Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
Növelnünk kell a kukorica termőterületét Miniszterhelyettes a megyei tanácskozáson Tegnap, január 26-án délelőtt Békéscsabán a megyei tanács nagytermében tanácskoztak a megye kukorioater- mesztő szakemberei. A tanácskozás munkájában részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, ■' valamint Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára is. Dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének megnyitó szavai után Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott vitaindítót. Beszédében elmondta, hogy Békés megye adja a sertéshústermelés 11,6, illetve a baromfihús-termelés 12,1 százalékát az országban. Ezen abrakfogyasztó ágazatok túlsúlya állattenyésztésünkben feltételezi a kukorica kiterjedt termesztését tájegységünkön. A kukorica- termesztésben ugyanakkor a termésátlagok dinamikus nö1975-ös 677 ezer tonnával. A megelőző éveknél nem kedvezőbbek az 1978-as kilátások sem, mivel a tervek ösz- szesítése alapján további 200 hektárral csökken megyénkben a kukorica vetésterülete. Legfeltűnőbb a csökkenés a város környékén gazdálkodó üzemekben, illetve az orosházi és a gyulai járásban. Ezzel szemben a szeghalmi és a mezőkovácsházi járásban a megelőző esztendőkhöz viszonyítva nagyobb területen termesztik majd a tengerit. A megye kukoricatermesztésének gondjait elemezve az osztályvezető kitért arra is, hogy a legjobb és a legrosz- szabb gazdaságok között tovább fokozódott a termésátlagok közötti különbség. Míg 1960-ban 48, addig tavaly már csaknem 67 mázsás volt ez az eltérés, és még mindig meghaladja a 10-et azoknak az üzemeknek a száma, ahol vekedésével egy időben kedvezőtlen jelenségekre is föl kell figyelnünk. A hús termelése mellett gabonatermesztéséről is neves megye 15 évvel ezelőtt még szántó területének több mint 30 százalékán, mintegy 133 ezer hektáron termesztette a tengerit. Ez a terület 1970-ig 97 ezer hektárra zsugorodott, és újabb fellendülés csak az iparszerű termesztés feltételeinek megteremtésével következett be. A korábbi 133 ezer hektárt azonban mind a mai napig nem sikerült elérni, sőt 1975 óta e fontos takarmánynövény vetésterülete ismét csökkenni kezdett. Az előbbi folyamatból következően fordulhatott elő azután az, hogy 1977-ben, amikor pedig megyénk rekordátlagot ért el, összességében még 600 ezer tonna kukoricát sem takaríthattak be a termelők, szemben az A megyei tanácskozás munkájában Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is részt vett Fotó: Veress Erzsi a hektáronkénti átlagtermés még a 30 mázsát sem éri el. Ez az utóbbi azzal fokozza a gondokat, hogy a kukorica termesztése jelenleg csak az 50 mázsát meghaladó átlaghozam felett válik igazán gazdaságossá. Az előadó elismerte; az nem képezheti vita tárgyát, hogy a kukoricatermesztés — következésképpen a takarmányellátás — sorsa alapvetően a gazdaságosságon múlik. Ez pedig attól függ, hogy a jelenlegi feltételek mellett a termesztőik mennyire tudják kihasználni a hibrid vetőmagokban rejlő biológiai lehetőségeket, a rendelkezésre álló technikai eszközöket, szaktudást, illetve a technológiai fegyelem betartásával, a munkafegyelem szigorításával hogyan tudják semlegesíteni a termésátlagok alakulását károsan befolyásoló időjárási tényezőket. A tanácskozás második részében, az előadást követő vitában nyolcán szólaltak fel. Dr. Eleki János, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz elnökhelyettese számításokkal bizonyította, hogy a kukoricatermesztés költségei az utóbbi három esztendőben az átlagosnál nagyobb ütemben növekedtek és a költség- növekedés meghatározó része az áremelkedésekből származott. Az Üj Alkot- I many Tsz-ben végzett számítások szerint valamennyi költség csak 51 mázsás átlagtermés mellett térül meg. Az okányi Haladás Tsz főagronómusa, Northoff Sándor arról szólt, hogy az északi területeken gazdálkodó szövetkezetek az állandó belvízveszély miatt csak óriási kockázattal vethetik el a kukoricát. A helyzetüket súlyosbítja, hogy a gyengébb adottságok miatt éppen ezek a szövetkezetek képtelenek a termesztés biztonságát fokozó nagy teljesítményű eszközök megvásárlására, szárítók építésére. Harmat István, a Szegedi Gabonakutató munkatársa, Szabó József, a Martonvásá- ri Kutató Intézet képviselője kutatási eredményeikről, Ja- kabos Endre, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztő Rendszer munkatársa a rendszer termesztést segítő tevékenységéről számolt be az értekezlet résztvevőinek. Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Tsz főmérnöke •a fajtamegválasztás-' fontosságáról, Lázár János, a ma- gyarbánhegyesi tsz ágazatvezetője pedig az alkatrészellátás gondjairól beszélt felszólalásában. A hozzászólások sorát a megyei értekezleten Váncsa Jenő miniszterhelyettes tájékoztatója zárta. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a kukoricatermő terület országosan is jelentősen csökkent, sajnos ehhez a jelenséghez társul az, hogy a kukorica mellett a többi gabona vetésterülete is csökkent. Az ebből eredő terméskiesést a hozamok növekedésével nem sikerült kiegyenlíteni. Váncsa Jenő felhívta a tanácskozás résztvevőinek figyelmét arra is, hogy ma már bebizonyosodott: a termesztés költségeit csökkenteni nemigen lehet. A műtrágya és növényvédő szerek felhasználása, a nagy értékű gépek alkalmazása csak fokozódik. Ezért minden azon múlik, hogyan sikerül a termelési tényezőket az eddigieknél jobban kihasználni. A lényeg tehát az átlagtermés további növelése, illetve az, hogy a kukoricatermő területet ne engedjük tovább csökkenni. Sőt a gyepek termésének fokozásával az egyéb takarmánynövények rovására növelni is kell azt, ha pozícióinkat az élelmiszerek világpiacán tartani, erősíteni akarjuk. A kukoricatermesztők Békés megyei értekezlete Murányi Miklós válaszadása után dr. Szabó Sándor zárszavával ért véget. K. E. P. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács ed- nöke beszámolt Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta a külügyminiszter jelentését az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakáról. A Minisztertanács jóváhagyta a Budapest és vonzáskörzete iparának fejlesztésére kidolgozott hosszabb távra szóló irányelveket. Orosházán, a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat helyi kirendeltségének elektromosműhelyében a Szovjetunió számára készülő röntgenbuszok elektromos vezérlőberendezéseit szereli az Április 4. Szocialista Brigád két tagja. A MEDICOR részére az elmúlt esztendőben 120 garnitúra készült ebből a berendezésből Fotó: Veress Erzsi awwmmMWHwwMiomwwwmioi Tanácskozás a vasút idei feladatairól és bérfejlesztési politikájáról Az év közepétől műszakpótlék A népgazdasági tervvel összhangban, a közlekedési munkamegosztást is figyelembe véve a tavalyinál valamivel kevesebb, 321 millió utas, viszont a csúcsteljesítményt is meghaladó, összesen 134 millió tonna áru elszállítását írja elő a vasút idei terve. Az ezzel kapcsolatos teendőkről, a feladatokat segítő állóeszköz-fejlesztés, valamint a dolgozókat ösztönző bérfejlesztés lehetőségeiről számoltak be a vasút gazdasági vezetői csütörtökön a Vasutasok Szakszervezetének elnöksége és az országos bizalmi küldöttek együttes ülésén. A MÁV az idén mintegy 8,4 milliárd forintot fordíthat állóeszköz-fejlesztésre. Az összegből egyebek között 2,3 milliárd forintot költenek a halaszthatatlan pályakorszerűsítésekre, 2,8 milliárd forintot használnak fel járműbeszerzésre. Csaknem 250 millió forint jut a dolgozók szociális, jóléti és egészségügyi ellátásának javítására, 96 millió forint a lakásépítkezések támogatására. A vasút idei bérpolitikája elsősorban a kulcsfontosságú munkakörben dolgozók megtartását szolgálja. A központi bértömeg-szabályozás alapján a bérek 4 százalékos növelésére van lehetőség. Az előírások szerint az év közepétől valamennyi több műszakban foglalkoztatott vasutas kap pótlékot, amely az érintett csoportoknál 6,1 százalékkal növeli a béreket, a MÁV vezetői a szakszervezettel egyetértésben a fizikai dolgozók átlagosnál kiemeltebb bérfejlesztését tervezik, s ugyanúgy emelik az utóbbi időben igen elmaradt középvezetői alapbéreket. Olajipari megállapodás Magyarország és a Szovjetunió között megkötött hosszú lejáratú megállapodások és az 1978. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyv alapján a Mineralimpex Külkereskedelmi Vállalat és a Szojuz- nyeftyeexport Külkereskedelmi Egyesülés képviselői csütörtökön Budapesten aláírták az 1978-ra vonatkozó kőolaj- és olajtermék-szállítási szerződéseket. 1978-ban 7,7 millió tonna kőolaj érkezik a Barátság vezetéken, a szovjet olajtermékek behozatala pedig az idén eléri az 1,5 millió tonnát. Ebből mintegy hétszázezer tonna gázolajat ugyancsak korszerű csővezetéki szállítással. Jó piaca van a seprűciroknak A Dél-Békés megyei Tsz- Szövetség irányításával 1968- ban megalakult társulás — a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Seprűcirok- tenmelő, Értékesítő, Feldolgozó és Vetőmagellátó Közös Vállalkozása — adott lehetőséget a cirokmagtenmesztés- re. A közös vállalkozást megalakító termelőszövetkezetekben az üzemi érdekeltség megteremtésével a ciroktermő terület 3—3500 hektárról 4800—5400 hektárra nőtt, majd a jelentkező munkaerő és technológiai gondok miatt 1971-ben 2700 hektárra csökkent, a jelen időszakban pedig mindössze 2500 hektár a termőterület, melyből a háztáji terület 850 hektár. Tavaly adta ki a CITÉV az új termelési technológiát, valamint az Olaszországból beszerzett Peruzzo típusú, nagy teljesítményű maglehúzó gépet, amely szinte forradalmasította a termelést. A háztáji terület 34 százalékos aránya nem azt jelenti, hogy annak fejlesztésével nincs gond. Viszont meg kell állapítani, hogy a háztájiban termelt cirokszakáll feldolgozásának technológiája teljesen azonos a közös területen termelt növényével. A közösben alkalmazott technológiától a háztáji termelés nem térhet el, s ezért éppúgy igényli a fejlesztést, mint a közös. Az idei soron következő feladat a gondok sürgős megoldása és a terület növelése, majd 3500 hektáron való hosszú távú stabilizálása. Az e területen megtermelt ci- rökszakáll biztosítja a hazai seprűgyártás alapanyagszükségletét és biztonságosan értékesíthető a tőkés piacon. A világpiaci helyzet " a jó magyar seprűcirok számára tartósan kedvező. Az USÁ- ban, Mexikóban, Argentínában annyira lecsökkenfa termőterület, hogy saját ellátásukat sem tudják biztosítani. Az európai tőkés piacon a jelenlegi export duplájára emelhető, s ezzel 400 —500 millió devizaforint bevétel biztosítható. Három ás fél millió forint — versenyben Ezen a hét végén értékeli a szeghalmi Sárréti Tsz versenybizottsága a közös gazdaság 14 szocialista brigádjának elmúlt évi teljesítményét. A részletes felmérés alapján a bizottság megállapíthatta, hogy a 14 brigád 200 tagja 1977-ben több, mint 2 millió forint terven felüli bevételhez juttatta vállalásainak teljesítésével a közös gazdaságot. A brigádmozgalom résztvevői egy év alatt csaknem félmillió forint értékű alkatrészt és egyéb anyagot, illetve ugyanilyen értékű energiát takarították meg. A brigádok ezen kívül az év folyamán összesen 100 ezer forintot meghaladó teljesítményt értek el társadalmi munkában. Mindent egybevetve a szocialista munkaverseny csaknem 3 és fél millió forintban kimutatható eredményt hozott a sárréti termelőszövetkezetben. Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÁR 27., PÉNTEK ’ Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM BÉKÉS JVIEGYEI I
