Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

NÉPÚJSÁG 1978. január 15., vasárnap 0 1-, Kert - háztáji Növényvédelem, növényápolás januárban A téli hónapok a legalkal­masabbak a karbantartó és javítómunkák elvégzésére. Ilyenkor van leginkább idő és alkalom arra, hogy a szer­számokat gondosan átvizs­gáljuk és megjavítsuk. A hosszú téli estéken van lehetőségünk arra, hogy a kerttel kapcsolatosan is ter­vet készítsünk. Nagyon hasz­nos, ha egész évre összeállít­juk a permetezési ütemezést. Ennek alapján pedig a szükséges növényvédő szert beszerezzük. A beszerzett növényvédő szereket azonban nagyon gondosan zárjuk el, nehogy kisgyermek, vagy a szerekhez nem értő kezébe kerülhessen. A kert tennivalói többnyi­re csak a mechanikai véde­kezés munkáiból állnak. A gyümölcsfák és a bokrok mély nyugalomban vannak. Élettevékenységük a mini­málisra csökken. A nyuga­lomban levő gyümölcsfákon azonban sok munka elvégez­hető. Az erős fagyoktól men­tes napokon érdemes elvé­gezni a kéregkaparást. Ez — főleg az idősebb fák eseté­ben — nagyon fontos. A re­pedésekben nagyon sok kár­tevő álcája vészelhette át az őszi permetezést — mivel a vegyszerek a mély részekbe nem jutottak el —, és ha most nem pusztítjuk el, ak­kor a téli időszakot is átvé­szelik. A kéreg kaparásakor a mélyebb részek nyitottabbá válnak és így a mérgező anyagok, illetve vegyszerek elpusztítják a kártevők álcá­it. Ezzel már a tavaszi nö­vényvédelem munkáit köny- nyítjük meg. Érdemes fagymentes na­pokon a fák felesleges ágait eltávolítani. Ezzel a tavaszi — illetve a tél végi lemosó permetezéseknél — nagyon sok permetanyagot takarít­hatunk meg. Ezekkel a mun­kákkal párhuzamosan távo­lítsuk el a lisztharmattal fer­tőzött vesszőket és a kalifor­niai pajzstetű tömeges fertő­zését jelző fás részeket. A sebzési felületeket minden­kor simára kell vágni és fasebkátránnyal bekenni. Minden körülmények között távolítsuk el a monilia tele­lését biztosító gyümölcsmú­miákat és a galagonyapille hernyóit tartalmazó hernyó­fészkeket, valamint azokat a gallyakat, amelyeken a gyű­rűspille tojásai találhatók. öszibarackfánknál a vál­tócsapos metszés a liszthar­mat elleni védekezést is je­lenti. Nem szabad megfe­ledkezni a fás részek méz- gás sebeinek kezeléséről sem. A sebeket — kezelés után — oltóviasszal kell be­kenni. Fagymentes napokon a kellő mennyiségű csapadék pótlására a tűlevelűeket és az örökzöld bokrokat egy- egy vödör vízzel öntözzük meg. Ez azért fontos, mert a fagyott talajból nem tud­ják a vizet felvenni. Ne feledkezzünk meg a védettebb helyre került nö­vények, valamint a szobai virágaink gondozásáról sem. A szobanövények többsége számára a tél nyugalmi idő­szak. Ilyenkor a növekedés, fejlődés a minimumra csök­ken. Csupán néhány csere­pes virág — karácsonyi kak­tusz, mikulás-virág — fő te- nyészideje esik a téli idő­szakra. Ezek gondozására kü­lön figyelmet kell fordítani. Részükre 18—20 Celsius-fo- kú állandó, egyenletes hő­mérsékletet kell biztosítani. Az öntözést minden esetben a növények vízigényétől és a hőmérséklettől kell függővé tenni. Öntözésre minőkig ál­lott vizet használjunk, amelynek hőmérséklete le­hetőleg a szoba hőmérsékle­tével egyezzen meg. A köz­ponti fűtéses, száraz levegő­jű lakásokban okvetlen hasz­náljunk vízpárologtatót. A tropikus növényeket — ha nagyon száraz helyiségben vannak — hetente mossuk, vagy permetezzük le állott vízzel. A nagy levelű növé­nyeket nedves szivaccsal, vagy nagyon puha ruhával mossuk le, ugyancsak állott vízzel. A virágzó és húsos le­velű növényeket soha nem szabad vízzel mosni, csak na­gyon finom, puha ruhával leveleikről a port letörölni. A virágokat óvjuk a hi­degtől és a huzattól. Még a szellőztetés idejére is vi­gyük az ablaktól távol. Kalocsay Klári II fejes káposzta eltartása A fejes káposzta téli eltar­tására a későn érő, hosszú tenyészidejű fajták a legal­kalmasabbak. Ezek közül is a zártabb fe­jű, repedésre nem hajlamos típusok. Házikertekben ked­velt fajta az AMAGER, melynél a fej középnagy (1,5—2 kg) igen kemény, s kissé lapított gömb alakú, levélerei középerősek. A DÁN TARTÓS kisebb, mint az AMAGER (1,0—1,5 kg), a fej középnagy, kemény, felső részén lapított, lefelé ék alakban keskenyedő. Eltartásra a kemény, zárt fejeket dolgozzuk fel. Első teendőnk a hervadt, romlott levelek eltávolítása, de vi­gyázzunk, hogy a káposztán legalább 4—5, a fejhez jól il­leszkedő, ép, egészséges bo- rítólevél maradjon. (A ká­posztafej mosatlanul is tiszta és fehér legyen.) A káposzta tárolására a — 1 Celsius-fok és a plusz 3 Celsius-fok közötti hőmér­sékletet biztosító helyiségek — pincék a legalkalmasab­bak. Ügyeljünk arra is, hogy a levegő relatív páratartalma 90—96 százalék legyen. Ha a káposztát prizmában tároljuk, úgy a prizma 2,5 m széles és 1,5 m magas le­gyen. A prizma hossza a helyiség — a pince — hosz- szától függ. A szellőzés biz­tosítására deszkából három­szög alakú szellőzőberende­zést készíthetünk. A káposz­tát három rétegben, sorok­ban, torzsával felfelé helyez­hetjük el. A fejes káposzta gazdag C-vitaminban és savanyítva is fogyasztható. Ha a külső leveleket eltávolítottuk, ak­kor a káposztát gondosan meggyaluljuk és besózzuk. A gyalult káposzta kilójához 1,5—2,0 dkg konyhasót tehe­tünk. (Nem szabad a sót túl­adagolni, mert a káposzta élvezeti értéke romlik!) Fűszert, borókabogyót és köményt ízlés szerint kever­hetünk hozzá. A káposztát úgy döngöljük be a fahordó­ba, hogy bőven álljon fo­lyadék rajta. Ha megtelt a hordó, káposztalevelekkel betakarjuk a gyalult és dön­gölt anyagot, majd fafedőt helyezünk rá, s csavarmen­tes préssel ügyesen leprésel­jük vagy nehezékül gránit­követ tehetünk rá. A káposztát pincében er­jesztjük. Ha szükséges, időn­ként leszedjük róla a nyál­kás pimpót és frissen leta­karjuk. Az erjedés körülbelül 4—6 hét alatt fejeződik be, mia­latt a tejsavbaktériumok a káposztában levő cukrot kel­lemes ízű tejsavvá alakítják át. A savanyú káposzta főz­ve vagy nyersen fogyasztha­tó, s igen gazdag téli vita­minforrás. Széles Csaba A tél vitaminforrásai: K ÁPOSZT AS AL ATA Négy személyre fél kiló fe­hér káposztát vegyünk. Ket­tévágva éles késsel hosszú csíkokat szeletelünk, s ami­kor a torzsához közeledünk, a reszelő legnagyobb fokán a maradékot lereszeljük. Bő­ven sózzuk és állni hagyjuk egy órán át. Majd enyhén cukros ecetes vizet készítünk, s ebbe átrakjuk a káposztát és ha még kell, sózzuk. A te­tejére vékony karikára vá­gott citromszeleteket teszünk. Vörös káposztából hason­lóképpen készül, csak azt kö­ménymaggal ízesítjük citrom helyett és tálaláskor törött borssal szórjuk meg. Pörkölt­höz, sülthöz egyformán jó sa­vanyúságnak. KRUMPLISALÁTA Személyenként 15 deka krumplit és egy közepes hagymát számolunk. A bur­gonyát hajában főzzük — erre a célra az apraja is jól fölhasználható — forrástól számított 20 percig, majd vil- liára szúrva azon melegében meghámozzuk. Karikára vág­va a salátás tálba rakjuk, megsózzuk és hűlni hagyjuk. A vörös hagymákat vékony karikára vágjuk és a húsle­vesből kivett, és fölszeletelt zellerrel együtt hozzáadjuk. Majd leöntjük az ízlés sze­rint cukrozott, ecetezett sa­látalével, s h!a kell még egy kicsit sózzuk. A tetejét tö­rött borssal hintjük meg. — Hagyma nélküli elkészítése­kor 1 pohár tejfölbe fél tu­bus majonézt teszünk, egy kevés mustárral, sóval, bors­sal, cukorral, ecettel vagy citromlével ízesítjük és eb­be forgatjuk bele a burgo­nya szeleteket. — Ha viszont csak hagymasalátát akarunk, akkor az ecetes, cukros, sós salátalébe csak a karikára vágott vöröshagymát rakjuk. CÉKLASALÁTA Kétféleképpen készíthet­jük: főzve vagy nyersen. Ha főzzük a céklát, többet csi­náljunk, mint ami egyszeri alkalomra kell, mert üvegbe rakva hetekig eláll. Két kiló közepes nagyságú céklát jól megmosva kuktába teszünk és egy óra hosszat főzzük, majd vékonyan meghámoz­zuk és fölkarikázzuk. Sót, cukrot, köménymagot hin­tünk rá és ecetes vízzel le­öntve, jól összeforgatjuk. Egy fél napig állni hagyjuk, aztán csavaros fedelű befőt- tes üvegekbe rakjuk, úgy, hogy a lé a céklát ellepje. Bármikor használhatunk be­lőle, a darabüvegnek se lesz semmi baja. — A nyers salá­tához a céklát lereszeljük, só, cukor, ecet hozzáadásával készült lével leöntjük, étke­zés előtt pár órával. FRANCIASALÁTA Megkönnyítjük a dolgun­kat, ha olyankor készítjük, amikor húslevest főzünk, mert akkor a hozzávaló zöld­séget — sárga és fehér répa, karalábé, zeller — készen kapjuk, és finomabb ízűek, mert nem vízben főttek. Ha kihűlt a zöldség, apróra föl- kockázzuk. Hozzáteszünk még egy savanyú uborkát és egy nyers almát a zöldséghez hasonló nagyságúra vagdalva. Majd elkészítjük a hideg már­tást két deci tejfölből úgy, mint a fenti krumplisalátá­hoz. Ha nincs otthon tubusos majonéz, akkor egy kisebb porcelán tálba egy tojás sár­gáját verünk, egy tetejes teáskanál cukorral és egy jó csipet sóval kikeverjük. Majd lassan, kanalanként adagol­va és folyton keverve hozzá­adjuk a tejfelt. Ecettel vagy citromlével ízesítjük és egy kevés mustárral, meg törött borssal. Hideg sült vagy főtt húshoz szervírozzuk. TÖLTÖTT TOJÁS Személyenként egy tojást veszünk és forrástól számítva öt percig főzzük. Hideg víz­be szedjük, hogy könnyebben lejöjjön a héja. Kétfelé vág­juk és a sárgáját egy tálba kaparjuk és egy kevéske vajjal és annyi telföllel ka­varjuk ki, hogy közepes lágyságú masszát kapjunk. Só, törött bors és zöld petre­zselyem jön hozzá. A fél to­jásokat púposra töltjük ve­le és a nagyobb tálba halmo­zott franciasalátát körülrak­juk velük. Hideg vagy forró citromos teával tálaljuk. V. M. Humor Gesztenyés néni... BORO+VÍ LKoZ^ MoSt Javul a borotvapenge minősége... (Kallus karikatúrái — KS) ■WWWMtWHWWUMWWWMVW\WMWVWWW1 Nevessünk Kismamáknak - nagymamáknak Hogyan segítsen a szülő? A gyermekes családok visszatérő gondja, hogy ho­gyan segítsen a szülő iskolás gyermekének a tanulásban, a jó eredmények elérésében? Első teendő: meg kell te­remteni otthon a tanulás legkedvezőbb feltételeit. Mi minden kell ehhez? Elsősorban szeretetteljes, nyugodt családi légkör! Vi- tákkál teli, zaklatott légkör­ben a tanuló figyelmét nem tudja összpontosítani ; ez las­sítja a tananyag emlékezet­be vésésének tempóját; aka­dályozza a gondolkodást, mert gondolatvilágát más, káros hatások töltik meg. Kí­vánatos lenne, hogy amíg a gyermek tanul, a felnőttek csak halkan beszélgessenek, ne szóljon a rádió vagy a televízió, ne lármázzon a kis­testvér. A kisgyermek szá­mára nélkülözhetetlen a nyugalom. Gondoljunk csak arra, hogy a kisgyermek az egyszerű feladatokat is csak komoly erőfeszítésekkel tud­ja megoldani, teljes figyelem­összpontosítással. Ne zavarjuk a tanulót ne­héz munkájában, és tanulás közben ne küldözgessük a közértbe, fáért a pincébe, stb. Természetesen szükséges, hogy az otthoni teendőkben segédkezzen, de ennek is le­gyen meg az ideje. Ezért he­lyes, ha a gyermekkel együtt napirendet készítünk és be­osztjuk az idejét. A napirend készítésekor azonban ügyel­jünk arra: legyen elég sza­bad ideje játékra, hogy foko­zott mozgásigényét kielégít­hesse. A nyugodt tanulás külső feltételeinek megteremtésé­hez tartozik a megfelelő ta­nulósarok kialakítása is, ahol mindennap — lehetőleg azonos időszakban — nyu­godtan tanulhat a gyermek. A tanulósarok legfontosabb bútordarabjai : nagyméretű, jól megvilágított asztal, mel­lette se túl magas, se túl alacsony szék. Ha a gyermek túlságosan magasan ül, lába nem ér le a földre. Így ülé­se bizonytalan, karjára tá­maszkodik, ebben a fárasz­tó helyzetben írni sem tud rendesen. Ha viszont alacso­nyan ül, akkor görnyednie kell, s a gerincoszlopa rend­ellenes helyzetbe kerül. Ez a testtartás könnyen megszo­kottá válhat és . komoly egészségügyi problémát okoz­hat. A tanulósarkot lehetőleg ablaknál, de huzatmentes he­lyen rendezzük be. Igyekez­zünk úgy elhelyezni a gyer­meket, hogy írásnál, olvasás­nál a világítást bal kéz fe­lől kapja (ha esetleg balke­zes a gyermek, akkor jobb kéz felől), így megóvhatjuk szemét a megerőltetéstől. Az asztal alá tegyünk egy kis zsámolyt, hogy feltehesse a lábát, ha elfáradt az ülés­ben. A tanulósarok legyen a gyermek birodalma, ahol dolgozik, de engedjük meg azt is, hogy ezt a lakrészt kedvére rendezze be. díszítse kedves holmikkal, csecsebe­csékkel. Kívánjuk meg a gyermektől, hogy a tanuló­sarkot rendben tartsa. így lesz önálló gazdája. Mikor tanuljon a gyer­mek? Iskolából hazatérve, ebéd után azonnal kezdje el a tanulást, vagy pihenjen előbb? A válasz nem nehéz. Gondoljunk arra, hogy az iskolában eltöltött idő testi- leg-szellemileg kifárasztja a gyermeket, tehát feltétlenül szüksége van pihenésre. Ez az időtartam a gyermek fi­zikai és szellemi fejlettségé­től függően különböző. De mindig kipihenve lásson ott­honi feladatai elvégzéséhez. Fási Katalin Két rab beszélget a bör­tönben. — Te miért ülsz? — Én — én a verseny ál­dozata vagyok. — Hogyhogy? — Pontosan ugyanolyan bankjegyet készítettem, mint a Nemzeti Bank! — Mondd meg, mit olva­sol, és én megmondom, ki vagy. — Érdekes... Hát én Ho­méroszt, Ovidiust, Platónt olvasom... — Akkor hazug vagy. Az ügyvédhez azzal a ké­réssel fordul egy ügyfél, hogy legyen segítségére a válópe­rében. Az ügyvéd megkérdi: — Hány év óta nős? — Tíz év óta. — És csak most szánta rá magát, hogy hirtelen csak úgy elváljon? — Tudja, ügyvéd úr, az el­múlt években semmi sem zavarta a boldogságunkat, tegnap óta azonban az éle­tem valósággal elviselhetet­len lett! — De hát mi történt? — Hát az, hogy a felesé­gem visszatért hozzám!

Next

/
Thumbnails
Contents