Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
O A Magyar Szocialista Munkáspártot az vezeti, amikor minden lehető eszközzel a szocialista demokrácia tökéletesítését és kiterjesztését segíti, hogy a dolgozók minél nagyobb számiban vegyenek részt a közügyek intézéséiben, ami a hatalom további megszilárdulását, szocialista jellegének erősítését szolgálja. Gondoljunk csaik arra, amikor az ötvenes évek elején a szocialista demokrácia csorbát szenvedett, a szocialista rendszer, a proletariátus diktatúrája került veszélybe. Kádár János nyíregyházi beszédében a következőket mondotta : „Rendszerünk sajátossága, fontos vonása, hogy minél több eszmeileg tisztán látó, a szocializmus célját vállaló, érte tenni képes és tenni akaró ember hallassa szavát a közösség ügyeiben. Arra törekszünk, hogy politikánkba, a kormányzat kérdéseibe, az üzemek, a termelőszövetkezetek belső életébe a tanácsok tevékenységébe minél több embernek legyen módja beleszólni.” Hogy miért? Mert a történelem igazi alkotói a néptömegek; ők a termelés főerői, a termelőerők fejlődésének előmozdítói, a tudományos vívmányok hasznot hajtó alkalmazói s ezzel hozzájárulnak ' a tudományos és technikai vívmányok elterjedéséhez, fejlődéséhez, ök a különböző szervezetek és vezetők politikai eljárásainak fő mozgatói, és eredményeik záloga. Jelentős szerepet játszanak a szellemi életben is, hiszen termelő tevékenységükkel részben megteremtik a kulturális és a tudományos munkához az anyagi javakat s a munkamegosztás folytán a szellemi munkásokat függetlenítik. De amíg a politikában és a gazdaságbem viszonylag könnyű a szocializmust győzelemre segíteni, sokkal nehezebb diadalra vinni az új rendet az emberek mindennapos életében, életmód j ában, hogy a szocializmus győzelmét véglegessé tegyük. És nem kétséges, hogy a társadalmi átalakításokat szolgáló intézkedések sikere attól függ, miként gondolkodnak azokról a dolgozók, mennyire teszik azokat magukévá. Mi bontakoztatja ki a szélesebb társadalmi aktivitást? Ha a különböző határozatok előkészítésében és meghozatalában részt vesznek a dolgozók, ha a döntések végrehajtásának részeseivé válnak, és annak ellenőrzésében is részt vesznek. A vezetés művészete abban is rejlik, hogy megtalálja azokat a kérdéseket, melyekben szükséges szót váltani a tömegekkel, hiszen a vezetők eredményeiben az általuk vezetettek aktivitása is 'kifejezésre jut, ennek következtében munkájuk hatványozottan kihat a társadalmi folyamatokra. A vezetés különben — döntéshozatal, s ennek alapvető feltétele a sokoldalú tájékozottság, nevezetesen át kell tekinteni a folyamatokat és mérlegelni kell a döntés következményeit. Ebbe beletartozik a tömegek véleménye, elképzeléseinek az ismerete és a várható döntéssel kapcsolatos reagálása. A dolgozók nem önma- guktól, spontán aktivizálódnak. Ehhez egyebek közt ugyanúgy ki kell küszöbölni a lélektelen, bürokratikus ügyintézést, mint az atyáskodó vezetői stílust; meg kell jelölni konkrétan, hogy a dolgozók hol, miben, hogyan vehetnek részt a társadalom ügyeinek az intézésében. Ennélfogva a szocialista demokrácia tömegjellegének a kibontakoztatása a legfontosabb. Jogos igény A szocialista demokrácia fejlesztése ma már, hogy az eddig politikailag alig érintett tömegeket is bevonjuk a közösségi ügyek intézésébe. Minden munkahely, minden lakókörzet sajátos kis társadalmi közösség, sajátos a légköre és sokszor nehezen áttekinthető társadalmi szerkezet. A szocialista demokrácia fejlesztésének szerves része, hogy ezekhez a tömegekhez is hozzáférkőzzünk, hogy kiemeljük őket a mindennapos viszonyok által meghatározott gondolkodás- módjukból, hogy feltámaszt szűk bennük a szocialista értékrendszeren nyugvó igényeket. Ezért a tömegszervezetek és tömegmozgalmak minden téren élénkítsék működésüket. Ez a feltétele annak, hogy azok a dolgozók, akik ezekben a szervezetekbe tömörültek, fokozottabban vegyenek részt a közügyekben, jusson jobban kifejezésre az eddiginél véleményük, akaratuk a döntéseknél, azok végrehajtásában és az ellenőrzés folyamatában. Hiszen az embereket foglalkoztató ügyek nagy részét az alsóbb testületek és szervek — helyi tanácsok, műhely- és üzemvezetőségek, brigád-, vagy termelőszövetkezeti vezetőségek stb. — döntései szabályozzák. Ezeken a helyeken a konkrét helyzetismeret elengedhetetlen, s a körülményekhez igazodó határozat, mert a dolgozó tömegeket legérzékenyebben érintő kérdések itt dőlnek el. Mivel a történelem az emberek tevékenységének a terméke, ezért elengedhetetlen, hogy nemcsak a vezetők, hanem az irányítottakra is hallgassanak, véleményüket vegyék számba és mérlegeljék. Hiszen az igazság lényeget tükröző volta nem függ a beosztástól, vagy a rendfokozattól. Csak a szocializmust szolgáló szempontok a mérvadók, hogy melyik véleményt foganatosítják. Természetesen a dolgozók aktivitását elősegíti, ha tájékoztatják őket azokról a kérdésekről, melyekben érdekeltek s ezért véleményt várnak azoktól, mielőtt meghoznák a döntést. Csakis a politikai, társadalmi ismeretek birtokában vehetnek részt tudatosan, hozzáértően a társadalmi ügyek intézésében. Az aktivitás fokozásához az is szükséges, hogy a dolgozók érezzék és lássák, van értelme beleszólniuk a közügyekbe, szavuknak van foganatja. A tömegek aktivitásának növeléséhez elengedhetetlen a politikai és erkölcsi nevelés, nevezetesen, hogy 4 közéletet alkotóan és kitartóan szolgálják. Küzdeni kell továbbá a szocialista demokrácia kibontakoztatását gátló akadályok ellen, mint a társadalom ügyeivel szembeni közönyösség, a cinizmus, az egyes „illetékesek” néppel szembeni előítélete, az „arisztokratizmus” és más törekvések ellen. Ü szocialista demokrácia kiszélesítése sokban függ attól, hogy az irányító testületek és a vezetők bátorítják-e a dolgozók aktivitását. Németh Károly az MSZMP X. kongresz- szusán hangsúlyozta : „Pártunk Központi Bizottsága a párttagság, a közvélemény elé tárja elképzeléseit, véleményt kér a társadalom életére vonatkozó minden nagy horderejű kérdésben ... Nem elég azonban ezt csak az országos politikában megvalósítani. A dolgozók aktivitásának, felelős közéleti tevékenységének kibontakoztatása minden munkahelyen, minden vezetőtől ilyen magatartást és munkastílust követel.” Ez a szocialista demokrácia egyik alapelve és nem más, mint a vezetők és vezetettek kölcsönös függőségének érvényesítése. Cserei Pál 1978. január 25., szerda Elek, Vécsei utca 9. Falu- széli ház. Este van, csak a tévé kékes fényei táncolnak az ablaküvegen. A gyerekek, három kislány a képernyő előtt ül. Az asz- szony időnként megsimo- gaitja fájó derekát. Az ura nemrég ment el, éjjeliőr Gyulán az egyik szövetkezetben. — Vigyázz magadra — mondta halkan az asszonynak. — Persze hogy vigyázok, csak menj már, mert elmegy a busz. Az asszony tett-vett a konyhában, majd beült a kisszobába. Fájások kínozták. Csak nem szülök meg? — nézett a naptárra — csak február 10-e körül mondta az orvos ! Vacsorának valót tett a tűzhelyre. Bámulta a lobogó tüzet és az zakatolt a fejében, miért is hagyta meg a gyermeket? Nem fiatal már, 40 éves is elmúlt. Az ember akarta nagyon, hogy a három lány mellett legyen egy fiú is: Imre. Mennyire vágyott egy fiú után! Azért akarta megszülni a gyereket, állandóan azt 'hajtogatta, hogy fiú lesz. Amikor félrehúzta. a lábast, hogy ne főjön any- nyira az étel, megszédült. Aztán a hideg rázta. Mindig így kezdődött nála a szülés ideje. Kimólt a .nagyobbik lánynak, szaladjon a szomszédba, hívjon át valakit. — Azt üzenték édesanyám — jött vissza a lány nem sok idő múlva —, hogy most nem érnek rá. Bevánszorgott a szobába. Nem szólt a gyerekeknek. Könnyen szült még eddig mindig. Lefeküdt a sezlon- ra. Elhomályosodott a fény. Amikor magához tért, már ott sírt ölében a gyermek. Fiú. Elszorult a torka, s együtt sírt a gyerekkel. A szomszédból beáramlott a fény az ablakon. Csupa vér volt az ágy. — Szaladjatok át P. néniékhez. Jöjjön azonnal, mert szültem. A gyerekek, mintha puskából lőtték volna ki, rohantak a szomszédba. Az asszony aléltan feküdt, csak annyi ereje (maradt, hogy bebugyolálja egy lepedőbe a csecsemőt. Várt. Görcsök kínozták, de alig érezte. Ott feküdt mellette a fia. Kis idő múltán megjöttek a gyerekek. — Azt üzenték, hogy ők most nem érnek rá, nézik a tévét. Megrándult az asszony szája. — Menjetek C.-hez. C. néni biztosan át fog jönni. Jött volna a szerencsétlen szívesen, de annyira dagadt voűt a lába, hogy nem tudott felkelni az ágyból. — Menjetek, feküdjetek le, majd jön apátok. Nem tudta, hogyan telt el az éjszaka. Volt amikor elvesztette az eszméletét, aztán amikor magához tért, a gyereket húzta közelebb. Nem volt ereje felkelni, hogy megmossa egy kicsit magát, meg a (fiút. Feküdt magatehetet- lenül, mintha mázsás súlyok nyomták volna az ágyhoz. Nagyon soká lett reggel. S még hosszabb az az idő, amikor benyitott az ajtón az ura. — Mi van veled Erzsi ? Nézte a vérben heverő remegő asszonyt, meg a síró gyereket. — Fiú — suttogta az anya és megpróbálta felemelni, hogy az ember is lássa — Imrének hívják. Az ember letérdelt az ágy mellé és megcsókolta az asszonyt meg a fiát. — Ugye mondtam, ugye mondtam... — hajtogatta, és zokogott. Amikor kicsudálkozta magát, óvatosan felültette az asszonyt, kivette alóla a lepedőt Begyújtott, vizet melegített. — Mosakodj meg addig, amíg hívom a mentőt. Az ember elsietett. Olyan volt az arca, mintha mész- be mártották volna. Hang alig jött ki a torkán. — Itt hagyták egyedül ezt a szerencsétlen asszonyt, egyik szomszéd sem volt képes arra, hogy átjöjjön segíteni, vagy mentőt hívni. Jó néhány nap eltelt már az eset óta, de dr. Jakubecz Sándor, megyei szülész-főorvos még mindig remeg az indulattól, ha eszébe jutnak ennek a szülésnek a körülményei. — Mind a ketten életveszélyben voltak. Sok éves prakszisam alatt ilyen eset még nem fordult elő. Szerintem nagyobb bűntett volt ez, mintha az országúton cserben hagynak valakit egy baleset után. Mélyen fel /vagyok háborodva a szomszédok viselkedésén. Az anya gyermekével Gondolkoztam már azon is, hogy megkeresem az ügyészséget és panaszt teszek. Ha bekövetkezik a tragédia, ki lett volna a hibás ezért? Ha a törvény bünteti az országúton a kötelező segítség elmulasztását, itt talán még jogosabb lenne ez. Nem tudom megérteni, felfogni az emberek között ezt a kapcsolatnél- küliséget, ezt a nemtörődömséget, a közömbösséget. Szerencsére most már túl vannak az életveszélyen mindketten. A megtörtént eseményhez aligha keid kommentárt fúzni. A történet önmagáért beszél, és mint ember mélységesen szégyellem magam az elek! szomszédok helyett is. Szégyellem, mert tettüket semmivel sem lehet magyarázni, hogy közömbösek tudtak maradni egy élet indulásakor. Szívből kívánom, hogy Imike soha ne tudja meg milyen embertelen körülmények között látta meg a napvilágot Eleken, 1978-ban. Béla Ottó A Házi Jogtanácsadó tájékoztatója a tulajdonjogról ós a polgári törvénykönyv változásairól A polgári törvénykönyv módosítását 1977. szeptember 29-én fogadta el az ország- gyűlés: az egységes szerkezetű új szöveg 1978. márciusával lép életbe. A változásokról a Házi Jogtanácsadó decemberi száma összefoglaló tájékoztatást ad, ezenkívül részletesen ismerteti a tulaj r don jog teljes témakörét. Ez utóbbi már csak azért is megérdemli a különös figyelmet, mivel valamiképpen minden állampolgárt érint, lévén, hogy legszemélyesebb jogaink egy fontos csoportját taglalja. Tömör bevezetőt — amely a személyekről, a szerződésekről, a kártérítésről és az öröklésről szóló új szabályozásokat tekinti át — két terjedelmesebb fejezet követi. Az első a tulajdon általánosabb formáit, továbbá Ötvenedik házassági évforduló hwwwwwwwwwwwwwwwwmwwwwwiwiíwwwíiwwwwiwiWWWIwwwi* egyebek közt a földnek és a ; rajta álló épületnek a tulajdonjogát, a dolog használatához és hasznai szedéséhez fűződő jogokat részletezi, de a szomszédjogra, sőt az ún. elbirtoklásra is kitér. A másik — talán még tartalmasabb — fejezet ugyanakkor a közös tulajdonra vonatkozó tudnivalókat foglalja össze, ismertetve, milyen birtoklási és használati jogaik lehetnek a tulajdonostársaknak, hogyan szüntethető meg a közös tulajdon, mit jelent az elővásárlási jog, stb., de szót ejt olyan kevésbé közismert jogviszonyokról is (pl. a telki szorgalom), amelyek miatt — éppen elsősorban az idevágó ismeretek hézagosságának következtében — elég I gyakran keletkezik az érintettek közt elhúzódó s áldatlan jogvita. A járatlanabb olvasó és a szakember számára is nagyon hasznos lehet a Ptk. tárgymutatója, ezenkívül ezt a számot is a szokásos rovatok (Kis értelmező szótár, Hol intézik?, Jogszabályokról — röviden, Időszerű teendők, Változott!, Közönségszolgálat) egészítik ki. Végezetül csak annyit, hogy a Házi Jogtanácsadó 1978-ban már havonta válaszol az érdeklődők kérdései°*L » Pándi Gábor és Pándi Gáborné (Veres Julianna) az 50 évvel ezelőtt — 1927. december 29-én — tett „Házasságkötési Fogadalmukat” a muronyi anyakönyvi kerület anyakönyvvezetője előtt ünnepélyesen megújították. A ritka családi ünnepségen ott volt hat gyermekük, valamint 11 unokájuk. Gratulálunk a jubiláló házaspárnak Cserbenhagyás
