Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

A\C1 1978. január 26., csütörtök A tanácsülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) 75, a bölcsőde pedig 40 gyer­mek elhelyezésére lesz al­kalmas. Mindkettőt, és az ál­talános iskoláit, még ebben az évben átadják rendeltetésé­nek. Tervezik egy iskolamú­zeum kialakítását és a táj­ház felújítását is. Állami be­ruházásként indult a dánfoki ifjúsági tábor építése, mely ebben az évben a városi ta­nácshoz kerül, amelyre hat­millió forint felsőbb tanácsi támogatást kaptak. Békésszentandrás nak felújítása valósítható meg a rendelkezésre álló összegből. A tervben szere­pel még az öregek napközi otthonának felújítása, vala­mint nagyobb arányú vil­lanyhálózat bővítése, a pe­remkerületeken pedig a víz­vezeték építése. A tanácsülésen szó volt még az ifjúság munka- és életkörülményeiről, a fiata­lok továbbképzéséről, kultu­rális tevékenységéről szóló írásos beszámolóról, ennek megvitatásáról. Különösen követendő példa a szőnyeg- szövő háziipari szövetkezet, ahol nagy gondot fordítanak a fiatalok továbbképzésére. A nagyközség mindösz- sze 11 millió 324 ezer forint­tal gazdálkodik majd 1978- ban. A tanácsülés ennek fel- használását beszélte meg, s ebből kiemelkedik az útépí­tés, illetve felújítás. Az el­múlt évben mindössze 50 ezer forint volt ilyen célra, az idén viszont kétmillió 540 ezer forint, melyet teljes egé­szében felsőbb tanácsi hozzá­járulásból fedeznek. A terv szerint a Rákóczi, a Kossuth és a Lenin út egy szakaszá­Bucsa Bucsán is ülést tartott a községi tanács. Elsőként meg­vitatták, majd elfogadták az 1978. évi költségvetési javas­latot. Ezt követően Nyilas Péter tanácselnök számolt be „A község egyszerűsített rendezési tervének hatályo- sulásáról, feladatainak vég­rehajtásáról”. Megállapítot­Iskolagyülés a békéscsabai iflésági házban A békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola ja­nuár 24-én, délután tartot­ta iskolagyűlését az ifjúsá­gi és úttörőház nagytermé­ben. A gyűlésen elemezték az iskola tanulmányi munká­ját, s kiemelték a KISZ ál­tal meghirdetett tanulmányi verseny eredményeit. Az el­ső helyen az I. A osztály végzett, valamint igazgatói dicséretben részesítették még az iskola 5 legjobb ta­nulóját. A második napirendi pontban a szakközépiskolá­ban folyó KISZ politikai oktatás helyzetéről számolt be Fórján Károly, az isko­lai KlSZ-bizottság agitáci- ós-propaganda felelőse. Ezt követően Pólón ka György, a 8-as számú Vo­lán KISZ-bizottságának tagja szólt a két KISZ- ezervezet közötti munka- kapcsolatról, amelyet egy­két éve kötött szocialista szerződés is megerősít. A beszámolókat követően a hozzászólásokban a diá­kok javasoltak a korábban megszűnt iskolaújság újra- jelentetését, valamint meg­szavazták az iskolaklub ter­vét, s a 10 órás társadalmi munkafelajánlást, amelyet az iskola csinosítására for­dítanak. Babaház, Aj bútor a békésszentandrási óvodásoknak Békésszentandrásan két óvoda működik, s mindket­tő megkapja a szükséges se­gítséget a helyi tanácstól, valamint a termelőszövet­kezetektől és egyéb gazda­sági egységektől. Az 1-es számú óvodának például tá­mogatásként a felszerelés javítására az elmúlt évben 20 ezer forintot adott a Tes- sedik Termelőszövetkezet. Tanácsi segítséggel és tár­sadalmi hozzájárulással ter­vezik a központi fűtés be­szerelését és egy udvari ba­baház építését. A 2-es számú óvodában új bútort kaptak a kicsi­nyek, az udvaron pedig kerti padokat helyeztek el és különböző játékokat. A Zalka Máté Termelőszövet­kezettel jó a kapcsolatuk. Szító János szocialista bri­gádvezető javaslatára mese- könyvek, játékok vásárlásá­ra négyezer forintot kaptak a tsz-től. Társadalmi mun­kával segítették a brigád tagjai a kerékpártárolót, a polcok, kerti szerszámok, tornaszerek javítását. A Tessedik Tsz pedig két olajkályhát adott az óvodá­nak. Békésszentamdráson jelenleg nincs helyhiány egyik óvodában sem, min­den jelentkező gyermeket fel tudnak venni. Elmélyült zenehallgatás a dombiratos! könyvtárban Fotó: Veress Erzsi ták egyebek mellett, hogy a rendezési terv elfogadása óta eltelt tíz év lényeges vál­tozást hozott főleg a község lakásállományában. Ez idő alatt 143 modern, két-, illet­ve hároxnszobás, fürdőszobá­val ellátott lakás készült el. Jelenleg 60 hasonló épül. Üjabb építkezések előtt nincs akadály, hiszen még megkö­zelítően 60 állami tulajdonú telek áll rendelkezésre. A korábban elkészült rendezési terv korszerűtlennek hatá­rozta meg a bölcsődét és óvodát. Sajnos pénzügyi fe­dezet hiánya miatt a leg­szükségesebb bővítést sem lehet megoldani. Alkalmat­lan több iskolaterem is, és emiatt a rendezési terv ja­vasolja a hosszabb távon is működtethető iskolatelepek korszerűsítését. Nem tekint­hető megoldottnak az egész­ségház elhelyezése sem. Az egyszerűsített rendezési terv sajnos olyan feladatokat ha­tározott meg, amelyek je­lentős pénzügyi fedezet hiá­nya miatt rövid idő alatt nem valósulhatnak meg. Ja­vasolták, hogy az anyagi erőket a jövőben úgy kon­centrálják, hogy a még meg­oldásra váró feladatok sür­gősségi sorrendben valósul­janak meg. Otlelvásár a szarvasi Éttörövezetükaek A szarvasi úttörőházban a napokban — a pedagógus­továbbképzés első napi, út­törőprogramja keretében — ötletvásárt rendeztek. A vá­ros úttörővezetői az intéz­ményben három csoportban mondták el javaslataikat, ta­pasztalataikat, adták közre bevált módszereiket. Az első csoportban úttörőjátékokat, énekeket „cseréltek”, egy másik csoportban — az „Ed­zett Ifjúságért” jegyében jól sikerült sportrendezvények ötleteit ismertették az úttö­rővezetők. Igen érdekes volt a harmadik csoport témakö­re is, ahonnan „vásárfiával” távozott jó néhány raj veze­tő. Itt ugyanis a város úttö­rőcsapatai bemutatták jól si­került vetélkedők, játékdél­utánok, egyéb rendezvények forgatókönyveit, tablókat, naplókat, módszertani anya­gokat adtak közre, s akinek tetszett, elvihette. Szarvason egyébként most első alka­lommal rendeztek ilyen öt­letvásárt — s miután jól si­került, valószínűleg nem utoljára. Hz „Egy Bzem egy iskola” mozgalomról tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága A Pedagógusok Szakszer­vezete Békés megyei bizott­sága kibővített ülést tartott tegnap a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskolában. Az értekezlet első napiren­di pontjaként az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom Bé­kés megyei tapasztalatait, az iskolai, intézményi, szakszer­vezeti bizottságok feladatait tárgyalták meg a résztvevők. Dr. Szűcs Alajosné, a Peda­gógusok Szakszervezete Bé­kés megyei bizottságának titkára helyzetelemzést adott az 1973/74-es tanévben in­dult mozgalom megyei ered­ményeiről és problémáiról. Az eredményekről szólva ki­emelte: — „A mozgalom je­lentős sikereket hozott anya­gi, erkölcsi, politikai tekin­tetben egyaránt, és hozzájá­rult a nevelés társadalmi üggyé válásához. Az anyagi segítség 1973-tól 1976-ig több mint 53 millió 743 ezer fo­rint összeget tett ki.” — A problémák között említette, hogy az üzemek, vállalatok támogatása nagyobb részt a városi óvodákba jut, s ezzel a jelenlegi patronálási rend­szer akarva-akaratlanul to­vább növeli az oktatási in­tézmények közötti szintkü­lönbséget. Ezért is — emelte ki — mindenképpen indokolt lenne egy hatékonyabb koor­dinálás biztosítása legalább egy járás, város területén. A Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat között kialakult pél­dás kapcsolatról az iskola szakszervezeti bizottságának titkára, Faragó Belőné szá­molt be. A vitaindítót ki­egészítő előadásában megem­lítette, hogy a jó kapcsola­tok kialakítása feltétlenül az iskolák kitartó kezdeménye­zésén, körültekintő választá­sán, s a szocialista szerződé­sek fontos ’betartásán ala­pulnak. Ezután Rácz János, az építőipari vállalat köz­ponti termelési irányítója ér­tékelte az iskolával létrejött együttműködés eredményeit. Az első napirendi pontot kö­vető nagyszámú hozzászólás­ban a résztvevők a szerző­déskötések tartalmi jellem­zőit, a mozgalom általános problémáit, az esetleges vál­tozások lehetőségeit vitatták meg. A második napirendi pont anyagát, amelyet a Békés megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet munkájáról és a Pedagógusok Szakszer­vezetével kialakított együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeiről készített dr. Kin­cses László, a Békés megyei PTI igazgatója, írásos for­mában megkapták az ülés résztvevői. Dr. Kincses Lász­ló kiegészítő javaslatai után több hozzászólásban elhang­zott, hogy a pályaválasztási intézetnek bővítenie kell fel­adatkörét, s pályairányítóte­vékenységébe be kell kap­csolnia a szarvasi óvónőkép­zőt és nagyobb segítséget kell nyújtania a szakközép- iskolák pályaválasztási mun­kájához. B. S. E. Vállalatok — „falak” nélkül Innovációra orientált vállalatokra van szükség — mondják a szakemberek, s bármennyire elszömyesztő is e megfogal­mazás, a megállapítás igaz. Ez a műszaki fejlesztésben, kutatásiban használatos kife­jezés azt jelenti, hogy sza­porítani kell a műszaki új­donságok gyors befogadásá­ra alkalmas gyárak számát, amelyek „nyitottak” a jobb eredményeket ígérő változá­sok, a műszaki tudományok előtt. Gyakori ma már, hogy a kezdeményezőkész vezetés és a rátermett kutatógárda jóvoltából csak úgy seregle­nek a vállalathoz a korszerű megoldások. Az eredmények azonban e folyamat másik végén — a vállalat készter­mékeinek a piacán — vala­hogyan nincsenek összhang­ban a serény műszaki fej­lesztési munkával. Például az újdonságok „megkopva”, nagy késéssel jutnak a piacra, amikor már csak a kibocsátó vállalatnál számítanak újdonságnak. Vagy nem az jön napvilágra, ami a saját vagy a megvásá­rolt kutatási eredményekből következne. Ezért elmarad az újdonságoktól várt ha­szon, s a vállalat nem éri el a megfelelő bevételt, amire a kutatáskor, illetve a kül­földi szabadalom meghonosí­tásához számított. Egy-egy új gyártmány elő­állításának átlagos átfutási ideje a laboratóriumi mun­káktól a sorozatgyártás meg­kezdéséig ágazatonként és vállalatonként eléggé eltérő. A műszeriparban például a becslések szerint jelenleg 4-5 év az újdonságok átlagos át­futási ideje. Ez Nyugat-Eu- rópában másfél, két év. A szerszámgépiparban ennél nagyobb, a vegyiparban (fő­leg az igen hatékony gyógy­szeripari kutatások hatására) kisebb a különbség a hazai és a külföldi vállalatok át­lagos fejlesztési ideje között. Több szakember szerint, hazánkban a kutatások átfu­tási ideje vagy a külföldi szabadalmakat meghonosító kutatások időtartama nagy­jából megegyezik a nemzet­közi átlaggal. A műszeripar­ban a jelenlegi teljes, 4-5 évet kitevő átlagos átfutási időnek körülbelül az egy- harmada jut a laboratóriu­mi munkálatokra. A többit a prototípus elkészítése, kipró­bálása, a „inull”-széria-gyár- tás előkészítése köti le. Az átfutási időnek ez a szaka­sza jelentősen meghaladja a nemzetközileg is elfogadható mértéket, időt. Mindebből arra következ­tethetünk, hogy a vállalato­kon belül laboratóriumok és a gyártósorok között valami­lyen fal, csukott ajtó húzó­dik, amelynél a korszerűsíté­si folyamat elakad. A válla­lati kutatások hatásfokának javításáért tehát elsősorban itt, a termelőüzemek ajtajá­ban kellene alaposan körül­nézni: nyitva van-e az az aj­tó, vagy miért nyílik olyan nehezen? Mindebben (tehát, hogy a prototípus elkészülte és a gyártás megindítása között túl sok idő telik el) sok min­den közrejátszik. Például a nem megfelelő érdekeltség ugyanannál a vállalatnál (másban érdekelt a kutató, másban a technológus, és a tenpelőüzem gárdája) ; kés­leltetik az újdonságok gyár­tásba vételét az anyagbe­szerzési nehézségek vagy a szükséges gépberuházások fe­dezetének szűkös volta és így tovább. Valamennyit köny- nyebb lenne elhárítani az út­ból a jelenleginél pontosabb és körültekintőbb tervezés­sel : a műszaki fejlesztés egész folyamatának összehangol- tabbá tételével. Napjainkban ugyanis — tisztelet a kivételnek — a tervek többnyire nem egy­szerre készülnek az egész folyamatra. Külön készül a kutatási, külön, és később, a gyártásba vételi terv. Pedig, például a hálótervezés esz­közeivel, vagy egész egysze­rűen egy közös fejlesztési és gyártásba vételi menetrend megszerkesztésével éveket nyerhetnének a gyárak a ku­tatási eredmények hasznosí­tásában. , I z látszólag csupán ter­vezés-módszertani kér­dés. Pedig, ha így készülnének a fejlesztési ter­vek, tehát, hogy azoknak utolsó fejezete egyben mára gyártási terv is (gépberuhá­zási, anyagbeszerzési, értéke­sítési stb. részlettervekkel együtt), akkor ez a módszer­tani megoldás, egymagában is azt eredményezné, hogy a termelők és a fejlesztők egy­ugyanazon időpontra, ugyan­annak a tervnek a teljesíté­sében válnának érdekeltté. Az azonos érdekeltség alapján pedig könnyebben válhatna „nyitottá" az egész vállalat az újdonságok befogadására. Gerencsér Ferenc Több felelősséggel törődjünk az újításokkal Számottevően javult az újítókedv és az a számszerű gazdasági eredményekben is megmutatkozik — állapítot­ták meg a résztvevők a Békés megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat tegnap délelőtt Békés­csabán megtartott újítási ankétjén —, ám igaz az is, hogy az újítások minőségét, az értékelés gyorsaságát, pontosságát és méltányossá­gát tekintve igen sok még a javítani való. Dr. Monori Károly, a vál­lalat műszaki igazgatója adott áttekintést beszámo­lójában a mozgalom helyze­téről, legújabb eredményei­ről. Egyebek között elmon­dotta, hogy tavaly az 1976. évinél csaknem kétszer több hasznos javaslatot — 75-öt — dolgoztak ki a ga­bonaipariak, s ezek számí­tott gazdasági eredménye nem kevesebb, mint 520 millió forint. Tekintélyes summa az újításokért kifi­zetett díj is. Mégsem min­den tekintetben lehetnek elégedettek. Egyrészt azért, mert a korábbi időszaknál kevesebben vettek részt a mozgalomban ; másrészt igen jelentős különbségek mtatkoztak az egyes üze­mek között: néhány köz­ponti egység sok-sok ja­vaslatával szemben például a kondoros i és az eleki ke­verőüzem egyáltalán nem adott be újítási javaslatot A lemaradás oka elsősor­ban az, hogy az ezért is fe­lelős üzemvezetők nem fog­lalkoznak megfelelően az újításokkal, az újítókedv felkeltésével. Az újítók, elbírálók és körzeti üzemvezetők rész­vételével lezajlott tanácsko­záson számosán mondtak véleményt, okos, megszívle­lendő javaslatot. C. Domo­kos József technológus ar­ról szólt hogy egy ölet egy egyszerű javaslat még nem újítás, ám többek részvéte­lével ezeket is sokoldalúvá, átfogóvá lehet tenni és újí­tássá fejleszteni — ebben áll a komplex újító brigá­dok jelentősége. Gyurko- vics János békéscsabai üzemvezető hangsúlyozta: nem elég elbírálni a javas­latokat, hanem beszélgetni is kell az alkotókkal, mert az elbírálók csak így lehet­nek tekintettel minden kö­rülményre. Ambrus Gábor, a sarkadi keverőüzem veze­tője azt javasolta, hogy egyes, nagyobb horderejű megoldásoknál — beveté­sük után — utókalkulációt is kell végezni, mert így biztosabban lehet kiszámí­tani az újítási díj megálla­pításának alapjául szolgáló gazdasági eredményt. A tanácskozáson végül az éves újítási verseny ered­ményének ismertetésére ke­rült sor. A sokoldalú pont­rendszer szerint alakuló versenyben a legjobbnak a békéscsabai központi kar­bantartóüzem bizonyult, s igen szép a szarvasi körze­ti üzem, valamint a sarka­di keverőüzem újítóinak eredménye is. Egyénileg Zelenyánszki Pál, Varga Jó­zsef, Balczó János és Ba- binszki Pál a vállalat — ez idő szerinti — legjobb újí­tói. — v. j. —

Next

/
Thumbnails
Contents