Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-24 / 20. szám
1978. január 24.. kedd o Február 10-én mutatja be színházunk örsi—Wolf: Princ, a civil című zenés játékát. Az előadást Lovas Edit rendezi, koreográfus Felkai Eszter. A táncpróbán: Lovas Edit, Bajka Bea, Gyurcsek Sándor, Máhr Ágnes, Kovács Lajos és Felkai Eszter Fotó: Martin Gábor Új hűtőház Orosházán Munkásgyűlés a BBV gyárában Munkaidő után - munkában cím ne tévesszen meg senkit. Arról a munkaidőről van szó, amely napokból áll össze és a ledolgozott, a munkaviszonyban töltött évek számát adja. Ötvenöt, hatvan éves kor után az illetékes szerv ennek alapján számítja ki a nyugdíjat s egy-két hónap elteltével rendszeresen folyósítja, mindaddig amíg... De mi van addig? Mert szerencsére ez ma már egyre több esztendőt jelent az életkor hosszabbodásával, a fizikád, szellemi erőnlét tar- tósabbá válásával. Magyar- országon egymillió nyolc- százezer a nyugdíjasok száma. Nem ismerem ugyan azok arányát, akiket a kor, a betegség valamilyen makacs fajtája ágyhoz vagy lakáshoz köt. Tapasztalatom viszont azt igazolja, hogy nagyon sokan vannak ötvenöt vagy hatvan év felett szellemi és fizikai erejüknek, ha nem is a teljében, de a társadalom számára is hasznosítható állapotban. Kormányunk rendelkezései lehetőséget biztosítanak arra, hogy munkájukat régi, vagy más munkahelyen egész éven át, vagy csak néhány hónapra korlátozottan folytathassák. Azt is tudjuk, hogy sokan élnek ezzel a lehetőséggel. Népgazdaságunk egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzd. Társadalmi érdek is, hogy az arra alkalmas munkáskezek, alkotó koponyák mindegyike társadalmi jólétünkön munkálkodjon. A nyugdíjasok széles köre ebbe a kategóriába tartozik. Bár kétségtelen, hogy fizikai állóképességük már nem olyan, mint egy harmincévesé, de gazdag élet- és szakmai tapasztalatuk ezt legtöbbször ellensúlyozza. Nem irigylésre méltó á nyugdíjba vonulók helyzete. Búcsúztatásukkor mindenki. őszintén mondja, hogy visz- szavárják a régi munkahelyre, hogy tanácsaikra, tapasztalataikra tovább is számítanak. A munkás hétköznapok rohanásában azonban igen gyorsan megfeledkeznek a szépen hangzó ígéretekről. S jaj annak a nyugdíjasnak, aki komolyan veszi ezeket. Legtöbbször keserű csalódás a bére, mert jó esetben udvarias, elnéző mosollyal térnek ki munkát végezni akaró jelentkezése elől. Benne pedig a „feleslegessé válás” nyomasztó érzése hatalmasodik el. Az a keserű igazság, hogy a volt munkaadó vállalatok, intézmények többségükben „leírják” a nyugdíjba vonulókat. Nem irigylésre méltó a helyzetük. Azoké sem, akik valós értékükön kezelik a búcsúztatásukkor elhangzott ígéreteket. De akár így, akár úgy történik: egy új életformát kell kialakítaniuk. Legrosszabbul — még a kikosarazottaknál is rosz- szabbul — azok járnak, akik a nyugdíjas éveket úgy fogják fel, mint valami határozatlan idejű szabadságot, semmittevési időszakot. Hamis ennek az indoklása, hogy „na, végre alaposan kipihenem magam !” Tapasztalat igazolja, hogy ők dőlnek ki leghamarabb a sorból. Hiszen az élet állandó tevékenység. Ennek katasztrofális lecsökkentését nem bírja elviselni az évtizedeken át munkához szokott szervezet. Tehát nemcsak a társadalomnak, hanem a nyugdíjba vonultaknak is életérdeke a hasznos munkálkodás egészségük, fizikai, szellemi erőnlétük arányában. Kétirányú a tennivaló is. Változtatni kell a munkahelyi felfogásokon : ne a szépen hangzó ígéret legyen a nyugdíjba vonulók obsitja, hanem a reális helyzet és adottságok felmérése alapján: konkrét ajánlat. Aztán, ahogyan ma sokat, egyre többet teszünk a pályakezdők munkába illeszkedéséért, hogy átsegítsük őket az új munkahely ismeretlenségén, a kollektíHangverseny a színházban Ma este 19 óra 30 perckor az Országos Filharmónia negyedik bérleti hangversenyén, Békéscsabán, a Jókai Színházban Cser Miklós vezényletével halljuk a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar műsorát. Közreműködik Kiss Gyula zongoraművész, valamint Csajbók Terézia és Némefth Aliz énekesek. Ráz- ga József karigazgató irányításával három kórus : a gyulai Erkel, a békési Munkás és a békéscsabai Bartók vegyeskar énekel a hangversenyen. A műsoron Haydn : Londoni szimfóniája, Mozart: c-moll zongoraversenye és Esterházy művei szerepelnek. A műsort Laczó Zoltán ismerteti. Tovább épül az üdülőtábor Békésen, a dánfdki üdülőtábor építésére 1977—78- ban összesen 16 millió forintot fordítanak. Az Állami Ifjúsági Bizottság ötmillióval, a megyei tanács hatmillióval támogatja a terv végrehajtását. A költségek fennmaradó hányadát helyi erőforrásokból és társadalmi munkákiból fedezik. Az elképzelések szerint még ebben az évben befejezik a közművesítést, a mosdóhelyiségék és a belső úthálózat megépítését; felállítják a faházaikat és új sátorhelyeket létesítenek. Mindezek a munkálatok a nagyarányú programnak csak egy bizonyos részét alkotják. A VI. ötéves tervben ugyanis olyan tábor végleges kialakítására kerül sor, amely ezer fiatal üdülését teszi lehetővé. A szarvasi úttörők az utóbbi években számos sportversenyen, szellemi vetélkedőn országosan is kiemelkedő eredményt értek el. A város földrajzi fekvésénél fogva azonban az ország különböző tájaira vonattal, busszal utazni, hasz- szadalmas. A kispajtásokat több alkalommal kisegítette az Öntözési Kutató Intézet, mikrobusszal vitte őket a vetélkedő színhelyére. Most azonban végképp megoldódott a versenyzők utaztatása: az ÖKI új mikrobuszt vásárolt, s a régit végképp az úttörőháznak ajándékozta. A mikrobuszt ünnepélyes körülmények között adták át Laurenczy Jenő úttörő- ház-igazgaitónak. A kispajtások nevében Bauecker Sándor mondott köszönetét. Az ÖKI gépkocsivezetőinek Bánki Donát Szocialista Tegnap, hétfőn délután munkásgyűlésen találkoztak a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárának dolgozói. Popp József, a gyár igazgatója ismertette az elmúlt évi termelési célkitűzések teljesítését. Megtudhattuk a beszámolóból, hogy a tervezett 11 ezer 300 tonna baromfi helyett 15 ezer 200 tonnányit vásároltak fel, 20 helyett 24 tonnányi galambot Brigádja védnökséget vállalt a mikrobusz felett. Gondoskodnak az állandó karbantartásról, s amíg nem lesz gépkocsivezető, hétvégeken elviszik versenyekre, tapasztalatcserékre, kirándulásokra az úttörőket. Az idei influenzás megbetegedéseket a vírus A-l és A-2 altípus törzsei okozzák. Mi jellemzi ezeket, s milyen lefolyású a betegség? Az Országos Közegészségügyi Inès 30 helyett 40 tonnányi tollat vásároltak fel. A növekedést többek közt az is lehetővé tette, hogy a gyár termelőberendezései jelentősen megváltoztak az elmúlt évben. A baromfifeldolgozó vonalat a holland Stork cég által szállított kisgépekkel korszerűsítették és az egyik feldolgozó vonal helyére ugyancsak a holland cég által szállított automata szigetelő berendezést építettek be. Egy hét alatt zajlott le az orosházi gyárban az éves karbantartási munka és ennek során a feldolgozó pálya névleges kapacitását óránkénti 5200 darabról 6000 darabra növelték. Jelentősen emelkedett a gyár közvetlen dollár elszámolású exportszállítása is. Az 1976-os 5460 tonnával szemben az elmúlt évben 7280 tonnányit szállítottak tőkés országokba és ez több tézetben az MTI munkatársának elmondották: — Amióta az influenza- vírust a világon először izolálták, azóta az a tapasztalat, hogy a hosszaibb-rövi- debb időközönként jelentkező j ármányokat egymástól eltérő altípusok, illetve az altípusoknak is a különböző változatai okozzák. A közelmúltig nem fordult elő, hogy olyan altípus, amely korábban járvány kiváltója volt, a későbbiekben visszatért volna. Ez a törvényszerűség azonban 1976-ban megdőlt. Az USA egyik katonai kiképzőközpontjában tótört járvány elindítója egy bizonyos serfcésinfluenza-vírus volt. Erről megállapították, hogy hasonlít az 1918—19- ben világjárványt okozó A- típushoe. Az említett amerikai járványból és más vizsgálati eredményekből a szakemberek arra következtettek, hogy az influenzavírusok korábban előfordult változatai később újból feltűnhetnek, de a visszatérésükhöz hosszabb időszak, legalább egy ember- öltőnyi idő szükséges. Az idei járvány újabb meglepetésekkel szolgált. Az A-l altípus törzsét ugyanis izolálták már korábban, de nem 50—100 évvel ezelőtt, hanem 1947—1957 között, tehát a ma élő idősebb generációk életében is. ök így valószínűleg bizonyos fokig ellenállók is az A-l-gyel szemben, fogékonyak viszont mint 33 százalékos növekedésnek felel meg. Az export bővülésnek fontos feltétele volt, hogy a legnagyobb vásárló, az NSZK szigorú higiéniai normáit betartsák. Ezért megoldották, a daraboló műhely teremhűtését és gépesítették több, eddig kézzel végzett műveletet. Az idei évben is nagy feladatok állnak az orosházi gyár kollektívája előtt. Ügy kell növelniük a termelést, hogy közben a minőség is javuljon. A már kivívott piaci pozíciókat csak egyre jobb és fegyelmezettebb munkával lehet megtartani. Javítani fogja a minőséget az új hűtőház felépülése. Ennél sikerült a világon legkorszerűbbnek számító technikát, az úgynevezett karton-fa- gyasztásos eljárást megszerezni. A mintegy 44 millió forintos munka még ebben az évben megkezdődik. azok, akik még nem „találkozhattak” vele, tehát az 1957 után születettek. Ezzel magyarázható, hogy az A-l következtében elsősorban a fiatalabbak betegszenek meg. Az idei megbetegedések másik sajátos vonása, hogy egyidejűleg ókoz influenzát két altípus törzse, az A-l mellett az A-2 is. Az A-l Ázsiában és Kelet-Európábán jelentkezik, az A-2 következtében viszont nagyobb járvány eddig az USA 10 államában, Kanadában és kisebb mértékben Svájcban alakult tó. Hazánkban mindkét törzset izolálták. Az idei megbetegedések, függetlenül attól, hogy melyik törzs a kiváltója, általában viszonylag enyhe lefolyásúnk, többnyire csak lázzal és végtagfájdalmakka! járnak. Az eddigi tapasztalatok szerint a járvány a kisebb közösségekben is lezajlik tíz nap alatt, az egyedileg megbetegedettek pedig általában 3-4 nap alatt meggyógyulnak. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg megelőzzük az influenza továbbterjedését. Ezért ne keressünk szükségtelenül nagyobb létszámú együttlétet, gyakran szellőztessünk és az időjárásnak megfelelően öltözködjünk. Fontos a helyes táplálkozás is, mert így fokozhatjuk a szervezet ellenálló képességét. Lehetőleg ne látogassuk a betegeket se otthonukban, se a kórházban, mert nekik nagyobb veszélyt jelent az influenza. vába illeszkedés első nehézségein, ugyanúgy szükség lenne a nyugdíjból visszatértekkel való megkülönböztetett törődésre. Számukra új helyzet az, amelybe visszakerülnek : hivátali és emberi státuszuk változott meg. Ennek felismerése és felismertetése nem kis türelmet, megértést igényel. Különben a sértődött, a keserű emberek számát gyarapítjuk, nemzedéki ellentéteket csiholunk. De változtatni kell a nyugdíjasok körében élő felfogáson is. Nekik is tudomásul kell venni — ha ez nem is megy könnyen — a megváltozott helyzetet. A vezető a régi munkahelyén ne akarjon tovább vezetni, legfeljebb csak sértődésekre okot nem szolgáltató tanácsokat adjon gazdag élettapasztalata alapján. S ha nem fogadják meg tanácsát, nem biztos, hogy az új vezetőben van a hiba, hiszen a körülmények mindig változnak: gyakran nem helyes ma az a lépés, amely tegnap még eredményes’ volt. A munkás, a beosztott dolgozó nyugdíjason se becsülje le a fiatalok újat és mást akarását, hanem ehhez tegye hozzá szerényen a maga tapasztalatát. A döntés pedig maradjon immár a fiatalabb generáció joga és felelőssége. Hiszen a döntéshozatalra nem most, már tegnap megérték. Van aztán — nagyon sok esetben ez áll fenn —, hogy a körülmények nem teszik lehetővé a rendszeres munkavállalást sem a régi, sem más munkahelyen. Mozogni, a társadalom sodrában élni nyugdíjas korban már különösen életfeltétel. Mihez lehet kezdeni ilyen esetben? Nemrégen beszéltem egy régi ismerősömmel, aki má,r évek óta nyugdíjban van, és akiről tudtam, hogy nincs semmiféle rendszeres „hivatalos” elfoglaltsága. Érdeklődtem tőle, hogy mit csinál? Sorolni kezdte azonnal : „A szakszervezet ezzel és ezzel bízott meg. Nem is gondolnád, hogy mennyi szaladgálni való van ezzel. Tudod, benn vagyok a népfront egyik bizottságában is. De ne hidd, hogy ez csak olyan tisztelet-funkció, amely abból áll, hogy csak az üléseken kell megjelenni és a szót szaporítani. Ah, dehogy! Most például vagy harminc emberrel kell beszélgetnem — s mondta is, hogy miről — a legközelebbi ülésig. S alig van minderre két hetem. Aztán megkértek, hogy egy elképzeléshez mondjak véleményt. Ezt sem lehet a hosszú éjszakákon csak úgy kigondolni. Végig kell járnom az utcákat, szemrevételezni sok mindent. Felelőtlenül csak nem beszélhetek majd az értekezleten?” — És felsorolt ezeken kívül még vagy három konkrét, munkával járó megbízatást. Olyat, amelyet megítélésem szerint csakis ő, vagy a hozzá hasonló „kötetlen munkaidővél rendelkezők” képesek lelkiismeretesen elvégezni. Nem is titkoltam, hogy nagy meglepetés volt számomra ez a dús program. És ebben még nem is szerepelt az unokákra fordított idő, a napi bevásárlás egy része, a kertben végzett fizikai munka. Tréfásan megkérdeztem tőle: nem dolgozol te többet, mióta nyugdíjas vagy? la végletesnek is tűnik ez az eset, mégI is tipikus példa arra, hogy a nyugdíjhatáron túl, önmagunkat megtalálva, folytatni a tartalmas életet csakis a nagyobb közösség számára hasznos tevékenységi formák között lehet. Ügy vélem, hogy tömegszervezeteink mindegyike, a Hazafias Népfront pedig különösen, sokat tehet a nyugdíjasok érdekében úgy, hogy hasznot húzhasson ebből a társadalom, s maguk a nyugdíjasok is. Enyedi G. Sándor Mikrobusz! kaptak a szarvasi úttörők Az A-1 és A-2 vírus okozza az idei ioflueozát Enyhe lefolyású a betegség Kép a vésztői könyvtárból