Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1978. JANUÁR 29.. VASÁRNAP Ára: 1.20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM KÖZÖS kezesség Mindnyájunk életében folyamatosan növekszik a társadalmi juttatások szerepe, súlya. A szakemberek ezt úgy fejezik ki, hogy a munkajövedelmeknél gyorsabban bővülnek a társadalmi juttatások, s ez az irányzat fejlődésünk tartós jellemzője. Egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az állami költségvetésből az idén 153 milliárd forintot fordítanak, s ez az összeg kilenc százalékkal nagyobb a tavalyi, hasonló célokra fordítottnál. A haladás ütemét a legjobban úgy fejezhetjük ki: a legutóbbi két évtizedben a munkához kapcsolódó jövedelmek megkétszereződtek, a társadalmi juttatások összege megötszöröződött. S még egy adat: a nyugdíjak, járadékok havi legkisebb összegének felemelése fél milliárd forintos tétel az idei költségvetésiben. Voltak és vannak viták azon, mi a legcélszerűbb útja, módja a társadalmi juttatások bővítésének. Két alaptényező azonban vitathatatlan. Az egyik: a társadalmi juttatások kiterjedt rendszere meghatározó szerepet játszik az életszínvonal-politikában, a családi jövedelmek közelítésében. A másik: a társadalmi juttatások körének tágítása, mértékének fokozása elválaszthatatlan a nemzeti jövedelem gyarapodásától, hiszen elosztani csak azt tudjuk, amit megtermeltünk ... A foglalkoztatottak tekintélyes tábora a munkafeladat és a kereset egyszerű, könnyen áttekinthető viszonyát veti csak össze, nem bíbelődik olyasfajta számításokkal, hogy a társadalmi juttatások milyen mértékben toldják meg bevételeit. Tavaly pedig a munkajövedelmek minden száz forintjához 41—42 forint társadalmi juttatás társult, míg 1950-ben csupán 16, 1960ban 23 forint. Hiba lenne persze nem szólni arról, hogy a társadalmi juttatások gyors növekedéséhez lényegesen hozzájárult a jogosultak körének bővülése is. A nyugdíjasok, járadékosok száma például 1960 és 1977 között a két és félszeresére nőtt, a társadalombiztosítási kiadások felét a nyugdíjak teszik ki, összegük 1976-ban 32,2 milliárd — 1960-ban 4,4 milliárd — forint volt. Ugyanakkor a szociálpolitikai intézkedések következtében az egy személyre, egy családra jutó pénz szintén, tempósan gyarapodott, hiszen a családi pótlékot egy évtized alatt négyszer emelték, s míg 1966-ban két gyermek után 300, 1976-ban 720 forint volt a pótlék ősz- szege. összességében, a társadalmi juttatások egy lakosra számított összege 1976- iban 8997 forintot tettek ki, ennyi pénzt pedig igazán nem lehet mellékesként kezelni. Persze a borítékon kívüli jövedelmeket, juttatásokat korántsem szabad ajándékként föltüntetni. E járandóságokra — szocialista társadalmunkban — jogosultságunk van, de ez csak akkor érvényesíthető maradéktalanul, ha a munkában közös kezességünk is maradéktalanul érvényesül! Veress Tamás Háromszorosára nőtt a libamájtermelés Munkásgyülís a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Pénteken délután rövid időre megállt a munka a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyárában. Munkásgyűlést tartottak a gyár kultúrtermében. Ott volt a gyűlésen Nagy Tamás, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje vezérigazgató-helyettese is. Ulbert István, a vállalat igazgatója először az elmúlt évi célkitűzésekről és azok teljesítéséről beszélt. Baromfiból 31 ezer tonna, nyúlból 900 tonna, galambból 200 tonna, toliból 160 tonna, tojásból pedig 115 millió darab felvásárlását tervezték 1977-re. Ezeknek a mennyiségeknek a biztosítására mezőgazdasági partnereikkel több éves szerződéseket kötöttek, de sokoldalú segítséget nyújtottak a háztáji és kisegítő gazdaságoknak is. Az elmúlt év elején nagyszabású rekonstrukció kezdődött a békéscsabai gyárban, melynek eredményeként a régi feldolgozóvonalak helyett egy univerzális vonalat alakítottak ki, melynek kapacitása óránként 5200 csirke, vagy »3500 pecsenyekacsa. Ehhez kapcsolódóan oldották meg az anyagmozgatás gépesítését. A nagy értékű termelőberendezések jobb kihasználására két műszakos termelést vezettek be a békéscsabai gyárban. Az exportlehetőségek minél jobb kihasználására jelentősen fokozta a vállalat a hízott liba és a májliba felvásárlását. Sokoldalú támogatást nyújtott a libatömő közösségeknek és a pecsenyeliba jelentős részét is átadták továbbhizlalásra. Ennek eredményeként egy év alatt csaknem háromszorosára nőtt a feldolgozott libamáj mennyisége és meghaladta a 107 ezer kilogrammot. Legalább ekkora a jelentősége annak, hogy az 1976-os 38,4 százalékkal szemben az elmúlt évben 60,4 százaléka volt a májnak az első három minőségi osztályba sorolható. Mindezért a vállalat a rendes áron felül 17 millió forintnyi májprémiumot fizetett ki. Az idei év még nagyobb feladatokat ró a vállalat kollektívájára, mint az 1977-es esztendő. Nagyobbak a fel- vásárlási feladatok, jelentősen növekedtek a minőségi követelmények, az előrejelzések szerint pedig nem lesz zökkenőmentes az értékesítés, ami tárolási problémákat okozhat. Ráadásul a nagyobb feladatokat a rekonstrukció feszített üteme mellett kell megvalósítani. A vállalat idei legfontosabb mezőgazdaság-politikai feladata a rekonstrukció által teremtett feldolgozókapacitások árualapjának biztosítása. Ezt csak jelentős mezőgazdasági beruházásokkal, az egyszerű szerződéses kapcsolatoknál szorosabb partneri viszonyok megteremtésével lehet megoldani. Az elmúlt év december elején 9 termelőszövetkezettel és egy termelőszövetkezeti közös vállalattal megalakította a vállalat a Békéscsaba és Környéke Lúdtenyésztő, Keltető és Árutermelő Társulást. A társulás a tervek szerint 220 millió forintos beruházást valósít meg 1980-ig, melyhez a baromfiipar jelentős vissza nem térítendő fejlesztési alap támogatást nyújt. Az elmúlt évben megkezdett rekonstrukció tovább folytatódik az idén is. Üj raktárak, szociális létesítmények épültek Békéscsabán és elkészül a békéscsabai gyár | szennyvízvezetéke is. Oros- | házán 144 millió forintos i költséggel új. hűtőház épül. f A munkálatok befejezése ; után a Békéscsabai Barom- . fifeldolgozó Vállalat további jelentős mennyiségekkel J tudja majd növelni termelését. L. L. A csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet vasipari kooperációs üzeme az elmúlt évben mintegy 12 millió forint termelési értéket állított elő. Az üzem szerelőműhelyében készült felvételünkön: Radies Andrásné a fúrógép mellett. Ottjártunkkor a műhelyrészben gáznyomáscsökkentőhöz való alkatrészeket készítettek Fot6; Vcress Erzsi Megélénkült a munka a földeken Az idő enyhülésével a Viharsarok földein ismét megjelentek a gépek, s folytatják az elmaradt munkákat, vagy megkezdték az időszerű tennivalókat. A legfontosabb ezekben a napokban az őszről maradt szántatlan területek feltörése. Békésben számos gazdaságban van szántanivaló, a néhány hektártól a 3—400 hektáros nagyságig, összességében mintegy 10 ezer hektár. E fontos munka azért maradt el az őszről, mert a kukorica későn érett be, betakarítása elhúzódott, teljes egészében szárítani kellett, az átlagosnál több nedvességét kellett elpárologtatni. Mire e teendőkkel végeztek a gazdaságok, addigra a talajmunkákból kifagytak a gépek. A 130 ezer hektárnyi őszi kalászos szépen fejlődött és telelt át, lényeges kipusztulást a megyében sehol sem észleltek ezidáig. Az elmúlt napokban 14 repülőgép hozzálátott az ősziek fejtrágyázásához, s az összterület egyharmadán már befejezték e fontos munkát. Az ősszel nőtt a kiszórt műtrágya mennyisége, ami a jó termés egyik alapja. Megyénk műtrágyafelhasználása továbbra is az országos átlag felett van, hektáronként 253 kilogramm hatóanyagot szórtak ki a gépek. Az elmúlt év végén a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jól kihasználták a kedvezményes műtrágyavásárlási akciót, ugyanis mintegy 9000 tonnát vásároltak és szórtak ki ez időszakban 22 ezer hektárnyi legelőre. A téli gépjavítások befejező szakaszához közelednek, csupán a hazai gyártmányú erőgépeknél fordultak elő kisebb alkatrészhiányok. Megyénk vetőmagellátása évek óta nem volt ilyen kedvező, mint ezekben a hónapokban, megfelelő mennyiségű és jó minőségű gazdasági és zöldségvetőmagból válogathatnak a termesztő üzemek. A Szovjetunió gazdasági életében döntő szerep jut a szénbányászatnak, területén ilyen modern gépek végzik a külszíni szénfejtést A Kazah SZSZK Az Állami Ifjúsági Bizottság tapasztalata a fiatalok munkahelyi beilleszkedésérűl Az utóbbi esztendőkben lényegesen javultak a fiatalok pályakezdésének, munkahelyi beilleszkedésének feltételei — állapította meg az Állami Ifjúsági Bizottság, ösz- szegezve az országos tapasztalatokat, s megjelölve a további teendőket. Mindinkább terjed az a gyakorlat; hogy a vállalatok, intézmények már szakmunkástanuló-éveiben fokozott gondoskodással övezik a diákmunkásokat. A kapcsolat, a törődés azonban még nem elég hatékony. Erre utal, hogy helyenként a végzős szakmunkások 65—70 százaléka nem annál a munkahelynél helyezkedik el, amelynél a gyakorlati idejét töltötte. Arra van szükség, hogy mielőbb elterjedjenek a követésre méltó példák. A Győri Vagon- és Gépgyárban, valamint a Csepel Vas- és Fémműveknél például a szakmunkástanulók üzemi gyakorlatukat már a leendő munkahelyükön, a befogadó szocialista brigád pat- ronálása mellett töltik. A KGM és a NIM legtöbb vállalatánál — a munkahely megszerettetése érdekében — a szakmunkástanulók tanulmányi idejét beszámítjuk a törzsgárdatagságba is. Az Egyesült Izzónál „mérnök- óvoda” keretében foglalkoztatják a kezdő mérnököket, vagyis részletes terv alapján éa» rendszeres értékelés mellett irányítják munkájukat, beilleszkedésüket. A Miskolci Postaigazgatóságnál a „tanítómester”-mozgalmat honosították meg. Az Óbuda Mg. Tsz-ben a pályakezdő fiatalok betanítását, kezdeti munkavégzését nyugdíjasok segítik, átadva több évtizedes szakmai tudásukat. A Székesfehérvári Könnyűfémműben igazgatói utasítás írja elő a kezdő szakember tervszerű foglalkoztatásának rendjét. A Tiszamenti Vegyi Művek kollektívájának is szívügye a fiatal dolgozók támogatása: felkeresik a leszerelés előtt álló fiatalokat és tájékoztatják őket az újbóli munkába állás lehetőségeiről. A diákévek után a fiatalok egyik legfőbb gondja az otthonteremtés. A Videoton Rt. nemrég bérlőkijelölési jogot vásárolt, s ily módon is enyhít a pályakezdők lakásgondján. Ezenkívül kamatmentes kölcsönt biztosítanak négy— nyolclakásos társasház-épít- kezésekhez, s a kölcsönben részesülők fele fiatal: az Országos Szakipari Vállalat pályakezdési kölcsönnel támogatja ifjú dolgozóit. Az elkövetkező időszakban elsősorban a pályakezdők fogadására szükséges figyelmet fordítani s rendszeresen foglalkozzanak velük — állapította meg az Állami Ifjúsági Bizottság. A fiatalokkal való egyéni foglalkozás ugyanis még gyakran háttérbe szorul. Annak ellenére ugyanis, hogy jelenleg patronál a KISZ-szervezet az egyéni feladatvállalási rendszer keretében, a szocialista brigád a brigádvállalás révén és helyenként a gazdasági vezetők által kijelölt megbízott is, a pályakezdő fiataloknak csupán egyhanmada érzi munkájában a közvetlen segítséget. Szükséges az is, hogy mielőbb kialakítsák a patronálok fokozott erkölcsi, anyagi elismerésének formáit.
