Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

1978. január 29„ vasárnap Készül a vasútbiztosító berendezés a Ganz Villamossági Művek gyulai relégyárában Munkavédelmi hiányosságok miatt megszüntették egy üzemrész müküdését A Göngyölegellátó és -Gyártó Országos Szövetke­zeti Vállalat békéscsabai gyáregységének dombegyházi telepén a fűrészműhelyben január 24-én súlyos, csonku­lásos üzemi baleset történt. Nemcov Áron jobb kezének a kisujj át a szalagfűrész le­vágta és a kézfeje is megsé­rült. A vizsgálat — ahogy erről Valentinyi Márton munkavédelmi felügyelő tá­jékoztatott — megállapítot­ta, hogy a munkavégzés alapvető feltételei nincsenek biztosítva. A műhely pado­zata rossz, a gépek műszaki állapota és védőberendezése nem megfelelő, nagy a zaj és rendetlenség is van. Mindezek alapján a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője a főfelügyelővel egyetértésben a fűrészmű­hely működését megszüntet­te. Az intézkedés addig ér­Termelőszövetkezet az ipar szomszédságában A megyeszékhely és Oros­háza között csaknem félúton, Békéscsabától úgymond egy ugrásra terül el Csorvás. Ennek ellenére mégis ritkán szól híradás e község életé­ről, mindennapjairól, ered­ményeiről, gondjairól. Az itt élők kisebb hánya­da naponta ingázik a két vá­ros ipari üzemeibe, a nők közül egyre többen a meg­honosodó textilruházati ipar­ban találnak munkát, de a falu többségének ma is a föld, a 6195 hektáron gaz­dálkodó helyi Lenin Tsz ad kenyeret. Hogyan is dolgoz­tak a gazdák az elmúlt év­ben? Ezt a kérdést az utóbbi hetekben mind gyakrabban tették fel a tagoknak az iparban dolgozó ismerősök, barátok, családtagok. Salátamag is mák A növénytermesztésben három fő kultúra, a búza, a kukorica és a cukorrépa a meghatározó, ugyanis e nö­vényeket termesztették a te­rület 70 százalékán. Búzáiból 1700 hektár átlagában 55 mázsát vittek szérűre a gé­pek, a tervezettnél 5 má­zsával többet. A kukorica a kedvezőtlen tavaszi és nyár eleji időjárás ellenére jól fi­zetett: az 55 mázsás megyei átlagnál jóval többet, hektá­ronként 77,8 mázsát takarí­tottak be a csőtörők. A ta­lajelőkészítés ugyanis a megelőző esztendőkhöz ké­pest lényegesen jobb volt, a korábbi hektáronkénti 360 kilogramm hatóanyag helyett 440 kilogrammot szórtak a kukoricatáblákra, optimális időben vetettek el, a kötés időszakában az idő is ked­vezőbbre fordult. Természe­tesen mindez párosult a lel­kiismeretes növényápolással. A közös gazdaság harma­dik növénye, a cukorrépa is igen jól fizetett, meghálálta a gondos talajmunkát, a többletműtrágyát, a növény- védelmet. E fontos ipari nö­vényt 340 hektáron termesz­tették, s a korábbi években felszedett hektáronkénti 280 mázsás átlaggal szemben majdnem 460 mázsa ter­mett. Cukortartalma elérte a 15 százalékot, s ezért pré­mium címén még félmillió forint árbevételhez jutott a szövetkezet. A főbb kultúrákon túl ki­sebb területeken termesztet­tek egyéb növényféleséget is. Évek óta a tsz biztos árbe­vételi forrása a nagy szak­értelemmel és gazdaságosan termesztett elit fokozatú cu- korrépamag. Tavaly 92 hek­táron termesztették. Kiváló minőségű, igen magas sza­porulati fokú vetőmagot ér­tékesítettek, mely hektáron­ként 84 ezer forint árbevé­telt jelentett a gazdaságnak. S két, a nagyüzemekben igen ritka növényt is megho­nosítottak: A Békés megyei Zöldségvetőmag Termelési Rendszer keretében 24 hek­táron, az országban egyedül itt állítottak elő salátavető­magot. E növényféleség a közepes termés mellett is hektáronként 60 ezer forin­tos árbevételt jelentett. A másik ugyancsak ritka növény a nagyüzemekben az étkezési mák. Igaz, itt nem a magjáért, hanem gubójáért termesztették a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár­nak. A 100 hektáros tábla a várt hozamoknak csupán a felét adta. Még nem oldották meg teljesen a termesztés gépi technológiáját, vegysze­rezése és betakarítása kez­detleges. Így tehát az első év „nem futott” be, pedig rangos növényként tartot­ták, s tartják ma is számon a mákot. Éppen ezért terü­letét az idén sem csökken­tik. Pulykahús és tej A Lenin Tsz állattenyész­tésére is a tudatosság, a gondos előrelátás a jellem­ző. Két éve — a Rákóczi és Hunyadi Tsz egyesülése után — azonnal hozzáláttak a tehénállomány minőségi feljavításához. Pénz híján akkor saját szaporulatból fejlesztettek, s ennek nyo­mán az elmúlt évben tehe­nenként 3 ezer literes hoza­mot értek el, kereken 950 li­terrel többet, mint az egye­sülést megelőzően. Tavaly megkezdték a hazai fajták keresztezését intenzív tejter­melő fajtákkal. A tejtermelésen túl a hús­termelésből is kiveszi részét a közös gazdaság. Sertéshús- termelésre társult a korábbi években a gerendási Munká- : csy Tsz-szel, s együttesen va­lósították meg a 9300 hízót kibocsátó szakosított sertés­telepet, melynek a csorvási közös 68 százalékban részese. Természetesen ezzel egy idő­ben a meglevő régi épületet is kihasználják, ezekből évente mintegy 3 ezer hízót szállíta­nak a feldolgozóiparnak. A szövetkezet vezetői úgy számolják, hogy az V. ötéves terv végére lebontják a régi épületeket, ugyanis akkorra elkészül a szakosított telep batériás rendszere, s így évente mintegy 13 ezer hízót szállítanak vágásra. A két telep együttesen igen gazda­ságosnak bizonyul, ugyanis az intenzív hústermelő faj­táknál az 1 kg élősúly előál­lításának ágazati költsége nem éri el a 19 forint 50 fillért. Az egyesülést követően sok régi épület felszabadult s ezeket mind jobban kihasz­nálják baromfitartásra. Ta­valy 390 ezer pecsenyecsir­két szállítottak a feldolgozó­iparnak. Ezt az ágazatot fej­lesztik, az elmúlt évben megkezdték a 100 ezer férő­helyes baromfitelep építését, s az idén hozzálátnak 80 millió forintos költséggel egy broylerpulykatelep alapozá­sához. Ember és gép A község termelőszövetke­zeteinek késői egyesülése miatt némileg elmaradt a fejlesztés. Ezt igazolják a többségében elhasználódott épületek, gépek, szociális lé­tesítmények Nos, az egyesü­lést követően a szellemi és az anyagi javakat koncentrálva egy egészséges, s egyre gyor­suló ütemű fejlődés indult meg a szövetkezetben. Az el­ért eredmények alapja az ember, a tagság munkája. A gép, a műtrágya, a föld, az állat csak feltétele a ter­melésnek, de termelni, új értéket létrehozni csak az ember tud. A 480 szorgos tagnak, a volt alapítóknak, a nyugdíjasoknak az érdeme az, hogy napjainkban a csorvási Lenin Tsz stabil gazdasággá fejlődött, közös vagyona eléri a 117 millió forintot, a népgazdaságnak 164 millió forint értékű árut adott. Az előző évihez képest a növénytermesztés 29 száza­lékkal, az állattenyésztés 13 százalékkal több árbevétel­hez juttatta a gazdaságot, így aztán nem csoda, ha az egy tagra jutó havi jövede­lem átlagosan 3732 forint. Mindez tegnap hagzott el a közös gazdaság zárszáma­dásán, melyen részt vett Klaukó Mátyás, a megyei ta­nács elnöke is. Szekeres András vén y es, amíg az egészséges és biztonságos munkafeltéte­leket meg nem teremtik és a munkavédelmi felügyelő a további üzemeltetéshez hozzá nem járul. A vállalat a telepet a dombegyházi Petőfi Tsz-től bérli. A gépműhelyt valami­kor egy istállóépületből ala­kították ki. Termelés most nincs a mű­helyben. A telep dolgozói (98-an) azonban nem tétlen­kednek. Részben ládákat sze­geznek és folytatják a szállí­tást, részben a műhelyt hoz­zák rendbe, 25-en pedig na­ponta a békéscsabai gyáregy­ségbe járnak át autóbusszal. — Meddig tart ez a hely­zet? — kérdezem Papp And­rás telepvezetőtől. — Számításunk szerint egy hétig. — Közben nem csökken a dolgozók keresete? — Nem. Debreczeni Bálint, a bé­késcsabai gyáregység terme­lési osztályának a vezetője megerősíti, amit Papp And­rás mond. Azt elismeri, hogy — bár a sérült figyelmetlen­sége is közrejátszott — a balesetért a vállalat felelős. A dolgozó tehát megkapja a kereset és táppénz közötti különbözetet. Harcsás István, a vállalat igazgatóhelyettese úgy véli, legalább tíz nap szükséges ahhoz, hogy rendet teremtse­nek a műhelyben. Egyéb­ként a termeléskiesés nagy gond a vállalatnak, mert itt olyan gyümölcsösrekeszek készülnek a Hungarafrufct Külkereskedelmi Vállalat­nak és az ÁGKBR-nek, amelyeket exportszállítás­hoz használnak fel. Az exportszállítás a primőr­árukkal kezdődik és földi­eperrel, zöldborsóval, megy- gyel stb. folytatódik. Mivel pedig országosan év­ről évre növekszik a zöldség­éé gyümölcstermesztés, mind több ládára is szükség van. Dombegyházán most mintegy 40-50 ezer láda termeléski­esés lesz, amit a vállalat más üzemeiben túlteljesítéssel kell pótolni. A munkavédelmi felügyelő intézkedésére azonban szük­ség volt,, mert semmiképpen nem engedhető meg, hogy a munkások élete, testi épsége veszélynek legyen kitéve. Helyes, hogy a Göngyölegel­látó és -Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat vezetőd az intézkedés helyességét be­látták és vita nélkül igye­keznek mielőbb rendet te­remteni. Reméljük, a törek­vésük sikerrel jár és hama­rosan újra folytatódhat majd a termelés a dombegyházi te­lep gépműhelyében. Pásztor Béla Tudnivalók a tej felvásárlási áráról A napokban a megyei Ál- lettenyésztési Felügyelőség kisárutermelői gyűléseket tartottak a megye települé­sein. A beszélgetések két fő témája a tehéntej felvásár­lási ára, valamint a gümő- kór-mentességi felár alkal­mazása volt. Mivel megyénk kisgazdaságai is érdekeltek ebben a témában, nem árt felidézni a legfontosabb' sza­bályozókat. A tehéntej árát a 18/1975. (IX. 20.) MÉM—ÄH minisz­teri rendelet szabályozza, amely ebben az esztendőben is érvényes. Ez annyit je­lent, hogy a téli idényben (december 1-től április 30- ig) a leadott tej tisztaságá­tól függően az elsőrendű tej literéért 5,50 forintot, a má­sodrendűért 5,35 forintot fi­zetnek. A nyári idényben (május 1-től november 30- ig) az elsőrendűért 4,90, a másodrendűért 4,75 forintot kaphat a kistermelő. A felvásárlási ár 3,6 szá­zalék zsírtartalmú és az MSz. 3698. számú szabvány egyéb minőségi előírásainak megfelelő tejre vonatkozik. A tej 3,6 százalék feletti zsírtartalmáért zsírkilo­grammonként 90 forintot kell fizetni, s természetesen az alacsonyabb zsírtartalmú tejért 90 forinttal keveseb­bet kaphatnak. A gümőkórmentes udvar­ból származó tej után a fel- vásárlási áron felül literen­ként 30 fillért, s a 3,6 szá­zalék feletti zsírtartalomért kilogrammonként további 8 forint gümőkónmentességi felárat fizetnek. A 3,6 százaléknál alacso­nyabb zsírtartalmú tej utáni gümőkónmentességi felár a zsírhiány mértékének meg­felelően zsírkilogrammon­ként 8 forinttal alacso­nyabb. A gümőkórmentességet a mezőgazdasági kistermelők­nek a körzeti orvos által ki­állított igazolvánnyal kell bizonyítaniuk. Ha az igazo­lás érvényességi ideje alatt az udvar fertőzötté válik, a termelő és az állatorvos kö­teles ezt az átvevőnek írás­ban bejelenteni. A fertőzötté válástól nem szabad felárat fizetni addig, amíg az ud­vart ismét gümőkónmentes- sé nem nyilvánítják, és azt a termelő megfelelően nem igazolja. Az udvar a mentességet elvszti akkor is, ha az állat­állományban kétes reakció mutatkozik. A fertőzött ál­lat eltávolítása után, azt követően 90 napra kérheti a termelő állományának ismé­telt vizsgálatát. Ha mind­ezek után az állatorvos az udvart gümőkónmentesnek találja, az igazolás ki­adását követő hónap első napjától megilleti a terme­lőt a gümőkór-mentességi felár. állategészségügyiek találkozója A napokban a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Bé­kés megyei és Csongrád me­gyei Szervezete állategész­ségügyi szakosztályainak a két megye állategészségügyi állomásainak és a házigazda, az állategészségügyi intézet 'közös rendezésében szakmai kerekasztal-megbeszélésre kerül sor. A megbeszélésen a két me­gye vezető állatorvosai, áz intézeti állatorvosok és a meghívott szakemberek első­sorban a szarvasmarha-bru- cellósis (az emberre is ve­szélyes baktérium okozta megbetegedés) szerológiai vizsgálatának kérdéseit tár­gyalták meg. A tapasztalatok kölcsönös kicserélése után meghatározták azokat a te­endőket, amelyek az együtt­működés fokozásával bizto­síthatják a jobb és hatéko­nyabb állategészségügyi munkát, a népgazdaságilag kiemelt jelentőségű brucella- mentesítés előbbrevitelét. Ugyanis ennek az állategész­ségügyi problémának a meg­oldása szükséges ahhoz, hogy a két szomszédos megye szarvasmarha-, tej- és hús­programja a tervezett ütem­nek megfelelően valósuljon meg. JEGYZET A példa ereje Tótkomlóson példás - ha­gyományai vannak a szocia­lista munkaversenynek. Már több mint egy évtizede vall­ják a nagyközség üzemei­nek, mezőgazdasági és ipari szövetkezeteinek legjobbjai, hogy életük, körülményeik jobbátéteiét csak példamu­tató helytállással a terme­lésben, a társadalmi felada­tok megvalósításával lehet elérni. Ügy, hogy mind töb­ben és többen csatlakozza­nak e céltudatos törekvés­hez. A versenymozgalom ki­magasló eredményeket ért el 1977-ben a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készülődés je­gyében, amikor is 55 szocia­lista brigád 648 tagja csat­lakozott a csepeliek felhí­vásához és egyéni vállalá­sokkal 153 dolgoz^ tűzte maga elé a : kiváló dolgozó cím, kiváló kereskedelmi egység jelvény stb. elérését. A brigádok közül nyolc if­júsági szocialista brigád vett részt a versenymozgalom­ban. A példa vonzó erejét mutatja, hogy az összesen 860 munkaversenyben tevé­kenykedő közül 21 százalék volt a párttag, 18 százalék a KISZ-tag és 61 százalék pártonkívüli. Ez maga is jellemzi a szo­cialista brigádok hatását az életmód és szemlélet szű- kebb munkaterületeiken tör­ténő alakítására. A községi pártbizottság értékelése sze­rint a mozgalomban való részvétel, a közügyek inté­zésében való aktivitásban, egymás kölcsönös támoga­tásának fejlesztésében, a közművelődés és kultúráló- ’ dás intenzitásában, a szociá­lis intézmények patronálásá- ban is örvendetes mérték­ben kifejeződött. Mindeze­ken túl befolyással volt és van a munkafegyelem meg­szilárdítására és helyenként a káros nézetek, szenvedé­lyek elleni küzdelemre. Nem utolsósorban pedig azt eredményezték, hogy a nagyközségben a szocialista versenyvállalások révén ti­zenkét millió forinttal több termelési értéket állítottak elő s a társadalmi munká­ban 8464 órát teljsítettek a lakók, élükön a szocialista brigádok tagjaival. Nem véletlenek ezek az eredmények, ösztönzőjük az a belső tűz, ami a tótkom- lósiakat is hajtja a felsza­badulás óta, hogy a maguk erejéből minél jobban já­ruljanak a haza erősítésé­hez. Es ösztönzi teljesítmé­nyeiket az a lelkiismeretes­ség, ahogyan a községi párt- bizottságtól a tsz-ek, üze­mek legkisebb egységéig mindenütt kezelik a szocia­lista munkaverseny hónap­ról hónapra elért eredmé­nyeit. A faliújságok egyik fő témája mindenhol a ver­senyállások, események köz­zététele s a versenyben résztvevők visszaolvashatják teljesítményeiket ezekről a táblákról. A verseny folyamatossá­ga is köztudott már a nagy­községben. A Láng gyáriak kezdeményezéséhez, hogy az idei tervfeladatok maradék­talan teljesítésével készülje­nek a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 60. évfordulójára, az ipari szövetkezetek közül elsőnek csatlakozott a Tót- komlósi Vegyesipari Szövet­kezet. Szocialista brigádjai, dolgozói az évi 80 milliós tervükre 1,7 mUliós többlet- vállalást tettek az export s a belföldi áruellátás javítá­sára. Ez év első ilyen irá­nyú híradása ez a nagyköz­ségből, mely azonban, mint az eddigiek is mutatják, biz­ton követőkre talál. V. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents