Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

1978. január 29., vasárnap —CH33ES3 SPORT SPORT SPORT Nagyszénás és az tszósport Immár három éves az a rendelet, amely kimondja az úszósportág fejlesztését. Szükség is van rá, hiszen az úszás alapsportág, talán nincs még egy olyan mozgásfaj­ta, amely ennyire igénybe venne minden izmot! Mond­hatjuk úgy is, hogy tetőtől talpig megmozgat. E törvényerejű rendelet értelmében országszerte épül­nek a kis tanmedencék és a nagy versenymedencék. Bu­dapesten már megszámlálhatatlan az úszásoktatásra ké­szült és készülő medencék száma, de szemünk előtt nőtt ki a földből a Komjádi uszoda, a dunaújvárosi, majd a soproni „narancshéj” uszoda is. Békés megye is bővelkedik lehetőségekkel. Bárhová le­fúrunk a földbe, víz fakad a nyomán. — Nem is akár­milyen ! — A legtöbb eset­ben 70—95 fokos termálvizet találhatunk. Ugyanakkor egy 1977-es statisztikai adat. Napjaink­ban már csak három úszó- szakosztály működik Békés­ben, nevezetesen Békéscsa­bán, Gyulán és Tótkomló­son. Pedig a megyében több mint harminc úszásoktatásra és versenysportra alkalmas medence található. Viszont a három kivételével sehol sincs megoldva az oktatás, a spor­tolás és egyáltalán a téli úszási lehetőség. Mintha eddig a megyébe nem ért volna el a rendelet: „Minden általános iskolás ta­nuljon meg úszni!” Vagy mégis? A napokban jutott tudomá­sunkra, hogy Nagyszénáson megalakult a termelőszövet­kezet sportkörének úszószak­osztálya. Az érdekes hír nyomán utaztunk el a köz­ségbe. Megkerestük a sport­kör elnökét, Gujdár Lászlót. Kézenfekvő a kérdésünk: — Mi adta az ötletet ah­hoz, hogy Nagyszénáson ép­pen úszósportot teremtsenek? — Van egy szép strandunk, szabályos versenymedencé­vel, tan- és gyermekmeden­cével. Van egy jó meleg vi­zes kutunk, aminél nem az a kérdés, hogy ad-e vizet, ha­nem az, hogy hová enged­jük a felesleget, amikor nincs rá szükség. Ez azt jelenti, hogy télen „halott” az uszoda, s a for­ró vizet hagytuk kárba veszni. Ehhez járult az is, hogy a község gyerekeit ko­rábban senki sem tanította úszni. Ezért — már tölbb, mint három éve bevált gya­korlat —, hogy a nyári isko­lai szünetben pedagógusaink úszásoktatást szerveztek. így évente 80—100 gyerek sajá­tította el a sportág alapjait. Szakembergond — De még mindig gond maradt, hogy hol és mikor gyakorolhatják a gyerekek a tanultakat? így jött az ötlet, hogy keresünk egy edzőt, alakítsunk úszószakosztályt. A megyei TSH segítségével egy régi szakembert hívtunk a szakosztály élére: Nagy Sándort — mondotta a sportkör elnöke. Most sem kell sokat ke­resgélni „Saci bácsit”, még délelőtt, a tanítási időszak alatt is a község strandján találtuk. — Hivatalosan már au­gusztus óta itt dolgozom, de csak januárban jelentettük be a MUSZ, a megyei TSH és a szövetségnek, hogy a jövőben részt kívánunk venni a területi, később az orszá­gos versenyeken. Addig is — az elmúlt három év alatt — úszni megtanított általános iskolások közül a legügye­sebb 18-at kiválogattuk, ők már megkezdték a rendsze­res edzéseket. Kezdetben heti 3 vízi és ugyanannyi száraz­földi edzést tartunk. Sajnos ehhez a mai napig át kell járnunk a gyerekekkel Gyo- párosfürdőre, viszont az uta­záshoz a tsz autóbuszt bizto­sít. Azért dolgozunk 15 kilo­méterrel odébb, mert a köz­ségben csak egy 25 négyzet- méter vízfelületű kismedence van, amiben nem lehet leg­feljebb csak „vízigimnaszti- kázni”, vagy üldögélni. De ígéretet kaptunk, hogy ápri­listól már a nyitott meden­cében dolgozhatunk, amit feltöltenek megfelelő hőmér­sékletű vízzel. > jövő tervei Üjra Gujdár László veszi át a szót: — A strand nem a terme­lőszövetkezeté, de nem is a megyei víz- és csatornamű vállalaté. A nagyszénási Községi Tanács költségvetési üzeme a gazdája. A tsz-en kívül a községi tanács is tá­mogatja, hogy folytassuk az oktatást és megerősítsük az úszósportot. Ebben az évben csaknem 50 ezer forinttal biztosítjuk a szakosztály mű­ködését. A tervekben szere­pel, hogy jövőre bekapcso­lódna az MHSZ is, amely búvár szakosztályt hozna létre, ök azzal segítik a kö­vetkező évtől a téli uszoda- használatot, hogy építenek az öltözőktől a medencéig egy fóliás kifutófolyosót. így végeredményben leszö­gezhetjük, hogy uszoda van, víz van és most már szak­embert is szerződtettek. A gyerekek is megszerették ezt a sportot. Most már csak ki kell használni az adott lehetősé­geket, hogy a községben az eddig ismeretlen úszóélet felfejlődjön, ezzel is elősegít­ve a sportág fejlesztésére hozott rendelet megyei tel­jesítését. Jávor Péter Sportműsor Labdarúgás. Teremtorna, Pusztaföldvár, ált. isk., 8.30 órától. Kézilabda. Népújság Kupa mérkőzésék, Békéscsa­ba, Kemény Gábor Szakkö­zépiskola, 8.00 órától. Béke Kupa mérkőzések, Oroshá­za, Táncsics Gimn. 8.00 órá­tól. Teremkupa-mérkőzések, Szarvas, főiskola, 8.15 órától. Asztalitenisz. Megyei egyéni újoncbajnokság, Békéscsaba, konzervgyár, 9.00 órától. Diáksport. Középfokú isko­lák megyei asztalitenisz- és sakkbajnoksága, Békéscsaba, Rózsa F. Gimn., 9.00 órától. Vívás. II. osztályú kardvívó­verseny, Orosháza, József At­tila ált. isk. tornaterme, 9.30 órától. Közgyűlés. A Nagy­szénási TSZSK tisztújító köz­gyűlése, Nagyszénás, Czabán Művelődési Ház, 9.00 órától. J Tátrai képeslapok Kissé fáradtan érkez­tünk vissza a szálláshely­re, Svermovóba. Nem csoda, utaztunk vagy kétszáz kilo­métert. Zakopánéban jár­tunk, a dél-lengyel városká­ban, amely méltán az egyik legkedveltebb európai téli üdülőhely. Ez a síparadi­csom a 800—1000 méter ma­gas Podhale-völgyben fek­szik és főutcáján, a Krupow- ki-n mindig óriási a nyüzs­gés. Igazán a Gubalowkáról tárul ki a panoráma. Ami­kor persze kiszállunk a sik­lóvasút végén a felvonóból, legalább annyi látnivalót kí­nál a Magas-Tátra északi ol­dala is. Ha nincs köd, jól látni a kétezer méter magas Gáspár-hegy nyúlványait. Ide nem hoztunk sífelszere­lést, inkább kiadós sétát te­szünk, dekára mért sült krumplit és grillcsirkét eszünk a főutca beszögelé- seibe épített bódék előtt, mi­közben sokat mosolygunk azokon a bizony bárgyúcska emléket gyűjtő turistákon, akik medvebőrbe bújva fényképeztetik magukat. Futó, anorákban A közép- és nagysánc ki­vételesen kihalt, milyen fur­csa látvány is az üresen tá­tongó ugrósánc. Lent a pá­lyával szemben épített sajtó- központ óriás üvegablakain messziről virítanak a felira­tok: Presse, Telex, Telefon- Bevallóm őszintén, számom­ra mégis akkor lenne igazi idelátogatni, ha Danneberget láthatnám repülni a nagy­sánc fölött. De ott tartottam, hogy fá­radtan érkeztünk vissza Svermovóba. Ki fut velünk szemben a falu szélén, me­legítőben, anorákfoa bugyo- lálva? Tímár Vince. Máris készül az idényre válogatott ejtőernyősünk, aki nem sok­kal később beszámol a cseh­szlovák ejtőernyősökhöz tett kétnapos kiruccanásáról. — A Csorba-tónál, a Pa­noráma Szállóban laknak csehszlovák barátaink. Hu­szonnyolcán készülnek két héten át. Délelőtt 30 kilomé­teres futás, délután lesiklás szerepel a programban. Egy kicsit irigylem őket, nálunk még nem nyílik ilyen, nagy­szerű lehetőség a téli felké­szülésre. Igaz, eddig saját zsebből történt. Az idén vi­szont pékünk is szervez a szövetség tábort Bánkútra. Sokat beszélgettünk az idei versenyekről, az edzésekről. Dusánék lerajzoltak egy se­gédszerkezetet, amelyet a stí­lusugrás gyakorlásához hasz­nálnak. Ügy látom, mi is tud­nánk vele mit kezdeni majd itthon. Jégfpcizunk Majd elfelejtettem beszá­molni egy emlékezetes fut- ballcsatáról ! Színhelye a svermovói iskola udvarán le­vő szabályos jégkorongpálya volt. A pályát Kokavecz Gyuriék derítették fel, min­denkit invitálva egy kis já­tékra. Nem szívesen adta ide a pályát az igazgató, mert a gyerekek jégkorongedzésre készültek. Végül is azonban játszottunk vagy másfél órát. Ki tornacipőben, ki bakancs­ban, Molnár Lajos még kor­csolyát is kapott, igaz — ta­lán emiatt — később több­ször panaszkodott a jég ke­ménységére. Meg kell hagy­ni, remek csata volt. Az eredményt senki sem jegyez­te (nagyon sók gól esett), de a gólkirály a legidősebb fo­cista, Klókocs Sanyi bá’ lett, egymaga háromszor lőtt a kapuba („még a negyediket is berúgom, ha nem csúszik el a lábom közt a labda”). Még sokáig élveztük vol­na a jégfocit, ha a vendég­látók le nem tessékelnek a pályáról. A jégkorongot már az ál­talános iskolában is nagyon komolyan veszik. Különösen népszerű a sportág, amióta Csehszlovákia elhódította a tizenháromszoros első szov­jetektől a világbajnoki cí­met. Méghozzá kétezer egy­más után. Csehszlovákia most mesterhármasra készül, és növeli esélyüket, hogy ha­zai környezetben, április 26 —május 14. között Prágában lesz a VB. Jól kezdődött Megcsodáltuk még az And- rássy grófok betléri kasté­lyának bútorkincsét is — sajnos a legértékesebb helyi­ség, a könyvtárszoba még mindig nem áll a közönség rendelkezésére —, tisztel­günk Kassán II. Rákóczi Fe­renc sírboltjánál, aztán már a hidasnémeti határátkelő előtt fékez Molnár Lajos. Talán Gubucz József, gyo­mai testnevelő tanár fogal­mazott legtalálóbban: — Ez az év igazán jól kez­dődött. Ami más szóival azt je­lenti, kellemes hét napot töl­töttünk a Tátrában. Ezt még feltétlen ráírtam volna ama bizonyos, címben jelzett ké­peslapra. Fábián István (Vége) LABDARÚGÁS Az Előre A szerző felvételei Spartacus labdarúgói a február 15-i NB I-es bajnoki rajt előtt a következő előkészületi mér­kőzéseket vívják a Kórház utcai sporttelepen. Február 7, 14.00: Előre—Spartacus I. —Bcs. TASK. Február 9, 14.00 : Előre Sp.—Szarvasi FSSC. Február 11, 12.45: Elő­re Sp. II.—Bcs. TASK. Ugyanebben az időben, a másik pályán: Előre Sp. ifi I.—Debreceni VSC II. 14.30: Előre Sp.—Debreceni VSC. Diáksport A középfokú iskolák fiú- és leány asztalitenisz-, sakk- bajnokságát január 29-én rendezik meg Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium­ban, 9 órai kezdettel. Egészstgiinktrt!- - -- ­1. gyakorlat: Álljanak alap­állásba, szökdelés bal térd­emeléssel (1 ütem) páros lá­bon (2 ütem), jobb térd emeléssel (3 ütem), páros lá­bon (4 ütem). 2. gyakorlat: Álljanak ter­peszállásiba; karemelés oldal­só középtartásba ; törzsdön­tés előre (1 ütem), törzshaj- lítás bokaérintéssel (2 ütem), karemeléssel magastartásba törzshajlítás kétezer hátra (3—4 ütem). o 3. gyakorlat : Alapállás, kar oldalsó középtartásban. Ki­lépés oldalt balra, bal táma­dóállásban; jobbra fordítás­ban bajlítás háromszor előre, jobb kézzel, bal bokaérdntés (1—3 ütem); lépjenek vissza kiinduló helyzetbe (4 ütem). A gyakorlatot ellenkező ol­dalra is végezzék! 4. gyakorlat: Végezzenek könnyedén, lazán szökdelést páros lábbal, bal és jobb lá­bon lábrázással (lazítás).-K \A 5. gyakorlat: Üljenek le nyújtott ülésbe támasszal a test mögött. Páros lábemelés (1—2 ütem), vissza kiinduló helyzetbe (3—4 ütem). Qi ___ 4 »ft 6. gyakorlat : Hasonfekvés a kiinduló helyzet. Ujjfűzéssel a test mögött. Hajlítgassanak háromszor (1—3 ütem), a ne­gyedik ütemre kiindulóhely­zet. 7. gyakorlat: Álljanak ter­peszállásba, kéz a csípőn. Fordítgassanak kétezer balra (1—2 ütem), majd jobbra két- szer (3—4 ütem). A gyakorlat végrehajtásánál a talpat ne mozdítsák el! 8. gyakorlat: Ereszkedjenek le guggolótámaszba. Ugrás mellső fekvőtámaszba (1 ütem) terpesz mellső fekvő­támaszba (2 ütem) zárják a lábukat (3 ütem), vissza kiin­duló helyzetibe (4 ütem). A gyakorlatot 6—8-szór vé­gezzék folyamatosan! Egészségükre! P. T. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesztőség: 5601 Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vál­lalat 5601 Békéscsaba Pf. 111. Munkácsy u. 4. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: Lehoczky Mihály. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a posta- hivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi út 2/a. Igazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055

Next

/
Thumbnails
Contents