Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fülér XXXIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Növelik dollárbevételüket a KG M-válla latok Magyar— jugoszláv mezőgazdasági tárgyalások Nemcsak azért érdemes bő­vebben foglalkoznunk kohó- és gépiparunk tavalyi ered­ményeivel, gondjaival és idei terveivel, mert ez iparunk legtekintélyesebb ágazata — nemzetközi jövedelmünk több mint 40 százalékát ad­ja —, hanem azért, mert me­gyénkben is mind több az gépipari üzem. A Forgácso­lószerszám-gyár és a MEZŐ­GÉP után ilyen új egység a Csepel Autó 4. sz. Gyára, a b|attonyai MOM- és a kovács­házi EVIG-üzem, s a nemré­giben lezajlott termékváltást követően újnak számít a csa­bai HAFE is. Tavaly a gépipari termelés az ipari átlagnál valamivel jobban: változatlan áron 8, folyó áron pedig 10—11 szá­zalékkal emelkedett. Növeke­dett az exporttermelés is, ár­bevételben pedig a rubel el­számolású exporttervet mint­egy 20 százalékkal teljesítet­ték túl az ágazathoz tartozó vállalatok. A tervezettnél jobban nőtt tavaly a tőkés exportra szánt gépipari áruk mennyisége, ám ez a többlet árbevételben kevesebbet ho­zott, mint kellett volna, mi­vel a kohászati termékek ára a tőkés piacokon a számított növekedéssel szemben az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére esett vissza. A vál­lalatok és a külkereskedelmi cégek ilyen irányú intézke­dései — részben külső okok, részben saját munkájuk fo­gyatékosságai miatt — a nép- gazdasági terv teljesítéséhez nem bizonyultak elegendő­nek. Mit tervez az ágazat 1978- ban? A termelés növelését, a versenyképes, jól értékesít­hető áruk bővítését, a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­nek fokozását, valamint a munka hatékonyságának és a vállalati nyereségnek továb­bi növelését. Hogyan érhetik ezt el? Ügy, ha meggyorsít­ják a szervezettség fejleszté­sét, ,a szervező, ésszerűsítő munkát, jobb áron értékesítik exportjukat és több figyelmet fordítanak beruházásaik ha­táridőre, a tervezett költség­gel és jó minőségben történő megvalósítására. Többek kö­zött számítástechnikai és elektronikai termékeik szá­mottevő növelését tervezik, megkezdik az integrált áram­körű cikkek tömeggyártását, la tartós fogyasztási javak közül pedig az eddiginél jó­val több forróvíz-tárolót állí­tanak elő, s megkezdik az úgynevezett helytakarékos automata mosógépek sorozat- gyártását. Mindezek eredmé­nyeként 18 és fél százalékkal növekszik majd az ágazat szocialista országokba tartó kivitele, a tőkés országokba irányuló export pedig ennél is több lesz: a tavalyi érték 20 százalékával növekszik. Az illetékes minisztérium néhány további terve közvet­lenül érinti — remélhetőleg kedvezően — megyénk üze­meit is. Felülvizsgálták pél­dául az ország sok-sok kis. alacsony színvonalon dolgozó öntödéjének helyzetét, s megállapították, hogy korsze­rű, központi, nagy öntödékre van szükség. Ennek megfele­lően várhatóan 4—5 modern, nagy öntöde épül, s ennek a munkáját egészíti ki további 8—10 közepes nagyságú üzem. Részletes fejlesztési programot dolgoznak . ki a MEZŐGÉP-vállalatok távlati fejlesztésére is. Romány Pál mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter meghívására január 2—4. kö­zött Ivó Kustrak, a jugoszláv mezőgazdasági szövetségi bi­zottság elnökének vezetésével küldöttség tartózkodott ha­zánkban. A két miniszter megtár­gyalta a vetőmagtermelésben, a fajtacserében, az élelmi­szer-feldolgozásban, az állat- tartási rendszerek kivitelé­ben és a tudományos kuta­tásban az együttműködés nö­velésének lehetőségeit. Meg­állapodtak abban, hogy meg­vizsgálják a fiatal szakembe­rek hosszabb időtartamú ta­nulmányútjainak kölcsönös bővítési feltételeit. A küldött­ség meglátogatta a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátot és a csávolyi Egyetértés Tsz-t. napjai az üveggyárban flz év első Az Üvegipari Művek leg­nagyobb gyárának, az Oros­házi Üveggyárnak 3300 fős kollektívája bizakodással és munkával köszöntötte az 1978-as évet. A gyárban több Szerdán, a Külkereskedel­mi Minisztériumban aláírták az 1978. évi magyar—vietna­mi árucsere-forgalmi és fize­tési jegyzőkönyvet. A meg­állapodás az elmúlt évhez képest további jelentős növe­kedést irányoz elő a két or­szág árucsere-forgalmában. A tárgyalások a kölcsönös meg­értés és az őszinte barátság légkörében folytak. A ma­gyar exportban a legnagyobb súllyal a gyógyszerek, a hír­adástechnikai berendezések és a különféle textil méter­üzemben folyamatos a ter­melés, az üvegolvasztó ke­mencéket és az üveggyártó gépieket Szilveszter éjjelén sem lehet leállítani. így az éjszakai műszak dolgozói a áruk szerepelnek. A vietnami áruszállítások elsősorban me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékekből, kézműipari cikkekből tevődnek össze. A két fél gazdasági kapcsola­taiban egyre jelentősebb sze­repet játszik a kölcsönös elő­nyökön alapuló, elsősorban a könnyűipar területén kiala­kult termelési együttműkö­dés. A jegyzőkönyvet Tordai Jenő és Nguyen Van Dao külkereskedelmi miniszter- helyettesek írták alá. gép mellett kívántak egy­másnak boldog új esztendőt. De nemcsak az éjszakai műszak dolgozói vették ki részüket a munkából, hanem az új esztendő első délelőtti műszakjának kollektívája is becsületesen helytállt, annak ellenére, hogy mögöttük volt egy ünnepléssel eltöltött szilveszteri éjszaka. Ezen a vasárnapon megtermelték 32 ezer négyzetméter építészet­üveget és 880 ezer darab cso­magolásra szolgáló öblös üveget. Folyamatos volt a munka a termelést kiszolgáló terü­leteken is. Biztosították a zökkenőmentes gyártás felté­teleit, folyamatos volt a készáru csomagolása, vagon­ba rakása, továbbítása. Az év első napján 36 vasúti va­gon és több tehergépkocsi árut indítottak útnak a szál­lításon dolgozók. Az első napi termelés 28 százaléka exportra alkalmas termék volt, ami megfelel az el­múlt év arányának. Árucsere-forgalmi megállapodás Vietnammal nuut; Különleges rongyszőnyegből naponta átlagosan 80 métert szőnek a bélmegyeri asszonyok a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet helyi üzemében Fotó: Veress Erzsi A jó újévi hangulatot fo­kozta, hogy az elmúlt évet jól fejezte be a gyár kollek­tívája. A termelési értékter­vet 4 százalékkal, az ered­ménytervet 20 százalékkal teljesítették túl. Több mint 1 milliárd 300 millió forint volt a gyár árbevétele. Sike­rült az exporttervet is túl­teljesíteni 10 százalékkal, an­nak ellenére, hogy az év vé­ge felé többször vagonhiány akadályozta a kiszállítást. Megalapozottan kezdhette tehát az 1978-as esztendőt az üveggyár kollektívája és a célkitűzések az idén is, ha­sonlóan magasak, mint 1977- ben. A termelés, a gazdálko­dás, a technológiai és mun­kafegyelem terén további előrelépést terveznek. A cé­lok megvalósításában számí­tanak az elmúlt évben kitel­jesedett munkaverseny to­vábbvitelére és fejlesztésére. Erre a gyár 140 szocialista brigádja már meg is tette felajánlásait. Az új esztendő új felada­tainak sikeres teljesítéséhez kívántak tehát a gépek mel­lett boldog új évet egymás­nak az Orosházi Üveggyár dolgozói és ezt segítették elő első napi fegyelmezett mun­kájukkal. L. L. Naponta csaknem 300 kosár készül az Erdőgazdasági Fűz­és Kosár ipari Vállalat 5. számú dévaványai telephelyén. Az előtérben látható „húzott hajókosár” a nyugati piacon talál gazdára. Jól begyakorlott készítőjének egy óra sem kell ah­hoz, hogy kikosarazzon egy terméket Fotó: Veress Erzsi Dévaványai kosarak Európában Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat 1977 év­re 114 millió forintos árbe­vételt tervezett. Az előzetes számítások szerint ezt tel­jesítették. A vállalat erdő- gazdasági részlege maga ter­meli a kosárfonáshoz szük­séges füzet, megközelítőleg kétezer hektáron, amelyhez évente 50—100 hektár pótlást ültetnek. Az ipari növényt fűkaszáló, vagy kendervágó gépekkel gyűjtik be. A fűz­telepeken .4—5 órát főzik, majd félautomata hántológé­pekben leverik róla a hán­csot. Innen kerülnek a fel­dolgozóhelyekre, ahol csak­nem 600 féle árucikket ter­melnek belőle. Kilenc telephelyük egyike, az 5. számú dévaványai az éves termelési értékhez 8,8 millió forinttal járult hozzá 1977-ben. Megtudtuk, hogy ez havonta csaknem 7—8000 különböző kosarat jelent, amelyek a nyugati piacon ta­lálnak gazdára. Legnagyobb megrendelőik közé tartoz­nak : NSZK, Olaszország, Franciaország. A tízéves te­lepen két műszakban és négy műhelyben dolgoznak. Ezek közül az egyikben a Zója brigád tevékenykedik, akik az elmúlt évben 110 százalé­kos teljesítményt értek el. A telep 78 dolgozója kö-. zül mindössze egy fő szak­munkás, a többiek betanított munkásként dolgoznak. Ér­demes elgondolkozni azon, miként lehetne megoldani, hogy a lányok és asszonyok szakmunkás-bizonyítványt szerezhessenek. A telep má­sik gondja, hogy az elkészült termékeket jelenleg az el­avult padláson tárolják ki­szállításig. Éppen ezért ter7 veik között szerepel, hogy ez év végéig építenek egy 300 négyzetméteres raktárt. J. P. Il KPVDSZ munkaterve 1978-ra A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága elkészítette 1978. évi munkatervét. Fő feladatának a szakmai szervezet legutób­bi kongresszusának, a köz­ponti vezetőség határozatai­nak teljesítését tekinti, figye­lembe véve a megyei sajátos­ságokat. Egyre nagyobb szerep jut a szakszervezetnek a gazda­sági munka jobbátételében. Ezért segítik a gazdálkodó egységek, intézmények ter­veinek, üzletpolitikai elkép­zeléseinek megvalósítását, a munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat, az újításo­kat. Nagy figyelmet fordíta­nak a takarékossági intézke­dések végrehajtásának elő­mozdítására, az üzemi de­mokrácia állandó fejlesztésé­re. Figyelemmel kísérik a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit, a jövedelmek alaku­lását és rendszeresen elemzik az átlagbéreket. Kiemelten foglalkoznak a munkavédel­mi és szociális feladatok, in­tézkedések terveinek megva­lósulásával, ,az új és a régi lé­tesítmények szociális ellá­tottságával. Ugyanakkor alapvető feladatnak tekintik a bizalmiak megnövekedett jogkörének érvényesítését. Az együttes üléseket, a bizalmi­tanácskozásokat és egyéb fó­rumokat megfelelő rangra emelik és segítséget adnak az alapszervezeteknek a bizal­mioktatások megtartásához. Közös tervek Békésen A békési ipari szakmunkás- képző intézet és a városi mű­velődési központ szerződést kötött a napokban, amely szerint a művelődési központ támogatja az iskola ifjúsági klubját, programokat ajánl a gyerekeknek, kihelyezett tár­latokat, művész-közönség ta­lálkozókat szervez. A rend­hagyó magyar irodalom órá­kat az 1978/79-es tanévben a Jókai Színház művészeinek közreműködésével szervezi a művelődési ház az intézetben. A felnőttoktatásban részt ve­vők körében pedig a felnőtt- oktatási klub programjait népszerűsítik. Komplex órá­kat, kiállításokat, kulturális rendezvényeket látogatnak a szakmunkásvizsgára készülő felnőttek. Az általános iskolá­sok pályaválasztását segítő kiállításokat, ankétokat az is­kola és a művelődési ház kö­zösen rendezi majd a jövő­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents