Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

O 1978. január 5., csütörtök Javában folynak a vizsgák a DATE szarvasi mezőgazdasági főiskoláján. Ilyenkor a kollé­giumi tanulószobákban főként csak a könyvlapozás zaja hallatszik, most mindenki tanul Fotó: Gál Edit mVWWWVWMWWUWWUHWUWWVMWWWVWWHWMWWWMWWWWW Nagyobb hangsúlyt kap a családi életre nevelés Az iskolai Oktató-nevelő munka alapdokumentumai­ban jelenleg is szerepel a családi életre nevelés téma­köre, de — a szakemberek véleménye szerint — nem megfelelő súllyal és terje­delemben. A hosszú évek tapasztala­tait figyelembe vevő új tan­tervek gazdagabb lehetősé­get kínálnak. A biológia­órákon például lehetővé vá­lik, hogy a diákok a test, a szervezet felépítésének meg­ismerése mellett foglalkozza­nak a nemi fejlődéssel, a fogamzás és születés élettani alapjaival, a nemi higiénia és az egészséges életmód kér­déseivel. A történelem tanu­lása során megismerkedhet­nek a marxista felfogással, amely a szerelem, a házas­ság, a család erkölcsi tartal­mának kérdésében utat mu­tat. A világnézetünk alapjai tantárgy összegezi és kiegé­szíti az elsajátított világné­zeti, természeti és társada­26. — Itt balra !... aztán ... mindjárt, ott ni... jobbra! Fél perc se telt, s egy színehagyott falú öreg ház előtt álltak meg. Kati ment előre, a fiú a nyomában ; benyitottak egy keskeny, hosszú verandára. Az ajtók előtt kicsiny virág­ágyak voltak; itt-ott ládá­ban egy-egy leander is. Vé­gigmentek a járdán; majd­nem az udvar végében la­kott a nagymama. Kati már messziről észre­vette. Kint ült az ajtó előtt, egy alacsony támlájú kony­haszéken ; felöltözve ünnep­lőbe, fehér csipkés gallérral és kézelővel, s a kezében is egy fehér csipkés zsebken­dő. Amint észrevette, hogy Kati közeledik, felállt: — Már nem tudtam elkép­zelni, mi történt, mióta ülök itt! Csak nincs valami baj? — Nincs, nagymama. — Megcsókolta a két orcáját. — Hát ez a fiú, ez kicso­da? Laci összecsapta a baká­ját: — A pilóta, jelentem. Ke­zét csókolom! — A sofőr! — erősítette Kati is. — Micsoda? Hát Apu? Megszokta már ő is, hogy Apát, meg Aput megfelelően megkülönböztesse. — Már ivott, nem vezet­het. Lajos bácsi leitatta! — Leitatta? Nahát ez a Lajos!... Csomagoltam egy kis finom süteményt. Szikár öregasszony volt, fürge kis lépteivel bement a lomtudományi ismereteket. Az irodalom, az irodalmi al­kotásokban kifejezésre jutó esztétikum, az irodalmi él­mények felkeltik a diákok érdeklődését, elmélyítik, gaz­dagítják a szerelemről, a csa­ládról vallott nézeteket, szemléletmódot. A családi-életre nevelésben az iskola döntő mértékben támaszkodik a szülői házra, s sok segítséget kapnak a Vöröskereszttől, a TIT-től, a Hazafias Népfronttól és az Országos Egészségnevelési In­tézettől. A Vöröskereszt szer­vezetek kerekasztal-beszélge- téseket, kérdés-felelet esteket rendeznek, sok megyében az egészségügyi hetek, hónapok programjának összeállításá­ban együttműködnek a TIT- tel. Hasznosak a Medicina Könyvkiadó ebben a téma­körben megjelent kötetei, valamint a Vöröskereszt és az Országos Pedagógiai In­tézet elvi iránymutató kiad­ványai is. ELŐKÉSZÜLETEK A RÁDIÓS PÁLYAVÁLASZTÁSI VETÉLKEDŐRE Lapunkban az elődöntők eseményeiről néhány hónap­pal korábban beszámoltunk, amelyben írtunk a „Mester­ségünk címere” rádiós pálya- választási vetélkedő húsipari szakmát megismertető indu­lásáról, a Gyulai Húskombi­nát — mint vendéglátó házi­gazda — az elődöntők során jelentős szakmai segítséget nyújtó tevékenységéről, s a vetélkedőre benevezett 21 út­törő őrs ötletes megoldások­kal készített nívós, a húsipa­ri szakmát bemutató album- jairól. Ma délelőtt, a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban a rádiós vetélkedő me­gyei döntőjére bejutott őrsök, nek a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet munkatársai „Mini Fórumot” rendeznek, amelyen még egy utolsó kö­zös „edzésen” vehetnek részt a január 13-án megrendezés­re kerülő megyei döntő előtt a versenyző úttörők. konyhába, és 'kihozta a spár­gával átkötött dobozt. Kati elvette tőle, és bele­karolt, hogy segítsen neki ki­menni a kocsiig. De nem en­gedte. — Hagyd csak, egyedül jobban megyek! — Megforduljak addig? — kérdezte Laci, látván, hogy a kapuig való úton nemigen van rá szükség. — Igen kérem, legyen szí­ves, forduljon meg, álljon a kocsival menetirányban. De szorosan a főbejárat elé! — utasította szigorúan Kati. — Igenis — mondta Laci és előresietett. — Ez tetszik nekem, ez a fiú — mondta nagymama —, olyan jó barna és izmos, nem olyan hóka, mint ... szóval ... tudod... — Tudom, nagymama, ne­kem is tetszik. — Hát akkor miért nem ezt veszed el? — Mert már választottam, nagymama, ma lesz az el­jegyzésem. Nagyon rendes fiú. Tudod, Tibor! Voltunk itt! — Tudom, tudom; csak olyan hóka... —■ De ezt azért ne mondd majd ott a sok ember előtt, jó, nagymama!? — Dehogy mondom, Kati­cám; te még nem tudod, ugye, nem tudhatod, hogy egy izmos, barna fiú meny­nyire más... Fel is sóhajtott. — De nagymama ! — né­zett rá Kati olyan megrökö­nyödött fejcsóválással, mint­ha ő lett volna nagymama, és nagymama egy erkölcsi intelemre szoruló és igen rá is szolgált ifjú leányka. Mind a ketten nevettek. Laci kint állt két kitárt kocsiajtóval, és nem tudta elképzelni, mit is nevethet a két különböző korú hölgy. — Hova akarsz ülni, nagy­mama? — Előre, Katikám, előre! Ketten segítették be nagy­mamát. Még a mozgása és az arckifejezése is megválto­zott, ahogy elkezdte az el­helyezkedést a kocsi első ülésén. Méltóságos lett, fi­nom és halk. — Köszönöm, kedveseim. — Ne tessék megijedni, én most kívülről becsapom az ajtót! Az egyéni nyelvtanulás korszerű módszerei A négy alapkészség: megértés, beszéd, olvasás és írás Egyre többen tapasztalhat­ják, akik valamilyen formá­ban tanári irányítással tanul­nak idegen nyelvet, hogy a hatékony, korszerű ered­ményt hamarabb hozó mód­szerek kerültek előtérbe a nyelvoktatásban. Mért ne próbáljunk, ha erre mód van, egyénileg is ilyen mo­dern, hatékonyabb módon ta- » nulni oroszt, angolt, németet, spanyolt vagy bármely ide­gen nyelvet? Megpróbálhat­ják ezt otthon nemcsak azok, akik tanfolyamon vagy ma­gánórán tanulnak, hanem a magánúton egyénileg tanulók is (ami természetesen vala­mivel nehezebb). Az idegen nyelvet tanuló­nak azt kell mindenekelőtt szem előtt tartania, hogy a nyelvtudás készségek birtoklásából áll, s a négy alapkészség: a megértés, be­széd, olvasás és írás szorosan egymásra épül. Kezdjük az első készséggel. A megértés­nek elsősorban hallás útján kell érvényesülnie. Ha ott­hon tanulunk tehát, először ne az írott szöveget próbál­juk megérteni. Ehhez azon­ban nyilván hangosított anyagra van szükség. Ezt a célt ismerte fel hazánkban is egyre több nyelvkönyv szer­zője, s ezért adnak ki hang­lemezeket egy-egy tankönyv anyagához. A megértés azon­ban nem megy mindjárt ösz- szefüggően, a lemezjátszót pedig nem tudjuk lépten- nyomon megállítani. Kézen­fekvő, hogy a lemezeken le­vő hanganyagot célszerű magnetofonszalagra átmásol­ni, ha erre módunk van. A magnetofonnak, " mint mind­járt látni fogjuk, a követ­kező készségnek: a beszéd- készségnek a kialakításában és fejlesztésében még na­gyobb szerepe lehet. A beszédtanulás, ugyan­úgy, mint az anyanyelv el­sajátítása kisgyermekko­runkban, ismételgetésekkel kezdődik. Hogy ezt otthon egyénileg végezhessük, úgy másoljuk át magnetofonsza- lagra az egyes nyelvleckéket, de még inkább a hozzájuk tartozó gyakorlatokat, hogy egy-egy rövidebb mondat, hosszabb mondatok esetében pedig logikusan összefüggő — Csapja csak fiam, nyu­godtan...! De mikor becsapta, meg­rázkódott. Aztán hátranézett Katira, hogy vajon látta-e rajta ezt az ijedelmet. Látta. Megnyugtatóan nagymama vállára tette a kezét. Erre nagymama megint hetyke lett: — Nehogy azt hidd már, hogy megijedtem! Laci igazán olyan kíméle­tesen vezetett, hogy ha Gitta látta volna, ő sem talált volna benne kivetnivalót. — Ez a ház még nem volt meg, mikor utoljára erre jár­tam! — mondott néha nagy­mama valami meglepőt. Valaha, talán húsz éve még őt is kivitték Lajos bá­csi csónakházába valamilyen hasonló ünnepi alkalommal. — Emlékszel, nagymama, vagy látod, hogy új ház? — Emlékszem is, látom is. Laci csendesen figyelte a nagymama és unokája közöt­ti beszélgetést; nem akart beleavatkozni. De egy éles kanyarban Kati mintegy fi­gyelmeztetően a vállához ka­pott; akkor megkérdezte: — Nem vezetek elég gon­dosan? — De — mondta Kati a kezét visszahúzva — mint a sebészorvos, mikor operál. Nagymama megértette, hogy itt róla van szó. — Miattam ne sebészked­r jék, fiam, csak menjen nyu- ' godtan úgy, ahogy szokott! (Folytatjuk) félmondat, kifejezés után hagyjunk annyi üres helyet a felvételen, hogy időnk le­gyen az elhangzott mondatot, félmondatot megismételni. A kihagyott szünet után újra ismételjük meg az eredeti mondat, félmondat felvételét, hogy ezzel önmagunk kiejté­sét, beszédritmusát, hanglej­tését ellenőrizni tudjuk. A szalagon kihagyott helyekre fel is vehetjük saját hangun­kat s utólag az egész anya­got (természetesen egyszerre csak egy-egy leckét) végig­hallgathatjuk. Ez a módszer egyike azoknak, amelyeket nyelvi laboratóriumokban si­keresen használnak. Egyéni nyelvtanulásnál azonban egy magnetofonkészülék ugyan­azt a szerepet tölti be, amit csoportoknál a nyelvi labo­ratórium. Ha a fent leírt fel­vételeket műszaki nehézsé­gek miatt magunk nem tud­juk elkészíteni, kérjünk meg rá egy nyelvtanárt vagy az illető idegen nyelvet beszélő valamennyire műszakilag is tájékozott ismerősünket. Még fejlettebb módja az idegen nyelv egyéni tanulá­sának az úgynevezett négy­fázisú orális drillek haszná­lata, amikor a bemondó a szalagon modellt ad,- melyre mindig csakis egyértelmű le­het a tanuló reagálása. Ezt, mielőtt a gyakorlásra kerül­ne a sor, a bemondó több analóg példával bemutatja, önmaga adva meg a kívánt válaszokat, utána kerül csak sor a gyakorlásra, amikor a reagálás, mely lehet egy szó­nak vagy kifejezésnek a be­helyettesítése (szubsztitúció), a minta átalakítása (transz- formáció) stb. már a nyelvet tanuló feladata. A reagálást mindig követi a bemondó által megismételt helyes vá­lasz, s utána üres hely a szalagon, hogy alkalmunk le­gyen megismételni reagálá­sunkat, akár helyesen, akár hibásan feleltünk. Akármilyen fajta drillről van szó, nagyon fontos, hogy addig ismételjünk egy-egy gyakorlatot, amíg hiba és akadozás nélkül nem tudjuk megoldani. A nehezebb, magasabb szintű gyakorlatok felvételét nemcsak technikai, de nyelvi okokból sem tudjuk saját magunk elkészíteni. Ehhez megfelelő korszerű hang­anyaggal rendelkező ismerős­re van szükség, aki hajlandó átmásolni vagy másolásra kölcsön adni kész, teljes lec­kesorozatát. Az ilyen korszerű módon történő idegennyelv-tanulás- nál az egyes leckék szövegé­nek olvasása és az előzőleg be­szédgyakorlatok formájában történő előkészítés után sok­kal könnyebben fog menni, kevesebb hibát követünk majd el. Természetesen saját olvasásunkat is felvehetjük magnetofonra és összehason­líthatjuk az eredeti hangfel­vétellel. E mellett a tanulási forma mellett szükségünk van az élet adta természetes vagy mesterségesen megteremtett szituációkra is, másképpen nem tudjuk elsajátítani sa­ját gondolataink 'kifejezését idegen nyelven. Dr. Szokolay Károly Megjelent a Kortárs Az irodalmi és kritikai fo­lyóirat 1978 januári számá­ban Illyés Gyula folytatja emlékezését Beatrice apród- jai címmel, valamint Vas István közöl egy részletet a Miért vijjog a saskeselyű cí­mű emlékiratából. Két díj­nyertes novellát is — Abody Béla: Súlyemelés, és Jávor Ottó: Olvassunk Móriczot — olvashatunk. Pándi Pál egy Bánk bán-kommentárokat ; tartalmazó — tervezett — könyvének egy fejezetét köz­li a tanulmányrovat, és Do­mokos Mátyás beszélgetését Nemeskürty Istvánnal a ma­gyar író és a magyar film kapcsolatáról a hetvenes években. Az anyanyelvi vitához eb­ben a számban Károly Sán­dor szólt hozzá, s többek közt megállapítja: „Nagyon sok embernek megzavaro­dott a beszélő képessége.” Ennek az okát meg kell ke­resni, csak úgy lehet segíte­ni rajta. A bajt a felületes- ! ségben és a tájékozatlanság­ban látja: az egyik oda se figyel arra, mit mond, a másik meg szinte fél a mon­danivaló tiszta megfogalma­zásától, vagy nem képes lo­gikusan kifejteni. Majd a nyelvészek felelősségéről, a nyelvművelő mozgalom problémáiról beszél, és a nyelvjárások megbecsülésére hívja fel a figyelmet, mert nemcsak köznyelvünk kiala­kulásában volt fontos szere­pe, de még ma is kincsesbá­nya, csak nincs eléggé kiak­názva. Az iskola szerepe sze­rinte is igen nagy az anya­nyelvi kultúra fejlesztésében, de : „... az iskolai magyar nyelvi oktatás sem képes ön­magában megtenni azt, amit kellene, nem szakíthatja ki magát az oktatás és a köz- művelődés általános szerve­zetéből, nem függetlenítheti magát közéletünk fejlődési tendenciáitól.” S végül meg­jegyzi, hogy az anyanyelvi oktatás sikeres csak úgy le­het, ha a jó tanárt a jó szer­vezés segíti. Malommúzeum Malommúzeumot létesít Kőszegszerdahelyen a Vas megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A vi­szonylag jó állapotú, kőszeg­szerdahelyi vízi meghajtású malmot az 1800-as évek első felében építették, s az 1952- ig üzemelt. A vállalat az épü­letet megvásárolja és eredeti állapotában állítja helyre. Az ipari műemlék rendbehozásá­hoz a vállalat dolgozói, nyug­díjasai társadalmi munkát ajánlottak fel. Elhatározták továbbá, hogy Vas megye régi malmaiból a még épségben fellelhető ipa­ri emlékeket — gépeket, írá­sos anyagot, működési enge­délyeket, segéd, és mesterle­veleket s egyéb, a malom­iparral kapcsolatos tárgya­kat — összegyűjtik, s a fel­újított vízimalomban kiállít­ják. A gyűjtést megkezdték. Mai tv-ajánlatunk: 20.40 OTELLÓ A velencei mór történetét sokan, sokféleképpen feldol­gozták már. Shakespeare Otellójából Verdi írt operát. Most a Zenés Tv-Színház mutatja be az operát valóban parádés szereposztásban. A Magyar Állami Operaház zenekarát Ferencsik János vezényli. Otelló: Simándy Jó­zsef, Jago: Melis György, Desdemóna: Pitti Katalin. A Shakespeare-nél dúló szenvedélyek Verdi zenéjében még elementárisabb erejűvé válnak, romantikus indula­tokkal telítődnek. Az igaz­ságtalanul megvádolt fiatal- asszony drámája, az intrikus, a féltékenységre uszító Jago kétszínűsége, s a vadul félté­keny Otelló szerelemmel ter­hes gyűlölete megrendítő ze­nei bizonyítékokkal szolgál Verdi zenéjében. Molnár Zoltán: ELJEGYZÉS

Next

/
Thumbnails
Contents