Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

1978. január 22., vasárnap o Cl Pénteken este sok érdeklődő látogatott el Gyulára, a Dü- rer-terembe, Ruzicskay György festőművész kiállításának megnyitójára. A Munkácsy-díjas mestert képei kelet­kezéséről, művészi pályájának alakulásáról kérdezték a me­gyénk közeli és távoli vidékeiről ide érkezett művészbará­tok Fotó: Martin Gábor Korszerűsített üveghuta Orosházán Az Orosházi Üveggyár ke­mencéit — melyekben az egyes alkotórészeket üveggé olvasztják össze — időnként fel kell újítani, mert a ma­gas hőmérséklet és a nagy mechanikai igénybevétel miatt tönkremennek. Ez a rendszeresen visszatérő fel­adat természetesen jelentős termeléskiesés okoz, de az üveggyár dolgozói mindent megtesznek azért, hogy mi­nél rövidebb ideig tartson a leállás. Az előkészítések eredményeként a tervezett­nél hamarabb fejezték be_a felújítást. r A huta 1977. november 19- én állt le, s akkor kezdtek hozzá a rekonstrukcióhoz. A munkák során korszerűsítet­ték a berendezéseket is, többek között áttértek a ke­verék pneumatikus adago­lására. Az új kemence hosz- szabb is a réginél, ezért 12 százalékkal több üveg fér el benne. .A rekonstrukció befejezé­se után január 13-án gyúj­tották be a gázégőiket és kezdődött meg a hosszú ideig tartó fokozatos felfű­tés és feltöltés. Ennél a munkánál nem szabad siet­ni, csak lassan érhető el a megfelelő hőfok. A felfűtés jelenleg is tart, és a körül­ményektől függően hétfőn indulhat meg a felújított huta első öblösüveggyártó gépe. A korszerűbb és nagyobb kapacitású huta határidő előtti indulása sok milliós többletbevételt tesz lehető­vé. Ennek egy jó része tő­kés devizát jelent, mert az öblösüveggyári termékek te­kintélyes része kerül export­ra. Ezt az is elősegíti, hogy a kemencefelújítással egy- időben az üveggyártó gép­csoportok is alapos rekonst­rukción estek át, így jobb és egyenletesebb lesz a végter­mék minősége. Csak SISk is hámozok... Szeretjük a sült krump­lit. Egy kis kompót vagy befőtt kíséretében gyors, olcsó és jó vacsora. Jó ! étvágyú családom előre \ fente rá a fogát, mikor bejelentettem a menüt és hozzákészülődtem a • két kilónyi szép, piros : hálóba csomagolt burgo- j nya hámozásához. Az el- ; ső vágásnál valami fur­csa feketeséget pillantot- . tam meg a jól megter- S mett krumpli belsejében. Mit sem tesz — gondol- ! tam. Almában, emberben î is van, hogy kívül szép egészségesnek látszik, ki­csit még irigyelhetjük is érte, s csak aztán derül ki, belül komoly bajok vannak. Nem hámozgattam to­vább, hanem egy határo­zott vágással kettészel­tem, majd dobtam is a szemetesbe. Mikor az ötödik—hatodik—tizedik krumplinál hasonlókép­pen jártam, izgulni kezd­tem a vacsora miatt. Vé­gül, rövid idő alatt vé­gezve a két kilóval, bele­néztem a tálba. A sütés­re váró krumplik a nagy edény alján — pucérsá- gukban fázósan összebúj­va — csak imitt-amott lézengtek. De én konok ember vagyok. Ha sült krumpli, hát legyen sült krumpli! Irány az ABC! Aztán újabb két kiló, újabb sze­rény maradékocska. Be­vallom, betüzesedett a fülem, szidtam is volna, no nem a Teremtőt, csak a termesztőt, de nem tudtam, kire gon­doljak. Nagy baj ez ilyen alkalmakkor! Hiszen mennyivel szívesebben dobáltam volna a telje­sen megfeketedett krumplikat a szemetesbe, ha a hálón egy kis fel­iraton feltüntettve ott fi­tyegett volna a bűnbak neve, és én a hámozás ideje alatt tudtam volna kivel „társalogni”. Az egészhez még csak annyit fűznék hozzá, hogy a vacsorához betó­duló gyerekeim — meg­látva az üvegtál alján meghúzódó igen lapos kis sültkrumpli-kupacot — tömören csak ennyit mondtak: „alaposan el­hámoztad a vacsorán­kat”. B. S. E. Csatlakoztak a láng gépgyáriak versenyfelhívásához a mezőkovácsházi TÖVÁLL építői A január közepéig tartó két hideg hét kényszerpihe­nőre késztette a mezőko­vácsházi TÖVÁLL építőinek csaknem felét. A hét elejé­től, az idő javulásával is­mét mindenki dolgozik, foly­tatja azt, amit „tél tábornok” megszakított. — A kényszerpihenő némi gondot okozott, ennek elle­nére igyekeztünk hasznosan tevékenykedni — kezdte a beszélgetést Hupuczi Ferenc igazgató. — Ahol lehetett, igaz csökkentett létszámmal, folyt a földmunka, a szint alatti betonozás, a zsaluzás, a különféle vasalások szere­lése és az anyagelőkészítés. Csaknem valamennyi mun­kahelyen rendelkezésre áll­nak a beépítendő anyagok. Közben az idei tervek ke­rülnek elő. Az elmúlt évben a TÖVÁLL 44 millió forint termelési értéket hozott lét­re, 9 millió forinttal többet a tervezettnél. Az idei épí­tési kapacitásuk 45 millió forintos, ezzel szemben az igénybejelentés meghaladta a 234 millió forintot. Csak a gondos rangsorolás után kö­tötték meg erre az évre a kivitelezői szerződéseket. Így az idén hozzáláttak a kever- mesi Lenin Tsz szarvasmar­hatelepének bővítéséhez és a 630 vagonos tárolószín épí­téséhez. A programban sze­repel a battonyai községi könyvtár építése, a Magyar- bánhegyesi BARTÖV bővíté­se, az MHSZ mezőkovácshá­zi székházának befejezése, valamint a nagyközségben a konténeres gázfogadó állo­más átadása, a kardoskúti Rákóczi Tsz-ben az út- és térburkolás kialakítása, a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság takarmánykeverőjének és -szárítójának átadása, Nagy- bánhegyesen növendék­szarvasmarha istálló építése. Végegyházán 40 millió fo­rintos költséggel épül egy baromfitelep, s ebből 7 mil­lió forint értékű építőmesteri munkát még az idén befe­jeznek a TÖVÁLL dolgozói. Szombaton délelőtt a vál­lalkozás 140 építőmunkása termelési tanácskozáson ér­tékelte a tavalyi eredménye­ket, majd megtárgyalták az idei feladatokat, s kifizették az egy havi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedést, mely átlagosan 3500 forint. A mezőkovácsházi TÖVÁLL 11 szocialista és két munkabri­gádja a termelési .tanácsko­záson elhatározta, hogy tel­jes létszámban csatlakozik a láng gépgyáriak versenyfel­hívásához, az idei feladatok sikeres megvalósítására. Teljes önkiszolgálást! |ány önkiszolgáló élel­miszerbolt vagy ABC-áruház van az országban? A pontos válasz­hoz nem szükséges kompu­ter, de még zsebszámológép sem. Mert bár önkiszolgá­lónak nevezzük mindazokat az üzleteket, amelyekben szabadon emelhetünk le az állványokról árut, valójában — két budapesti, egy szé­kesfehérvári és egy gyulai ABC-áruházat kivéve — az élelmiszer-kereskedelem­ben idáig csak részleges önkiszolgálást vezettek be. A sajtot, a felvágottat, a pékárut, a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a hidegkony­hai készítményeket, a süte­ményeket mindmáig hagyo­mányos módon szolgálják ki. Vagyis úgy, hogy a vá­sárló áll a pult előtt, várja, míg rá kerül a sor, azután megvárja, míg az eladó le­vágja, leméri, becsomagolja és árazza a kért árut. Minél nagyobb az élelmiszer-áru­ház, annál több helyen vá­rakozhatunk, külön-külön az •említett cikkekért. Mindez nem nevezhető sem korsze­rűnek, sem gyorsnak, sem gazdaságosnak. Hogy mégis ez a módszer, ez a félmegoldás terjedt el az egész országban, annak elsőrendű oka, hogy az ipar egyelőre az élelmiszereknek csak egy részét szállítja fo­gyasztói csomagolásban. Azt sem régóta, hiszen sokan emlékszünk még arra, mi­kor a boltban zsákból mér­ték a lisztet, a cukrot, kan­nából a tejet, tejfölt, sőt, némely településen még ma is hasonlóképpen árusítanak. A jövő azonban kétségkí­vül a teljes önkiszolgálásé: ezt kívánja a vevő kényel­me és a kereskedelem gaz­daságossága egyaránt. Ho­gyan valósította meg a tel­jes önkiszolgálást a néhány, említett ABC-áruház? Rész­ben a maga erejéből, rész­ben szállítói segítségével. Egyes felvágottak és a tő­kehús ipari előre csomagolá­sa már megkezdődött, ha kis mennyiséget is, de már fogyasztód csomagolásban is szállítanak a húsipari válla­latok. Néhány féle sajt szintén csomagolva kerül forgalomba, almát, hagymát, krumplit, déligyümölcsöt is be tudnak szerezni a boltok hálóban, kis zsákban. A többit az önkiszolgálásra in­tenzíven törekvő élelmiszer- áruházakban a kereskedők maguk csomagolják. Nem könnyen. Ehhez ugyanis gépeket, csomagoló­anyagot, gyorsmérleget, az árat feltüntető masinát kell beszerezniük. Sőt, át kell szervezni a munkafolyama­tokat, át kell rendezni az el­adóteret is, és helyet kell teremteni a csomagoláshoz. A valódi önkiszolgáló bolt­ban megváltozik az eladók feladata: az áruiéitól tésre és a csomagolásra szűkül. [ulaj dánképpen ez kényszermegoldás. A valódi az lesz, ami­kor az ipar mindent, a ke­nyeret éppen úgy, mint a felvágottat, sajtot, fogyasz­tói csomagolásban szállítja. De — mint a példák bizo­nyítják — addig is van mód a teljes önkiszolgálás beve­zetésére. Megteheti bármely bolt, AfiC-áruház, amelyik nem sajnálja a pénzt az eszközök beszerzésére, a fá­radtságot a munkafolyama­tok átszervezésére. Kivívja ezzel a vásárlók elismerését, akik a megszokottnál gyor­sabban és egyszerűbben jut­nak a napi élelmiszerekhez. (g. zs.) Társastáncversenyek Békésen és Szeghalmon Békésen a közelmúltban rendeztek „E” és „D II.” osztályú tánsastáncversenyt. Az „E” osztályban a békési Lipták Attila és Szabó Éva páros lett az első helyezeti, másodikként Laurinyecz András és Győri Magdolna békéscsabai táncosok végez­tek. Harmadikok gyulaiak lettek : Kempf András ás Sza­bados Mariann. A „D II.” osztályban a táncospárok he­lyezési sorrendje a követke­zőképpen alakult: első a bé­késcsabai Csarnai házaspár, második a békési Szatmári Imre és Tokaji Zsuzsa, har­madik holtversenyben két békéscsabai páros : Barta Sándor és Ambrus Éva, va­lamint Zsilinszky György és Szujó Judit. A szeghalmi művelődési központban január 15-én, va­sárnap rendeztek „C” osztá­lyú társastáncversenyt. Első a Békéscsabáról érkezett Gajdács János és Gajdács Jánosné páros lett, másodi­kok a gyulai Kállai János és Szilágyi Eszter, a harmad ik- negyedik-ötödik helyen is a békéscsabai táncosok végez­ték: Szabó Mihály és Szauer Annamária, Kocsis György és Marton Mária, valamint Alt Béla és Kotyecz Ildikó. Falusi filmnapok megyénkben Az elmúlt évben nagyon sok. látogatót fogadtak me­gyénk filmszínházai. Nem­csak a városokban, de egyre több községben indult film- barátkör-sorozat, szerveztek filmklubokat. Újabban or­szágos akciót indított a MO- KÉP és a Moziüzemi Válla­lat „Filmnapok falun” elne­vezéssel, amelynek Békés megyei eseményeire február 16-tól 28-ig kerül majd sor. A programban új filmeket, a paraszti múlttal foglalkozó műveket és vígjátékokat ve­títenék. Az ünnepélyes meg­nyitót február 16-án 18 óra­kor a battonyai moziban tartják. Ezen Szij Miklós rendező Dübörgő csend című filmjét látja majd a közön­ség, vetítés után pedig a film alkotóival találkoznak. Vésztőn, Gyomán, Szabad- kígyóson, Endrődön, Kondo­roson, Mezőberényben, Nagyszénáson február 16-tól, Medgyesbodzáson február 15-től, Medgyesegyházán feb­ruár 17-től, Tótkomlóson 18- tól, 19-től Kétsopronyban, 20-tól Mezőkovácsházán és Bélmegyeren, 23-tól Szeghal­mon és Füzesgyarmaton, 26- tól pedig Sarkadkeresztúron vetítenek olyan magyar fil­meket, mint p>éldául az Űri muri, az Iszony, a Dúvad, a Körhinta, a Veri az ördög a feleségét, vagy a Magyarok. A legtöbb községben a ta­nácsok vezetői mondanak ün­nepi beszédet a falusi ínm- napok megnyitóján. A záró- ünnepség február 28-án Me­zőkovácsházán lesz, ekkor a Magyarok című filmet vetí­tik. A záróünnepségen a film alkotói is részt vesznek, és elbeszélgetnék a közönség­gel. I horgászegyesületek vezetőinek tanácskozása A Magyar Országos Hor­gász Szövetség (MOHOSÉ) Békés megyei intéző bizott­sága Békéscsabán, január 20-án értekezletet tartott, amelyen részt vettek a hor­gászegyesületek elnökei, tit­kárai és gazdasági vezetői is. Ez alkalommal dr. Várnay Péter, az intéző bizottság el­nöke a halászat és a halá­szatról szóló 1977. évi 30. sz. törvényerejű rendelet végre­hajtásával kapcsolatos ten­nivalókat, Gulyás György titkár és Paraizs Endre hor­gászmester p>edig az időszerű feladatokat ismertette. Végül Szulimán Ákos gazdasági ve­zető az 1978. évi költségve­tés és az 1977. évi zárszám­adás elkészítésének a módjá­ról tájékoztatta a megjelen­teket. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese január 20-án ünnepélyesen felavatta ha­zánk első űrtávközlési földi állomását, a Bakony lábánál, Taliándörögdön. Az ünnepség után bekapcsolták a földi állomás berendezéseit. Képünkön a földi űrtávközlő állomás (Képtávírónkon érkezett)

Next

/
Thumbnails
Contents