Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1977. DECEMBER 9., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Ülést tartott az MSZMP Békés megyei bizottsága December 8-án, tegnap ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága. Elsőként Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára előadásában tá­jékoztató hangzott el az MSZMP Központi Bizottsága 1977. december 1-i üléséről. Ezt követően Csatári Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára előterjesztése alapján megvi­tatták a megye V. ötéves tervének időarányos teljesítéséről, az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról, va­lamint az 1978. évi feladatokról szóló jelentést. Végül Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára beszámolója alapján megvitatták a végrehajtó bizott­ság 1977. évi munkájáról szóló jelentést, és Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság titkára előterjesztése alapján elfogadták a megyei pártbizottság és munkabizottságainak 1978. évi munkatervét. Az ülésen részt vett és felszólalt Kovács Antal elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága ipari, mezőgazdasági és közle­kedési osztályának vezetője. Tegnap befejezték a mélyszántást az Orosházi Állami Gazdaságban A csepeli munkások fel­hívásához megyénkben első­iként az Orosházi Állami Gazdaság dolgozói csatla­koztak. A kezdeményező szerephez méltóan kiemelke­dő munkasikerek születtek és vállalásaikat jelentősen túlteljesítették. Az elmúlt évhez viszonyítva a terme­lés 'mintegy 30 százalékkal nőtt, a gazdaság eredmény- tervét pedig várhatóan 70— 80 százalékkal teljesíti túl. Mindezekben a sikerekben döntő részük volt a gazda­ság szocialista brigádjainak, akik külön üzemen belüli vállalásokat is tettek a terv túlteljesítéséért. Az állattenyésztési ágazat jó eredményeket ért el. A társulásos sertéstelep ebben az évben mintegy 15—16 va­gonnal több húst értékesít a tervezettnél, vagyis csaknem 330 vagonnal. Terven felül teljesít a szarvasmarha-ága- zait is, tejtermelésben és húselőállításban egyaránt. A növénytermelés kiemel­kedő ágazata volt ez évben az állami gazdaságnak. Az 55,5 mázsás búza-, 74 má­zsás kukorica-, 45 mázsás zöldborsó, 111 mázsás lucer­naszéna- és a 384 mázsás hektáronkénti cukorrépaát­lagok erről tanúskodnak. Külön is említésre méltó a kétvonalas hibridkukorica­vetőmag 41 mázsás rekord termésátlaga. Hasonló elis­merés illeti a zöldliszt üze­meket, mert kimagasló mér­tékben — 760 vagonnal — túlteljesítették tervüket. Ez az eredmény országos szin­ten is kiváló, amit jól bizo­nyít, hogy ezzel a 2. helyet szerezték meg az országos versenyben. Ez a siker első­sorban az ott dolgozó Kos­suth Lajos és Vörös Csillag szocialista brigádok jó mun­kájának köszönhető. A vállalásnak megfelelően időben végzett az állami gazdaság az őszi betakarí­tási munkákkal és kellő idő­ben került a földbe a búza is. A hirtelen beköszöntött tél ugyan egy kicsit lassítot­ta a talajmunkák végzését, de így is a tegnapi nappal befejezték a gazdaságban a mélyszántást. Az üzemi demokrácia kü­lönböző szintű fórumain szé­les körben vitatják meg az 1978-as év célkitűzéseit, és számítanak a dolgozók ja­vaslataira, kritikáira. A gaz­daság vezetői szeretnék el­érni, hogy az egész kollek­tíva magáénak érezze a terv célkitűzéseit, és így még jobb munkával érjenek el jövőre is kimagasló eredmé­nyeket. Kimagasló évet zárt a mezőgazdaság Kiugró termelési fejlődést tervezett 1977-re a mezőgaz­daság, és úgy tűnik, hogy még a várakozáson is túl tet­tek a gazdaságok — így le­het összefoglalni az ország- gyűlés mezőgazdasági bizott­ságának értékelését. A Par­lamentben lezajlott csütör­töki tanácskozáson — ame­lyen részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke — a megállapítást megerősítet­te Kovács Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes is. A nö­vénytermesztés eredményei­ből külön is kiemelte a zöldség- és gyümölcságazat kiugrását. A jó belföldi el­látás mellett az idén várha­tóan az export is 20 száza­lékkal növekedik. A jó gaz­dasági év után jövőre meg kell szilárdítani az elért eredményeket. Mivel csök­kenő munkáslétszámmal szá­molhatnak a szakemberek, 1978-ban az előrelátó mun­kaszervezés, az átgondolt fejlesztés a továbblépés biz­tosítéka. A lakosság vízellátása, a települések csatornázása és a környezetvédelem áll 1978- bana munka középpontjában — tájékoztatta a képviselő­ket Gergely István, az Or­szágos Vízügyi Hivatal ál­lamtitkára. — Jövőre a víz­hálózatba mintegy 90 ezer, a csatornahálózatba pedig 30 ezer lakás bekötését ter­vezik az országban. A me­zőgazdasági termelés bizton­ságát szolgálja, hogy várha­tóan 30 ezer hektárral nö­velik az öntözött területet, s • szorgalmazzák a már meg­levő berendezések jobb hasznosítását. Az elsősorban Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár és Borsod megyében építen­dő belvízlevezető-rendszerek ugyancsak a leendő termést óvják a természeti csapástól. Jövőre felgyorsítják a gab- cikovó—nagymarosi vízlép­csőrendszer építésének elő­készítő munkáját, hiszen a megvalósításra az államkö­zi szerződést a csehszlovák és a magyar küldöttség már aláírta. A hozzászólásokban az or­szággyűlési képviselők szám­ba vették a jövő évi ered­ményes munka kellékeit, a gépek, a műtrágyák haszno­sítását. az új építkezések és a fejlesztések kilátásait. Többen hangsúlyozták, hogy a már meglevő berendezése­ket és munkaerőt jobban ki­használva lehet 1978-ban előbbre lépni. A tartalékok között említették az agroké­miai laboratóriumok tevé­kenységét, hiszen a szakem­berek munkája nyomán sok helyütt kevesebb műtrágyá­val nagyobb terméshozamo­kat érhetnek el az üzemek. Felkészültség, színvonal, tudás IÁI sikerült vetélkedő a konzervgyárban „A nyeremények értékesek, bár azt hiszem, itt most nem ez az elsődleges. Hanem in­kább az, hogy alaposabban, még jobban megismerjük a Szovjetunió történetét, a szovjet nép életét, gazdasági eredményeiket. Ezzel is to­vább erősítjük népeink ba­rátságát, egymás jobb meg­ismerését” — mondotta egye­bek között bevezetőjében Ko- larovszki Mihályné, a Békés­csabai Konzervgyár MSZBT tagcsoportjának szervezésé­ben tegnap, csütörtök dél­után a vállalatnál megrende­zett Ki tud többet a Szovjet­unióról? vetélkedő megnyi­tóján. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a gyár dolgozói körében, amit az is bizonyít, hogy csaknem 30 csapat vett részt a két fordulóban lebonyolí­tott versenyen. Az első for­dulóban főleg írásbeli fel­adatok, míg a másikban in­kább szóbeli kérdések szere­peltek. Ott volt a vetélkedő csapa­tok között a kondorosi Egye­sült Tsz csapata is, hiszen ez a mezőgazdasági üzem szo­ros kapcsolatban áll a feldol­gozó vállalattal. A verseny­zők jó felkészültségét igazol­ta — a „Szovjetunió” folyó­irat áprilistól októberig meg­jelent számaiból kellett fel­készülni —, hogy végig szo­ros volt a küzdelem. A dön­tőbe tíz csapat jutott. Végül óriási izgalom köze­pette a következőképpen ala­kult a jól sikerült vetélkedő végső sorrendje. Első lett a Mikroszkóp, második az Arany János, míg harmadik a' Lenin Szocialista Brigád. A kultúrteremben sorra került vetélkedőn a csapatok szoros küzdelemben, jó felkészülésről tettek bizonyságot Fotó: Béla Ottó Tegnap délután a Penza Klub vezetősége Békéscsabán, a MÁV-kultúrotthon nagytermében fenyőünnepet rendezett. Ezen az MSZBT-tagcsoportok képviselői, a barnevál, a tég­lagyár, a ruhagyár, valamint Csárdaszállás község óvodásai vettek részt. Versekkel, énekekkel és játékos jelenetekkel szó­rakoztatták a közönséget, majd a Télapó megajándékozta őket Fotó: Gál Edit Gyorsul a termékszerkezet átalakítása a kohó- és gépiparban Teljesíti 1977. évi terme­lési feladatait a kohászat és a gépipar, de az exportban elmaradás várható. 1978-ban szigorúbb gazdálkodási fel­tételek mellett a gépiparnak az ipari átlagnál dinamiku­sabban, 6,7 százalékkal, a kohászatnak pedig 3 száza­lékkal kell növelnie terme­lését. A szelektív fejlesztés gyorsítása mellett fokozni kell a gazdaságos gépipari exportot; a szocialista orszá­gokba 18,5, a tőkés piacra 20 százalékkal. Minderről Gá- csi Miklós kohó- és gépipa­ri államtitkár számolt be a KGM-ben megtartott csütör­töki sajtótájékoztatóján. Az államtitkár elmondta, hogy a kohó-, gépipar a leg­dinamikusabban fejlődő ága­zatok közé tartozik, a két ágazat nemzeti jövedelmünk 42 százalékát adja. A mi­nisztérium irányelveinek fi­gyelembevételével a legtöbb vállalat már elkészítette tíz­éves fejlesztési terveit, s valamennyi vállalat legfon­tosabb feladatául tűzte ki a struktúraátalakítást. Ez a folyamat, különösen a hír­adástechnikai és műszer­iparban, valamint a szer­számgépgyártásban a legin­tenzívebb. A legnagyobb fej­lődés mintegy 20 termékcso­portnál valósul meg, ezek közé tartoznak a járműrész­egységek, a fényforrások, az új típusú szerszámgépek, au- tomatikák stb. Vagyis a tel­jes gépipari termelés mint­egy egyharmada. Az éssze­rű szelekció jelentős beru­házásokkal is jár. A 45 mil­liárdos exportbővítő fejlesz­tési hitelkeretből a KGM vállalatai eddig 16 milliárd forintot igényeltek, illetve kaptak meg. Sajnos a be­ruházások nagy része elhú­zódik, költségei emelkednek. Az idén is túlságosan sok új beruházás kezdődött el a tárca területén, s így egy időben több létesítmény ki­vitelezése folyik. A szabá­lyozók jövő évi módosítása azonban ezen a negatív je­lenségen is változtatni fog. A gazdaságos termékszer­kezet kialakítását segítik a külföldről vásárolt licencek és know-how-ok is. A ko­hászati és gépipari vállala­tok tavaly 630 millió, idén közel 700 millió forintot for­dítottak új eljárások, gyárt­mányok vásárlására. A szelektív fejlesztés ré­szeként a KGM-vállalatok több alkatrész, részegység gyártását át kívánják adni a szövetkezeti iparnak, mert azok még gazdaságosan ál­líthatják elő. Körülbelül 750 millió forint értékű termék­ről állítottak össze listát, 20 százalékukat már átvették a szövetkezetek. Emlékülés Szarvason December 7-én, szerdán délután 3 órakor Szarvason, a DATE Mezőgazdasági Fő­iskolai Karának nagy előadó­termében kétszáz főnyi hall­gatóság előtt, a Nagy Októ­ber tiszteletére emlékülést rendezett a főiskola és az óvónőképző intézet marxiz­mus—leninizmus tanszéke és szakcsoportja. Az emlékülé­sen jelen volt az MSZMP szarvasi városi bizottságának titkára, Sebő János, valamint részt vettek a mezőtúri me­zőgazdasági gépészeti test­vérfőiskola képviselői, a szarvasi pártpropagandisták és a főiskolák hallgatói is. Dr. Matos Károly, a Főis­kolai Kar igazgatója mon­dott megnyitó beszédet, majd dr. Tóth Lajos tanszékvezető beszélt a „Hatvan év a szo­cialista ember nevelésének szolgálatában” című témáról. A Szovjetunió lenini békepo­litikájáról Búzás László szakcsoportvezető, Leninről, a filozófusról Korin Jánosné főiskolai adjunktus, a lenini gazdaságpolitika megvalósu­lásáról dr. Pilishegyi József főiskolai adjunktus, az 1917- es oroszországi forradalom és Európa viszonyáról dr. Lo­vász György intézeti docens, Lenin tevékenységének hatá­sáról a magyar munkásmoz­galomra Cseuz Imre főiskolai adjunktus tartott előadást. Bencsik Endre, az óvónő­képző intézet igazgatója mon­dott zárszót a tudományos emlékülésen.

Next

/
Thumbnails
Contents