Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÁR 6., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXin. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Korszerűsítik a szakmunkásképzés szakmai szerkezetét Begyakorlott mozdulatokkal csomagolják a lányok, asszonyok a férfiingeket a szarvasi Szirén Szövetkezetben, azután: irány a megrendelő! Felvételünk a csomagolóban készült, az idei első szállítmány előkészítéséről Fotó: Veress Erzsi Eredményes évet zártak a mezökovácsházi járásban Ismert tény, hogy a nép­gazdaság fejlődése, a terme­lés korszerűsítése és az élő­munka hatékonyságának ja­vítása egyaránt a változások­hoz rugalmasan alkalmaz­kodni tudó, magas színvona­lon képzett szakmunkásokat kíván. Ebből kiindulva vizs­gálta és elemezte a közel­múltban — több minisztéri­um, vállalat és iskola szá­mos szakemberének bevoná­sával — a Munkaügyi Mi­nisztérium az 1969. évi VI. törvény alapján 1970 óta ok­tatott szakmák követelmény- rendszerét, s a tapasztalatok alapján kidolgozta az igé­nyek változásaihoz igazodó fejlesztési javaslatát. A vizs­gálat tapasztalatairól, a szak­munkásképzés szakmai szer­kezetének korszerűsítésére vonatkozó tervekről, vala­mint a felnőtt-továbbképzés eredményeiről Nagy Imre miniszterhelyettes csütörtö­kön tájékoztatta az újság­írókat. Elmondotta többek között, hogy a szakmunkásképzés követelményrendszere, az ok­tatás tartalma jól követte a teohnikai-teohnológiai fejlő­Tasi Gábornak, a Békés­csabai Pályafenntartási Fő­nökség vezetőjének tájékoz­tatása szerint az idén a bu- dapest—lökösházi főútvona­lon Mezőtúr—Nagylapos, Murony—Békéscsaba, Bé­késcsaba—Szabadkígyós kö­zött, valamint a mezőtúri és a gyomai vasútálomáson haj­tanak végre nagygépes ágya­zatrostálással pálya-helyreál­lítást. A munkát áprilisban és májusban tervezik, ami­kor a személyszállítást né­hány esetben vonatpótló autóbuszokkal oldják majd meg. Nyáron már Mezőtúr­tól Lökösházáig csaknem az egész vonalon 100 kilométe­res sebességgel közlekedhet­nek a vonatok. Tovább folytatják a pálya­átépítést Gyoma—Dévavá­nya, valamint az Orosháza— mezőtúri vonalon Kisszénás és Csabacsüd között. A ta­vasztól őszig tartó munka befejezése után a nagyobb teherbírású pályán a vona­tok óránkénti sebessége 40- ről 60 kilométerre lesz nö­velhető. Közben több hóna­pig a nappali személyforgal­mat átszállással bonyolítják le. Ugyancsak folytatják a pályaátépítést a békéscsaba —szegedi vonalon Orosháza —Csorvás, valamint a Kút­völgy—Hódmezővásárhely közötti szakaszon. Békéscsa­ba és Szeged között várha­tóan az V. ötéves tervidő­szak végéig fejeződik be a munka, amikor már a vonal teljes hosszában nagyobb terheléssel közlekedhetnek majd a vonatok, a menet­idő pedig csökken. Az át­építés egyúttal lehetővé te­szi a nagy gépekkel való pá­lyafenntartást. Az idén Szajol és Lökös- háza között minden vasúti átjárónál fénysorompó lesz. dést. A jelenlegi helyzet alapján és az 1980-as évek várható műszaki-gazdasági igényeihez alkalmazkodva azonban szükségessé vált több szakma profiljának ki- szélesítése, rokonszakmák alap-szakmai rendszerben történő oktatása, s az elmé­letigényesebb szakmában pe­dig a szakközépiskolai szak­munkásképzés. Az oktatott szakmák mint­egy 6 százaléka fejlődés kö­vetkeztében feleslegessé vált, 34 százalékukat pedig az új követelményekhez kell igazí­tani. A változtatások célja, hgoy az újonnan kialakított szakmákban kiképzettek szé­lesebb és mélyebb szakmai ismereteket szerezhessenek. Az egyes szakmák belső, tartalmi fejlesztése során az ismeretek átrendezésével, újabbak beépítéésvel a szak- képzettség elméleti megala­pozását, a műszaki gondol­kodást, a szakmai szemlélet fejlődését kívánják elősegíte­ni. Ezért valamennyi ipari szakmában sor kerül az elektrotechnika, a műszeres mérések, és az üzemgazda­ságtan, a gépészeti szalkmák­Hasonlóan fénysorompóval látják el a megye valameny- üyi vasúti átjáróját, ahol autóbusz is közlekedik. A pályafenntartási főnök­séget szervezetileg korszerű­sítették, ami elősegíti a mun­kák koncentrálását, a nagy­gépek jobb kihasználását, így a jelenlegi létszámmal a főnökséghez tartozó vonala­kon a pályafenntartási fel­adatokat eredményesen tud­ja végrehajtani. ban pedig a mechanikai ok­tatásra. Az új tervezet sze­rint a korábbi 190-nél az ók- tatott szakmák száma 128-ra csökken. A szakmunkás-bi­zonyítvány a jövőben is iga­zolja az adott szakmai képe­sítést, s egyben jelzi a szű- kebb szakosodást. Egyszerűbb szakmák okta­tására 6—12 hónap időtar­tammal új vállalati tanfo­lyami rendszer kialakítását tervezik. Ezeket a szakmákat az illetékes miniszter az iparági-ágazati szakszerve­zettel és a munkaügyi mi­niszterrel egyetértésben ha­tározza meg, megjelölve a vizsgára bocsátás feltételeit is. Az eredményes vizsga után a tervek szerint a dol­gozó olyan * bizonyítványt kap, amelynek alapján az adott vállalatnál szakmun­kásként foglalkoztatható. A szakközépiskolai szak­munkásképzés az 1976. évi MüM—OM rendeletben fel­sorolt szakközépiskolák első évfolyamán az 1978—79. tan­évben általánossá válik. Az újabb oktatási anyagokról megfelelő időben gondoskod­nak. Az újabb szakmákban a képzést a hároméves szak­munkásképző iskolákban 1980. szeptember 1-től, a 4 éves szakközépiskolákban pe­dig 1978. szeptember 1-től vezetik be. Az új vállalati tanfolyami rendszer beveze­tése ugyancsak az 1978—79- es tanévben kezdődik meg. A miniszterhelyettes rá­mutatott: mindent meg kell tenni azért, hogy a munká­sokat a tényleges szükséglet­nek megfelelő létszámban vonják be a továbbképzés­be; a továbbképzési terveket a vállalatok a változó igé­nyeknek megfelelően folya­matosan korszerűsítsék ; a minisztériumok rövid időn belül pótolják a lemaradást a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek to­vábbképzésében, s végül meg kell valósítani az ellenőrzést a továbbképzés minden te­rületén. Növekvő gépexport Csaknem 140 millió dollár értékű komplett gépipari és oktatási létesítmény export­jára tett ajánlatot a Gép­export Vállalat az elmúlt hónapokban, s várhatóan még ez év első felében több tízmillió dollár értékű szer­ződéseket írnak alá külföl­di partnereikkel — jelentet­te be csütörtöki sajtótájé­koztatóján Csenki György vezérigazgató a vállalat székházában. Mint mondotta, a Gépex­port fővállalkozói tevékeny­séget folytat, s az ipar, il­letve a külkereskedelmi vál­lalatok kiviteli szerkezeté­nek javítására mindinkább a kulcsrakész átadást kíván­ják megvalósítani. Már ed­dig is több konzervgyárat, hűtőtárolót, ipari üzemet, szervizállomást, szakiskolát adtak át a szocialista orszá­gokban, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. Külke­reskedelmi vállalataink az utóbbi két évben azonban a korábbinál kevesebb üzle­tet kötöttek komplett léte­sítmények exportjára, a Gépexport idei dollárbevé­telei ezért várhatóan vala­melyest csökkenni fognak. A közelmúlt legjelentősebb megállapodásai közé tarto­zik az a csaknem 10 millió dolláros szerződés, amely­nek értelmében egy nigé­riai új műszaki főiskolához szállítunk oktató berendezé­seket, eszközöket és tan­könyveket, s részt veszünk a szaktanárok kiképzésében is. * A vállalat' idei legjelentő­sebb exportfeladata a bo­nyolult méréseket feldolgo­zó, automatikus olajmérő állomások szállításának meg­kezdése a Szovjetunióba. Egy korábban megkötött magyar—szovjet kormány­egyezmény alapján 1980-ig 351 ilyen állomást adnak át, s megkezdik Leninogorszk- ba egy műszergyár gépso­rainak exportját. Ezekért a szállításokért népgazdasá­gunk kőolajat kap az ötéves terv során. Mezőkovácsházán és von­záskörzetében az ipar gyor­sabban fejleszthető, mint más körzetekben. Erre lehe­tőséget ad, hogy főleg ház­tartásból, a munkába von­hatók száma is nagyobb. A termelés tehát az üzemek létszámának növelésével is bővíthető. A járás területén 1977 első hónapjaiban kez­dődött a munka az ÉVIG mezőkovácsházi és a MOM battonyai üzemében. Az el­képzelések szerint a fejlesz­tések során tovább nőhet a mezőkovácsházi MEZŐGÉP, a kötöttárugyár telepe és az ÉVIG munkáslétszáma. A termelés bővítésének legfon­tosabb forrása azonban már itt is ^ a termelékenység emelése,'állapították meg a mezőkovácsházi járási párt- bizottság január 5-i„ ülésén. A tanácskozáson — me­lyen részt vett és felszólalt Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára — az 1977-es gaz­dasági év legfontosabb ered­ményeit összegezték. Az el­múlt évben 5 mezőgazda­ság termelése 11 százalék­kal nőtt, s született néhány elismerést érdeklő eredmény. Két év alatt a búzatermés mennyisége mintegy 5Q szá­A múlt év tapasztalatait értékelik és az idei feladato­kat vitatják meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kedden kezdődött kétnapos értekezleten, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi ágazat­ban dolgozó vezetők. A ta­nácskozáson megjelent Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Pethő György, az agrártudományi egyetem rektorának megnyi­tója után Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást. Az idei tervfeladatok megvalósításának feltételei közül, a miniszter elsőként említette a termőföld hasz­nosításának fontosságát. Ha­zánkban ugyanis 130—150 ezer hektár a vetetlen terü­let, ami gyakorlatilag ele­gendő lenne az ország cu­korszükségletének megterme­lésére. Indokolt tehát na­gyobb figyelmet fordítani ezekre a területekre. A nö­vénytermesztésben többek között a kukorica vetőterüle­tének kisebb arányú növelé­se, valamint a hektáronkénti 49 mázsás termésátlag beta­zalékkal nőtt. A legjobb eredményt a kevermesi Le­nin Tsz-ben érték el — or­szágos elsők lettek — 62 mázsás hektáronkénti ter­mésátlaggal. Cukorrépából 410 mázsát takarítottak be, a tej 20, a vágóbaromfi-ter­melés 30, a hízó sertés ér­tékesítése 27 százalékkal ha­ladta meg az 1975. évi szin­tet. Az ipari üzemek terveiket teljesítették, veszteséggel zárja viszont az elmúlt évet a medgyesegyházi BŐKTEX. Ennek okai a rossz alap­anyag-ellátásban, valamint a vezetés hibáiban kereshe­tők. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ a felvásárlást véve alapul az ország legnagyobb fogyasztási szövetkezetei kö­zé tartozik. Az elfogadott cselekvési programban az új esztendőben az ipari terme­lés 7 százalékos, a mezőgaz­dasági termelés 3 százalé­kos növekedésével számol­nak. Az elkövetkező idő­szakban fejlesztik az ÉVIG mezőkovácsházi üzemét. Bő­vítik a nagybánhegyesi Zal­ka Máté Tsz tejüzemét. A járás földterületein tovább folytatják a meliorációs munkákat. karítása a cél. Ebben az év­ben hozzálátnak a rizster­melés megújításához is. Az állattenyésztésben töb­bek között tervezik, hogy az ország tehénállományát 20 000-rel növelik. Az idén -folytatják a kocasüldő-kihe­lyezési akciót, s megkezdik a „malacgyárak” hálózatá­nak kialakítását. Erőteljesen kell növelni a takarmányter­melést, hogy csökkenthessék az importot. A beruházások területén fontos feladat a meglevő sertéstelepek re­konstrukciója és újabb tele­pek építése, a fóliatelepek számának gyarapítása, a kertészeti terméktárolók épí­tése. Ezután Czimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára a mezőgazdasági szövetkeze­tek területi szövetségeinek múlt év végén megtartott tisztújító küldöttközgyűlései­nek tapasztalatairól számolt be. Ezt követően több előadás hangzott el. A tanácskozás pénteken öt szekcióban foly­tatódik. Folytatják a vasúti pályák átépítését Több fénysorompó lesz p. B. A múlt év januárjában tűzvész pusztított a PANYOVA magyar pamutipari fonodájában. A vállalat egy év alatt 170 millió forintért újjáépítette az elpusztult épületet és a modern cseh­szlovák turbinás fonógépek a. napokban megkezdték a munkát (MTI-fotó, Hadas János felvétele — Telefotó — KS) Nagyobb figyelmet a parlag földekre

Next

/
Thumbnails
Contents