Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1977. DECEMBER 19., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ünnepélyesen üzembe helyezték a körösladányi vízlépcsőt A Körösök völgye vízkész­let-gazdálkodási koncepció­jának megfelelően valósult meg a körösladányi vízlép­cső, s kapcsolódik a békési és békésszentandrási duz­zasztó bögéjéhez. A Sebes- Körös és a Berettyó deltá­jától alig 2 kilométerre el­készült a létesítmény, s a május 19-i próbaüzemet kö­vetően pénteken délelőtt ünnepélyesen üzembe he­lyezték. Az avatóünnepség vendége volt Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­duzzasztóművel. Mindannyi­an tudjuk, hogy a Körösö­kön korábban épített duz­zasztók hozzájárultak a Kö­rös-völgy tervszerű vízgaz­dálkodásának javításához, a térség gazdasági fejlődésé­hez. Jól tudjuk azonban azt is, hogy a magasabb szintű társadalmi, gazdasági igény még érzékenyebb a vízvi­szonyokra. A kiépült ipari bázisoknak stabil vízkészle­tekre kell támaszkodni. A belterjes, az iparszerű ter­melési rendszereket széles körben alkalmazó szocialista dig a nyár óta új mederben folyik a Berettyó. Az építők, a szocialista brigádok munkáját dicséri, hogy a KEVIÉP körösladá­nyi létesítmény mérnökség dolgozói a tervezett határidő előtt 4 hónappal korábban, 10 százalékos költségmegta­karítással készítették el a duzzasztóművet, s igy már a nyáron, a próbaüzem során a vidék kapott elegendő ön­tözővizet. Az ünnepség befejező ré­szében dr. Gergely István államtitkár a beruházásban Borbándi János, a kormány elnökhelyettese elismeréssel szólt ünnepi beszédében a vízlép­csőről se. Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Ger­gely István államtitkár, az OVH elnöke, Kovács Antal, az MSZMP KB osztályveze­tője, valamint dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. Ott voltak a tervezésben, a kivi­telezésben részt vevő válla­latok képviselői, s természe­tesen az építők. A vízlépcső rendeltetése, hogy a Sebes- Körösön és a Berettyón a hajózás mellett a vízhaszno­sítás lehetőségét biztosítsa. Az építés első ütemében a Kelet-Magyarországi Víz­ügyi Építő Vállalat megépí­tette a hidraulikus tábla­mozgató szerkezettel a me­derduzzasztót, a két, egyen­ként 18 méter nyílású ka­put, mely lehetővé teszi a Sebes-Körös vízszintjének 3 méterrel való emelését. Ezzel egy időben mintegy 5000 hektár öntözésére nyí­lik lehetőség. A partfalak úgy készültek, hogy a ké­sőbbiek során, a második ütemben újabb 2,5 méterrel magasabb duzzasztási szintet képesek tartani, egyidejűleg további 10 ezer Hektár ön­tözésére nyílik mód. A duzzasztóművel egy idő­ben elkészült mintegy 3 ki­lométer hosszú bekötő út, kezelőépületek, valamint a térségben szükséges árvízvé­delmi létesítmények. A má­sodik ütem részeként készül a papzugi 12,6 millió köb­méteres és a dondorogi 9,7 millió köbméteres sík vidéki víztározó. Borbándi János avatóbe­szédében egyebek között a következőket mondta: — A mai napon tovább gazdagodtunk a körösladányi A nemzetiszínű szalag átvágását követően a vendégek meg­tekintették a létesítményt Fotó: Veress Erzsi nagyüzemi mezőgazdaság is új, az eddigieknél magasabb követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben. Az első ütemben megépült és tegnap átadott mű meg­valósításának költségei el­érik a 300 millió forintot. A beruházás nagyságára jel­lemző: több mint egymillió köbméter földet mozgattak meg, 20 ezer köbméter be­tont és 15 ezer köbméter kö­vet építettek be, közel 15 ezer mázsa különböző minő- ségű betonacélt és 7 ezer tonna cementet használtak fel, Szeghalom határában pe­részt vevők legjobbjainak ki­tüntetést és. jutalmat nyúj­tott át. A „Munka Érdem­rend” bronz fokozatát kap­ta: Haupt Egon, az OVIBER- létesítmény főmérnöke és Rábai Zsigmond, a KEVIÉP vasbetonszerelő szocialista brigádvezetője. A „Vízgaz­dálkodás Kiváló Dolgozója” kitüntetést tízen kapták, míg nyolcán részesültek az OVH elnökének dicséretében. Ez­után Borbándi János minisz­terelnök-helyettes átvágta a nemzetiszínű szalagot, majd jelképesen üzembe helyezte a duzzasztót. Szekeres András Tanácselnökök értekezlete A fővárosi, megyei, me­gyei városi tanácsok elnökei Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezeté­sével pénteken ülést tartot­tak a Parlamentben. Az ér­tekezleten Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese beszámolt a taná­csi gazdaság 1976—77. évi fejlesztésének főbb tapaszta­latairól, majd a jövő évi tervezési feladatokról szólt. Munkában a felvetőgép a Pamuttextilművek békéscsabai gyárában. A csehszlovák gyártmányú előhengeres felvető­gépeken hatalmas hengereken gyűlik a bársonyféleségek, ágyneművásznak alapanyaga Fotó: Veress Erzsi Aláírták a magyar—szovjet és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság együttműködési tervét Pénteken délután a Barát­ság Házában aláírták a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, valamint a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság 1978—80-ra szó­ló együttműködési tervét, to­vábbá a két társaság 1978. évi együttműködési jegyző­könyvét. Az 1978—80 közötti idő­szakra szóló program az együttműködés hosszabb távú tervezésével lehetővé teszi az eredményesebb közös tevé­kenységet. A két testvértár­saság a jövőben is az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak, valamint a két ország meg­újított barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésének szel­lemében folytatja munkáját, tevékenyen hozzájárul a két párt kongresszusi határoza­tainak végrehajtásához. Köl­csönösen megkülönböztetett figyelmet fordítanak a je­lenlegi ötéves tervek és végrehajtásuk sokoldalú is­mertetésére, a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a szocialista közösség békepo­litikájának bemutatására. Erősítik ideológiai együtt­működésüket, következete­sen fellépnek az antikom- munista és a szovjetellenes propagandával szemben. Az 1978. évre szóló együtt­működési jegyzőkönyv rög­zíti a két társaság jövő évi konkrét feladatait. Mindkét országban megemlékeznek a magyar és a szovjet nép ki­emelkedő politikai és kultu­rális évfordulóiról, tömeg­politikai és kulturális akció­kat szerveznek, delegációkat, aktivistákat küldenek egy­máshoz, propagandaanyago­kat cserélnek. Az együttműködési tervet és a jegyzőkönyvet a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság nevében Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, a Szovjet —Magyar Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság ne­vében Vaszilij Mihajlovics Sztriganov, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyette­se, az SZMBT alelnöke írta alá. Az aláírásnál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Vla- gyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. • • • Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZBT elnöke pénte­ken a Parlamentben fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét, amely Vaszilij Mihajlovics Sztriga­nov vezetésével tartózkodik hazánkban. A delegációt fo­gadta Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. A baráti légkörben lezajlott ta­lálkozókon részt vett Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Ritter Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, je­len volt Vlagyimir Jakovle­vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A jövő évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsola­tos szakszervezeti feladatok­ról és a dolgozók kedvezmé­nyes üdültetésének tovább­fejlesztéséről határozott pén­teki ülésén a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa. A népgazdasági terv telje­sítésével összefüggő teendő­ket Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkár-helyettesének beszámolója alapján vitatták meg. A beszámoló kiemeli, hogy az 1978-as év legdöntőbb fel­adata a termelés hatékonysá­gának az előző éveknél gyor­sabb ütemű fokozása. Igen fontos tehát, hogy csak olyan termékekből növekedjen a termelés, 'bővüljön az export, s csak olyan beruházásokra fordítsuk erőinket, amelye­ket a kellő piacismeret, a termelésben elért hatékony­ság eredményei kellően meg­alapoznak. A szakszerveze­teknek is segíteniük kell a termelési szerkezet átalakítá­sát, ügyelve arra, hogy az ne okozzon fennakadást a lakosság ellátásában, más­részt megnyugtatóan oldód­janak meg a szükséges mun­kaerő-átcsoportosítással kap­csolatos tennivalók. Az elmúlt évben a köz­ponti rendelkezések egész so­ra jelent meg a munkaerő­gazdálkodás javítására. Bár az ilyen jellegű intézkedések hatása csak hosszabb távon mérhető le, bizonyos kedve­ző jelenségek már tapasztal­hatók. Javult a munkafe­gyelem, kevesebben változ­tatnak munkahelyet. A jövő év egyik fontos feladata az lesz, hogy a szakszervezetek is segítsék a jelenleg hatéko­nyan nem foglalkoztatható, dolgozók szervezett átirányí­tását oda, ahol népgazdasági szempontból szükség van rá­juk. Ez a folyamat jelenleg lassú, mert nemcsak szerve­zési, hanem emberi problé­mák is gátolják, különösen olyan esetben, amikor-£• régi és az új munkahely között nagyobb földrajzi távolság van. A főtitkárhelyettes em­lékeztetett arra a miniszter- tanácsi határozatra, hogy a központi intézkedésre vagy vállalati kezdeményezésre végrehajtott átcsoportosítás miatt munkahelyet változtató dolgozókat mentesíteni ' kell az ezzel járó hátrányok alól. Ezután rámutatott, hogy a népgazdaság jövő évi felada­tai szükségessé teszik a dol­gozók alkotókészségének, te­remtő erejének széles körű kibontakoztatását. Olyan ak­tivitásra, kezdeményező készségre van szükség, mint amilyet a jubileumi munka­versenyben tapasztalhattunk. A SZOT Elnöksége ezért ja­vasolta a tanácsülésnek, hogy a KISZ Központi Bizottságá­val közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üze­mek, intézmények dolgozóit, a szocialista brigádokat, hogy kezdeményezéseikkel, mun- verseny-vállalásaikkal segít­sék az 1978. évi terv meg­valósítását. A tanácsülés a beszámolót és az állásfoglalási javasla­tot egyhangúlag elfogadta. További napirendi pont­ként Duschek Lajosné, a SZOT titkára a dolgozók kedvezményes üdültetésének, helyzetét vizsgálva összegez­te az eredményeket, rámu­tatva, hogy a SZOT szerve­zett kedvezményes jutalom­üdültetésében 1976-ban már 379 ezer felnőtt, szakmun­kástanuló és gyermek vett részt. A tanácsülés megválasztot­ta azt a küldöttséget, amely a magyar szakszervezeteket 1978. április 16-a és 23-a kö­zött Prágában, a IX. szak- szervezeti világkongresszuson képviseli. A delegációt Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra vezeti majd.

Next

/
Thumbnails
Contents