Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
A\C 1978. január L, vasárnap SZÜLŐFÖLDÜNK Szatmári műemlékek A Nyírség, hazánk legkeletibb része sok érdekességgel várja látogatóit. A népi építészet remekeinek megőrzésére nagy gonddal vigyáz az Országos Műemléki Felügyelőség. Képeink: Zsigmond emlékháza Tiszacsécsén turistvándi népi ipar műemléke a műit században épfiit kocsordi unitárius kazettás templom (MT-fotó: Benkő Imre felvételei) Negyven év tévedés... Még egyszer Gyopárosfürdőrűl OROSHÁZI ÉRDEKES ÚJSÁG-----------------mm 25 mm----------------A mikor még volt, 1869-benrLá»zló községi orvos ugyan őzt akarta, amit too 02 orosháziak 18fí9-et írtak,.. Ekkor került Orosházára dr. László Elek, akit községi orvosnak választottak meg. A fiatal orvos nagy lelkesedéssel és vasszorgalommal kezdett a közegészségügyi • ___a—it«.***. A z Orosházi Érdekes Újság cikkének címe. Megjelent 1928. április 1-én delem kellett ahhoz, mig a nép lassan arra az öntudatra ébredt, hogy hisz a doktor feladata a gyógyítás, annak feladata a betegségek kutatása s annak elhárítása ; ennek folytán a Lapunk 1977. december 18-i számának „Szülőföldünk” rovatában a Turista Magazin 1977. évi 9—11. számából idéztük dr. Fogarasi László cikkét, melyben több képpel illusztrálva az Orosháza melletti Gyopárosfürdőt mutatja be. A cikk jó propaganda a nevezetes, és egyre szebben kiépülő alföldi fürdőhely számára. Leírja, hogy vize sziksót és más ásványi anyagokat tartalmaz, iszapja is gyógyhatású, amit már a múlt század elején felismert a környék lakossága. A továbbiakban azt közli, hogy az első fürdőépületeket 1901 —1913 között létesítették, de hivatalosan csak 1927-ben nyilvánították Gyopárost fürdőhellyé. Ez utóbbi valóban akkor történt, viszont az, hogy a tó körül a századforduló első éveiben kezdtek volna kabinokat, fürdőépületeket építeni, sajnos, nem helytálló. Hogy a község e téren tett-e, s minő haladást az elmúlt 28 év alatt s a létesült intézmények mellett, a ma sem létesülhetett huma- nismus hajlékai a nép vagy a község közönye vagy ellenzése miatt nem létesült-e, vagy egyesek rosszakaratú fondorkodásai miatt? azt a következőkben lesz szerencsém szárazon, de az igazsághoz híven előadni. Az első megpendített eszme volt a Gyapároson egy fürdő, esetleg egy gyógyfürdő felállítása. Még 1869. év nyarán kértem Orosháza képviseletét, hogy a Gyapá- rost, mely akkor teljesen ki volt száradva, kísérletezés czéljaira egy évre rendelkezésemre bocsássa. A képviselőtestület kérésemet teljesítette s így 1869. év nyarán megindult a mozgalom, társadalmi úton a Gyapároson fürdőt létesíteni. A fürdő még a nyár folyamán létesült s a közforgalomnak átadatott a mely alkalommal egyúttal meg lett oldva egy másik kérdés is, mely a Gya- páros felől tévesen forgott a nép száján. Be lett igazolva ugyanis a vizsgálat által, hogy a Gyapárosnak forrása nincs, hogy az tisztán talajvíz, hogy a talajvíz szikes tartalmát a talaj felső rétegéből nyeri, mely telve van ■ sziksóval. Miért Vésztőn? Az 1870. évben a folytonos esőzések következtében megtelt ismét a Gyapáros, elöntve a múlt év összes munkáját, a víz alá borítva az egész fürdötelepet kabinjaival s uszodájával. De a vízzárral együtt feltámadt a reakció is, mely eltemette a múlt év fényes eredményeit, a község jó indulatát, eltemette a lelkesedést! Ezekről különben jobb hallgatni, mert hisz az ezután történtekről Békés megye hatóságának végzései tudnának legjobban beszélni. Azóta áll a Gyapáros, mintegy kérdőjel a „lenni vagy nem lenni” közt, — áll mint Mohamed koporsója ég és föld között, — a múlt szomorú emlékei lebegnek fölötte! Az 1870. és 80-as években mégis a lakosság százával tódult ki a tóra naponként fürödni, a közel és távol vidék pedig tömegesen hordta ösz- sze betegeit, úgy hogy nyári időben megnépesült a víz, hemzsegett idegenektől a part, s a tóparton felállított sátrak egész tábort alkottak, melynek lakói óhajuk és reményük egyedüli támpontjául tekintik a Gyapárost, gyógyulást, s enyhülést réméivé e „csoda tóban”, mit másutt meg nem találtak.” Kétséget kizáróan bizonyított tehát, hogy a gyopárosi tó partján 1869-ben építették fel az első fürdőtelepet, kabinokkal, uszodával. Ezt azonban elvitte az ár, és hosszú ideig nem sokan törődtek azzal, hogy újból épületeket, kabinokat emeljenek. Megjegyzésünk nem túlzottan nagy jelentőségű, de az igazsághoz tartozik, jól példázza az orosháziak alkotókészségét, tetterejét; és alkalmat ad arra, hogy Gyopá- rosfürdőről újból szót ejtsünk, fennállásának 109. évfordulóján. Sass Ervin Dr. László Elek, Orosháza község orvosa (1869-től 1896- ig) „Orosháza közegészségi viszonyai 1869-től 1896-ig” című könyvében részletesen fejtegeti „Gyapáros” történetét. A könyv legfontosabb részleteit az egykori Orosházi Érdekes Üjság is közzétette, 1928-ban. A nagyra- hivatott, és a nép egészségéért sokat küzdő-áldozó orvos intézkedései nem egyszer meghökkentették a község elöljáróságát. így történt a gyopárosi népfürdő esetében is. A szerző leírja, hogy amint a községbe megérkezett és megismerkedett annak közvetlen környékével, azonnal felfedezte a gyopárosi tó egészségügyileg is hasznosítható jelentőségét. A tanulmány „közegészségügyi intézkedések” című fejezetében így ír; „.. .Itt csak azon közegészségi intézkedésekről fogok szóllani, melyeket törvény, s rendelet szigorúan nem ír elő, de előírja azokat a kor, a haladás, a humanizmus. Amely intézkedéseket nem az erő, hatalom s nyers erőszak létesít s valósít meg. hanem a csendes munka, a nemes szív, a kölcsönös felvilágosítás, a jóakaró meggyőzés, a szeretet! A népnek, a községnek is vannak törvényben biztosított jogai, melyeket önkényüleg meg nem csonkíthat senki, sőt ellenkezőleg, azokat tisztelni tartozik mindenki, mert ezen jogok adják egyúttal a kötelességet is, hogy a község saját hatáskörében, kezdemé- nyezőleg tegyen s alkosson! Ilyen intézmények p. o. fürdők, kutak, menház, kórház, népkert, sétányok stb. Epizódok az 1944-es földmunkáskongresszusról Mindenki partja Az általános elv: megnyitni a Balaton partszakaszát a tömegek előtt — Siófok után a legszembetűnőbben Balja- tonfüreden jut érvényre. A városi tanács Balatonarács és Csopak között csaknem égy kilométer hosszúságban szabadstr ändert alakított ki. Gondoskodtak az autóparkolási lehetőségekről is. A közeljövőben a kereskedélmi és vendéglátóipari ellátást javítják. A napokban elkészült a mólótól a Marina Szállóig nyúló partszakasz rendezésének tanulmányterve. Ezt a szjakaszt úgynevezett „mindenki partjává” alakítják, és valójában mintegy másfél kilométerrel meghosz- szabbítják a Tagore-sétányt. A terv szerint 30 méter szélességű partszegélyen hoznak létre közterületet. A Viharsarok helységei közül a tízezer lakosú Vésztő agrárszocialista mozgalma a második világháború vége felé országos jelentőségűvé vált. Akkor hazánk legkülönbözőbb vidékein — a szovjet hadsereg ' sikereitől is felbátorodva — megélénkült a szegényparasztság politikai aktivizálódása. Kibontakozott az agrárproletariátusnak és szegényparasztságnak ama követelése, hogy saját szervezetét megalakíthassa. A kommunisták, az SZDP-tagok, a Kisgazdapárt baloldalához tartozók és a Szabad Föld olvasótábora összefogva azon fáradoztak, hogy a Parasztszövetség keretein belül működő földmunkás tagozat helyi szervei mindenütt létrejöhessenek. Különösen a Tiszántúlon volt sikeres e szervezkedés. 1943 végén a Parasztszövetség földmunkás tagozatának országos vezetősége előkészületet tesz kongresszusának megtartására. A rendőr- hatóságok jelentéseit is figyelembe véve, a kormányzat azzal a megfontolással engedélyezi a kongresszus megtartását, hogy ott a Kisgazdapárt jobboldala adja majd a megfelelő hangvételt. — A földmunkás tagozat országos vezetősége, helyesen, úgy vélte, hogy a kongresszus megtartásának helyéül valamelyik nagyobb alföldi várost célszerű kijelölni — írja emlékezetében Andor Gergely vésztői lakos. Arra gondoltak, hogy az agrárszocialista forradalommal összefonódott alföldi városok valamelyikében egyszersmind Szántó Kovács János harcos emlékének is tiszteleghet a kongresszus. A földmunkáskongresszus megtartását valamelyik nagyvárosban azonban a rendőrség megakadályozta. Féltek a nagyobb tömegmegmozdulástól. Olyan új kisebb helységet kellett tehát keresni, ahol a kongresszust meg lehet tartani. A földmunkás tagozat országos vezetősége változatlanul arra törekedett, hogy a kongresszust lehetőleg az Alföldön tartsák. A kongresszus helyét kereső töprengésnek Balogh Mihály, a földmunkás tagozat országos könyvtárának vezetője vetett véget. Erről Andor Gergely — aki akkor a Kisgazdapárt országos választmányának tagja volt — a következőket írja: — Balogh Mihály azt tanácsolta az előkészítő bizottság vezetőjének, Dobi Istvánnak, hogy menjen Vésztőre, mert az ottaniak bizonyosan mindent meg fognak szervezni, így is történt. Békésből, Csongrádból, Hajdú-Biharból, Szabolcsból, Bácsból és Szolnok megyéből fogadták a legtöbb küldöttet. A távolabbi megyékből is sokan érkeztek. Amikor 1944. február 13-án Vésztőn a földmunkáskongresszus megkezdte munkáját, 2000 küldött hallgatta Dobi István beszédét. A beszámoló elemezte az ország szegényparasztságának és agrárproletariátusának helyzetét. Követelte a munkakörülmények javítását és a bérek emelését. Határozottan tiltakozott a kegyetlen rekvirálások ellen. A vésztői kongresszus - értékes része az, hogy felismerte a munkás—paraszt szövetségnek azt a jelentőségét, amely alapjává vált a független, demokratikus Magyarország megvalósításának és a falusi szegénység földreformjának. Nagy érdeme Vésztő forradalmi lakosságának, hogy vállalta a földmunkáskongresszus házigazdájának a szerepét. Alig volt Vésztőn olyan ház, ahol kongresszusi küldöttet ne fogadtak volna. A családi, testvéri találkozások is alkalmat adtak politikai, mozgalmi tapasztalatcserére. Szűk baráti körökben is elmondhatták gondolataikat, amelyek mindig arra a következtetésre jutottak, hogy a nyomor, a szegénység és a fasiszta háború megszüntetéséért csak összefogással lehet eredményesen harcolni. A hatóság nem számolt azzal, ami Vésztőn 1944. február 13-án történt. A Kisgazdapárt jobboldalának képviselői csak csendes szemlélők lehettek. A megerősített helyi csend- őrség tehetetlenül nézte és hallgatta a demokratikus mozgalom forradalmi megnyilvánulásait. Csak néhány nappal később próbálták a legforradalmibb küldöttek kilétét megtudni. Sikertele-» nül. Lónyai Sándor
