Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
©1978. Jannár 1., vasárnap ■KHîWKTÆcf Az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalom Békés megyei nyitányán csaknem 50 ezer fiatal vette birtokba a sporttelepeket és vetélkedett a legnépszerűbb sportágakban, sőt összemérte erejét kötélhúzásban, rönkdobásban és sokfajta tréfás játékban is. Képünk a békéscsabai MÁV-pályán készült, a diákatléták viadalán Fotó: Kokavecz Katalin SPORT SPORT SPORT SPORT Mérlegen az óév tömegtestnevelése és versenysportja A magyar testnevelési és sportmozgalom 1977-es esztendejéről az alábbi összegezést készítette el az Országos Testnevelési és Sporthivatal: Az idén elsődleges helyet foglalt el a sportszervek tevékenységében az ifjúság testedzése és sportja. Az 1977-ben széles körűvé tett „Edzett Ifjúságért” mozga-, lom egyrészt kielégítette a várakozásokat, másrészt mindjobban megfelel az igényeknek is. A KISZ, az Úttörő Szövetség, az Oktatásügyi Minisztérium és az OTSH közösen hirdette meg a rajtot, s a május 7—8-i sportnapokon soha nem látott tömegek árasztották el a sportpályákat. Újabb lendületet adott a mozgalomnak a szeptemberi tanévkezdet, az iskolás fiatalok újbóli bekapcsolódása. Az „Edzett Ifjúságért-” mozgalom sikerét számos központi intézkedés, s ezek megvalósítása segítette elő. Az általános iskolákban az Oktatásügyi Minisztérium által bevezetésre került „Test- nevelési munkafüzetek” önállóságra ösztönöztek, a hagyományos formák alkalmazása mellett sok új kezdeményezés tette még színesebbé és változatosabbá a fiatalok sportéletét. Fennálló létesítménygondok megoldásához járul hozzá az iskolai sportlétesítmények ilyen célra történő igénybevételének folyamatban levő szabályozása. Mindezzel a versenysport élvonalának, az olimpiai és a nem olimpiai soprtágak legjobbjainak ez évi eredményeit elemezve megállapítható, hogy egyes területeken fejlődés mutatkozott. Az olimpiát követő esztendő általában az „őrségváltás” éve világszerte, a felfrissítés szakasza az élvonalban. Ezt is figyelembe véve, élversenyzőink számos nagy nemzetközi versenyen szerepeltek. Aranyérmet szerzett Réczi László birkózásban, a Bakó Zoltán—Szabó István kajak kettős 1000 méteren, a Foltán László—Vaskúti István kenu páros 500 méteren, Magyar Zoltán — szinte egyedülálló sorozatával — lólengésben, Verrasztó Zoltán 200 méteres hátúszásban. Hosz- szú szünet után ismét magyar sportoló a kardvívó világbajnok Gerevich Pál személyében, és folytatta siker- sorozatát a vízilabda-válogatott. A VB-, illetve EB-ken megszerzett hét első hely mellett ezüstérmet 5-en, bronzérmet 12-en nyertek, és ez valamelyes fejlődést mutat a montreáli eredményekhez képest. Nem szabad természetesen említés nélkül hagyni a problematikus, előrelépni nem tudó vagyvisz- szaeső sportágakat. Férfievezésben, kosárlabdában, ökölvívásban, öttusában, sportlövészetben ismét nem teljesültek az elvárások, a reális célkitűzések egyelőre nem váltak valóra. Született néhány szép eredmény több, nem olimpiai sportágban is. Kiemelkedő teljesítmény Portisch Lajosé, aki a magyar sakkozás történetének egyik legnagyobb sikerét érte el. Kiemelhető a többi közül a fogathajtók egyéni és csapatvilágbajnoki győzelme, ez már szinte hegemónia-jellegű. Több éves tervszerű munka, nagy erőfeszítések eredményeként bejutott labdarúgó-válogatottunk a világbajnokság 16-os döntőjébe. Amellett azonban további céltudatos munka szükséges a bajnokság színvonalának emeléséért. Tovább szélesedett a versenysport alsóbb régióiban foglalkoztatottak tábora is. Az újonnan bekapcsolódott fiatalok közül sok szorgalmas, tehetséges sportoló kerülhet rövid időn belül a legjobbak közé. Egész sor új sportlétesítményt vettek birtokukba 1977-ben a sportolók, a sportkedvelők, megkezdődött idén is néhány építkezés, amely a közeljövőben már segíthet a testedzési, sportolási feltételek mind jobb kielégítésében. Az átadott létesítmények közül a győri Rába ETO stadionja Európa egyik legmodernebb és legszebb pályája, a versenyszerűen sportolók és a rendszeres testedzés kedvelői nagy örömmel üdvözölték áprilisban a dunaújvárosi 50 méteres, december elején pedig a soproni 331/3 méteres fedett uszodák megnyitását. A téli sportok kedvelői már nincsenek kizárólag a fővároshoz kötve; a dunaújvárosi és jászberényi jégpályák után megnyílt a debreceni és a székesfehérvári műjég is. Sokat nyújt az atlétika fejlesztésében a Debrecenben, Szombathelyen és Pécsett megépült és átadott futófolyosó, amely a versenyzők zökkenőmentes téli felkészülését segíti. Társadalmunk segítőkészségét bizonyítják a gomba- módra szaporodó kispályák, amelyek zömét idén is társadalmi munkával hozták létre. A Népsport által meghirdetett és a KISZ, a SZOT és az OTSH által támogatott „Építsünk kispályát” mozgalom eredményeiként átadott pályák, sportterek nagyon sok helyen megszüntették az eddig akadályként jelentkező létesítményhiányt. A felsorolás nem teljes, hiszen 1977-ben további csarnokok és sportpályák átadása is megtörtént. Az év utolsó negyedében döntés született a budapesti nagy sportcsarnok építésének megkezdéséről. A felsorolt eredmények elérésében rendkívül -sokat jelentett a tanácsok irányító- szervező munkája, az eredmények — az állami támogatáson túl — a társadalmi összefogás jegyében születtek. Az év zárásakor, az új esztendő kezdetén az OTSH elismerést és köszönetét mond valamennyi támogatónak és aktív segítőnek. 1978 a tömegek testedzése további kiszélesítésének esztendeje lesz. Az „Edzett Ifjúságért” mozgalom, az országos sportnapok, a szpar- takiádok keretei újabb segítséget adhatnak a szabad idő kulturált eltöltéséhez, a felnövekvő nemzedék erejének, edzettségének fejlesztéséhez. 1978 újabb jelentős nemzetköri versenyek éve lesz! Olimpiai mazsolák Rácz Gábor, a gyulai városi úttörőelnök, a legfőbb szervező kissé fáradtan sóhajt fel, elbúcsúztak a XIII. téli úttörőolimpia országos asztalitenisz döntőjének utolsó vendégei is, a pestiek, a somogyiak, akik péntek délelőtt még strandoltak egyet a Várfürdőben. „Pedig mintha tegnap történt volna” — mondja, miközben összecsomagol hatalmas műanyag táskájába néhány asztalitenisz-hálót, pingponglabdás dobozokat rakosgat, számlákat ellenőrzi. „Tavaly áprilisban, az országos sakkdöntőn mondta valaki a művelődési házban, félig tréfásan, „téli úttörőolimpiát is csinálhatnánk mi”. Aztán nem sokkal később kaptam egy telefont Pestről ; öt percen belül adjak választ, vállaljuk-e a téli asztalitenisz-döntőt? Eszembe jutott a művelődési házi beszélgetés. Igent mondtam.” Ilyen egyszerű annak a története, hogy Gyula — alighanem egyedülálló — egymás után két évben úttörőolimpiai döntőt rendezhetett. A nagy versenyre minden évben sok ezer pajtás készül izgalommal. Közülük talán azok számára a legszomorúbb az országos döntő, akik tudásuk alapján kiharcolják a részvétel jogát, mégsem lehetnek ott a küzdőtéren. Mások hanyagsága miatt. Évről évre előfordul, hogy néhány illetékes —úttörő- vagy iskolai vezető — nem veszi komolyan adminisztrációs tennivalóit, és . a nagy lelkesedéssel útnak induló pajtások szabálytalan igazolvánnyal érkeznek a versenyre. A versenybíróság persze nem tehet mást — ki kell zárnia ezeket a gyerekeket. Sokszor még a csapatvezetőjük is vétlen a mulasztásban, hisz sokszor csak a vasútállomáson ismeri meg sportolóit, s derül ki a mulasztás. Ha látta volna testnevelője, úttörőcsapat-vezetője annak a három budapesti és egy Fejér megyei fiatalnak az arcát, amikor közölték velük, hogy nem indulhatnak a versenyen, biztosan megfogadta volna : máskor jobban vigyáznak! A Népújság körkérdése Ma utoljára közöljük közvélemény-kutató szelvényünket, s kérjük olvasóinkat, döntsék el, kik a megye legjobb női és férfi sportolói, s melyik csapatot tartják az 1977-es esztendő legeredményesebbegyüttesének? A szavazás végeredményét lapunk január 8-i számában hozzuk nyilvánosságra. A közvélemény-kutatásban részt venni a lapunkból kivágott szavazócédulával lehet. Ezeket borítékban vagy levelezőlapra ragasztva, január 4-ig kell eljuttatni szerkesztőségünk sportrovatához (5600 Békéscsaba, Postafiók 111.). A NÉPÚJSÁG KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1977-ben? 1. 2.' 3. Ki volt Békés megye legjobb férfi sportolója 1977-ben? 2. Melyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 1977-ben? 1. A szavazó neve, pontos címe: Ä versenyek egyik szimbólumát, az olimpiai lángot ezúttal hiába kerestük. Nem égett sehol. A rendezők egy kicsit talán tartottak az időjárástól, másrészt külső helyszínen nem tudták volna úgy elhelyezni, hogy ez valóban elérje a célt. Arra viszont már nehéz magyarázatot találni, hogy miért hiányzott az olimpiai lobogó a helyszínen. Állítólag Budapestről a miskolci cselgáncsdöntőre vitték, a többi zászlónak pedig a mérete nem felelt meg. A két nap során így Gyula város zászlaja függött az Erkel Művelődési Központ színpadán. Ami egyáltalán nem baj, de azért jobb lett volna, ha az ötkarikás lobogó sem hiányzik! A politikai és társadalmi szervek mellett több vállalat is hozzájárult a maga módján az úttörőolimpiai döntő sikeréhez. Így például a húskombinát és harisnyagyár, amely a csapatverseny győzteseinek tiszteletdíjait biztosította. A bútoripari vállalat egy fontos verseny- kellékkel segített : labdavédőket kölcsönöztek. Ezekből ugyan majdan szekrényajtók lesznek és a szabványnál tíz centivel alacsonyabbak voltak, de azért nagyon jó szolgálatot tettek a verseny során. A vízgépészeti vállalat KISZ-esei tartókat készítettek az említett labdafogókhoz. Dicséret mindannyiuknak a segítségért! Néhány nap múlva a posta levelet kézbesít Lajosko- máromba, a Lenin út 68-ba, Barna Gabriellának. A kislány ugyanis önhibáján kívül nem jelenhetett meg a vigaszverseny 3. helyét eldöntő mérkőzésen. A versenybíróság a levél mellett sportszerűségi díjjal jutalmazza Gabit. ötvenkét Nitta'ki-labdát készítettek ki a rendezők a versenyre, melyből négy törött össze, hat pedig „eltűnt”. No, nem nézte senki trombitának, mindössze az történt, hogy ezek begurultak a színpad alá, és még a legkisebb kezű gyerekek sem tudták onnan kipiszkálni azokat. A nagy verseny emlékét így őrzi még sokáig a színpad mélye is ... És ha már a helyszínnél tírtunk: a művelődési központ vezetői éppen a sport- esemény kapcsán határozták el, hogy ezentúl délután — önként felállítanak két asztalt a második emeleten. A XIII. országos döntőn első ízben csak egyesületbele nem igazolt versenyzők szálltak harcba az érmekért. Tekauer Péter, az Országos Általános Iskolai Sportbizottság elnöke elmondta, hogy beigazolódott az új versenyrendszer helyessége, hiszen eddig az egyesületben szereplő sportolókkal szemben a többiek nemigen tudtak bizonyítani. A tanulók számára viszont az úttörőolimpia az egyetlen igazi bizonyítási lehetőség országos szinten. S a gyerekek most igazolták is tehetségüket! Megismerhettük például Istenmezeje nevét. Az eldugott kis borsodi falu alig ezer lelket számlál, és olyan kiváló úttörő asztaliteniszezővel dicsekedhet, mint Fodor Gabi, aki a csapatmérkőzések során mindössze egy mérkőzést vesztett. És sorolhatnánk tovább. Kará- csondtól Kaszaperig azoknak az ifjú sportolóknak a nevét, akik egyebek közt az új lebonyolítási rendszernek köszönhetik, hogy ott lehettek a játékok döntőjén. Fábián István 1. gyakorlat: Álljanak alapállásba ; belégzéssel egyidejűleg emeljék fel mindkét karjukat mellső középtartáson át oldalsó rézsútos magastartásba (1—4 ütem), majd kilégzéssel egyidejűleg vigyék le karjukat mélytartásba (5—8 ütem). i 4a t 2. gyakorlat: Alapállás, kar oldalsó középtartásban; bal lábbal lépjenek balra terpeszállásba, s végezzenek háromszor törzshajlítgatást a bal bokához, mindkét kezükkel, érintve a bokát, illetve boka mellett a talajt (1—3 ütem), a 4. ütem alapállás. Ugyanezt ellenkező lábbal is végezzék! A. 3 A 3. gyakorlat: Feküdjenek hason, karjukat magastartásba tegyék a talajra. Haj- lítgassanak háromszor hátra, karok oldalsó középtartásban (1—3 ütem), majd feküdjenek vissza kiinduló helyzetbe (4. ütem). A gyakorlatot rögzített bokával is végezhetjük. t Jí * 3* ♦ 4. gyakorlat: Álljanak terpeszállásba, a kart emeljék oldalsó középtartásba; bal térdhajlítással jobb kéz talaj érintéssel rugózzanak háromszor (1—3 ütem); ugyanezt ellenkezőleg is. 5. gyakorlat: Terpeszállás, kéz csípőn; törzsdöntésből végezzenek törzskörzést balra (1—4 ütem), ugyanezt ellenkezőleg is. 4 ijs iT 6. gyakorlat: Ereszkedjenek guggolótámaszba; ugorjának hátra mellső fekvőtámaszba (1. ütem). Terpesszék a lábukat (2. ütem), zárják a lábukat (3. ütem), ugorjának vissza guggolótámaszba (4. ütem). A gyakorlat után lazítsák a lábukat. 7. gyakorlat: Álljanak alapállásba, karjukat emeljék magastartásba; lendítsék élőre a bal lábukat, egyidejűleg vigyék le karjukat mellső középtartásba (1. ütem), 2. ütem kiinduló helyzet. A gyakorlatot ellenkező lábbal is végezzék ! Levezetésként végezzenek helyben futást. Váljék egészségükre! P. T. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enÿedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesztőség: 5601 Békéscsaba Pf : 111. Munkácsy u. 4. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat 5601 Békéscsaba Pf. 111. Munkácsy u. 4. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: Lehoczky Mihály. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a posta- hivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi út 2/a. Igazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055
