Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-17 / 14. szám
1978. január 17., kedd o flmatörfilm-szemle Gyulán Kiss Örs János, a filmszemle szervezője a vetítőgépek mögött Fotó: Béla Ottó Nyolcadik alkalommal került sor az alföldi amatőr- filmszemle megrendezésére Gyulán. Hazánkban régi hagyományai vannak az amatőrfilmezésnek, és ami külön örvendetes, egyre nő azoknak a száma, akik 8-as vagy 16-os kamerával járják az országot és örökítik meg a múló pillanatokat, néprajzi, népművészeti hagyományokat, társadialomépítő munkánk egy-egy nevezetes pillanatát. Ennek is köszönhető, hogy az idei filmszemlére rekordmennyiségű filmmel nevezték. Csaknem 40 hosszabb-rövidebb filmet vetítettek le a több mint öt órán át tartó verseny alatt. Ott voltak az indulók között megyénk amatőrfilmesei is. A zsűri, melynek tagjai: Zágon Bertalan, a Népművelési Intézet főelőadója, Pé- terffy András rendező, Papp István, a Megyei Művelődési Ház igazgatója, Ambrus Zoltán, a megyei tanács csoport- vezetője és Dékány László amatőrfilmes volt, úgy nyilatkozott, hogy a mostani filmszemle színvonala csak közepes volt. Somogyi Márton Kell a jó példa című filmjét a zsűri első díjjal és 1500 forinttal jutalmazta. Két második díjat — ezer-ezer forintot adtak ki, ezeket Köller István „Mozaik”, valamint Kiss Károly animációs filmje, a „Kálit” kapta. A zsűri megemelte a pénzjutalmak összegét, ezért három harmadik díjat oszrtotTanácsi dolgozók találkozója A Békés megyei Tanács és a szeghalmi Nagyközségi Tanács szakszervezeti bizottsága között jó kapcsolat alakult ki. Minden évben kétszer találkoznak. Megbeszélik a szakszervezeti munka soron következő feladatait. Elemzik a gazdasági, kulturális és sporttevékenységet. Legutóbb január 12-én tartottak összejövetelt Békéscsabán, a megyei tanács székházéban. Ezt követően a KISZ-tábor tornatermében sportvetélkedőre került sor. A kispályás labdarúgó-mérkőzés után a női tollaslabdacsapatok bemutatót tartottak. tak ki. Mucsi György „Egyszerűen”, Szabó Gerzson „Co- rini Margit”, valamint „Pen- dely- és gatyaráncolás” és Orosházán, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tavaly a vízműtelep több kútját felújította, illetve három kutat fúrt. A telep jelenlegi kapacitása naponta 3000 köbméter víz, ami az idén, az első negyedévben napi 400 köbméterrel növekszik. A vízmű idei bővítési programja szerint ugyanis a Földvári út mentén új kút- csoport létesül; a Ceglédi Kútfúró Vállalattal kötött szerződés szerint 1978 első negyedévében megkezdik a fúrási munkákat. A tervek szerint még az idén szükséges kiépíteni a víz- és elektromos vezetékeket is, ezek tervezésére viszont csak akMajor Gyula—Párasa János „Ha kell, fejfát is csinálok” című filmje kapott 800—800 forint jutalmat. kor kerülhet sor, ha már ismerik az új kutak kapacitását. A városhoz tartozó szente- tomya—rákóczitelepi vízmű elkészült. A létesítményt tavaly decemberben adták át. Jelenleg tart a próbaüzem, ellenőrzik a gépház működését, és most végzik el a korábban kiépített vízhálózat nyomáspróbáját is. Az új telep magas nyomása miatt szükséges a Mátyás király és a Szabadság utcában felújítani a vízvezetéket, mert addig nem kezdődhet meg a rendes üzemelés. Az új vízmüvet várhatóan ebben a hónapban helyezik véglegesen üzembe. Diplomakiegószftós népművelőknek A tanítóképző intézetekben végzett népművelő-könyvtárosok, a közművelődési intézményekben, a könyvtárakban dolgozók részére díjmentes felkészítő tanfolyamot szerveznek Békéscsabán, hogy főiskolai végzettségre egészíthessék ki diplomájukat. A komplex államvizsga marxizmus—leninizmus tételeit dolgozzák fel a tanfolyamon a hallgatók, az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatósága tanárainak segítségével. A Megyei Könyvtár és a Megyei Művelődési Központ által szervezett tanfolyamra január 18-ig lehet még jelentkezni. A résztvevők három alkalommal tanulnak együtt, január 25-én, február 22-én és március 22-én reggel 9 órától délután 4 óráig. A népművelés témaköréből a főiskola készíti majd fel a hallgatókat. Vadásznak és vadásztatnak PUSKA VÉGEN 300 ÖZ — FÁCÁNOK KÜLFÖLDRE A Bélmegyeri Tenyészvad- gazdaságban 32 ezer hektáron foglalkoznak vadászattal. Tavaly áprilisban 2000 fácánt keltettek, illetve neveltek fel, ez lett a törzsállomány alapja. Így ebben az évben 12 ezer lőtt fácánt értékesítenek. Nyúlból 3500 élve és 6—700 lőve kerül majd a vadhúst kedvelők konyhájába. A gazdaságban tavaly mintegy 300 őzet is puskavégre kerítettek, főleg NSZK-ból érkezett és francia vadászok. Az elmúlt év jelentős eredményének számít, hogy 30 százalékkal több fácánt szállították külföldre, mint a korábbi években. Ez hazánknak igen sok valutát hozott, mintegy 2,7 millió forint értékben kapták meg a különféle országok valutáit. A tenyészvadgazdaságban 28-an dolgoznak, köztük hivatásos vadászok, fácántenyésztők. Talán a leggondosabb munkát a fácánkelte- tők végzik, a négy, egyszerre 5000 tojást magába fogadó keltetőgépnél. Vízmíífejlesztés Orosházán Napi 400 köbméterrel több víz Vonatpótló autóbuszok A MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy pályafenntartási munkálatok miatt 1978. január 19-én, csütörtökön Gyula és Sarkad vasútállomások között egyes személyszállító vonatok közlekedését szüneteltetik, és az utasokat a két állomás között vonatpótló autóbuszokkal szállítják. Az utazásból kizárt vonatok a következők: a Békéscsabáról 8.40 órakor, 11.05 órakor és 14.45 órakor, valamint Köte- gyánból 9.43 órakor, 12.22 órakor és 13.38 órakor induló vonatok. A változásokról bővebb felvilágosítást a vasútállomásokon adnak. Színészek a konzervgyárban, munkások a színházban A közelmúltban tervezett szocialista együttműködési szerződést a Békéscsabai Konzervgyár és a Békés megyei Jókai Színház. Rendszeresen találkoznak munkások és művészek a színházban és a konzervgyárban. A gyárban tanuló felnőttek részére élő irodalom- és történelemórákat szervez a színház, de felkészítik a köz- művelődési vetélkedő versenyzőit is. A fiatal művészek fellépnék majd a gyár ifjúsági klubjában és módszertani segítséget adnak az irodalmi színpad felkészüléséhez. Hétfőtől: Influenzajelentö-szolgálat Október 4-től működik Békés megyében az influenza- figyelő-szolgálat. Az orvosok a KÖJAL-nak hetente jelentették a légúti megbetegedéseket, illetve a kijelölt iskolákból és óvodákból a hiányzások számát. Január 16-tól a figyelőszolgálat helyett az Egészségügyi Minisztérium utasítására megyénkben is beindították az influenzajelentőszolgálatot, amely abból áll, hogy minden gyógyító orvos köteles hetente egyszer jelentést tenni a körzetében történt megbetegedésekről. Mindeddig sem influenzaszerű, sem influenzás megbetegedést nem tapasztaltak a megyében. Farkas Éva, az Iparművészeti Főiskola textiltanszékének végzős hallgatója diplomamunkának melegítőket tervezett. A Váci Kötöttárugyár ösztöndíjasa öt férfi és öt női modellt készített. A diplomamunka bemutatására meghívják az OTSH szakembereit. Ha a ruha megnyeri tetszésüket, a moszkvai olimpián ezt viselik majd a magyar sportolók (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS) Ki legyen a „pénzügyminiszter?” Ö mai magyar életmód alakulását alapvetően meghatározza életszínvonal-politikánk, azonban a társadalmi juttatások, s más közös javak mértékén kívül a lakosság, a család, az egyén életformáját döntően befolyásolja a személyes pénzjövedelem mikénti fel- használása is. A történelem folyamán a mindenkori társadalmi ■ viszonyoknak megfelelően a háztartásokban különböző gazdálkodási szokások jöttek létre. Például a polgári életfonna általános vonása volt — városon és falun is —, hogy a pénzzel, a férj, a családfő rendelkezett. Havonta vagy naponta odaadta a szükséges kosztpénzt a „házi tűzhely őrének”, s a családtagok is megkapták a rájuk jutó részt. A múltból átöröklött gazdálkodási magatartásminta a ma család- típusára már kevésbé jellemző. A szocializmusban a társadalmi átalakulás új életformát teremtett: a tudati változások mellett a technikai fejlődés, a civili- zálódás — komfortos környezet, kulturális igények kielégítése — magasabb fokú szükségletekkel jelentkezik. Ez lemérhető a családok életmódján, vásárlási szokásain, közös döntésein. A közelmúltban — a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában — megjelent Hoffmann Istvánná „A magyar háztartások gazdálkodási modellje” című könyve, melyben a szerző ezt írja: „A szocialista fejlődéssel a családon belüli szerepek is megváltoztak, aminek fő oka a nők tömeges munkába állása. Ez a körülmény megváltoztatta a nők státuszát a családban, ami azzal jár, hogy már nem képesek a korábbi, hagyományos szerepkör maradéktalan betöltésére, ambícióik gyakran konfliktusok forrásává válhatnak. A munkához és a tanuláshoz való jog a férfi és a nő kapcsolatában újszerű, csak a szocialista társadalomban megjelenő normatívák elfogadásával jár együtt. Az egyik változás a családon belüli munkamegosztásban és a gazdálkodásért viselt közös felelősségben nyilvánul meg.” Vagyis: a családi jövedelem előteremtésében lényeges részt vállal a nő, tehát a családi költségvetés készítésében, a közös pénz beosztásában is egyenrangú szerepet tölt be. Az a kérdés, hogy ki legyen a család „pénzügyminisztere”, ma már elviekben nem döntő, de meghatározó, mivel a gazdálkodás tervszerűsége a közös kassza kezelési módján, a család jövedelmének beosztási formáján is múlik. A közös jövedelem felosztására egyre inkább jellemző a családi demokratizmus, a több kereső jövedelmének együttes kezelése, melyben — vitathatatlan — általában az anyák, a feleségek vállalják a nagyobb felelősséget. Az említett tanulmány — mely több mint 1650 magyar család megkérdezésével, évekig tartó kutatómunkával készült — a háztartási pénzgazdálkodás magatartási tényezőit is feltárta. A „takarékos gazdálkodás” jelzője illeti meg a magyar családokat, mivel nagyobb hányaduk a befolyt összeg egy részét megtakarítja, hogy milyen formában, az a havi jövedelmektől is függ. A háztartások 14,2 százaléka havonta meghatározott ösz- szeget tesz félre, kevesebbet — évente mintegy 10 ezer forintot — takarítanak meg azok, akik hó végén az „amennyi megmarad” összeget rakják takarékba. Legnagyobb az ingadozás az alkalomszerű, váratlan jövedelmekből adódó megtakarításoknál. Ez utóbbi inkább a községi háztartásokban tapasztalható. (A gazdálkodás eltérő sikereiben az életmód a környezet is közrejátszik. Ezért van az, hogy minden rétegben — értelmiségi, alkalmazott, munkás, paraszt — találhatók azonos jövedelemiből eltérően, vagy hasonlóan gazdálkodó háztartások.) Általánosan észlelhető a háztartások kiadási szerkezetén a takarékossági hajlam, ami magyarázható a még háború előtti alacsony életszínvonal, létbizonytalanság és az ötvenes évek rossz áruellátásával együtt járó túlzott felhalmozás tudati rögződésével is. Elterjedt vélemény a magyar családokról, hogy jól gazdálkodnak: nem költenek feleslegesen, nincs adósságuk, vagyis addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. Kiadásaik sorrendjében az első helyen áll az élelmiszer. A szellemi foglalkozásúak jövedelmük 36 százalékát, a munkások 42 százalékát, a parasztok 47 százalékát költik erre a célra. A fő kiadási kötelezettség másik csoportja a lakás (lakbér, törlesztés), világítás, gáz, villany, fűtés, közlekedés stb., egyszóval a rezsi. Majd a gépkocsiköltségek, s egyéb tartós fogyasztási cikkek részletfize. tései következnek. A fogyasztási iparcikkek — ezen belül a ruházkodás — rétegenként alig tér el egymástól: 32—36 százalék a jövedelmekből erre jutó rész. Javuló életkörülményeink, a létbiztonság az elmúlt években növelték a családok vásárlási kedvét, de sokan vannak, akik — ha módjukban áll — inkább készpénzért szerzik be a- részletre is kapható cikkeket. Pedig a család tervszerű gazdálkodása nem zárja ki, sőt lehetővé teszi — nagyobb beruházásokban is — a részletre való vásárlást. Ebből több haszon származik: gyorsabban felszerelhető a háztartás, a nagyobb beruházások rangsorolhatók, stabilizálódik a jövedelembeosztás rendszere, takarékosságra nevel, s állandósít egy bizonyos részlet-összeget. Ma már a televíziók 50—60 százalékát, a mosó- és hűtőgépek 30—35 százalékát, a bútor 40 százalékát részletre szerzik be a családok. A részletvásárlás az új házasok és a nagycsaládosok körében terjedt el leginkább. ársadalmunkban a legkisebb gazdálkodási egység : a család. A KSH legutóbbi felmérése szerint hazánkban 2 millió 984 ezer család van; e közösségekben élők száma pedig csaknem eléri a 9 milliót. Tehát a szocialista társadalom egészének mozgásában determináló szerepe van a családok életmódjának, annál is inkább mivel a szocializmusban az egyén és a társadalom érdekazonossága meghatározó. Hogy milyen is valójában szocialista életmódunk, milyenek fogyasztási szokásaink, gazdálkodási magatartásunk? — A válasz tudományos „megfogalmazásával” marxista közgazdászok, filozófusok, szociológusok foglalkoznak, kutatási ismereteik elengedhetetlenül szükségesek a jövőbeni életszínvonalpolitikánk irányának meghatározásához. L. Gy.
