségekre, amelyek előttük áll­nak, ha a megyében kezdik pályájukat. Eredményes lehet ez az igen finom hivogatás? Fel­tétlenül. Mert mi a vég­zős pályaválasztása? Az ese­tek többségében ugrás a sö­tétbe (kivéve a társadalmi ösztöndíjasokat, vagy azokat, akik valamilyen módon már egyetemre kerülésük előtt kapcsolatba kerültek jöven­dő munkahelyükkel). A mértékkel, de célszerűen adott információk megvilá­gítják a sötétet, befolyásol­ják a végzett hallgató elha­tározását. A nap mint nap olvasott cikkekben, riportokban, tu­dósításokban az öt egyete­mi év alatt kibontakozik a mezőgazdásági jellegű, gyor­san fejlődő megye gazdasá­gi élete. Megismerik azokat a területeket, gazdaságokat, ahol szükség van a mező- gazdasági mérnökök munká­jára, s a pályát választó végzett agrármérnök már ezekkel az ismeretekkel ta­nulmányozza az egyetemhez beérkezett állásajánlatokat. Lám, így is lehet! A fen­tebb említett tanácstól el­leshetik a módszert azok, akik még más eszközökkel próbálnak végzős hallgatót szerezni a különböző gazda­sági területekre. A példánk- beli kis figyelmesség viszont hozzásegít ahhoz, hogy könnyebben találjon egy­másra végzős és munkahely. Gőz József A továbbiakban megtár­gyalta Murányi Miklós osz­tályvezető előterjesztése alapján a mezőgazdasági ter­melés és az agrárkereskede­lem helyzetéről szóló jelen­tést. A vita során a szerző­déskötések és a szerződéses fegyelem megtartásáról esett legtöbb szó. Ez érthető is, hiszen a mezőgazdasági ter­mékek rendkívül szerteágazó csatornákon kerülnek forgal­mazásra. Jelentős része en­nek az élelmiszeripar és a mezőgazdasági. üzemek kö­zött a közvetlen termékérté­kesítési szerződés. De szá­mottevő azoknak a termé­keknek a száma és mennyi­sége, melyek közbeiktatott kereskedelmi szervek, illetve termelési rendszerek útján jutnak el a felhasználókhoz. A megye mezőgazdasági üze­meinek árukapcsolata kiter­jed más megyei feldolgozó üzemekre és forgalmazó­egységekre. Így szerződéses kapcsolat van a Szegedi Konzervgyárral, a paprika­A lehető legkedvezőbb fel­tételeket biztosítja immár második esztendeje a vasu­tasok klubkönyvtára Békés­csabán a vasút dolgozóinak, az általános iskolai végzett­ség megszerzéséhez. Tavaly, a „Mindenki iskolája” kere­tében 19-en fejezték be a 8 osztályt, tegnap, január 31- én pedig 14 felnőtt hallgató vizsgázott az 5—6. osztályos tananyagból a 168 órás kép­zésen belül. Képünkön ép­feldolgozóval, a rostkészítő­vel, a Szolnoki Cukorgyár­ral, a Hajdú megyei Tej­ipari Vállalattal, a Nyíregy­házi Dohányfermentáló Gyár­ral és különböző termelési rendszerekkel. Az állami gazdaságok ÁGKER-en keresztül történő értékesítése a növényi ter­mékek mellett a vágóállatok vonatkozásában is jelentős. 1977-ben az állami gazdasá­gok az ÁGKER közvetíté­sével mintegy 72 ezer vágó­sertést értékesítettek. A TÁ- SZI megszűnésével megala­kult a TSZKER. A megyei TSZKER létrehozásának cél­ja a szervezett csatornákon kívül eső termékek forgal­mazásának az összefogása, a közbeiktatott értékesítési te­vékenységek kikapcsolása, így például a termelési rendszerek forgalmazásának kiiktatása — hiszen ezeknek elsődleges feladata a terme­lés fejlesztése. pen számtanból vizsgáznak Zelenyánszki Mátyás tanít­ványai. A négytagú vizsga- bizottság elégedett volt a hallgatók felkészülésével, ami a pedagógusok lelkiis­meretes munkáját is dicséri. A vizsga után a vasutas klubkönyvtárban kedves ün­nepségen köszöntötték a munka mellett továbbtanu­lásra vállalkozó vasutas dol­gozókat. Fotó: Gál Edit Az árukapcsolatok korsze­rű formája a termékértékesí­tési szerződés. Ez a szerző­déstípus előírásaival segíti a termelési együttműködést a mezőgazdasági termelőüze­mek és a termékfelhasználó vállalat között. Végül is a testület a jelen­tést elfogadta és megállapí­totta, hogy az utóbbi két év­ben jelentős változáson ment keresztül a szerződések al­kalmazása. Korábban a vál­lalati nyersanyagbeszerzés alapformája az egy évre szó­ló szerződés volt. A múlt év­től a hosszú lejáratú szerző­désforma került előtérbe. A továbbiakban is szorgalma­zandó a több évre szóló ter­mékértékesítési szerződések alkalmazása és szigorítani szükséges a szerződési fegye­lem megtartását — mondot­ta ki a vb. Ezt követően dr. Soós Sándor osztályvezető a tár­sadalmi ünnepségek és szer­tartások szervezése és ren­dezése ügyéoen iett előter­jesztést. A jelentés és a vita során a végrehajtó bizottság indokoltnak tartotta a szer­vezőirodák hálózatának to­vábbi bővítését. Felhívta az illetékes osztályok vezetői­nék figyelmét, hogy Mező- kovácsháza, valamint Szeg­halom nagyközségekben — a vonzáskörzetükre is kiterje­dő szerepkörrel — új szer­vezőirodák alakítását a jelen ötéves terv végéig segítsék elő. Ugyanakkor felhívta az érdekelt szervek figyelmét a családi ünnepségek és szer­tartások társadalmi megren­dezésének szélesítésére, vi­lágnézeti, erkölcsi, érzelmi hatásának növelésére, a ren­dezvények színvonalának emelésére. A végrehajtó bizottsági ülés bejelentések tudomásul­vételével ért véget. Még az elmúlt év decem­berében született döntés ar­ról, hogy egy új téglagyárat kell építeni Békéscsabán a cserépgyár mellett, a Két- egyházi úton. Akkor arról is döntöttek, hogy a beruházási költségeket — várhatóan 330 millió forintot — az Állami Fejlesztési Bank fedezi. Az új, 4-es számú téglagyár épí­tése ez év márciusában kez­dődik meg és 1980 első ne­gyedévében már megkezdhe­tik a termelést. Évi kapaci­tása 40 millió tégla készítése lesz és ezt a legkorszerűbb technológiák beállításával biztosítják. Főleg csehszlovák gyárt­mányú berendezések kerül­nek az új téglagyárba, de egy-egy kiegészítő gépegysé­get tőkés importból sze­reznek majd be. Fontos cél­kitűzés a beruházás terve­zésénél, hogy ahol csak le­het, kiküszöböljék a nehéz fizikai munkát, az egészség­re ártalmas munkakörülmé­Jó ellátásban van része a Szaljut—6 űrállomás két uta­sának, Jurij Romanyenkó- nak és Georgij Grecskónak: napi étrendjük 3000 kalóriát tartalmaz és ,a változatosság­ra sem panaszkodhatnak: az étlapon legfeljebb hatnapon­ként ismétlődik meg ugyan­az a főétel. Ráadásul a me­nüt még a Földön úgy állí­tották össze, hogy lehetőleg alkalmazkodjék a két űrpi­lóta ízléséhez, étkezési szo­kásaihoz. Az űrmenü kivá­lasztásánál felhasználták az eddigi tapasztalatokat, s szál­lító-űrhajó létrehozása pe­dig azt is lehetővé teszi, hogy friss készletekkel bő­vítsék az űrhajó ételraktárát. Minderről <a Trud című szovjet lapban számolt be kedden I. Popov, az orvos­A termékeiről jól ismert Békéscsabai Hűtőházban megkezdték a tasakos, rán­tással ellátott 260 grammos csomagolásban a burgonya­leves, a 300 grammos csoma­golású lekváros derelye és a szilvás gombóc nagyüzemi gyártását — kisfogyasztásra. A termékkészletet — teljes gyártási kapacitással — az apróburgonya konyhakész gyártásával is bővítették. nyékét. A termelőberendezé­sek távirányítással működ­nek majd és a gépek jórésze teljesen automatizált lesz. Az új téglagyárat a Bé­kés megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervezi és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építi több alvállal­kozó bevonásával. Nehezíti a munkát, hogy a tervezés és az építés párhuzamosan fo­lyik és elég rövid a kivitele­zés végső határideje is. Ezért a párt- és állami szer­vek, valamint a beruházás­ban érdekelt vállalatok kép­viselői tegnap, kedden, Bé­késcsabán tervegyeztető meg­beszélést tartottak, melyen megállapodás született arról, hogy minden lehetséges esz­közzel elősegítik^ a beruhá­zás határidőre történő elké­szülését. E cél érdekében szoros együttműködésre van szükség a tervező, az építő, a beruházó és a Békés— Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat között. tudományok kandidátusa. Mint cikkében elmondja, ko­rábban az űrhajókon és az űrállomásokon csak igen korlátozott lehetőségek nyíl­tak az ételtárolásra, a mele­gítésre, a készletek változa­tossá tételére. A Szaljut—6 azonban már ebben a vonat­kozásban is „összkomfortos” űrállomás : nemcsak melegí­tőkonyhája van, hanem jég­szekrénye, sőt szeméttárolója is. Az étlap változatosságára jellemző, hogy csupán ke­nyérből három fajta közül válogathat Romanyenko és Grecsko. * * * A két űrhajóst küldöttnek választották a Komszomol áprilisi kongresszusára. Erről az ifjúsági szervezet közpon­ti bizottsága értesítette őket. A már kialakult piacigé­nyeknek megfelelően a hé­jától megtisztított, eddig se- lejtnek minősített nyers­anyagból — az újkrumplival azonos ízű, parázsburgonyá­nak nevezett „csemegéből” csupán az első félévben hat­van vagonnal adnak a hazai piacra. A háziasszonyok örö­mére megkezdték a kis cso­magolású kiszerelést is, ami köretek gyors készítését, zöldséges apró burgonya tá­lalását is lehetővé teszi. Az itthoni kereskedelmi igények miatt egyelőre nem expor­tálják a burgonyakészítmé- ket, melynek nyersanyagát az ország több gazdaságától kapják szerződés alapján. Ebben legnagyobb szállító partnerük a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Külön árukészlet-bővítést jelent a lakosság részére a szilvás gombóc és a dobozolt lekváros derelye előállítása. A két tésztaféléből az év első felében 65 vagonnal szállíta­nak az ország élelmiszer- boltjaiba. Az érdeklődést mutatja, hogy például az osztrák szomszédok három vagon derelyét rendeltek a békéscsabai üzemtől. Üj szezonterméke a hűtő- háznak a csomagolt halászlé is. A Gyomai Halászati Ter­melőszövetkezettel kooperál­va mintegy 100 vagon ha­lászlé előregyártásával segí­tik a háztartásokat, és ezzel megrövidítik a háziasszo­nyok „konyhaidejét”. A népgazdaság haszna sem lebecsülendő: az alig 15 éves hűtőgyár termékeinek ugyanis mintegy hatvan százaléka külföldi piacról hoz devizát az országnak. Új téglagyár épül Békéscsabán Krumplileves tasakban, barátfüle dobozban

Next

/
Thumbnails
Contents