Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

A megye iparfejlesztéséről tárgyaltak az országgyűlési képviselők Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja decem­ber 7-én tartotta ülését Me- zőberényben. A tanácskozá­son részt vett dr. Szigeti Gá­bor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Uhljár Mihály, a békéscsabai Váro­si Tanács V. B. titkára, va­lamint a nagyközségi párt és tanács vezetői. Nyári Sán­dor, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte az országgyűlési képviselő­ket és a meghívott vendége­ket. Megnyitója után Varga Zsigmond országgyűlési kép­viselő, a megyei csoport ve­zetője első szavaiban kö­szöntötte a magyar sajtó napja alkalmából a Békés megyei Népújság valameny- nyi dolgozóját, akik nagy se­gítséget adtak írásaikkal a képviselők munkájához. Ezt követően adott tájé­koztatást a Parlamentben megtartott csoportvezetői ér­tekezletről. • A képviselők megvitatták a december 15-i országgyűlés elé kerülő 1978. évi állami költségvetési, va­lamint az állami vállalatok­ról szóló törvényjavaslatot. Ez utóbbihoz kapcsolódott a megye iparfejlesztésének helyzetéről szóló jelentés, melyet Tóth János, a megyei tanács osztályvezetője ter­jesztett a testület elé. A je­lentésből tájékozódtak a kép­viselők a megye állami ipa­rának megoszlásáról. így a nehézipari, könnyűipari, élel­miszeripari és az építőipari vállalatok folytatnak szá­mottevő tevékenységet me­gyénkben. Az ipar fejlesztését az el­múlt középtávú tervidőszak­ban jelentősen befolyásolta, hogy önálló megyei székhe­lyű vállalat csak három mű­ködik a megyében. A tröszt­höz tartozó vállalatok, illet­ve megyén kívüli székhelyű vállalatok gyárainak, gyár­egységeinek függősége jóval meghaladja az indokolt mér­téket. Ez a kedvezőtlen füg­gőségi helyzet nagyon sok­szor nem kívánatos és meg­oldhatatlan problémákhoz vezetett. így például egyes helyeken a bérszínvonal jó­val alacsonyabb a törzsgyá­rénál, a jövedelmek is nagy eltérést mutatnak. Az állami iparban foglalkoztatottak 79,9 százalékát alkalmazzák tröszti vállalatnál, illetve me­gyén kívüli székhelyű válla­latok itteni gyáregységeiben. Az ilyen helyzet tette indo­kolttá, hogy a mostani par­lamenti-ülés elé kerülő, ál­lami vállalatokról szóló tör­vényjavaslatban megfogal­mazásra került a tröszti vál­lalatok, illetve gyáregységek nagyobb mérvű önálló gaz­dálkodási feltételeinek bizto­sítása. (Erre a témára la­punk későbbi számában visszatérünk.) A vitában felszólalt Sebest Lászlóné kétegyházi, Hankó Mihály békéscsabai, dr. Szentkereszty Tamás vész­tői, Skaliczki Károlyné bé­késcsabai, Zolnai László me- zőberényi, Bálint Istvánná szeghalmi országgyűlési kép­viselő. A képviselőcsoport ülése bejelentések tudomásulvéte­lével ért véget. A délutáni órákban az országgyűlési képviselők látogatást tettek a Pamutszövő Vállalat me- zőberényi üzemében és a faipari szövetkezetben. —r. Ülés! tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára elnökölt. A testület Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárának elő­terjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megün­nepléséről, továbbá a nem­zetközi ifjúsági és diákmoz­galom időszerű kér­déseiről. A KISZ KB megállapította: a magyar ifjúság, együtt egész népünk­kel, a világ haladó erőivel, méltó módon köszöntötte kö­zös ünnepünket, a Nagy Ok- .tóber évfordulóját. A tanácskozáson elfogad­ták a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom kérdéseiről előterjesztett tájékoztatót. Az európai ifjúsági és diákszer­vezetek elhatározásával kap­csolatban, hogy 1978. január 20—22 között Budapesten rendezik meg az európai if­júsági és leszerelési konfe­renciát, a KISZ KB rámu­tatott: az a tény, hogy a je­lentős nemzetközi tanácsko­zásnak fővárosunk ad ott­hont, egyben elismerés né­pünk szocialista építőmunká­jának, eredményeinek, a Ma­gyar Népköztársaság követ­kezetes békepolitikájának, elvi külpolitikájának. * A továbbiakban Pásztor Gabriellának, a KISZ KB tit­kárának előterjesztésében megtárgyalták a fiataloknak az idei népgazdasági terv tel­jesítésében, a jubileumi mun­kaversenyben való részvéte­lével foglalkozó jelentést. Megjelölték a KlSZ-szerve- zetek feladatait a jövő évi népgazdasági tervek teljesí­tésében, a szocialista munka­verseny folytatásában. A KISZ KB megállapította: az ifjúsági szövetség, a KISZ tagsága kivette részét az idei népgazdasági terv teljesítésé­ből, a fiatalok hozzájárultak a hatékonyság növeléséhez, a műszaki színvonal emelésé­hez, a munkafegyelem javí­tásához, törekedtek tudásuk, szakértelmük gyarapítására. A KISZ KB megállapította, hogy az ifjúsági szövetség 1978—79. évi akcióprogram­jai összhangban állnak az MSZMP Központi Bizottsá­gának a hosszú távú külgaz­dasági politikáról és a terme­lési szerkezet fejlesztéséről elfogadott irányelvéivel, va­lamint a jövő évi tervről ho­zott határozatával. Felhívta a KISZ-bizottságot és az alapszervezetek figyelmét: az akcióprogramok, illetve az akcióprogram-kiegészíté­sek készítésekor vegyék fi­gyelembe a pártszervek és -szervezetek cselekvési prog­ramjait, a helyi gazdasági ter­veket, s ezek alapján hatá­rozzák meg a következő moz­galmi évre szóló konkrét fel­adataikat. Ismertessék meg a fiatalokkal az 1978. évi nép- gazdasági terv fő összefüggé­seit és mozgósítsák őket a helyi feladatok jó minőségű megoldására. Törekedjenek arra, hogy a KISZ-tagok egyéni vállalásai és közössé­gi megbízatásai jól szolgálják a gazdasági tervek valóra váltását, járuljanak hozzá a hatékonyság növeléséhez, a minőség javításához. Napirenden a munkaverseny Túlteljesítene tervét a békéscsabai MEZŐGÉP A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére indított munkaverseny a tsz-ekben — előzetes adatok szerint — másfél milliárd forint értékű megtakarítást, illetve terme­léstöbbletet hozott —, állapí­totta meg a TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen a közös gazdaságok munkaver- seny-mozgalmának helyzetét elemezte. Az elnökség szerint amun- kaverseny-mozgalom jól szolgálja a termelés szerve­zettségének fokozását, ör­vendetes, hogy a brigádok vállalásainak mindinkább sajátos formái vannak. Rész­ben a kommunista műszakok keretében egyre több mező- gazdasági szocialista brigád vállal társadalmi munkát a községért, valamint a külte­rületeken élő emberek élet- körülményeinek javításáért. Évről évre dinamikusan fejlődik a békéscsabai ME­ZŐGÉP Vállalat, mely nem­csak hazánk, hanem a KGST- országok részére is készít ku­koricabetakarító adaptereket és jelentős mértékben szállí­tanak tőkés exportra is. Mikor az év elején írtunk a MEZŐGÉP Vállalat idei terveiről, akkor elmondtuk, hogy soha ilyen jól előkészí­tett évet még nem kezdtek. Már 1976 októberében meg­kezdték azoknak a részegy­ségeknek a gyártását, melye­ket az idei első végtermékek­be építettek be, és ez a szer­vezett munka meg is hozta az eredményt. A gyár az éves termelési tervét, mely mint­egy 803 millió forint, várha­tóan több mint 30 millió fo­rinttal teljesíti túl. Jelentő­sen nőtt a gyár árbevétele is. 815 millió helyett 840 millió forint értékű eszközt adnak el. A gyár szocialista piaco­kon több mint 435 millió fo­rint értékű adaptert adott el, ez csaknem 10 százalékkal több a tervezett 396 millió­nál. Még ennél is nagyobb arányú a tőkésexport túltel­jesítése. Az eredetileg elő­irányzott 36 millió 700 ezer forinttal szemben 41 millió 750 ezer forintnyi lesz az éves szállítások várható ér­téke és ez 13,5 százalékos túl­teljesítése a tervnek. Mindezek után nem meg­lepő, hogy a vártnál lényege­sen jobban alakult a vállalat nyeresége is. 80 millió forin­tot terveztek az év elején és most, az év végi zárás előtt már látható, hogy elérik a 123 millió forintot. Ez csak­nem 54 százalékkal haladja meg az eredeti tervet. A vál­lalat dolgozói az idén bérből jóval többet vihetnek haza, mint egy évvel ezelőtt. Az éves bérfejlesztés elérte a 7 százalékot. Fegyverrel a kezében, hősként esett el Felavatták Sziklai Sándor szobrát Mezőhegyesen Tegnap Mezőhegyesen, a szemerkélő eső ellenére is több százan gyülekeztek, hogy jelen lehessenek Sziklai Sándor, a nagy forradalmár, az 1956-ban hősi halált halt mártír szobrának leleplezé­sén. Ott volt özvegye, vala­mint Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum parancsnoka, a Békés megyei Hadkiegészítő és Te­rületvédelmi Parancsnokság képviselői, a nagyközség párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. Megnyitót Kassai Béla, a nagyközségi tanács elnöke mondott, köszöntve a részt­vevőket, majd Illyés László, a nagyközségi pártbizottság titkára emlékezett meg Szik­lai Sándor életútjáról, akinek első osztályharcos leckéje az 1912 nyarán fellángolt batto- nyai aratósztrájk volt, mely­ben az urak és csendőreik fegyverével szemben győzött az agrárproletárok összefogá­sa. Sziklai Sándor az első vi­lágháborúban hadifogolyként került kapcsolatba a bolse­vik munkásokkal, akik meg­ismertették vele Lenin és pártjának céljait. Ezután már egymást követték az események. A polgárháború számos frontján védte a szo­cialista forradalmat, a szov­jethatalmat, és hazatérése után a horthysta politikai rendőrség a „legveszedelme­sebb vörös bolsevista ügynö­kök egyikeként” tartotta nyilván. Az elsők között ér­te az a megtiszteltetés, hogy Moszkvában tanulhatott a Szverdlov Egyetemen, ahol később ő is tanított. Az egye­temi katedráról szólította el őt 1936-ban a köztársasági Spanyolországba az emberi haladás védelmének ügye. Egy évig harcolt a fasiszták­tól támadott spanyol fővá­rosban. Amikor a fasiszta túlerő vérbe fojtotta a spa­nyol nép szabadságküzdel­mét, Sziklai Sándor sok ezer bajtársával internáló tábo­rokban szenvedett, majd kényszermunkásként Észak- Afrikába száműzték. A szovjet kormány köz­benjárására 1943-ban szaba­dult ki a száműzetésből. A felszabadításkor a szovjet hadsereg magas rangú tiszt­jeként lépett szülőföldjére. Felelős beosztásaiban fárad­hatatlanul dolgozott, hosszú évekig. 1956 tavaszán a Had­történeti Intézet és a Mú­zeum parancsnokává nevez­ték ki. Az ellenforradalom idején elsőként került az el­lenforradalmárok halállistá­jára. Sziklai Sándor az utol­só golyóig állta az egyenlőt­len harcot, s fegyverrel a kezében hősként esett el. Az avatóbeszéd után első­ként a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselői, Lip­tai Ervin ezredes és Godó Ágnes alezredes helyezte el a megemlékezés koszorúit, majd az özvegy tisztelgett hős férje emléke előtt. Ezt követően egymás után he­lyezték el a nagyközség ve­zetői, a Sziklai Sándorról el­nevezett úttörőcsapat és szo­cialista brigádok képviselői a kegyelet koszorúit. A Hadtörténeti Intézet képviselői elhelyezik a megemléke­zés koszorúját Fotó: Béla Ottó Óvári Miklós Bécsbe utazott Ausztria Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának meghívására szerdán Bécsbe utazott az MSZMP küldött­sége, amely részt vesz az AKP december 8-án nyíló XXIII. kongresszusán. A de­legációt Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti, s tagjai: Horváth Miklós, az MSZMP Vas me­gyei bizottságának első tit­kára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. A Békéscsabai Hűtőházban befejezés előtt áll a Kuwait ré­szére gyártott gyorsfagyasztott vegyesfőzelék csomagolása. Ebben az évben 50 tonnát szállítanak ebből a termékből Kuwaitba Fotó: Veress Erzsi Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1977. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM BÉKÉS MEGYEI

Next

/
Thumbnails
Contents