Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 24. szám

O 1978. január 28., szombat Melyiket olvassam? Búvárkodás a képes folyóiratok között Fotó: Gál Edit A tanácsülés elfogadta Gyoma 1978. évi egységes közművelődési tervét Farkas Sándor tanácselnök terjesztette a tanácsülés elé Gyomén a nagyközség 1978. évre összeállított egységes közművelődési munkatervét, melynek elkészítésében hu­szonkét intézmény, vállalat és szövetkezet vett részt. A terv első részében rövid raj­zot ad Gyoméról, a nagyköz­ség gazdasági fejlődéséről, a népesség foglalkozási jellem­zőiről, a közművelődési in­tézményekről. Értékelve az előző évi köz- művelődési terv megvalósí­tását, a terv készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a célkitűzések általában megvalósultak, és megfelelő alapokról indulhatnak az 1978. évi feladatok. Tanulmánykötet és színes film Gyomáról Az 1977. évi közművelődé­si tevékenység fontos «része volt az ipari és a mezőgaz­dasági munkások művelődé­sét szolgálná, érdeklődésüket felkelteni, figyelemreméltó ajánlásokat tenni szabad ide­jük mind 'kulturáltabb eltöl­tésére. A szocialista brigádok és a közművelődés intézmé­nyei között értelmes és ered­ményeket hozó kapcsolatok alakultak ki, sikeresek vol­„Ki tud többet Gyomáról” című verseny is december­ben. A KISZ szervezésében — az iskolákkal együttmű­ködve — ifjúsági találkozót rendeztek, melynek tapaszta­latait idén is hasznosítani kí­vánják. Az ifjúsági klubok működésével azonban • nem elégedettek: ezek közül csu­pán a művelődési házban szervezett találkozott rend­szeresen. Az elmúlt év nagy esemé­nye volt a nagyközség újra­telepítésének 260. évforduló­ja. Az ünnepségsorozat az alkalomhoz illően reprezen­tálta a több mint negyedév- ezredes múltat. A gimnázi­umban rendezett helytörté­neti és gazdasági kiállítás a lakosság elismerésével talál­kozott, hasonlóképpen az a színes kisfilm is, mely há- romnegyedóróban bemutatja Gyoma múltját, jelenét, gaz­dasági és kulturális életét. Országos érdeklődésre tart számot — elsősorban tudo­mányos körökben — a jubi­leumra dr. Szabó Ferenc szerkesztésében megjelent „Gyomai tanulmányok” cí­mű kötet. tMMHVHMHMMWMMMtmmUMMMMMmUHHm Szlovák klubok mulatságai Változatos programokat ter­veznek megyénk szlovák nemzetiségi klubjai. Január 28-án, szombaton a békés­csabai szlovák klub tagjai lá­togatnak a Szabadság Tsz- be, ahol szlovák ízlés szerint készített disznótoros vacsorá­val vendégelik meg őket. Az esten fellép a csabaszabadi Röpülj páva kör és citeraze- nekar is. A telekgerendási szlová­kok szombaton este „toll­fosztó kát" rendeznek az egyik családnál, február li­en pedig batyusbálra várják a községbelieket a művelődé­si házba. Mai tévéajánlatunk Raszkolnyikov született.. . Nem először fordul elő, hogy a téjsé kamerái végig­kísérik egy színházi előadás próbáit, egy színészi alakítás megérlelődésének folyamatát. Ma délelőtt 11 óra 10 perc­kor a Vígszínház „Bűn és bűnhődés” előadásának for­málódását követhetjük végig a világhírű szovjet rendező, Ljubimov vendégrendezésé­ben. A moszkvai Taganka Színház vezetője sajátos fel­fogásban kelti életre Doszto­jevszkij figuráit. A'budapes­ti előadáson a főszerepet — RasZkolnyikovot — Kern András játssza. A tévé ka­merái azt lesték meg, azt kö­vették, amíg az irodalmi al­kotás hősei élővé váltak, amíg Raszkolnyikov megszü­letett... Kiscsoportos közművelés Az új, egységes közműve­lődési terv kiemelt feladat­ként rögzíti a fizikai mun­kások és az ifjúság nevelé­sét, szakmai képzésük, to­vábbképzésük állandó szer­vezését. Figyelmezteti a vég­rehajtókat, hogy az igények felmérésekor a realitásokra ügyeljenek, és érzékenyen reagáljanak minden megnyil­vánulásra, érdeklődésre. A megelőző év elgondolásai kö­zül elsősorban a kiscsoportos közművelés vonzott sok ér­Tornaterem épült, úttörőház épül Mezőgyánbon Egy fél éve használja már 232 általános iskolai tanuló és 60 sportoló az egymillió forint költséggel épült tor­natermet, melyhez a szülői munkaközösség is hozzájá­rult 136 ezer forintnyi tár­sadalmi munkával. És már készül a sportudvar is, me­lyet még nagyobb társadal­mi összefogással készítenek el, ugyanis az építésben a helyi KISZ-szervezet, az út­törők, a sportegyesületek és a határőrség KISZ-tagjai is részt vesznek. Tető alatt van már az Arany János utcai iskolában — ahol a tornaterem is van — egy több helyiségből álló úttörőház, teljesen novem­ber 7-re lesz készen. A ki­vitelezést a sarkadi költség- vetési üzem végzi, ők épí­tették a tornatermet is, ki­fogástalanul. 46. A másik oldalon lépett ki a kocsiból, és be se csapta az ajtaját, hogy fel ne hív­ja magára a figyelmet. Óva­tos, nesztelen léptekkel in­dult a kapu felé. De valahogy mégis észre­vették. Talán Apu. Ijedten nézett rá vissza. De szemük összeakadását * rögtön észrevette Apa is. Anyu persze eleve figye­lemmel kísérte, ő már azt észrevette, hogy a kocsi a túlsó oldalon kinyílt. De Klárinak is éppen ak­kor kellett felnéznie a gye­rekeivel való viaskodásból, s mert szeretett úgy feütű- nősködni, mintha éppen ke­rülné a feltűnést, színpadias mozdulattal fordult vissza a gyerekeihez, s ezzel Lajos bácsi figyelmét is rögtön felhívta, s ő is arra fordult. Az már, hogy Laci is lát­ta, ahogy a sekély víziben gázolt kifelé, nem is számí­tott. Kati ösztönösen az egye­dül lehetséges megoldást vá­lasztotta. Mutatóujját ajká­hoz emelve hallgatást kért, vagy inkább parancsolt, s lábujjhegyen kiosont a ka­pun. Mindenki azt hihette, ha akarta, hogy csak egyedül ő látta, s hogy éppen őneki intette Kati bizalmasan, hogy hallgasson, a többiek észre ne vegyék. Mindenki érezte ugyan, hogy nem ő az egyedüli be­avatott bizalmas, de senki­nek sem volt jobb ötlete, mint hogy valóban cinkos módra hallgasson és marad­jon csendben. Egy pillanatig — egy na­gyon hosszú pillanatig — még mindannyian annak a bűvöletében dermedtek, hogy Kati, aki az imént még itt volt, s aki mégis a nap főszereplője, ilyen meg­lepően egyszerű módon el­illant, eltűnt, kívánta sze­mélyét az eshetőségek ala­kulásából, a kibontakozás megkísérléséből. Egyszerre nyilvánvaló lett, hogy semmiféle ; általános, közös kiútra nincs kilátás, mindenkinek magának kéül megtalálnia a menekülés módját, vagyis azt, hogy a következő percekben hogyan Viselkedjék. * • • Csak Klári két fiát nem­igen befolyásolta Kati eltű­nése. ök most csak egy bi­zonyos rögeszméjükkel vol­tak elfoglalva. Lacit akarták sárgolyóval megdobálni. Az anyjukra figyeltek, sikerült- e már elhitetni vele, hogy ők vá-rat építenék. Tessék-lás- sék még el is kezdtek vala­mi várépítést, sőt még a sárgolyókból is feláldoztak néhányat a megtévesztés si­keréért. De a félszemük La­cin volt. Gitta, aki a kezdetben ma­ga sem tudta, miért közele­dik éppen a gyerekekhez, most már, hogy Kati elment, kezdte úgy érezni, »hogy csak egy személy maradt, akire ráöntheti a dühét, de ez a szándék Lacira nézve ve­szélyesebbnek ígérkezett a gyerekek sárgolyóinál. Laci a tehetetlenség ere­jénél fogva még mindig jött kifelé, de már olyan lassú, tétova mozdulatokkal, mint aki valami különös mozgás­művészeti mutatvány sze­replője, mozdulatainak így önmagukban nem is volt hát értelmük, hiányoztak a partnerei. Vagyis a valósá­gos partnerek, e különös mozgáslassítás többi szerep­lői kint várták a parton. Lajos bácsi, aki az imént, de még a Kati távozását megelőző világállapotban, a nagymama kérésére kiabált neki; Gitta, akiről egyálta­lán nem tudta, hogy mek­kora és milyen veszedelem­re számíthat; és a két lur­kó, akik sárgolyóikkal fe- nekedtek rá. — Jöjjön, csak jöjjön! — szólt rá Gitta, mikor már elérte szóval. Minden kétsé­get kizáró, egyértelműen fe­nyegető hangon. Erre Klári gyerekei is, biztatást érezve, csatlakoz­tak: — Jöjjön csak, jöjjön csak! — kiabálták fenyegető­en, ők is, bár egyelőre köz­ben még őrizték a várépítés látszatát. Laci semmit sem változ­tatva mozgásművészeti att­rakcióján, látszólag rendít­hetetlen lassúsággal közele­dett. Klári, akinek esetleges hiá­nyos értesüléseit mindig pó­tolták 'kitűnően működő ösztönei, tulajdonképpen menekülésvágyat érzett Kíváncsisága azonban na­gyobb volt, lekuporodott, ta­lán a várépítőkhöz, talán csak a láthatatlanná válás szán­dékával. Vajon mit követhetett el ez a Laci? Erőszakoskodott a lánnyal? De hát elment a vőlegény és a menyasszony is... összevesztek ? Valóság vagy félreértés miatt? Per­sze ennek a Gittának is olyan lehet a lánya, mint ő maga... — Hát hallja, fiam, hogy mit csinált maga itt nekem? — kezdte Gitta. — Na mi­ért mászik olyan rettenete­sen lassan? ösztönösen visszalépdelt, hogy minél távolabb le­gyen Kláritól, most már a horog bele van akasztva a fiúba, hátha sikerül elhúz­ni innen. Laci a lehetőségek közül Lajos bácsit választotta ma­gának. Hiszen ő kiáltott be neki a vízbe. Néki intett hát, lehetőleg derűs arccal. De Lajos bácsi, a Gitta fel­vonulása láttán jobbnak lát­ta visszavonulni, ő sem ra­gaszkodott ahhoz, hogy köz­vetlen tanúja legyen Gitta és Laci találkozásának. (Folytatjuk) daklődőt: e csoportok fenn­tartása, újak szervezése 1978 feladata is lesz. A terv ezután több részre osztva tárgyalja a tennivaló­kat A világnézeti nevelés­ben az ismeretterjesztő elő­adások számszerű emelését is szorgalmazzák, azzal a megjegyzéssel, hogy a hall­gatóságot vitára, eszmecseré­re ösztönözzék. A pártpro­pagandisták klubjainak prog­ramját is javasolják közis­mertebbé tenni, hogy azon minél többen részt vegyenek. Kiállításhoz szükséges anyag- gyűjtést kezdeményeznek 1918—19 eseményeinek mél­tó bemutatására. Külön könyvtári feladat a helytör­téneti anyagok gyűjtése, a honismefeti mozgalom éb­ren tartása, bővítése. A nagyközségi tanács mellett működő helytörténeti albi­zottság községi krónika írá­sára kap megbízást. Változatos elgondolásokat tartalmaz a terv termelést segítő fejezete is, melyben aláhúzottan fontos a munká­sok és mezőgazdasági dol­gozók szakmai ismereteinek gyarapítása; ennek könyvtá­ri, iskolai és más közműve­lődési tennivalói. A művészeti nevelést, íz­lésformálást szintén a kis­csoportok keretein belül kí­vánják megvalósítani; java­solják ezenkívül, hogy az ifjú zenebarát hangverseny- sorozatban ne csak az álta­lános iskolások, hanem a középiskolai diákság is ve­gyen részt, mi több: felnőt­tek számára is szervezzenek filharmóniai hangversenye­ket. Jó alkalmak voltak az ifjúság számára a Jókai Színház gyenmekszínházának előadásai, a Röpülj páva kör foglalkozásai, és azok a kép­zőművészeti kiállítások, me­lyeket 1977-ben sokan meg­tekintettek. Ezek folytatása az új esztendőben is feladat. Végül a szabad idő hasz­nos felhasználásával kapcso­latos feladatokat összegzi a nagyközség egységes közmű­velődési terve. Ezek között elsősorban a szocialista bri­gádvezetők, a pártpropagan­disták, az irodalombarátok klubját tartják a legalkal­masabbnak arra, hogy a szabad idő eltöltéséihez sok­oldalúan hozzájáruljanak; ugyanakkor új. rétegklubok megalakítását is sürgetik. A testkultúrát tömegsport-meg­mozdulásokkal kíván jak szol­gálni, és szorgalmazzák az együttműködési szerződések megkötését iskolák és mun­kahelyek között. összefogás anyagiakban is Á terv zárósorai az anyagi , lehetőségeket összegzik. Ki- ■ tűnik ebből, hogy a háziipa­ri szövetkezet 255 ezer, a Győzelem Tsz 235 ezer, az építőipari ksz és az Alkot­mány Tsz 190—190 ezer, a Körösi ÁG 165 ezer, , az ÁFÉSZ 150 ezer forintot ad az 1978. évi tervfeladatok megvalósítására, más válla­latok és szövetkezetek pedig összesen mintegy 370 ezer forintot. Az írásban rögzített terv­hez Megyeri Zsoltné, a nagyközségi tanács közműve­lődési főelőadója fűzött szó­beli kiegészítést. Hunya Ala­jos, a szarvasi Járási Hiva­tal közművelődési felügyelő­je a Gyomán érezhető, gyor­suló kulturális fejlődést a közművelődési törvény szel- ’ lemének érvényesülésével, a termelőüzemek, szövetkeze­ték. vállalatok és a közmű­velődés intézményeinek együttműködésével magya­rázta, mely az egységes köz­művelődési terv előkészíté­sében, összeállításában szin­tén megnyilvánult. A tanács­ülés a tervet elfogadta; az ülés munkájában részt vett Jenei Bálint, a nagyközségi pártbizottság titkára és Var­ga Zsigmond országgyűlési képviselő is. S. E. HANG­SZÓRÓ Egy új rádiósorozat elé A Rádió- és Televízió Új­ság legutóbbi száma előzetest közöl egy új rádiósorozat in­dulásáról, amely a Népmű­velők fóruma helyébe lép. Mint a beharangozó írásból megtudjuk, a Mozgásterek című sorozat a kultúrának, a kulturáltságnak a minden­napi életben betöltött szere­pét kutatja. Azt, hogy med­dig terjednek a kultúra mai mozgásterei az üzemi és az otthoni környezet fejleszté­sében, a kereskedelmi-szol­gáltató tevékenységben, a la­kótelepi közösségek kialakí­tásálban? Szerda délután a Kossuth adó hullámhosszán hallhattuk a sorozat bemu­tatkozásaként Varsányi Gyu­la riportját, amely a lakóte- pi 'kismamák közösségével is­mertetett meg. ' Napjaink aktuális kérdé­sével, a megváltozott életkö­rülmények hatására változó emberi kapcsolatokkal fog­lalkozott a rádióműsor. Né­ha úgy tűnik, könnyebb új lakótelepet tervezni és építe­ni, mint az új környezetben a modem életformához iga­zodó közösségeket kialakíta­ni. Az évszázados beidegző­désekhez szokott falusi élet normái szükségszerűen meg­változtak, pedig egy-egy ki­sebb lakótelepen szinte ugyanúgy ismerik egymást az emberek, mint a falvak la­kói. Talán az egymásra utaltság hiánya, a közö6 cé­lok kiforratlansága okozza, hogy a modem lakásokat ha­tároló vékony falak jobban elválasztják az embereket, mint a falusi sövénykeríté­sek. Hogy mennyire időszerű és gyakran felbukkanó téma a lakótelepen kialakuló közös­ségek sorsa, azt talán az is bizonyítja, hogy a szerdán elhangzott rádióműsor szin­te rímelt a Békés megyei Népújság, múlt vasárnapi számában megjelent Pihével bélelt betonfalak című ri­portjára, amely egy békés­csabai kismamaklub életéről adott hírt. Nálunk a Me­gyei Művelődési Központ Klubot szervezett a fiatal anyák számára, s most az a gond, hogy az ifjú asszonyok nem használják ki eléggé a kínálkozó lehetőségeket. Leírni sem illik, olyan ré­gi közhely, hogy az ember közösségi lény, de úgy tű­nik, arról még nagyon sokat kell beszélnünk, hogyan ala­kítsuk életünket, hogy laká­saink ne összkomfortos csa­ládi sündisznóvárak legye­nek. Közérdeklődésre számot tartó témával indult az új rádiósorozat. Mivel ilyenkor a szerkesztők kiváncsiak a hallgatók véleményére, hadd álljon itt néhány kritikai megjegyzés is. Sajnos, nem túlságosan szerencsés a so­rozat címe. A „mozgásterek” még csak nem is sejteti, hogy egy kulturális témával fog­lalkozó műsorról van szó. Ennél is nagyobb hiba, hogy a bemutatkozó adás megle­hetősen széteső volt. A ri­portban megszólaló kisma­mák rendre elmondták vá­gyaikat, tapasztalataikat, de a (beszélgetésekből nem ke­rekedett ki egy érzékelhető cél felé igyekvő, határozott ívelésű rádióműsor. Igénye­sebb vágással sokat lehetett volna javítani a felvett be­szélgetéseken, hiszen a mik­rofon előtt élesen különválik a tartalmas beszéd és az üres fecsegés (nem tudni például, hogy az egyik meg­szólaló miért tartja különös bátorságnak, ha a kismamák őszintén megmondják egy­másnak a tv-műsorokról ki­alakult véleményeiket?). Hiányosságaival együtt is érdekes vállalkozásnak ígér­kezik az új rádiósorozat. Kí­váncsian várjuk a folytatást. (Andódy) I

Next

/
Thumbnails
Contents