Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 22. szám
A\C1 1978. január 26., csütörtök A tanácsülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) 75, a bölcsőde pedig 40 gyermek elhelyezésére lesz alkalmas. Mindkettőt, és az általános iskoláit, még ebben az évben átadják rendeltetésének. Tervezik egy iskolamúzeum kialakítását és a tájház felújítását is. Állami beruházásként indult a dánfoki ifjúsági tábor építése, mely ebben az évben a városi tanácshoz kerül, amelyre hatmillió forint felsőbb tanácsi támogatást kaptak. Békésszentandrás nak felújítása valósítható meg a rendelkezésre álló összegből. A tervben szerepel még az öregek napközi otthonának felújítása, valamint nagyobb arányú villanyhálózat bővítése, a peremkerületeken pedig a vízvezeték építése. A tanácsülésen szó volt még az ifjúság munka- és életkörülményeiről, a fiatalok továbbképzéséről, kulturális tevékenységéről szóló írásos beszámolóról, ennek megvitatásáról. Különösen követendő példa a szőnyeg- szövő háziipari szövetkezet, ahol nagy gondot fordítanak a fiatalok továbbképzésére. A nagyközség mindösz- sze 11 millió 324 ezer forinttal gazdálkodik majd 1978- ban. A tanácsülés ennek fel- használását beszélte meg, s ebből kiemelkedik az útépítés, illetve felújítás. Az elmúlt évben mindössze 50 ezer forint volt ilyen célra, az idén viszont kétmillió 540 ezer forint, melyet teljes egészében felsőbb tanácsi hozzájárulásból fedeznek. A terv szerint a Rákóczi, a Kossuth és a Lenin út egy szakaszáBucsa Bucsán is ülést tartott a községi tanács. Elsőként megvitatták, majd elfogadták az 1978. évi költségvetési javaslatot. Ezt követően Nyilas Péter tanácselnök számolt be „A község egyszerűsített rendezési tervének hatályo- sulásáról, feladatainak végrehajtásáról”. MegállapítotIskolagyülés a békéscsabai iflésági házban A békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola január 24-én, délután tartotta iskolagyűlését az ifjúsági és úttörőház nagytermében. A gyűlésen elemezték az iskola tanulmányi munkáját, s kiemelték a KISZ által meghirdetett tanulmányi verseny eredményeit. Az első helyen az I. A osztály végzett, valamint igazgatói dicséretben részesítették még az iskola 5 legjobb tanulóját. A második napirendi pontban a szakközépiskolában folyó KISZ politikai oktatás helyzetéről számolt be Fórján Károly, az iskolai KlSZ-bizottság agitáci- ós-propaganda felelőse. Ezt követően Pólón ka György, a 8-as számú Volán KISZ-bizottságának tagja szólt a két KISZ- ezervezet közötti munka- kapcsolatról, amelyet egykét éve kötött szocialista szerződés is megerősít. A beszámolókat követően a hozzászólásokban a diákok javasoltak a korábban megszűnt iskolaújság újra- jelentetését, valamint megszavazták az iskolaklub tervét, s a 10 órás társadalmi munkafelajánlást, amelyet az iskola csinosítására fordítanak. Babaház, Aj bútor a békésszentandrási óvodásoknak Békésszentandrásan két óvoda működik, s mindkettő megkapja a szükséges segítséget a helyi tanácstól, valamint a termelőszövetkezetektől és egyéb gazdasági egységektől. Az 1-es számú óvodának például támogatásként a felszerelés javítására az elmúlt évben 20 ezer forintot adott a Tes- sedik Termelőszövetkezet. Tanácsi segítséggel és társadalmi hozzájárulással tervezik a központi fűtés beszerelését és egy udvari babaház építését. A 2-es számú óvodában új bútort kaptak a kicsinyek, az udvaron pedig kerti padokat helyeztek el és különböző játékokat. A Zalka Máté Termelőszövetkezettel jó a kapcsolatuk. Szító János szocialista brigádvezető javaslatára mese- könyvek, játékok vásárlására négyezer forintot kaptak a tsz-től. Társadalmi munkával segítették a brigád tagjai a kerékpártárolót, a polcok, kerti szerszámok, tornaszerek javítását. A Tessedik Tsz pedig két olajkályhát adott az óvodának. Békésszentamdráson jelenleg nincs helyhiány egyik óvodában sem, minden jelentkező gyermeket fel tudnak venni. Elmélyült zenehallgatás a dombiratos! könyvtárban Fotó: Veress Erzsi ták egyebek mellett, hogy a rendezési terv elfogadása óta eltelt tíz év lényeges változást hozott főleg a község lakásállományában. Ez idő alatt 143 modern, két-, illetve hároxnszobás, fürdőszobával ellátott lakás készült el. Jelenleg 60 hasonló épül. Üjabb építkezések előtt nincs akadály, hiszen még megközelítően 60 állami tulajdonú telek áll rendelkezésre. A korábban elkészült rendezési terv korszerűtlennek határozta meg a bölcsődét és óvodát. Sajnos pénzügyi fedezet hiánya miatt a legszükségesebb bővítést sem lehet megoldani. Alkalmatlan több iskolaterem is, és emiatt a rendezési terv javasolja a hosszabb távon is működtethető iskolatelepek korszerűsítését. Nem tekinthető megoldottnak az egészségház elhelyezése sem. Az egyszerűsített rendezési terv sajnos olyan feladatokat határozott meg, amelyek jelentős pénzügyi fedezet hiánya miatt rövid idő alatt nem valósulhatnak meg. Javasolták, hogy az anyagi erőket a jövőben úgy koncentrálják, hogy a még megoldásra váró feladatok sürgősségi sorrendben valósuljanak meg. Otlelvásár a szarvasi Éttörövezetükaek A szarvasi úttörőházban a napokban — a pedagógustovábbképzés első napi, úttörőprogramja keretében — ötletvásárt rendeztek. A város úttörővezetői az intézményben három csoportban mondták el javaslataikat, tapasztalataikat, adták közre bevált módszereiket. Az első csoportban úttörőjátékokat, énekeket „cseréltek”, egy másik csoportban — az „Edzett Ifjúságért” jegyében jól sikerült sportrendezvények ötleteit ismertették az úttörővezetők. Igen érdekes volt a harmadik csoport témaköre is, ahonnan „vásárfiával” távozott jó néhány raj vezető. Itt ugyanis a város úttörőcsapatai bemutatták jól sikerült vetélkedők, játékdélutánok, egyéb rendezvények forgatókönyveit, tablókat, naplókat, módszertani anyagokat adtak közre, s akinek tetszett, elvihette. Szarvason egyébként most első alkalommal rendeztek ilyen ötletvásárt — s miután jól sikerült, valószínűleg nem utoljára. Hz „Egy Bzem egy iskola” mozgalomról tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága kibővített ülést tartott tegnap a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskolában. Az értekezlet első napirendi pontjaként az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom Békés megyei tapasztalatait, az iskolai, intézményi, szakszervezeti bizottságok feladatait tárgyalták meg a résztvevők. Dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára helyzetelemzést adott az 1973/74-es tanévben indult mozgalom megyei eredményeiről és problémáiról. Az eredményekről szólva kiemelte: — „A mozgalom jelentős sikereket hozott anyagi, erkölcsi, politikai tekintetben egyaránt, és hozzájárult a nevelés társadalmi üggyé válásához. Az anyagi segítség 1973-tól 1976-ig több mint 53 millió 743 ezer forint összeget tett ki.” — A problémák között említette, hogy az üzemek, vállalatok támogatása nagyobb részt a városi óvodákba jut, s ezzel a jelenlegi patronálási rendszer akarva-akaratlanul tovább növeli az oktatási intézmények közötti szintkülönbséget. Ezért is — emelte ki — mindenképpen indokolt lenne egy hatékonyabb koordinálás biztosítása legalább egy járás, város területén. A Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat között kialakult példás kapcsolatról az iskola szakszervezeti bizottságának titkára, Faragó Belőné számolt be. A vitaindítót kiegészítő előadásában megemlítette, hogy a jó kapcsolatok kialakítása feltétlenül az iskolák kitartó kezdeményezésén, körültekintő választásán, s a szocialista szerződések fontos ’betartásán alapulnak. Ezután Rácz János, az építőipari vállalat központi termelési irányítója értékelte az iskolával létrejött együttműködés eredményeit. Az első napirendi pontot követő nagyszámú hozzászólásban a résztvevők a szerződéskötések tartalmi jellemzőit, a mozgalom általános problémáit, az esetleges változások lehetőségeit vitatták meg. A második napirendi pont anyagát, amelyet a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkájáról és a Pedagógusok Szakszervezetével kialakított együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről készített dr. Kincses László, a Békés megyei PTI igazgatója, írásos formában megkapták az ülés résztvevői. Dr. Kincses László kiegészítő javaslatai után több hozzászólásban elhangzott, hogy a pályaválasztási intézetnek bővítenie kell feladatkörét, s pályairányítótevékenységébe be kell kapcsolnia a szarvasi óvónőképzőt és nagyobb segítséget kell nyújtania a szakközép- iskolák pályaválasztási munkájához. B. S. E. Vállalatok — „falak” nélkül Innovációra orientált vállalatokra van szükség — mondják a szakemberek, s bármennyire elszömyesztő is e megfogalmazás, a megállapítás igaz. Ez a műszaki fejlesztésben, kutatásiban használatos kifejezés azt jelenti, hogy szaporítani kell a műszaki újdonságok gyors befogadására alkalmas gyárak számát, amelyek „nyitottak” a jobb eredményeket ígérő változások, a műszaki tudományok előtt. Gyakori ma már, hogy a kezdeményezőkész vezetés és a rátermett kutatógárda jóvoltából csak úgy sereglenek a vállalathoz a korszerű megoldások. Az eredmények azonban e folyamat másik végén — a vállalat késztermékeinek a piacán — valahogyan nincsenek összhangban a serény műszaki fejlesztési munkával. Például az újdonságok „megkopva”, nagy késéssel jutnak a piacra, amikor már csak a kibocsátó vállalatnál számítanak újdonságnak. Vagy nem az jön napvilágra, ami a saját vagy a megvásárolt kutatási eredményekből következne. Ezért elmarad az újdonságoktól várt haszon, s a vállalat nem éri el a megfelelő bevételt, amire a kutatáskor, illetve a külföldi szabadalom meghonosításához számított. Egy-egy új gyártmány előállításának átlagos átfutási ideje a laboratóriumi munkáktól a sorozatgyártás megkezdéséig ágazatonként és vállalatonként eléggé eltérő. A műszeriparban például a becslések szerint jelenleg 4-5 év az újdonságok átlagos átfutási ideje. Ez Nyugat-Eu- rópában másfél, két év. A szerszámgépiparban ennél nagyobb, a vegyiparban (főleg az igen hatékony gyógyszeripari kutatások hatására) kisebb a különbség a hazai és a külföldi vállalatok átlagos fejlesztési ideje között. Több szakember szerint, hazánkban a kutatások átfutási ideje vagy a külföldi szabadalmakat meghonosító kutatások időtartama nagyjából megegyezik a nemzetközi átlaggal. A műszeriparban a jelenlegi teljes, 4-5 évet kitevő átlagos átfutási időnek körülbelül az egy- harmada jut a laboratóriumi munkálatokra. A többit a prototípus elkészítése, kipróbálása, a „inull”-széria-gyár- tás előkészítése köti le. Az átfutási időnek ez a szakasza jelentősen meghaladja a nemzetközileg is elfogadható mértéket, időt. Mindebből arra következtethetünk, hogy a vállalatokon belül laboratóriumok és a gyártósorok között valamilyen fal, csukott ajtó húzódik, amelynél a korszerűsítési folyamat elakad. A vállalati kutatások hatásfokának javításáért tehát elsősorban itt, a termelőüzemek ajtajában kellene alaposan körülnézni: nyitva van-e az az ajtó, vagy miért nyílik olyan nehezen? Mindebben (tehát, hogy a prototípus elkészülte és a gyártás megindítása között túl sok idő telik el) sok minden közrejátszik. Például a nem megfelelő érdekeltség ugyanannál a vállalatnál (másban érdekelt a kutató, másban a technológus, és a tenpelőüzem gárdája) ; késleltetik az újdonságok gyártásba vételét az anyagbeszerzési nehézségek vagy a szükséges gépberuházások fedezetének szűkös volta és így tovább. Valamennyit köny- nyebb lenne elhárítani az útból a jelenleginél pontosabb és körültekintőbb tervezéssel : a műszaki fejlesztés egész folyamatának összehangol- tabbá tételével. Napjainkban ugyanis — tisztelet a kivételnek — a tervek többnyire nem egyszerre készülnek az egész folyamatra. Külön készül a kutatási, külön, és később, a gyártásba vételi terv. Pedig, például a hálótervezés eszközeivel, vagy egész egyszerűen egy közös fejlesztési és gyártásba vételi menetrend megszerkesztésével éveket nyerhetnének a gyárak a kutatási eredmények hasznosításában. , I z látszólag csupán tervezés-módszertani kérdés. Pedig, ha így készülnének a fejlesztési tervek, tehát, hogy azoknak utolsó fejezete egyben mára gyártási terv is (gépberuházási, anyagbeszerzési, értékesítési stb. részlettervekkel együtt), akkor ez a módszertani megoldás, egymagában is azt eredményezné, hogy a termelők és a fejlesztők egyugyanazon időpontra, ugyanannak a tervnek a teljesítésében válnának érdekeltté. Az azonos érdekeltség alapján pedig könnyebben válhatna „nyitottá" az egész vállalat az újdonságok befogadására. Gerencsér Ferenc Több felelősséggel törődjünk az újításokkal Számottevően javult az újítókedv és az a számszerű gazdasági eredményekben is megmutatkozik — állapították meg a résztvevők a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tegnap délelőtt Békéscsabán megtartott újítási ankétjén —, ám igaz az is, hogy az újítások minőségét, az értékelés gyorsaságát, pontosságát és méltányosságát tekintve igen sok még a javítani való. Dr. Monori Károly, a vállalat műszaki igazgatója adott áttekintést beszámolójában a mozgalom helyzetéről, legújabb eredményeiről. Egyebek között elmondotta, hogy tavaly az 1976. évinél csaknem kétszer több hasznos javaslatot — 75-öt — dolgoztak ki a gabonaipariak, s ezek számított gazdasági eredménye nem kevesebb, mint 520 millió forint. Tekintélyes summa az újításokért kifizetett díj is. Mégsem minden tekintetben lehetnek elégedettek. Egyrészt azért, mert a korábbi időszaknál kevesebben vettek részt a mozgalomban ; másrészt igen jelentős különbségek mtatkoztak az egyes üzemek között: néhány központi egység sok-sok javaslatával szemben például a kondoros i és az eleki keverőüzem egyáltalán nem adott be újítási javaslatot A lemaradás oka elsősorban az, hogy az ezért is felelős üzemvezetők nem foglalkoznak megfelelően az újításokkal, az újítókedv felkeltésével. Az újítók, elbírálók és körzeti üzemvezetők részvételével lezajlott tanácskozáson számosán mondtak véleményt, okos, megszívlelendő javaslatot. C. Domokos József technológus arról szólt hogy egy ölet egy egyszerű javaslat még nem újítás, ám többek részvételével ezeket is sokoldalúvá, átfogóvá lehet tenni és újítássá fejleszteni — ebben áll a komplex újító brigádok jelentősége. Gyurko- vics János békéscsabai üzemvezető hangsúlyozta: nem elég elbírálni a javaslatokat, hanem beszélgetni is kell az alkotókkal, mert az elbírálók csak így lehetnek tekintettel minden körülményre. Ambrus Gábor, a sarkadi keverőüzem vezetője azt javasolta, hogy egyes, nagyobb horderejű megoldásoknál — bevetésük után — utókalkulációt is kell végezni, mert így biztosabban lehet kiszámítani az újítási díj megállapításának alapjául szolgáló gazdasági eredményt. A tanácskozáson végül az éves újítási verseny eredményének ismertetésére került sor. A sokoldalú pontrendszer szerint alakuló versenyben a legjobbnak a békéscsabai központi karbantartóüzem bizonyult, s igen szép a szarvasi körzeti üzem, valamint a sarkadi keverőüzem újítóinak eredménye is. Egyénileg Zelenyánszki Pál, Varga József, Balczó János és Ba- binszki Pál a vállalat — ez idő szerinti — legjobb újítói. — v. j. —
