Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

O 1978. január 22., vasárnap Argentína, a mundial országa Labdarúgó eltűnéséről egyelőre neon érkezett hír a világbajnokság színhelyéről, Argentínából. Az eltűntek listáján — ha a hosszú név­sort egyáltalán össze lehet­ne állítani — szerepelne vi­szont ügyvéd, kommunista párttag, tiszteletbeli ameri­kai konzul, parlamenti kép­viselő, szakszervezeti vezető, rendőrfőnök, újságíró, sze­mélyi testőr, külföldi mene­kült, sőt apáca is. „Eltűnt” — ez legtöbbször azt jelen­ti, hogy az áldozat már nincs az élők sorában, csak éppen nem tudni, hogy ki, hol és mikor végzett vele. „Eltüntetéssel” vádolható fegyveres szervezet több is működik az országban. A legnagyobb a Mpntoneros, a perónista mozgalom fegyve­res szárnya. Kisebb, de hí­rek szerint szervezettebb az általában trockistáknak mondott ERP, a Nép Forra­dalmi Hadserege, és ugyan­csak a szélsőbaloldalhoz tar­tozik a maóista „Munkás­hatalom” szervezet. Velük szemben áll a három A be­tűvel jelzett Argentin Anti- kommunista Szövetség. És beavatkozik a hadsereg is, de szerepe korántsem egyér­telmű. I tábornokok mégis visszajönnek Argentínában az államfői palota, a Casa Rœada lakói nem egyszer érkeztek vagy távoztak már szokatlan mó­don. Negyvenöt év alatt ti­zenöt elnöke volt az ország­nak, s köztük olyan is, aki­nek hatalma mindössze hu­szonnégy óráig tartott. 1973- ban pedig példátlan megle­petés volt, hogy a tábornok­elnök, Alejandro Lanusse önként adta át a hatalmat demokratikusan megválasz­tott utódjának, aki aztán le­mondott a száműzetésből diadalmasan visszatérő Juan Domingo Perón javára. Pe­rón a második világháború után tíz évig állt az ország élén, és amikor megbukott, a gazdasági nehézségek még nem váltak észrevehetővé. A gondokkal az egymást kö­vető katonai junták és kon­zervatív polgári kormányok sem tudtak megbirkózni, és ez magyarázza Lanusse ön­kéntes távozását is. Akkor Buenos Aires utcáin a ka­tonákról azt skandálták az emberek: „Se van, se van y nunca volverán”, vagyis: el­mennek és soha nem is tér­nek vissza. Mégis bekövet­kezett, amit mindenki lehe­tetlennek tartott: a helyzet még rosszabb lett, különö­sen Perón halála után, ami­kor második felesége, az egykori táncosnő, az Isabe- lita néven ismert Maria Es- tella Perón lett az elnök, így történhetett, hogy a pol­gári hatalom alig három éve után mindenki szinte várta a katonai hatalomát­vételt, amely — megint szo­katlan módon — késett, mert a tábonokok nagyon nem szívesen vették át a csődtömeget. 1976 márciusá­ban a kormányhivatalnokok elkezdtek csomagolni, az ak­tákat és a képeket hazavit­ték az irodából, és vártak. A hangulatot jelzi egy kül­földi napilap szalagcíme a hatalomátvétel másnapján: „Megtörtént a katonai puccs Argentínában.” Katonák katonák ellen A junta egy eredményt máris felmutathat: a hely­zet nem lett rosszabb. Első számú ígéretét, a terroriz­mus megfékezését azonban nem tudta beváltani. Főleg azért nem, mert inkább csak a baloldali szervezetek ellen indult hadjárat, és a mód­szerek csak elkeseredettebbé tették a szélsőséges városi gerillákat. „Legfeljebb hat óránk van, hogy egy fogoly­ból információkat csikar­junk ki, különben nem tud­juk elfogni a társait. Hát így állunk...” — mondta a különítmények egyik tisztje. Azt mondják, hogy erről csak részben tehet a junta vezetője, Rafael Videla tá­bornok, akit így hívnak : „La Huela”, a csont. Nem azért, mert olyan kemény katona, hanem mert olyan sovány. O a „nemzeti-liberálisnak” mondott, mérsékeltebb tisz­tek közé tartozik, csakúgy, mint a szárazföldi erők ve­zérkari főnöke, Viola tábor­nok és az elnöki iroda ve­zetője, Villareal. A „három V” elérte, hogy jó néhány tisztet nyugdíjaztak azok közül, akiket jellemző mó­don „pinochetistának” ne­veznek. A helyi parancsno­kok között azonban még sok ilyen van. Egy eset a sok közül : egy befolyásos apa magát Villareal tábornokot értesítette fia eltűnéséről. Nyomozás indult, rábukkan­tak egy házra az Első Had­sereg főhadiszállásának kö­zelében én másfél órás sza­bályos tűzharcot vívtak a fiú kiszabadítására. A sebe­sült védők között a hadse­reg két őrnagya is ott volt, mert az „eltűnteket” nem gerillák tartották fogva, ha­nem a tisztek a szomszédos főhadiszállásról. A titkos kínzóközpontokban Hitler- képeket és horogkereszteket találtak. Így aztán nem meglepő, hogy a fegyveres csoportok száma a zsidók védelmi szervezetével is gyarapodott. Egyelőre az erőszakhullám becsléseken alapuló mérlege szerint az eltűntek száma húszezer körül lehet, a bör­tönökben pedig tizenkétezer politikai fogoly van. Furcsa diktatúra Nemcsak a terroristák el­leni fellépésben vannak né­zetkülönbségek a „három V” és a pinoohetistáík között. „Először fordult elő Argen­tínában, hogy egy puccs után az első intézkedés nem a kommunista párt betiltá­sa volt Ezek a katonák már nem a régiek” — mondta a párt egyik vezetője. A csen­des hatalomátvétel után a kommunista pártot — a szélsőjobboldali csoportoktól eltérően — nem tiltották be, csak „felfüggesztették”, ép­A nagyvárosok korát él­jük. Míg 1700-ban a konti­nenseken még csak 40 száz­ezernél több lakosú nagyvá­ros volt, addig 1900-ban 300, 1950-ben 670, 1960-ban 1340, 1970-ben pedig 1872 nagyvá­ros volt az öt földrészen. A nagyvárosok sűrűsége — a százezer négyzetkilométerre jutó nagyváros — Japánban és Hollandiában a legna­gyobb: 42, illetve 41. A föld­részek közül e tekintetben Európa áll az élen, itt az átlagérték 8, Ázsiában 2,3, Észak-Amerikában 1,2, Kö­zép- és Pél-Amerikában 1,1; Afrikában és Ausztráliában százezer négyzetkilométerre nem egészen egy nagyváros jut. Viszonylag újak a milliós városok. A századfordulón csak 17 volt a számuk a vi­lágon, 1950-ben már 65. Nap­jainkban viszont több mint másfélszáz milliós vagy an­nál nagyobb lélekszámú vá­ros van a földtekén. Ebből persze levonhatók a nem va­lódi milliós városok, azok, amelyeknek városmagjában egymilliónál kevesebb ember él. Így is még mindig száz­nál több a valódi milliós vá­rosok száma. A szakértők becslése sze­rint 1970-ben a nagyvárosok összlakossága az egész em­beriség egyhatodát tette ki, ami meglehetősen szomorú tény, mivel a nagyvárosokba — sőt szupervárosokba — va­pen úgy, mint például a Perón híveit, a polgári radi­kálisokat, vagy a keresz­ténydemokratákat. A pár­toknak arra is van lehetősé­gük, hogy tanácskozásokat tartsanak. Vezetőik legutóbb ebben a hónapban sürget­tek párbeszédet a juntával az erőszakhullám megféke­zéséről és a gazdaságpoliti­káról. A párbeszédet ko­rábban Videla is felajánlot­ta, de — nyilván a pino- chetisták befolyása miatt — ebből eddig semmi sem lett. Annyi tehát eddig bizo­nyos, hogy ez a katonai rendszer nem olyan dikta­túra, mint amilyen a szom­szédban, akár Chilében, akár Brazíliában működik. Ami viszont klasszikusan jobboldali, az a gazdaságpo­litika. Az infláció egy év alatt több száz százalékos, és az áremelkedést a bérek nem követik. Lelkes szürkülik Bármilyen is a közbizton­ság és a gazdasági helyzet, a beszédtémák között to­vábbra is a legfontosabbak közé tartozik a foci. A sta­dionokban a szurkolók ter­mészetesen latinos tempera­mentummal bíztatják csa­patukat, de az ütemes taps­ba nem egyszer politikai jelszavak is keverednek. Ta­valy, amikor a córdobaiak Rosarióban játszottak, és a vendég szurkolók a rend­őrökre támadtak, azok pedig a tömegbe lőttek, az egész stadion egy emberként a baloldali gerillákat kezdte éltetni. Azt mondják, a „ré­gi szép időkben” még Pe­rón nevét kiáltották üteme­sen a lelátókról. Változnak tehát az idők és ennek jele, hogy az egykor kitűnő tele­fonhálózat ma már szinte használhatatlan. Nem cso­da, hiszen a telefonközpon­tokban is gyakran robban bomba, sőt — bármennyire hihetetlen is — a földből egyszerűen kilopják a ká­beleket. Világbajnokságot viszont nem lehet rendezni telefon nélkül. A kormány, amely presztízskérdésnek tekinti a nagy eseményt, gyorsan több millió dollárt juttatott az állami telefon­vállalatnak, hogy a mundial idején a sajtó jól dolgozhas­son. Bedő Iván ló tömörülésnek sokkal több hátránya van az emberek szempontjából, mint előnye. Szerencsére nem minden or­szág engedi meg a nagyvá­rosok lakosságának mérték­telen felduzzadását. Köztük Csehszlovákia sem, ahol a főváros lakosainak száma hosszú idő óta egymillió kö­rül van. A várostervezők és a városrendezők a nagyváro­sokat körülvevő úgynevezett Stodulky modellterve Gépesített hipnózis A hipnózist már jó ideje megfosztotta ködös misztiku­mától a tudomány. A hipno­tizőrnek régebben titokzatos képességeket tulajdonítottak, amelyek segítségével a hip­notizált személyre át tudta vinni akaratát. Nem lenne helyénvaló azt állítani, hogy a hipnózis összes idegéletta­ni kérdéseit már minden részletében ismerik a tudó­sok, de a titokzatos varázs­erő lehetőségét már régen megcáfolták. Vágyis nem ki­zárólag a hipnotizőr szúrós tekintetétől merül álomba a médium, lehet embereket úgy is hipnotizálni, hogy a hipnotizőr átlátszatlan, sűrű függöny mögött tartózkodik és sohasem találkozik a hip­notizált személlyel. Néhány évvel ezelőtt az a hír kelt szárnyra, hogy ame­rikai kutatók kidolgozták a lelki betegségek kezelésére szolgáló hipnózis televízió útján való véghezvitelét. A gyakorlatban ez úgy valósult meg a kísérletek során, hogy a hipnotizőr a tv-kamera előtt adta meg utasításait, és a betegek — akik egy má­sik helyiségben a képernyőn figyelték a hipnotizőrt — transzba estek. Később ki­derült, hogy az úgynevezett hipnoszuggesztív gyógymód- .nak televízió útján való al­kalmazása csak a gyógyító eljárás bizonyos szakaszai­ban és meghatározott felté­telek mellett lehetséges. Egyébként — mondják a kutatók — maga a televízió is szuggesztív eszközökkel és célokkal dolgozik: a besöté­tített szoba, a » mozdulatlan ülés, a képernyőre irányított merev tekintet, mind olyan körülmény, amely megnyitja az ember befolyásolásának, bizonyos fokú hipnotikus ál­lapotba kerülésének lehető­ségeit. A hipnoszuggesztív gyógy- eljárás azonban ennél jóval többet akar elérni: a beteg részlegesen alvó, szendergé- ses állapotát. Ilyenkor a nagyagykéregben izgalmi góc keletkezik, mely körül kiterjedt gátlás lép fel. A hipnózisnak ez az állapota csak akkor valósul meg tele­víziós közvetítés segítségé­vel, ha a hipnotizőrrel már megfelelő erősségű kapcsolat alakult ki, és. nem a hipno­tikus eljárás kezdetéről, ha­nem folytatásáról van szó. szatellivárosok (elővárosok) létrehozása érdekében fára­doznak. Ilyen lesz a Prágá­tól délnyugatra 300 hektár­nyi területen fekvő, maj­dan 120 ezer lakosú Stodulky is. Sok napfény, friss, tiszta levegő és a természet köz­vetlen közelsége jellemzi majd Prágának ezt az elő­városát, ahonnan könnyen elérhetik majd munkahelyü­ket az ott lakók. (MTI Külföldi Képszolgálat) A nagyvárosok jövője MŰSOR TELEVÍZIÓ BUDAPEST: I. műsor: 8.30 Té­vétorna. (sz.) (ism.). 9.15 Arago X—001. ni. 9.30 Tele-íény-kép. 9.50 Hírek. 9.55 Béni és Frédi avagy a két kőkorszaki szaki, (ism.). 10.20 Melyiket az ötezer­ből? 10.35 Az Abba együttes slá­gerei. (sz.) (ism.). 11.20 Moz­dulj ! 14.15 Gusztáv az ABC-ben. (sz.) (Ism.). 14.20 Nyári tábor. 1(1.55 Nádparipán. 15.25 Nemzet­közi női és öregíiúk teremlab­darúgó torna. 17.05 Üzbég ven­dégek. (sz.). az I-es stúdióban. 17.35 Műsorainkat ajánljuk. 18.00 Lehet egy kérdéssel több? 18.40 Esti mese. (sz.). 18.50 Tévé- torna. (sz.). 19.00 A Hét. 20.00 Hírek. 20.05 A Topkapi kincse, (sz.). Amerikai film. 22.05 Sport­hírek. 22.15 Berda Józsefről — Zelk Zoltánnal. 22.50 Hírek. BUKAREST: 8.15 „A lovag” — gyermekfilmsorozat. 8.45 Családi kör. 9.00 A falu életéből. 10.45 Dinamo— Steaua kosárlabda-baj­nokság (férfiak). 12.05 Vasárnapi album. 14.00 Románia—Portugá­lia. Tenisz Európa-bajnokság. 16.10 Tengeri út című filmsoro­zat. 17.00 A kert virágai. 18.00 Vi­dám gyermekdalok. 18.20 A leg­kisebbeknek. 18.40 Tv-híradó. 19.10 Az antenna az Önöké. 20.10 Romeo és Júlia. Film. 22.20 Tv- híradó. BELGRAD : 9.00 Barázda, fa­luműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00 Salajko — gyermekműsor, (ism.). 10.30 Új­ságkihordók — filmsorozat gyermekeknek. 11.00 Népi mu­zsika. 11.30 Földművelőknek. 12.30 A tudás — vagyon. 13.40 A nézők és a tv. 14.10 Kandúr Vadnyugaton — japán rajzfilm. 15.00 Vasárnap délután. 19.15 Rajzfilm. 20.00 A névsorból tö­röltek visszatérése — drámaso­rozat. 21.05 Karaván. 21.55 Sportszemle. II. műsor: Pohorje: Arany­róka — síversenyek. 16.40 Kitz- bühel: Síversenyek. 17.50 Kosár­labda : Partizán—Brest (közvetí­tés). 19.15 Rajzfilm. 20.00 Európa ma : Portugália — dokumen- tumfllm. 20.45 Huszonnégy óra. 21.05 Charlie Chaplin-ciklus. HÉTFŐ BUKAREST : 15.05 Iskola-«;'. 15.30 Magyar nyelvű adás. 18.00 Népi dallamok. 18.20 A legki­sebbeknek. 18.30 Tv-híradó. 19.55 Fejezetek az emberi színjáték­ból. 20.55 A tudomány világából. 21.20 Tv-híradó. BELGRAD : 17.45 Bábjáték. 18.00 Az én kiskertem. 18.15 A család ideje. 18.45 A- szerelem mindenütt körülöttünk — Ifjú­sági adás. 19.15 Rajzfilm. 20.00 Tv-dráma. 21.25 Kiválasztott pil­lanat. 21.30 Mozaik. 22.30 Doku­mentumfilm. II. műsor: 18.45 Válogatás a pristinai tv műsorából. 20.40 Sport karikatúrában. 20.45 Bel­politika. 21.15 Huszonnégy óra. 21.20 Házi mozi: Gyilkosok és tanuk. Amerikai film. RÓDIÓ VASÁRNAP KOSSUTH RADIO: 7.23 Falu­ról mindenkinek. 8.10 öt konti­nens hét napja. 8.25 Népdalok. 8.55 Kulturális magazin. 10.03 Világnagy zsebkendő. Mesejá­ték. 11.05 Szimfonikus zene. Közben: kb. 11.50 Kelényi István versel. Kb. 11.54 Édes anyanyel­vűnk. Kb. 12.45 operettrészletek. 13.00 Tiszta szívvel. 13.10 Jó ebédhez szól a nóta. 13.45 Koz­mosz. 14.05 Régi híres énekesek műsorából. 14.39 Pillantás a szocialista világba. 15.17 Művész- lemezek. 16.18 Daloló, muzsikáló tájak. 17.10 A Nap árnyéka. II. (bef.) 18.11 Filmzene. 18.50 Nó­ták. 19.40 Glulietta Simlonato és Gianni Raimondi énekel. 20.35 „Ifjúság, mint sólyömmadár." Rádiójáték. 21.12 Lemezmúzeum. 22.15 Nagy mesterek kamara­zenéjéből. 0.10 Régi magyar da­lok. PETŐFI RADIO: 7.00 A refor­mátus egyház félórája. 7.30 Lio­nel Rogg orgonái. 8.05 Mit hal­lunk? 8.33 A „Nyitnlkék” postá­ja. 9.00 Szívesen hallgattuk . .. 10.33 Szivárvány. 12.33 A Ma­gyar Rádió és Televízió Gyer­mekkórusa énekel. 12.40 A Bal­sors és a katona. Mesejáték. (Ism.). 14.00 Táskarádió. 15.00 Jelenidőben. 15.33 Népszerű ope- dettdalok. 16.00 A vasárnap sportja. 16.35 Mikrofon előtt az Irodalmi szerkesztő. 16.49 ötórai tea. 18.00 Népdalkórusok. 18.18 A francia popzene csillagai. 18.51 ..A Calvin téri ballada.” (ism.). 19.21 Jó estét, gyerekek! 19.38 Kritikusok fóruma, (ism.). 19.48 Zenelánc. 20.51 A Rádió Dalszín­háza. A messzetűnt kedves. Dal­játék. 22.35 Könnyűzene éjfélig. SZOLNOKI STÜDIÖ: 17.00— 17.30 szlovák műsor. Szerk.: selmeezy Romola. (A tartalom­ból: Az új kalendárból. Beszél­gettem Manga Jánossal. A kon­dorost szlovákokról.) 17.30—18.00 Snort és muzsika. 18.00—19.00 ..Ü1 világ.” — Abonvban. Szer­kesztő : Dalocsa István. Ripor­terek: Gulyás Ferenc, Zentai Zoltán, Zámbó Árpád. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO: 8.25 Sándor Judit és Szalma Ferenc énekel. 9 00 Madách Imre: Utravaló-verseimmel. 9.10 A hét zene­műve. 9.40 Miért küldött úr­asszony? 10.05 Iskolarádió. 10.1 Barokk muzsika. 11.25 Felnőttel játéka, gyermekek játéka. 11.4 Különös házasság. XIV. 12.3 Tánczenei koktél. 13.20 Válaszo lünk hallgatóinknak. 13.35 if; Sánta Ferenc népi zenekar játszik. 14.00 Ezeregy délutár 14.30 Hindemith: Ok—tett. 15.1 A Magyar Rádió novellapályá zata. 15.31 Borgulya András kó rusműveiből. 15.46 Farkas Fe renc: Athéni Tlmon — szvii 16.05 Szocialista brigádok aka démlája. 16.35 Cigánydal-feldol gozások. 17.10 Van új a Na] alatt. 17.25 Operarészletek. 19.1 Rádiószínház. 19.54 A Rádió le mezalbuma. 20.59 Félóra a Ca merata Hungarica együttesse] 21.29 Ami a számok mögött var 22.20 Közel-Kelet — közelről 22.30 Romantikus mesterek mű veiből. 0.10 Szörényi Szabolcs é Bródy János táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8.05 Melód! és ritmus. 9.00 Operettrészletek 10.00 A zene hullámhosszán. 12.0 Népi muzsika. 12.33 Hangszer szólók. 13.28 Kis magyar nép rajz. 13.33 Couperin: Francia ál arcosbál. 14.00 Kettőtől ötig . . 17.00 ötödik sebesség — külön kiadás. 18.00 Utazás az agy kö rül. 18.33 Zeneközeiben. 19.3 Slágermúzeum. 20.33 Senki töb bet? Harmadszor! 21.50 Nóták 22.33 Derűre Is derű. 22.59 Ope rettr észletek. SZOLNOKI STUDIO: 16.3 Szlovák műsor. (Ism.). 17.0 Hírek. 17.05 Hétfői hullámhosz szunk. Zenés, aktuális riport műsor. 18.00—18.30 Alföldi króni ka. — Sporthírek. — örökzöli melódiák, kedvelt előadók. Hírösszefoglaló, lap- és műsor előzetes. SZÍNHÁZ 1978. január 22-én, vasárnap Békéscsabán, este 7 órakor: SZERELMI BÜJOCSKA Madách-bérlet. 1978. január 23-án, hétfőn Békéscsabán, este 7 órakor: SZERELMI BUJÖCSKA Móricz-bérlet. MOZI VASÄRNAP Békési Bástya: fél 4-kor: 2x: néha 5, fél 6-kor: Zsarutörténet fél 8-kor: Filmklub. Békéscsa­bai Brigád: fél 4-kor: Az in­kák kincse, fél 6 és fél 8-kor Gyilkosság az Orient expresszen Békéscsabai Szabadság: 4 és 6- kor: Zsebpénz, 8-kor: Lí Mancha lovagja. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Nápolyi Ián és . . . fél 8-kor: Pénzt, vágj életet! Gyulai Erkel: A farméi felesége. Gyulai Petőfi : 3-kor Dugó, a csodacsatár, 5 és 7-kor Az akasztanivaló bolond nő Orosházi Béke: Ml van, doki Orosházi Partizán: fél 4-kor: / törökfejes kopja, fél 6 és fél 8 kor: Csak egy asszony. Szarva si Táncsics: A tizenöt éves ka pitány. HÉTFŐ Békési Bástya: fél 4-kor Száz nap a gyermekkor után fél 6 és fél 8-kor: Zsarutörténet Békéscsabai Brigád: fél 4-kor A kis vakond kalandjai, fél i és fél 8-kor: A farmer felesége Békéscsabai Szabadság: 4 és 6- kor: Zsebpénz, 8-kor: Li Mancha lovagja. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Nápolyt Ián és . . . fél 8-kor: Pénzt vagy éle tét ! Gyulai Erkel : fél 6-kor Az elveszett expedíció. I., n Gyulai Petőfi: 3-kor: Dugó, ( csodacsatár. 5 és 7-kor: A: akasztanivaló bolond nő. Oros házi Béke: 5 és 7-kor: Mi van dőld? 21 órakor: Piacere. Oros házi Partizán: fél 4-kor: A tö rökfejes kopja, fél 6 és fél 8 kor: Csak egy asszony. Szarva si Táncsics: A tizenöt éves ka­pitány. Meghívó 1978. január 28-án 20 órai kezdettel a Körös Hotel összes termeiben farsangi saftóbált rendezünk, amelyre szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt. Közreműködik a SYGMA zenekar. Műsor, tombola, a drink-bárban discó. Belépődíj asztalfoglalással: 50 Ft. Belépőjegyek igényelhetők: a Békés megyei Lapkiadó Vállalatnál, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Telefon: 12-035.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents