Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JANUÄR 15., VASÄKNAP Ára: 1.20 forint XXXm. ÉVFOLYAM 13. SZÁM Zárszámadás Lapunk két nappal ezelőtti számában adtunk hírt a megyében megtartott első zárszámadásról : a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteinek önálló közös építőipari vállalkozása igazgatótanács-ülésen összegezte elmúlt évi teljesítményeit. Az igazság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy ez az igazgatótanács-ülés tulajdonképpen nem azonos azokkal a zárszámadásokkal, amelyeken termelőszövetkezeteink vezetői a jövő héttől kezdődően számolnak be arról a szövetkezeti tagságnak: mire vitték együtt 1977-ben? Az igazsághoz tartozik az is, hogy szinte észre sem vettük és szép lassan a termelőszövetkezeti zárszámadó küldött, és közgyűlések is megváltoztak. Az itt elhangzó adatok, a számok, amelyek ,a termésátlagokról, a termelés értékéről, a személyes jövedelemről, a közös vagyonról, a termelés költségeiről adnak képet, többszörösei ma már az akár csak egy évtizeddel ezelőttinek. Most mégsem csak ezekre a változásokra gondolunk. Anélkül, hogy hosszan elidőznénk a múlt emlékeinél, érdemes mégis felidézni : mily nagy ünnep volt egy- egy közös gazdaság életében még a hatvanas évek elején is a zárszámadás, hacsak nem milliós veszteséggel kellett zárnia az évet. Hogy szerencsésen túljutottak egy esztendőn, hogy a belvíz, az aszály nem vitte el a közös termést, hogy betegség nem tizedelte az állatokat, s hogy végül is minden úgy sikerült, ahogy sikerült — nos az efeletti öröm majdnem márciusig élt a falusiak között esztendőről esztendőre. Az ünnepi jellegből napjainkra is sok minden megmaradt. Ha más nem, hát az alkalom, amikor a közös gazdaságok tagsága az egész éves erőfeszítés után összeülhet meghányni-vetni, ami a munkán túl is közös: eredményt, sikert, tennivalót. Igaz, ma már a termelőszövetkezetek többségében rendszeressé vált brigádgyűlések eredményeként a tagság nem a zárszámadó közgyűlésen hallja először az értékelést. Amit végül is el akarunk mondani: jelenünkben fehér hollóként ritkák a szövetkezeti mozgalom indulását még annyira jellemző viharos zárszámadó közgyűlések. A kedélyek, a különböző elképzelések, vélemények nem itt csapnak össze, vagyis nem itt dől el egy-egy termelő közösség sorsa. Mindez mégsem jelenti azt, hogy csökkent a zárszámadások szerepe, jelentősége. Nagyon fontos fóruma marad ez továbbra is a szövetkezetieknek, egyre inkább ' azzal a feladattal, hogy azokat az erőket, lehetőségeket demonstrálja, amelyekkel az évet záró szövetkezet a már elért eredményeit túlszárnyalhatja, tovább erősítheti helyzetét à mezőgazdaság, a népgazdaság egészében. Mert — ami a legdöntőbb, ami a most kezdődő zárszámadások súlyát adja — a mezőgazdaság terveit, feladatait nem a mezőgazdaság oldja meg úgy általában, hanem a mezőgazdasági üzemek — nagyon is konkrétan. Kőváry E. Péter A Magyar Hajó- és Darugyár Daru- és Kazán-gyáregységében elkészült egy 32 méter gémkinyúlású kikötői portáldaru prototípusa. Az új daru mínusz 40 fokos hidegben is alkalmas rakodásra (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Orosházán Tóth Pál adta át a szolgálati emlékérmeket Tegnap folytatódtak a munkásőrök hagyományos év eleji ünnepi egységgyűlései. Ezúttal a mezőkovácsházi, orosházi, békéscsabai munkásőrök értékelték elmúlt évi munkájukat, ma pedig a szarvasi munkásőrök ünnepelnek. Szombaton az orosháziakat és a békéscsabaiakat kerestük fel, hogy részesei lehessünk ünnepi gyűléseiknek. Orosházán, a művelődési központban rendezett ünnepség elnökségében ott volt és felszólalt Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Gonda Jó~ zsef, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára, Németh Ferenc ország- gyűlési képviselő, Jambrik Pál, az orosházi munkásőr- egység névadójának, Jambrik Józsefnek testvére. A gyűlés levezető elnöke, Barna Pál, az MSZMP járási bizottságának első titkára, köszöntötte a felsorakozott állományt, majd Malya Jenő, az orosházi Jambrik József munkásőregység parancsnoka lépett a mikrofonhoz és értékelte az egység elmúlt évi eredményeit, vázoltá az idei feladatokat. Ezt követően felolvasták a megyei munkás- őrparancsnok parancsát, amely szerint az elmúlt évi szocialista versenymozgalomban az orosházi egység a második helyet szerezte meg, ugyancsak második helyen végzett az ellátó szakalegy- I ség. Ezt követően Tóth Pál j mondott rövid beszédet, s átadta a szolgálati érmeket a 10—15 és 20 éve szolgálatot teljesítőknek. Ekkor tettek esküt a munkásőrség kötelékébe újonnan jelentkező fiatalok, majd a | leszerelők nevében Mitykó János adta át a fegyvert Szegedi Sándor ifjú munkásőrnek. Békéscsabán az ünnepi egységgyűlés előtt a városi munkásőregység a hagyományoknak megfelelően először koszorút helyezett el a Lenin-szobornál. A délutáni órákban került sor az ifjúsá- j gi és úttörőházban a békéscsabai munkásőrök ünnepi egységgyűlésére. Részt vett az elnökségben Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, a város párt-, állami, társadalmi, gazdasági szerveinek több vezetője, a bázisüzemek képviselői. A gyűlést levezető elnök, Zsilinszky András, a városi pártbizottság titkára üdvözlése után Valentinyi Mihály, a városi egység parancsnoka értékelte az állomány múlt évi tevékenységét. Beszédet mondott Tóth Pál, a munkásőrség megyei - parancsnoka, Sasaid János, a városi pártbizottság titkára. Itt is — hasonlóan az orosházi ünnepséghez — emlékérmet adtak át a több évtizede tevékenykedő munkásőröknek. A leszerelők nevében Csepregi András adta át fegyverét Szilágyi Mihálynak, majd az egységgyűlés az Internacio- náléval ért véget. Munkásörök ünnepségei Tízszázalékos termelésnövelési terv a Körösi Állami Gazdaságban A termelőszövetkezeti zárszámadásokkal egyidőben az állami gazdaságok is megvonják az elmúlt gazdasági év mérlegét. Így van ez a Körösi Állami Gazdaságban is, ahol 1976 decemberében fogtak abba a 36 milliós forintos fejlesztésbe, aminek eredményéként a kezdeti év 44 vagonjáról most 75 vagonra nő a juhászat hústermelése. Az előirányzott ősz- szegből egyébként ebben az esztendőben mintegy 13 millió forintot fordítanak a rekonstrukcióra, amihez egy 6 millió forintos komplex legelőrendezés is csatlakozik. A juhászattal együtt a 620 tehenes szarvasmarhatartás az, amely a tavalyi 160 millió forintos termelési értéknek 40 százalékát adta. Erre az ágazatra is a dinamikus fejlődés volt jellemző az elmúlt esztendőben: a megelőző évhez viszonyítva 58 százalékkal több tejet fejtek ki a gondozók. Többek között ennék köszönhető, hogy a tehenészet csaknem 6 millió forinttal járult hozzá a 12 milliót meghaladó vállalati eredményhez. A tervek szerint az idén mintegy 500 literrel növelik az egy tehénre jutó évi átlagos tejhozamot, amely a múlt. esztendőben már elérte a 3700 litert. A Körösi Állami Gazdaság növénytermesztése legsikeresebb ágazatának — a látszat ellenére is — a rizstermesztés bizonyult. Igaz, hogy a rizs a hektáronként tervezett 29 mázsával szemben végül is csak 23,6 mázsát adott átlagban, ez az eredmény azonban így is meghaladja az országosan is rossz évet kifogó ágazat átlagos teljesítményét. Fokozza a gyomai eredményeket az, hogy az állami gazdaságban mindemellett mintegy 79 vagonra tehető az 1977-es rizstermésből készített jó minőségű vetőmag. Az előirányzatok alapján a gazdaságban ebben az esztendőben csaknem 600 hektár rizstermő terület kerül rekonstrukció alá megközelítően 10 millió forint értékben. Mindent egybevetve, az idén a Körös Állami Gazdaságban 45 millió forintot fordítanak beruházásokra, ebből gépek vásárlására 6 milliót költenék s így azt tervezik, hogy a termelési érték év végéig eléri majd a 176 millió forintot, ami 1977- hez viszonyítva 10 százalékos növekedésnek felel meg. K. E. P. Szeghalmon is folytatódik a munkaverseny A közelmúltban kibővített ülést tartott az MSZMP Szeghalom nagyközségi bizottsága. A testületi ülésen az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról szóló írásos jelentéshez, valamint a községi pártbizottság 1978. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításáról szóló előterjesztéshez F. Nagy Károly, a nagyközségi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. A nagyközségi pártbizottság megállapította, hogy az 1977. évi gazdaságpolitikai célkitűzések és feladatok a korábbi időszakhoz képest, összességében és külön-külön is tervszerűbben, eredményesebben valósultak meg. A pártalapszervezetek, üzemek, vállalatok derekasan helytálltak. Az ipari termelés a terv szerinti 6-7 százalékkal szemben csaknem négyszeresére emelkedett, melyet az üzembe helyezett új kapacitások révén, és a munka termelékenységének fokozásával értek el. A mezőgazda- sági üzemekben 1976-hoz képest a termelés 13,3 százalékkal növekedett. Mindezt elősegítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny. A nagyközségi pártbizottság megállapította, hogy az 1978. évi gazdaságpolitikai célkitűzések, az előterjesztett cselekvési program összhangban van a IX. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal és az V. ötéves népgazdasági tervünkkel. A pártbizottsági ülésen felszólaltak többsége bejelentette, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére tovább folytatják a szocialista munkaversenyt. A nagyközségi pártbizottság az 1978. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseket és cselekvési programot egyhangúan elfogadta. Török János Tisztelgés a csapatzászló előtt Békéscsabán
