Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
Lakás • Lakás • Lakás Milyen KISZ-ünk lett? Minden fiatal vágya, hogy önálló lakása legyen. A jogos igény ellenére is sokat kell ma még várni az otthon megszerzésére. Békéscsabán az elmúlt években az átadásra kerülő lakások közel 65—70 százalékát fiatal családosok kapták. Ez is kevés volt azonban a sorban állás megszüntetéséhez. Alig két éve megállapodás jött létre a városi tanács, az OTP és a KISZ békéscsabai városi bizottsága között. Ennek alapján a KlSZ-bizott- ság az átadott lakások 10 százalékára tehet vevőkijelölési javaslatot. Így ebben az évben 34-en, összesen pedig 118-an jutottak lakáshoz. A javaslatot a szociálpolitikai munkabizottság állítja össze, ezt a városi tanács eddig minden esetben jóváhagyta. De vajon kik juthatnak ilyen úton lakáshoz? Postánkból Az évi jó termés betakarítására — amely mind- annyiunk érdeke — minden erőt mozgósítottak. Örömmell hallottuk, hogy ebben a munkában a mi zászlóaljunk is részt vesz, mégpedig a Mezőhegyesi Cukorgyárban. Izgatottan készültünk a feladatra. A hosszú utazás után végre megérkeztünk Nagykanizsáról. A gyár vezetői már felkészültek fogadásunkra. Miután kipihentük az út fáradalmait, ismertették velünk a ránk váró feladatokat, baleseti oktatásban részesültünk, megmutatták a munkahelyeket. A délutánt a munkacsoportok összeállításával töltöttük el, KISZ-vezetőséget választottunk. Az első napokban nehéz volt a szokatlan munka, de a barátságos fogadtatás, gondoskodás segített abban, hogy gyorsan beilleszkedjünk az új közösségbe. Munkánk egyre eredményesebb lett. A parancsnok elvtárs nagyszerű szervezőkészsége, irányítása meghozta gyümölcsét. Hamarosan tútelje- sítettük a gyár által előírt normát. A politikai helyettes elvtárs és a KISZ-vezetőség nagyszerű szabadidőprogramot dolgozott ki. A fárasztó munka után jól szórakoztunk la különböző versenyeken, előadásokon, vetélkedőkön. Azért a munka is napról napra jobban ment, mindenki lelkesen fogadta, hogy a KISZ-vezetőség versenyt hirdetett a cukorrakodó csoportok között. Ismerve a gyár nehézségeit, vasárnap is dolgoztunk, a keresett pénzt felajánlottuk a VIT-alapra. Jelentős volt segítségünk a répa betakarításánál, valamint a korszerű répaszellőztető berendezések felszerelésénél, és a késztermék raktározásánál is. Az üzemi KlSZ-szerve- zettel is jó kapcsolat alakult ki annak ellenére, hogy a gyári fiatalok a folyamatos üzem miatt három műszakban dolgoznak. így katona létünkre a gyár kollektívájá- jánák szelleme hatott ránk is. Most, hogy véget ért a munka, örömmel állapíthatjuk meg: jól dolgoztunk. A gyáriban mindenkit meglepett a vártnál nagyobb teljesítmény. Úgy érezzük, hogy ezzel mi is hozzájárultunk a mezőgazdaság terveinek sikeres végrehajtásához. Tremmer Csaba honvéd a választás, akik aktívan dolgoznak a KlSZ-szerveze- tekben és érvényes lakásigénylésük van. Figyelembe veszik azt is, hogy családosokról van-e szó, s milyen a szociális helyzetük. Az így kiválasztottak közül is azután azok jutnak előnyhöz, akiknek ifjúsági takarékbetétkönyvük van, akik vállalatuktól munkáskölcsönt kapnak. Egyszóval sok feltétel szükséges, nem könnyű a választás... A kívülmaradottak azután nem tehetnek mást, minthogy beletörődnek, várakozniuk kell. A válogatást végzők munkája már ezért sem tartozik a hálás feladatok közé. Jelenleg 110-en várnak arra, hogy a városi bizottság döntsön, kiknek a lakásigényét támogatja. Jövőre várhatóan tovább szélesedik az akció. A most készülő sorrend megállapításánál — még ezután is jelentkezhetnek a fiatalok 1979— 80—81-re — az elmondottak Néhány éve ifjúsági klubokban, ismeretterjesztő előadásokon tűnt fel ez az újnak számító vizuális műfaj. Sajátosságairól azonban mindeddig keveset ' tudunk, pedig némi gyakorlattal és technikai felszereléssel a fotóklubok és -szakkörök érdekes műsorokat készíthetnek. Hazánkban több mint egy évtizede foglalkoznak dia- porámák készítésével és előadásával. A kezdeményező a váci Duna-kanyar fotóklub volt, amely Audiovizuális fesztivál néven több nemzetközi bemutatót is szervezett. Mivel ez az elhevezés nem fejezte ki a műfaj sajátosságait, később diaporáma lett a név. Aki látott diaporáma-vetí- tést, tudja, mi minden kell egy ilyen előadás megrendezéséhez: két diavetítő, dia- pozitívek, akusztikai eszköz (magnó), és kell forgató- könyv is. Utóbbi hasonló a filmforgatókönyvekhez, a különbség csak annyi, hogy míg ez a felvétel elkészítésének hogyanját tartalmazza, addig a diaporáma forgató- könyve a technikai eszközök összekapcsolásának módját, A közelmúltban jelent meg a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szak- középiskola MIKEGISZ című lapja, és rövidebb szünet után újra jelentkezett a mezőhegyesi 614-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet újsága, a „Könyv és kalapács” is. A MIKEGISZ-ben Virágh Erzsébet színes élménybeszámolóját olvashatjuk a leningrádi szovjet—magyar bairátságfesztiválról — „Druzsba a forradalom városában” — címmel. Csúcs Ildikó — Gyuikó László könyve alapján — ügyes kézzel válogatta össze az anyagot egy szépen kikerekedő Lenin-portréhoz. Október ’77 cípimel komolyabb újságokban is ritkán élvezhető érdekes ösz- szeállítást készítettek a szerkesztők. Több külföldön tanuló volt „Mikes-di- ák” és két — egy bolíviai mellett is jobban figyelembe veszik, kiknek van ifjúsági takarékbetétkönyvük. Természetesen ilyen módon sem juthatnak valamennyien lakáshoz, hiszen mindössze 10 százalékról van szó. A többi lakás odaítéléséhez a tanács nem kér javaslatot. Mindez nem valósulhatott volna meg, nem bontakozhatott volna ki a városi tanács és az OTP megértő támogatása nélkül. A száznál is több lakásigénylő így végül is előbb juthatott lakáshoz. S abban sincs semmi különös, hogy a fiatalok szervezete lehetőséget kap a kiválasztásban. Az 1975-ben kezdődött KISZ-lakásakció úttörő vállalkozás volt, az elsők közé tartozott az országban. A viták ellenére is népszerű lett, hiszen többségében a munkájukban példát mutató, nehéz helyzetben levő gyermekes fiatal családok juthatnak gyorsabban lakáshoz. tehát a műsor menetét rögzíti. Ez a különbség egyébként fényt derít a két műfaj eltérő sajátosságaira is. A már elkészített film állandó, ezzel szemben két diaporáma előadás sohasem egyforma. A műsor így bármikor korrigálható, és lehetőség van a rögtönzésre. Ebben a műfajban alapelem a diakép, de nagyon fontos a zene szerepe is, hiszen a képváltás ritmusra történik. Hangulatkeltő elemként újabban verseket is alkalmaznak. A vetítés során a képváltás nem egyszerűen történik, mint a diavetítésnél, hanem az úgynevezett áttűnéses módszert használják. Ez az idő- és térbeliség illúzióját kelti. Mivel az akusztika egyenrangú szerepet játszik a vi- zualitással, diaporáma-elő- adás nem képzelhető el zenei közreműködő nélkül. A színvonalasan elkészített diaporámák igen fontos szerepet játszhatnak az ismeretterjesztésben, Oktatásban és szórakoztatásban egyaránt, és természetesen művészi élményt is nyújthatnak. G. K. és egy ecuadori — fiatal írásaiból tudhatjuk meg, hogyan ünneplik, vagy mennyit tudnak a Nagy Október eseményeiről a világ más tájain. A mezőhegyesi „Könyv és Kalapács” mostani számának legerősebb oldala a karikatúra lett, mert a diákírók még érthetően nem oldódtak fel. Cikkeikben az iskolai KISZ-élet lényeinek száraz rögzítésére szorítkoztak csak. Pedig lapuk korábbi számai már bizonyították, többre képesek. Intézményükben a közelmúltban sok érdekes, említésre méltó esemény történt. Megemlékezhettek volna például a náluk is járt penzai oktatásügyi delegációról, vagy énekkaruk miskolci fesztiválszerepléséről is. Ügy véljük, az ezekről szóló beszámolókkal még nem késtek el. Utólag is szívesen olvasnánk róluk! B. S. E. A „Milyen KISZ-ünk lett?” című vitához kívánok hozzászólni. Korosztályunk életkori sajátosságánál fogva hajlamos arra, hogy a negatívumokat túlhangsúlyozza. Sokan vannak így a KISZ-munka megítélésében is. Azt azonban nagy többségünk elismeri, hogy a KISZ KB 1974 áprilisi határozata a minőség és a tartalmi ■munka javításához a helyes utat jelölte meg. A határozat végrehajtásához természetesen nem kaptunk, nem is kaphattunk minden körülmények között alkalmazható receptet. Az elmúlt néhány év tapasztalata szerint nagy figyelmet kell szentelnünk az egyéni vállalásoknak, és az életkori sajátosságoknak. A mozgalmi év elején válasszunk tehát olyan alapszervezeti vezetőséget, amely megfelelő feladatokat jelöl a tagság számára, és így ténylegesen segítséget nyújt az egyéni vállalások megtételéhez. Sok sablonos, semmitmondó vállalást előzhetünk meg ezzel. Dolgozói alapszervezeteknél az iskolás módszerek és a felnőtteket utánzó, komolykodó hangnem egyaránt kudarcra van ítélve. Erre különösen politikai képzésnél kell odafigyelnünk: a legszárazabbnak tűnő téma is érdeklődésre tarthat számot, ha megfelelő a „tálalás”. Egri Ferenc Kunágota Néhány gondolattal szeretnék kapcsolódni a vitához. Az áprilisi határozat óta eltelt néhány „röpke” hónap, sőt a IX. kongresszus határozatait, és a KISZ szervezeti szabályzat módosulását is mór a gyakorlatban kell megvalósítani, illetve annak érvényt szerezni. Az elmúlt években igen sok változás, és ezzel sok lehetőség adódott az alapszervezetek életében. Ügy is fogalmazhatnék, hogy a határozatok mély vizében már csak az úszni tudók maradhatnak fenn. Azért ez nem jelenti azt, hogy aki nem tud úszni, azzal most már nem is kell foglalkozni. Ellenkezőleg! Az a feladatunk és kötelességünk, hogy akiben van lelkesedés, azt ne hagyjuk elkallódni, sőt igyekezzünk meggyőzni azokat is, akik most még „félnek” a víztől. Sok jót hozott az áprilisi határozat, de talán kezdetben egyes alapszervezeteket meg is ijesztett a soknak tűnő feladat. Időbe telt, amíg minden KISZ-tag elfogadta és megértette például az egyéni vállalások szükségességét, a politikai képzés új rendszerét, megszokta az új tagsági formaságokat. A Kilián-próba bevezetése például mindenki számára új feladatokat, új formát jelentett. A Ki lián-körök sok vitára adtak lehetőséget, de a gyakorlat minket igazolt, akik kiálltunk e forma mellett. A Kilián-körök bevezetésével kiküszöböltük a patronáló rendszer bizonyos pártoskodásait, a tagfelvétel alkalomszerűségét, a vándorlásokat az egyik alap- szervezetből a másikba, az indokolatlan vitákat, és nem utolsósorban a KlSZ-tagság- ra alkalmatlan fiatalok felvételét. Ez a rendszer tulajdonképpen „alsó fokú iskola”, ahol a belépni szándékozó megismerkedhet a KISZ-szel. Véleményem szerint mindez nagyon szükséges volt a szervezeti életünkben, feltétlenül kell a Kilián-próba, amely nem utolsósorban megkönnyíti az úttörőkorból a felnőttebb korba való átlépést is. A legfontosabb kérdések egyike, ki hogyan válik KISZ-taggá, és csak ezután foglalkozhatunk azzal, hogyan dolgozott az illető, és azt mi hogyan értékelhetjük. Ha ugyanis alapos munkát végeztünk a tagfelvételnél, biztos, hogy kevesebb gondunk lesz az év végi értékelésnél, és a tagsági viszony meghosszabbításával is! Halasi Mária Mezőkovácsháza A vitaindító cikkhez, illetve az eddig megjelent hozzászólásokhoz várjuk olvasóink további leveleit. Beszélni, szépen, magyarul Az anyanyelvi műveltség fejlesztése, az anyanyelv művelése, példát mutatva másoknak is a beszédben, igen nemes szándék és tett. Természetszerű lenne, hogy az anyanyelv ápolása, a szép beszédre való törekvés, a választékos fogalmazás minden középiskolás igénye legyen. S ha ezt így nem is lehet elmondani, azt azonban igen, hogy sokan vannak, akik tudatosan törekednék erre, és így példává is válhatnak. Vékony Etelka, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium IV. c. osztályos tanulója, másokkal együtt úgy is vállalja az anyanyelvi példaadást, hogy részt vett az anyanyelvi vetélkedő különféle fordulóin. Így eljutott odáig, hogy az országos sátoraljaújhelyi verseny eredményhirdetésén, amely Széphalmon volt, a tíz legjobb között említették a nevét, és megkapta az emlékplakettet, a vele járó 500 forint jutalommal együtt. A versenyre Etelka így emlékszik vissza: — Ketten vettünk részt Békés megyéből az országos vetélkedőn, Liszkai Éva, aki iskolatársam, és én. A sátoraljaújhelyi verseny rendezvényei három napig tartottak. A verseny írásbeli és szóbeli részből állott. Az írásbeli bizony nem volt könnyű, hiszen 13 oldalas feladatlapot kellett megoldanunk megadott idő alatt. A feladatok nagy része stilisztikai jellegű volt, de több fogalmazást, illetve átfogalmazást is kellett végeznünk. Aztán következett a szóbeli, amely nyilvános volt. Hatvankét versenyző lépett a közönség elé. Külön izgalmat jelentett, hogy az előzetesen levetített, népi szokásokat bemutató film megtekintése után, három percig a népi kultúráról kellett beszélni. Három műfaj: felszólalás, előadás illetve élménybeszámoló között választhattunk. Én a felszólalást választottam, és az eredmény az lett, hogy a tíz iegjobb közé kerültem. Vékony Etelka terveiről a következőket mondta: — Előbb az érettségi, aztán közgazdasági egyetemre szeretnék menni. Bizony még nagy erőpróbák állnak előttem... Ezekhez kívánunk a sátoraljaújhelyihez hasonló sikert! —fb— VMWWWVWWWWWWMUWWWWVWWVWWW A fűrészgép százéves, aki pedig kezeli, alig múlt húsz. A bélmegyeri Oj Barázda Termelőszövetkezet fűrésztelepén készült felvételünk Fotó: Veress Erzsi A kijelölésnél több szempont mérlegelése után döntenek. Elsősorban azokra esik Mi kell egy diaporáma-vetítéshez? Diákújságokban olvastuk
