Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG O MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÁR 25., SZERDA Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Érdek és érdekeltség Egy évtizedre visszatekintve, ugyan nem meglepő, de figyelemre alig méltatott adatokra bukkanhatunk az állami ipar önálló egységeinek számáról. Ebben az időszakban a száz munkásnál kevesebbet foglalkoztató vállalatok aránya az állami iparon belül 15,7 százalékról 7,4-re csökkent, ugyanakkor az ipartelepek számának apadása szerény, már-már elhanyagolható. Az történt tehát, hogy a korábban önálló kisebb vállalatok többsége beolvadt egy nagyobb szervezetbe. Ez nem -baj, sőt, esetleg előnyt kínálhat mind az érintetteknek, mind a népgazdaságnak, ám a jogi, formai beolvasztásit legtöbbször nem követte szerves egybeépülés. A bekebelezés úgy zajlott le, hogy a létszám, a termelői képesség, azaz a kapacitás bővülését tárt karokkal várta az új gazda, cserébe azonban — tisztelet a ritka kivételnek — nem adott semmit, már ami az érdekek összehangolását, egészséges differenciálását illeti. Márpedig kézenfekvő : a több egységre tagolódó vállalatoknál az össztársadalmi, valamint a csoportérdekeket csak akkor lehet igazán jól érvényesíteni, ha hathatósan serkent itt is ott is az érdekeltség. Decemberben fogadta el az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényt, amely — gyakorlati tapasztalatokból leszűrt intő jeleknek engedve — a vállalatok belső irányítási, elszámolási, érdekeltségi rendszerének előírásain kívül kitér a területileg más helyen levő vállalati egységek helyzetére. Csupán érzékeltetésül a két alapvető adat: az állami ipar vállalatainak száma — 1976-ban — 737 volt, ám ezek 5250 ipartelepet működtettek ! Az, ami eddig csupán óhaj volt, most törvény előírta kötelezettség ; a vállalatoknak, működési és szervezeti szabályzatukban, valamint kollektív szerződésűikben a területileg másutt elhelyezkedő, azaz nem egy telephelyen levő egységeik számára külön elszámolási és ösztönzési rendszert kell megállapítaniuk. Ennek a kikötésnek az a célja, hogy közvetlenné tegye az eddigi közvetett, s ezért sűrűn elmosódó érdekeltséget, véget vessen az eredményektől függetlenített egyenlős- dinek. Célja a törvénynek ugyanakkor az is, hogy megfelelő gazdálkodási önállósághoz — és felelősséghez! — juttassa a szóban- forgó gazdasági egységeket. Hasonló utat jelöl ki a törvény a tröszti kereteken belül tevékenykedő vállalatok számára is, azaz kívánatosnak tartja az eddigi, merev, sok tekintetben visz- szahúzó erőkkel terhes szervezeti formák, érdekeltségi rendszerek tágabbá tételét. Az érdek természetesen — alapvetően — a vállalati, tröszti szervezet egészében azonos: a hatékonyabb, nagyobb vállalati eredményt hozó munka. Most az érdekeltség olyan módszereit kell megtalálni, amelyek ötvözik . a konkrét telephely, s a vállalat, valamint ezek együttesének és a népgazdaságnak érdekviszonyait. A törvény ezt — hangsúlyozni szükséges — csak lehetővé teszi, de nem teremti meg : ez a termelőhelyek dolga, kötelessége. Lázár Gábor Elutazott Budapestről a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke Kedden elutazott Budapestről Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, valamint a kíséretében levő Muhammed Sza- leh Mutija külügyminiszter, Mahmud Abdullah Asis közlekedésügyi miniszter, Haider Abu-Bakr Attasz építésügyi miniszter, Mohamed Szolimán Nasszer földművelés- és földreformügyi miniszter, Szaleh Abu-Bakr Bin Husszein őrnagy, a fegyveres erők főparancsnoka, aki Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatáson járt hazánkban. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányfőjét ünnepélyesen, katonai tiszteletadással búcsúztatták a jemeni, a magyar és vörös zászlókkal, arab és magyar nyelvű üdvözlő felirattal díszített Ferihegyi repülőtéren. A repülőtérre érkező vendégeket Lázár György szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett a JNDK kormányfőjének, majd felcsendült a magyar és a dél-jemeni himnusz. Ali Nasszer Mohamed Lázár György társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt és köszöntötte a katonákat. A vendégek ezt követően üdvözölték a búcsúztatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket. Az ünnepélyes búcsúztatás a díszzászlóalj díszmenetével fejeződött be, majd a vendégek a repülőgépbe szálltak. Egymillió háromszázezren üdülhetnek kedvezményesen Évente mintegy egymillió 300 ezer dolgozó vesz részt szakszervezeti és vállalati üdülésben — ezzel az adattal jellemezték a kedvezményes üdültetés helyzetét kedden a Magyar Sajtó Há- zábon tartott sajtótájékoztatón a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának képviselői. A dolgozók pihenésének, üdülésének fő formája a szakszervezeti és vállalati üdültetés, ezért kiemelten fontos feladat ezek tervszerű fejlesztése. A szakszervezetek támogatják az állami szociálpolitika, a társadalmi juttatások fejlesztési irányelveinek kimunkálását, ezen belül pedig a kedvezményes kollektív üdültetés további szélesítésének lehetőségeit. A szakszervezeti tagság elsősorban a SZOT- üdülők fejlesztését igényli, mert itt kapják a legnagyobb kedvezményt, színvonalas ellátást, változatos kulturális programokat és sportolási lehetőségeket. A SZOT-üdülők befogadó képessége azonban korlátozott, ezért nagyarányú fejlesztési-bővítési munkálatok kezdődnek ez évben, összesen 763 millió forintos beruházással 2100 új hely épül, Gyulán, Hévízen, Balaton- széplakon, BalatonleUén és Sopronban. Megkezdődik a zalakarosi, a bükfürdői és a debreceni új SZOT-üdülő építése is, befejezésükre azonban csak a következő tervidőszakban kerül sor. Épp így a következő évek során bővül az üdülőhajó- p>ark is, az eddigi két Duna- járó SZOT-hajó mellé újabbat szerveznek be. Az új SZOT-üdülőt főként a SZOT és a szakszervezetek anyagi támogatásával építik, de mindinkább elterjedt a vállalatokkal, intézményekkel kooperációban megvalósuló építkezés is. Ennek lényege, hogy a SZOT és a vállalatok egyesítik az üdültetésre szánt pénzüket, s a felépülő új üdülőkben meghatározott időre — általában 20 évre — bizonyos helyszámot biztosítanak a vállalat számára. Kedvelt a külföldi szak- szervezetekkel közösen szervezett, úgynevezett csere- üdültetés is, ennek során 17 ezer dolgozó üdülhet az idén is Ausztriában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, valamint szovjet, olasz és román üdülőhelyeken kedvezményes áron, cserében ugyanilyen létszámban érkeznek magyarországi üdülésre ottani szakszervezeti tagok Az idén az eddigieknél is nagyobb gondot fordítanak a szakszervezetek arra, hogy a nehéz, egészségre ártalmas munkát végzők, a több műszakban dolgozók, a nagycsaládosok és gyermeküket egyedül nevelők előnyt élvezzenek a szak- szervezeti beutalók elosztásánál. A kedvezményes üdülésben részt vevők számára az állam az idén összesen 648 millió forint támogatást nyújt, a térítési díjaik az átlagköltségeknek mindösz- sze 30 százalékát teszi ki. A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében még az elmúlt évben automata szalagrendszert vezettek be. A tervek szerint az idén az egész varrodában megszervezik az automata szalagrendszert. A nők jobb munkakörülményeinek biztosítására kismamaszalagokat alakítottak ki, ahol az olyan anyák dolgoznak, akik több gyermekük miatt nem tudják vállalni a több műszakot. Ezeken a szalagokon az asszonyok egy műszakban dolgoznak. Szerencsére megyénkben is van hasonló példa. (MTI-fotó, Király Krisztina felvétele — KS) A körösladányi duzzasztó újabb ötezer hektár öntözését teszi lehetővé Fotó: Veress Erzsi k 0 vízügyi hivatal és megyénk vezetőinek megbeszélése Tegnap, kedden Békéscsabára látogatott dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Az államtitkárt fogadta Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke. Délelőtt a megye párt- és állami vezetői megbeszélést folytattak az OVH elnökével a vízgazdálkodás idei feladatairól. A napirenden szerepelt az öntözés fejlesztésének lehetősége, megvitatták az ivóvízellátást, valamint a csatornázás kérdését és megtárgyalták a belvíz- rendezés feladatait. A tanácskozáson szó volt a környezetvédelemről és az ár- vízvédelemről is. Délután az Országos Vízügyi Hivatal elnöke ellátogatott Gyulára, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósághoz. (Dr. Gergely Istvánnal készített interjúnk az 5. oldalon.) Hét és fél ezer vagon táp Kondorosról A húsprogram megvalósításának egészében is, de a feladatok jelentős részét megoldó háztáji gazdaságok segítésében is kulcskérdés a takarmányellátás. Ezért is hárul igen fontos szerep a takarmánykeverőkre, köztük a termelőszövetkezetek kon- dorosi takarmánykeverő és értékesítő közös vállalkozására. Az előbbieket igazolja az is, hogy a tervezett 6 ezer vagon keveréktakarmánnyal szemben a közös vállalkozás az igények alapján az elmúlt évben végül is több mint hét és fél ezer vagon tápot állított elő. A 25 százalékos tervtúlteljesítés elsősorban annak köszönhető, hogy a takarmánykeverő és az egyik alapító tsz — a hunyai Hunyadi — közös kísérleteinek eredményeire alapozva a korábbi 400 vagon helyett 1977-ben már mintegy 1700 vagon intenzív baromfitápot forgalmazhattak. Az új piacok mellett a sikerben természetesen döntő ! volt a kapacitások jó kihasználása is. A keverőüzem már kezdettől két műszakban dolgozik Kondoroson, az elmúlt esztendőben pedig tovább javult a szervezettség, így a keverő tényleges teljesítménye az óránkénti névleges 10 tonnáról csaknem 15 tonnára emelkedett egy év alatt. Terrrtelési terve mellett takarmányszárítási feladatait is túlteljesítette a szövetkezetek kondorosi keverőüzeme. Az előirányzott két és fél ezer vagonnal szemben összesen 3 ezer 700 vagon búzát és kukoricát fogadtak szárításra és az ebből származó bevételük a vártnak kétszerese lett. A vállalkozás gazdasági helyzetét az év folyamán takarékossági intézkedések is szilárdították. Tovább növelték az ömlesztett állapotban értékesített áru arányát a forgalomban a zsákos tápok rovására. Ez a mérték 1977- ben elérte az 54 százalékot, de még így is csaknem 5 millió forint volt a keverő által felhasznált papírzsákok értéke, ami az állathizlalás költségeit növelte. Ebben a kondorosi ÁFÉSZ példája a követendő, amely tárolósilók építésével oldotta meg a háztáji gazdaságok ömlesztett keveréktakarmánnyal való ellátását. Mindent egybevetve, a kondorosi takarmánykeverő és értékesítő termelőszövetkezeti közös vállalkozás több mint 34 millió forintos nyereséggel zárt. s ebből csaknem 15 millión osztozkodhatnak az alapítók. A fennmaradó nyereség egy részéből új terménytároló építését kezdik meg, ugyanakkor újabb szövetkezetek belépésével lehetőség nyílik a jelenlegi üzem ikresítésére is, ami a termelés növelése mellett az üzemelés biztonságának fokozásához is hozzájárul. K. E. P.
