Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

1978. január 13., péntek

e

II kölni vásárra készülnek

A kölni vásárra induló virágmintás tálcákat csomagolják a készáruraktárban

Jó évet zárt a Mezőberényi Műszaki-Vasipari Szövetkezet. Tervezett árbevételüket — a 60 millió forintot — kétmillió forinttal túlteljesítették és a tőkés export is nagyobb lett a vártnál. Növeli ezeknek az eredményeknek az értékét, hogy közben profiltisztítást is végrehajtottak a szövekezetben és új gyártmányok készítéséhez fogtak hozzá.

Új gyárak Lengyelországban

Lengyelországban rövid időn belül két beruházás befejezésére kerül sor. Néhány hónap múlva elkészül egy korszerű, mezőgazdasági gépeket gyártó üzem; Gdyniá- ban pedig átadták az új hajófestékgyárat. A két beruházáshoz a KGST bankja több millió dolláros hitelt nyújtott. Egyébként nem ez az első eset, hogy Lengyel- ország egyes beruházásait a KGST bankja finanszírozza. Példaképpen említhető Európa egyik legnagyobb gépkocsi-fékberendezés gyára, amelyet Czestochowa mellett építettek fel.

Köztudott, hogy a KGST bankja a hitelnyújtásnál több szigorú feltételt állít a hitelkérőkkel szemben. Így például azt, hogy a termelés kizárólag korszerű lehet, s nem csupán a saját, hanem a szocialista országok igényeinek kielégítését is szolgálja.

Az említett mezőgazdasági gépgyár a többi között holland licenc alapján gyártja a takarmányszárítókat, amelyek ma már szinte nélkülözhetetlenek az állattenyésztésben. E keresett berendezések teljesíményére jellemző, hogy 16 óra alatt 24 tonna takarmányt állítanak elő. Ebben az évben a gyár megkezdte kétszer nagyobb teljesítményű berendezés gyártását is.

A gyár bővítése a KGST- hitellel lehetővé teszi, hogy a hazai igényeken kívül évi 500—800 takarmányszárítót gyártson exportra: a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, valamint néhány nyugati vásárló számára.

A Gdyniában épített hajófestékgyár ugyancsak elsősorban exportra termel majd, méghozzá kétszeresen is: egyrészt, mivel kiváló minőségű festéket szállít külföldi megrendelőinek. Másrészt mert a lengyel hajóipar exportra épített hajóihoz is adja a festéket és köztudott, hogy a lengyel hajó keresett cikk a világpiacon. A kétmilliárd zloty költséggel felépített gdyniai gyár nem csupán megszünteti az importot, de komoly exportra is számíthat a nyugati, elsősorban az olasz, spanyol, nyugatnémet piacokon. (PA Interpress — KS)

A legjelentősebb újabb termék a különböző iratszekrények és számítógép tartozék tároló szekrények voltak. Ezeknek gyártását a megszűnt Békéscsabai Vasipari Szövetkezettől vették át úgy, hogy rögtön egy rendkívül jelentős megrendelést is teljesíteniük kellett: mintegy 5 millió forint értékben szállítottak a Szovjetunióba, pontosabban a Kámai Autógyárba különféle lemezszekrényeket. Ez a nagy munka sok nehézséget okozott, de lehetővé tette, hogy a lakatosok jól begyakorolják az egyes munkafolyamatokat és így határidőre, kifogástalan minőségben tehettek eleget szállítási kötelezettségüknek. A Szovjetunión kívül még mintegy másfél millió forint értékben szállítottak a szocialista országoknak, elsősorban az NDK-nak, különféle tálcákat, gyermekjátékokat, szekrényeket.

A tőkés országok közül a Német Szövetségi Köztársaság a mezőberényi szövetkezet legnagyobb megrendelője, de ezenkívül még mintegy 10 fejlett tőkés országba szállítanak elsősorban litografált tálcákat. A tervezett 3,5 millió forinttal szemben 5,7 millió forint volt a tőkés export 1977-ben, jól kamatozott az a beruházás, melyet tőkés exportárualap-bővítő hitelből fedeztek.

Üj termékként még a karácsonyi vásár előtt elkészültek egy szép gyermekjátékkal, a Forma I. versenyautó modelljével. A budapesti Harris testvérek — Európa- hírű autómodellezők — által tervezett játék nemcsak hazánkban aratott nagy sikert, hanem a zágrábi vásáron is megnyerte a kereskedők tetszését. Ezt egy 17 ezer darabos megrendelés igazolja, emellett a TRIÁL-nak is 15 ezret készítenek az idén.

A szövetkezet legfontosabb exportcikke a már említett tálca, melyből mindig a divatnak megfelelő mintázatba, kát szállítanak. A tavalyi nagyon keresett szíves tálca az idén egyáltalán nem kell a külföldi vevőknek, most a stilizált virágmintákat kérik. Ilyenekből indul útnak a napokban egy kollekció a kölni háztartásicikk-vásárra, melyen — az ARTEX-en keresztül — a szövetkezet is képviselteti magát. Minden évben tekintélyes megrendeléseket is kapnak, melynek jórészét azonban vissza kell utasítaniuk. Tálcagyártó kapacitásuk ugyanis — az elmúlt évi bővítések ellenére is — évi 1 millió darab körül van, a külföld igénye pedig — miként az ARTEX közölte — 20—25 millió darab lenne. Indokoltnak látszik tehát a fejlesztés, új modern gépek beállítása, csakhogy ezekhez sok pénz kell. Ilyen igények mellett azonban mindenképpen célszerű lenne megteremteni a termelés növelésének valamilyen lehetőségét.

A tavalyi nagy szovjet megrendelés után most újabb jelentős mennyiségű iratszekrény gyártásáról folynak tárgyalások, de ezúttal az NSZK-val. Az INTE- RÁG-SHELL Részvénytársaság az NSZK-szabványnak megfelelő tervek szerint kéri a bútorokat, de ezek nem sokban térnek el a most gyártottaktól, így nem lesz nehéz az átállás. Amennyiben az üzlet létrejön, akkor természetesen a mostani 7,5 millió forintos tőkésexport-elő- irányzatot is túlteljesítik. Emellett kielégítik a hazai igényeket is, többek között a Békéscsabán létesülő számítóközponthoz ők szállítják majd a speciális tárolószekrényeket.

h. L.

Az NDK-ba szállítják a gyerekek körében kedvelt lemezperselyeket

Fotó: Lónyai László

Gyulai Húskombinát:

Még az első negyedévben várhaté a teljes próbaüzem

A hideg idővel dacolva serényen dolgoznak az építők és a szerelők a Gyulai Húskombinátban. A nagy munka befejezésének közeledését jelzi, hogy már megkezdődött az üzem területén levő ideiglenes színek és tárolók, raktárak bontása. A hatalmas üzemben járva találkoztunk Csíki Józseffel, a húskombinát vezérigazgatójával és Kovács Jánossal, a pártbizottság titkárával.

— Elég gyakori vendégek vagyunk itt, kíváncsiak vagyunk mi is arra, hogyan halad az építkezés, hiszen sem nekünk, sem a népgazdaságnak nem közömbös, mikor kezdődhet a munka.

Az építésről, a szerelésről, a várható üzembe helyezésről beszélgettünk Homoki Károllyal, a beruházási főosztály vezetőjével.

— Ha jól tudom, január

2-án már meg kellett volna kezdődni a próbaüzemnek.

— Így van, sajnos nem sikerült a próbaüzem feltételeinek megteremtése. Akármennyire is igyekeztünk, nem lehetett a hiánypótlásokat elvégezni decemberben. A berendezések zöme már működik, részleges próbaüzemek már vannak a kombinátban, de a teljes próbaüzemre várhatóan csak az első negyedévben kerülhet sor.

— Milyen berendezések készültek már el?

— Bent a Béke sugárúti üzemben gyakorlatilag minden elkészült. Készen van a transzformátorállomás, a töltő, érlelő, a közművek olyannyira, hogy ezek már termelnek is és ezeknek köszönhető, hogy már az elmúlt évben 21 vagon többlet szárazárut gyártottak: Itt, a most épülő kombinátban már üzemel a kazánház, készen van a gázfogadó állomás, a transzformátor, elkészültek a közművek, működik a hús- lisztüzem és próbaüzemeinek a hűtők. Fogadhatja a dolA minap a kezembe akadt egy kék szórólap, amely arra 'hívta fel a figyelmemet, hogy az Orosházi Lakatos és Gépjavító Ipari Szövetkezet 1978. január elsejével Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezetre változtatta a nevét. Ennek nyomán kerestük fel a szövetkezet elnökét, Ónodi Istvánt. Többek között arról kérdeztük:

— Hoz e valami lényeges újdonságot a névváltozás a szövetkezet életében?

— A változás minimális, inkább azért választottunk új nevet, hogy tevékenységünket ezáltal jobban kifejezzük. Továbbra is a már ismert szolgáltatásainkkal segítjük a város lakosságát, vagyis lakáskarbantartással, autó, motorkerékpárok, kerékpárok javításával, háztartási kisgépek karbantartásával.

— Üj szolgáltatásunk: tavaly óta hűtőgépeket is javítunk, ez évtől pedig gázkészülékek szerelésével és karbantartásával is foglalkozunk. Ez utóbbit elsősorban úgy kívánjuk megoldani, hogy dolgozóink közül képezünk ki megfelelő szakembereket, mivel jelenleg nincs lehetőségünk a létszámbővítésre. Olyan dolgozókra van szükségünk, akik nemcsak egy szakmában jártasak, hanem a rokonszakmában is kiismerik magukat. Éppen ezért az átképzés mellett különböző tanfolyamokon is részt vehetnek dolgozóink, hogy gyarapítsák ismereteiket.

gozókat az öltöző, a konyha, az ebédlő, működik a liftek egy része. Az állatszállás is használható már. A marhavágóvonal mái* indítható.

— És milyen munkák folynak jelenleg az üzemben?

— Ezek már kisebb jelentőségűek, de a próbaüzemelés megindításához elengedhetetlenül szükségesek. Az építőiparosok a hőszigetelést, burkolást csinálják, még tart az

Nemrég búcsúztunk az óévtől, s köszöntöttük az újat. Kézenfekvő a kérdés:

— Milyen eredményeket értek el 1977-ben, s mit terveznek ez évre?

— A tavalyi tervünkben 17 és fél millió forintos árbevétel szerepelt. Ezt túlteljesítettük, az előzetes számítások szerint csaknem egymillió forinttal. Legnagyobb árbevételt autószervizünk érte el, amely az össztervnek harmadrészét teljesítette. De a nyomda és a hűtőgépjavítók is kitettek magukért.

Ez évben 20 millió forint értékben szeretnénk szolgáltatást nyújtani az orosháziaknak. Elsősorban a lakás- tatarozó részlegünket kívánjuk erősíteni. Ezt oly módon érhetjük el, hogy kisgépek vásárlásával — mint a parkettacsiszoló, betonkeverő — könnyítjük és gyorsítjuk dolgozóink munkáját, s ezzel emeljük szolgáltatásunk színvonalát is. Mintegy 400 ezer forint értékben vásárolunk kisgépeket. Növelnünk kell autószervizünk hatékonyságát is, ezért a műhelyünket további műszerekkel látjuk el, csaknem 300 ezer forint értékben.

Továbbá törekvésünk az is, hogy kialakítsunk egy olyan telephelyet, ami vonzóbb, kulturáltabb a jelenleginél. Ezért még az idén építünk egy 600 négyzetméteres műhelycsarnokot a régi helyén, a szövetkezet utcai frontját is felújítjuk, illetve tatarozzuk — mondta befejezésül Ónodi István.

—vor

elektromosszerelés, a vízbekötés, néhány lift szerelése. Már csökkentett létszámban, de még több üzem munkása dolgozik. A DIGÉP, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, a DÉLÉP, a Hőtechnikai Vállalat, az ÉLGÉP, a METRIPON és néhány külföldi szerelő.

— Tehát ezek szerint késik az üzém átadásának határideje.

— Szó sincs erről. Az eredeti, előrehozott terveknek megfelelően a termelésnek július elején kell megkezdődni, ekkor már két műszakban dolgoznak, és remélem, hogy sikerül már az ez évben kitűzött terveket végrehajtani, a vágásokat és a feldolgozást megkezdeni. Ne hangozzék szerénytelenségnek, most már nem fáj a fejem, nem úgy mint decemberben. Most már látjuk a beruházás befejezésének végét. Mindenesetre az lenne a kérésünk a jelenlegi kivitelezésben dolgozókhoz, hogy munkájukat továbbra is teljes odaadással folytassák, hiszen ezen múlik, hogy az eredetileg kitűzött átadási határidő, amely az év végén, december 31-én van, hat hónappal megrövidüljön és július 1-én zavar nélkül megkezdhessük a termelést. Főosztályunk munkájának csökkenését az is jelzi, hogy az itt dolgozó szakemberek egy része már átkerült az üzembe, és ott dolgozik tovább.

— Vajon hasonlóan nyugodt-e Török Antal, a termelésszervezési osztály vezetője.

— Fejfájásra nincs okom, hiszen az üzem indításához szükséges létszám biztosítottnak látszik: 250 dolgozót vettünk fel, főleg segédmunkásokat. Ezek az emberek már itt dolgoznak a vállalatnál. Egyrészük a húskombinátban takarít, egyrészük pedig már az üzemben lesi el azokat a fogásokat, amelyek majd szükségesek lesznek a munkájukhöz. Július 1-ig még kétszáz dolgozót kell felvenni. Előzetes tájékozódások alapján remény van arra, hogy ez is sikerülni fog.

B. O.

Egy névváltozás ürügyén

A vezérigazgató és a párttitkár gyakori „vendég” a kombinátban Fotó: Béla Ottó