Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

Tizenegy és fél százalékkal növelik a termelést Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Állami Gazdaság kollektívája az ötödik ötéves tervidőszak el­ső két esztendejére előirány­zott feladatait teljesítette. Ebben jelentős szerepe volt a Nagy Október 60. évfordu­lója tiszteletére kibontako­zott munkaversenynek is. A gazdaság 1600 dolgozóját tö­mörítő 62 szocialista brigád ezekben a napokban gyűlé­seken vitatja meg azokat a többlet munkafelajánlásokat, amelyekben — a Láng Gép­gyár munkásainak felhívásá­hoz csatlakozva — az idei tervek teljesítését garantál­ják, illetve túlteljesítésüket vállalják. A brigádok a hozamok, nö­velésére, a tej- és hústerme­lés fokozására, a munkaidő- alap és az eszközállomány jobb kihasználására, a ter­mékek minőségének javításá­ra, az exporttevékenység fo­kozására, az újításók szá­mának növelésére, az ön­költség csökkentésére tett felajánlásaikkal járulnak hozzá ahhoz, hogy a Mező­hegyesi Állami Gazdaság 1978-ban 11 és fél százalék­kal termeljen többet az el­múlt évi értéknél. A vállalások közül a leg-i fontosabb az, hogy hibrid kukorica vetőmagból . csak­nem 70 százalékkal többet — összesen 40 ezer mázsát — termelnek az idén, mint ta­valy. Az 1977-b'en előállított 6 ezer 400 tonna sertéshússal szemben ebben az évben 300 tonnával többet szeretnének értékesíteni. A tervek sze­rint a tejtermelésben négy-, a cukorrépa-termesztésben egyszázalékos ■ fejlődést kell a gazdaságnak elérnie, ami­nek eredményeként 1978-ban 104 ezer hektoliter tejet és 79 ezer tonna cukorrépát ad­hatnak- át a népgazdaságnak. II szakszervezeti bizalmi testület tanácskozása az Egyesült Izzóban Biszku Bila felszólalása Az Egyesült Izzó idei ter­melési és exportfeladatairól és szociálpolitikai tervéről tanácskozott szerdán az Izzó adócsőgyárában a nagyválla­lat budapesti és 12 vidéki gyára szakszervezeti bizal­mijainak 85 választott kül­dötte és a vállalati szakszer­vezeti tanács. A tanácskozá­son felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bízott- { ságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. Az Izzó a múlt évben 7,3 milliárd forint értékű gyárt­mányt állított elő, hét száza­lékkal többet a tervezettnél. Ezt az eredményt a jubileu­mi munkaverseny-vállalások maradéktalan teljesítésével érték el. Az idén további 11 százalékos termelésnöveke­dést terveznek, s lényegesen növelni kívánják tőkés ex­portjukat, amely az év vé­gére eléri a 82 millió dollárt. Hatékonyabb gazdálkodással legalább 100 millió forint ér­tékű anyagot és energiát ta­karítanak meg. Minderről Dienes Béla vezérigazgató számolt be a tanácskozás •résztvevőinek, akik közül so­kan tettek javaslatokat, ész­revételeket. A bizalmi testület és a vállalati szakszervezeti ta­nács együttes tanácskozásán a résztvevők döntési joguk­nak megfelelően határoztak a szociális ellátás további ja­vításáról. Az idén csak la­kásépítésre húszmillió, üdü­lők bővítésére hárommillió forintot fordítanak. Buda­pesten és vidékén több mint 300 munkáslakást adnak át 1978-ban, s bővítve a válla­lati gyermekintézményeket, az év végén már kétezer iz­zó® dolgozó gyermeke járhat bölcsődébe, óvodába. Bővülő magyar—NBN kapcsolatait Berlinben január 16—18. között megtartották a ma­gyar—NDK kulturális és tu­dományos együttműködési bizottság V. ülését. Az ülés­szakon a magyar küldöttsé­get Rónai Rudolf, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnöke, az együttműködési 'bizottság magyar tagozatá­nak elnöke, az NDK-delegá- ciót pedig dr. Herbert Kroli- kowski külügyi államtitkár, a bizottság NDK-tagozatának elnöke vezette. A bizottság megtárgyalta a két ország kulturális és tu­dományos együttműködése fejlesztésének lehetőségeit és feladatait. Oskar Fischer NDK kül­ügyminiszter szerdán fogad­ta Rónai Rudolfot és baráti eszmecserét folytatott vele. Dr. Herbert Krolikowski és Rónai . Rudolf a tárgyalások eredményeiről, a magyar— NDK kulturális és tudomá­nyos együttműködés állásá­ról, távlatairól nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iro­da berlini tudósítójának. Dr. Herbert Krolikowski megkülönböztetett fontossá­got tulajdonított annak, hogy az ülésszakon részletes, ta­pasztalatcserével összekap­csolt eszmecsere folyt az NDK és Magyarország együttműködéséről a közmű­velődés területén. Rónai Rudolf hangoztatta, az ülésszakon egybehangzó­an az a vélemény alakult ki, hogy a magyar—NDK-kap- csolatok e területén is teljes mértékben megfelelnek párt­jaink és kormányaink politi­kájának, országaink kölcsö­nös érdekeinek, népeink ér­deklődésének. Befejeződött a cukorgyártás Sarkadon 135 napig tartott a szezon Szerdán délután leálltak a cukorrépa-feldolgozó gépek a Sarkadi Cukorgyárbon. A százharmincöt napig tartó szezon alatt háromszázhar­mincnyolc tonna répából ké­szítettek cukrot. A répa tizennégy és fél százalékos cukortartalma biztosította, hogy az idény alatt harminchat és fél ezer tonna „édesárut” bocsátott a gyár a piacra. A mennyi­ség majdnem nyolc száza­lékkal több a tavalyinál. A csepeli Duna Kertészeti Mgtsz-ben megkezdődött a komp­lett zöldségfeldolgozás. Levesporok gyártásához szárítanak sárgarépát, paszternákot, zellert, karalábét, kelkáposztát. A 12 egységből álló gépsor 24 óra alatt 3,5—4 tonna zöldséget darabol, szárít és csomagol. Képünk: a tisztítószalagnál készült (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS) Ipargazdasági kutatások a termelési szerkezet fejlesztéséért A vállalatoknál és az ága­zati irányító szerveknél most indult meg a követke­ző, a VI. ötéves tervidőszak fejlesztési koncepcióinak és előirányzatainak kidolgozá­sa. Ehhez és általában az iparpolitika tudományos megalapozásához fokozottan igénylik a tudományos mű­helyek, közöttük a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdaságtani kutató cso­portjának segítségét. Az ot­tani munkáról, a tudomá­nyos feladatokról tájékoztat­ta Román Zoltán, a kutató- csoport igazgatója Kruppa Gézát, az MTI munkatársát. — Iparunk sajátos hely­zetét az jellemzi, hogy míg WIWWWMMmmiWlltMWMWWOWHUj foglalkoztatottak a kutatás- fejlesztési ráfordítások és a gépipar arányát tekintve a fejlett országokhoz áll kö­zel, addig a termékek minő­sége, korszerűsége, a ter­melékenység és a hatékony­ság jónéhány területen még lényegesen elmarad amazo- kétól. Megoldásukhoz, a ki­mozduláshoz erről a köze­pes fejlettségi szintről az ipar munkájának a minősé­gében kell mielőbbi gyors javulást elérni. Az ipargaz­dasági kutatások e folya­mat meggyorsításához, fel­tételeinek és hatékony esz­közeinek- feltárásához igye­keznek segítséget nyújtani. — Kutatási témáink meg­választásánál előretekin­tünk, hogy amikorra a gya­korlat igényli ezek eredmé­nyeit és megérett átvételük­re, viszonylag gyorsan el­terjedhessenek. Példa lehet erre a termelékenység, a ha­tékonyság kérdéseinek ku­tatása, amellyel a kutató­csoport 8—10 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni, most bontakozik ki a széles körű érdeklődés az eredmények gyakorlati hasznosítása iránt. A minisztériumok fo­kozatosan rátérnek vállala­taik tevékenységének egy­más közötti és a nemzetközi színvonallal való összeha­sonlítására, ehhez jól tud­ják hasznosítani a korábbi munkánkat és a módszerta­ni tapasztalatokat. — Az iparpolitika jobb tudományos megalapozásá­hoz jelenleg a termelési szerkezet fejlesztésével és a vállalati szervezettel kap­csolatos kérdések vizsgálatát látjuk elsőrendű feladat­nak. Ez több intézet össze­hangolt, együttes munkáját igényli, amelyben a kutató- csoportra bizonyos koordi­nációs szerep is hárul. A munkaerőhelyzetünkhöz és a világgazdasági helyzethez igazodó termelési szerkezet kialakítása határozottabban szelektív fejlesztést igényel. Ennek során ki kell vá­lasztani azokat a gyártási ágakat, termékcsoportokat, amelyekre koncentrálva kor­szerű színvonalon, verseny- képes termelést tudunk megvalósítani. Más terüle­teken, ezzel párhuzamosan elkerülhetetlenül visszafej­lesztésre van szükség, pél­dául a termékek túl széles körét gyártó gépiparban vagy a fejlődő országok versenyének erősen kitett könnyűiparban. Ehhez olyan módszertansegítséget kell adni, amely műszaki­gazdasági követelményeket és gazdasági számításokat egyaránt tartalmaz és kellő előretekintésser jó alapot ad a nemzetközi munkamegosz- tásbá való fokozatosabb be­illeszkedéshez.­Folytatódik a munka a Szálját—6-on A Békéscsabai Kötöttárugyár talmas tekercseket automata szadalmas munkája alaposan szabászatán ügyes gép segíti az itt dolgozók munkáját. A ha vezérlőrendszer irányítja, s a több rétegbe való teregetés hosz- lerővidül a sínen futó gép segítségével Fotó: Veres Erzsi A keddi pihenő után szer­dán folytatódott a megszo­kott munka a Szaljut—6 űr­állomáson. ' Jurij Romianjrenlko és Ge- orgij Grecsko a pihenőt ki­használva nagytakarítást rendezett az űrállomáson, és hozzáfogott a Dzsanibekowal és Makarowal végzett közös kísérletek anyagának feldol­gozásához. A két űrhajós te­levíziót is nézett. A földi közvetítés nem jut el hoz­zájuk, de az űrállomáson videomagnetof on-kazettára rögzített adásokat tárolnak. Bőséges választék áll ren­delkezésre zenei magnófelvé­telekből, és kis könyvtárt is elhelyeztek a Szaljut—6 fe­délzetén. A Szojuz—26 űrhajósai közben a bajkonuri központ­ban változatlanul szigorú or­vosi ellenőrzés alatt állnak. Dzsanibekovnak és Maka- rovnak ugyan semmi baja sincs, de az orvosok vizsgál­ják, hogyan alkalmazkodott szervezetük a súlytalanság­hoz ilyen rövid idő alatt. Mi­vel a Szaljut—6 személyze­tének tagjai immár hatodik hete élnek súlytalanságban, szervezetük alaposan hozzá­idomult ehhez, s a telemef- rikus berendezések, valamint a Földre hozott minták se­gítségével a Földön is képet lehet alkotni arról, hogyan reagál erre szervezetük, az összehasonlítás különösen ér­dekes anyagot ad az űr-or­vostudomány számára. Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM 16. SZÁM BÉKÉS MEGYEI

Next

/
Thumbnails
Contents