Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

1977. december 30., péntek Stafétabotváltás a megyei szolgáltatóknál Az év végi mérlegzáró ta­nácskozások ez alkalommal különös jelentőségűek vol­tak a Békés megyei Szolgál­tató és Termelő Szövetke­zetben. Mindenekelőtt azért, mert az utóbbi két évtized­ben töretlen dinamikusság- gal fejlődő, sok kezdemé­nyezést bevezető és a lehe­tőségeit jól kihasználó szö­vetkezet a szabók és szű­csök méretes részlegeinek át- vevésével újabb nagy lépést tehet előre az új esztendő­ben. A megtartott hat rész­közgyűlésen a méretesek csatlakozását szavazták meg többek között a szolgáltató szövetkezet tagjai. Egyben pedig a nyugdíjba vonuló Perdi Béla elnök posztjára Botyánszki Pál személyében egyhangúan új elnököt vá­lasztottak. Huszonegy esztendeje ke­rült Perdi Béla a megye öt nagy szolgáltató szövetkeze­tének fúziója után az elnö­ki posztra. A tagok elmond­ják: akkor még a saját ma­guk által behozott hoked­likre ültették szegényes bor­bélyüzleteikben a vendége­ket. A harminckét éve párt­tag elnök magával ragadta az akkor még mindössze 300 tagot számláló kollektívát és célul tűzték a szolgálta­tások színvonalának emelé­sét, a nyereséges gazdálko­dást Az első eredményes esztendőben, 1962-ben már 11 milliós árbevételük volt és 200 ezer forint jutott nye­reségrészesedésre. Ez évben 64 milliós az árbevételük és 1,6 millió az osztható nyere­ség. Tagjaik száma pedig — a ténylegesen dolgozóké — 780. De még 1968-ban is mindössze 18 ezer forint volt a tagok átlagkeresete és szociális juttatásokra csak 48 ezer forint jutott Most ez utóbbi összeg kerek kétmillió s a tagság át­laga meghaladja a 28 ezer forintot. Ebből a kétmillió­ból fedezik a lakásvásárlási segélyeket, az üdülési hoz­zájárulásokat (saját üdülő­jük is van), s más szociá­lis juttatások költségeit. Az elmúlt öt évben 87 tagjuk kapott 20—40 ezer forint la­kásvásárlási vagy építési se­gélyt. Legutóbb a Könnyűipar Kiváló Szövetkezete, 1975- ben az OKISZ Kiváló Szö­vetkezete jelvényt kapták és fél tucatnyi elismerő ok­levél szól az alföldi fodrász- és kozmetikai versenyeket meghonosító szövetkezet jó munkájáról. Megbecsülendő örökséget hagy maga után Perdi Béla — aki leköszö­néséig a KISZÖV elnökségi tagja is volt — a stafétabo­tot átvevő fiatal Botyánsz- ki Pálnak, aki azonban a szakma ismeretében már nem fiatal. A textiliparban kezdte pályafutását, majd KISZ-vezető, a városi KISZ- bizottság tagja, ezt követő­en pedig a városi pártbi­zottság munkatársa lett és ebben a minőségben csak­nem öt éven át patronálta a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezetét. Ügy véljük, a vezetőgárda és az új elnök irányításával, a tagság további lelkiisme­retes munkájával a jövőben is biztosított a szövetkezet dinamikus fejlődése. v. d. Hét évtizedig szolgálta a Békéscsabai Téglagyár II. számú kemencéje a hazai tégla- és cserépgyártást. A korszerű­sítés során feleslegessé vált kemencét most lebontják. Csü­törtökön 9.30-kor robbantással döntötték le a 63 méter magas gyárkéményt Fotó: Czeglédi Imre WWiWfWWWWiWWIWWWWfWWWWIWWfWIWWi»» Sikeres csúcsforgalom Hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a szállítás­ban az őszi időszak a leg­nehezebb. Ilyenkor egyszer­re jelentkezik sok mezőgaz­dasági termék és fűtőanyag, Volán 8 —1978.. Hogy mennyit bíráljuk, szidjuk vagy dicsérjük nap mint nap a Volán Vállalatot, az kiderül az újságokból vagy éppen valamelyik megálló­ban a beszélgetők szavaiból, buszra várva. Mégsem tu­dunk meglenni a korszerű jármű nélkül. Ez a fejlődés törvényszerűsége. Minél több van, annál többet akarunk, s ez vonatkozik a közlekedé­si eszközökre is. Az óév utolsó napjaiban kerestük fel a Volán 8. sz. Vállalat igazgatóját, Vándor Pált, s arra kértük, beszél­jen az elmúlt év eredményei­ről, a jövő év feladatairól. — Vállalatunk eredményes évet zár. Elszállítottunk 35 millió utast, 6 millió tonna árut. El kell mondanom, hogy ez eredményekhez nagyban hozzájárult az a 110 szocia­lista brigád, amelyeknek tagjai összeforrott egységben dolgoznak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére tett felajánlások alapján szép eredmények születtek. Egy emberként csatlakozott vállalatunk a meghirdetett országos mun­kaversenyekhez. És hogy mi­lyen munkasikert értünk el, bizonyítja az, hogy az I—III. negyedév alaRján a Volán­vállalatok közül megszerez­tük az első helyet. Jelentős eredményeket ér­tünk el — és ezt nagyon fontos hangsúlyozni — a közúti balesetek megelőzésé­ben. A vállalat vezető gárdája mindig kezdeményező volt az új, a korszerű elképzelések megvalósításában. Országos jelentőségű kísérletet folyta­tunk a békéscsabai központi telepen: automatizálható irá­nyítási rendszert szerveztünk. A zárt láncú ipari televízió­hálózat 9 kamerából, 9 mo­nitorból és a vezérlőközpont­ból áll. A műszaki diszpécse­rek a kamerák és monitorok segítségével pontos tájékoz­tatást kapnak a gépjárművek telepen belüli mozgásáról, a karbantartás és a javítás menetéről. Az eddigi tapasz­talat szerint rendezettebb és szervezettebb lett a munka irányítása. A járási székhelyeken megtartott menetrendi érte­kezleteink bizonyították, hogy autóbuszjárataink a la­kosság utazási igényeihez igazodnak A megyeszékhe­lyen jelentősen fejlődött a helyi járatú forgalom. A jövő évi feladataink kö­zé tartozik a megye közúti közlekedésének, a megnöve­kedett személy- és áruforgal­mi feladatok maximális tel­jesítése. Nem kisebb feladat vár ránk, mint 38 millió utas kulturált elszállítása, 6,5 millió tonna áru rendeltetési helyére juttatása. Munkánk megkönnyítésére és zavartalan lebonyolítására beszerzünk 31 új autóbuszt, 87 tehergépkocsit. A szeghal­mi telepünkön korszerű for­galmi telepet és javítóbázist kívánunk létrehozni, amely- lyel megoldjuk a szeghalmi járás jogos szállítási igé­nyét is. Bevezetjük a sze­mélygépkocsik szervizszolgál­tatását is. A vállalat szociális terve, amelyet a szakszervezeti ta­Fotó: Karff István | nács a napokban fogadott el, | magába foglalja azokat az in- I tézkedéseket, amelyeket | 1978-ra a dolgozók élet- és | munkakörülményeinek javí- | fására dolgoztunk ki, 5,9 szá- f zalékos bérszínvonal-növeke- I dést tervezünk továbbra is | biztosítjuk a fizikai dolgozók, | a nők, a fiatalok szakmai és 1 politikai képzését. S hogy utoljára, de nem 8 utolsósorban az ünnepi | csúcsforgalomra való felké- | szülésről is beszéljek: a tá- I volsági járatokat megkettőz- | tűk, az új év előtti időben naponta 80 mentesítő járatot indítunk és az új év első munkanapján 20—24 ezerrel több utas elszállítására ké­szültünk fel — fejezte be tájékoztatását Vándor Pál. A kulisszatitkokat persze az utasok, a fuvaroztatók nem tudhatják. Nem is ér­dekli őket. ök a pénzükért utazni és fuvaroztatni akar­nak. De jó, ha tudják, nem | könnyű feladat hárul a Vo­lán dolgozóira, ök ebben az évben úgy látták el felada­tukat, hogy megszerezték munkaversenyben az első he­lyet. Lényegesen kevesebb panasz érkezett a „sok évi átlagnál”. Annál több dicsé­ret. Béla Vali és ez alaposan igénybe ve­szi a Vasúti és közúti fuva­rozó vállalatokat. A megye vasútállomásain például csak az év utolsó két hónapjában mintegy 420 ezer tonna árut adtak, il­letve adnak fel az év még hátralevő napjaiban. Ennek a mennyiségnek az elszállí­tásához 20 ezer vasúti te­herkocsi kell. Ennek a ha­talmas számú vasúti kocsi­nak a biztosítása nem volt mindig zökkenőmentes, még­is a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az idén köny- nyebben zajlott le a szállí­tási csúcs, mint tavaly. Ez elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy a fuvaroztatók megértették a vasút gond­jait és erőfeszítéseket tettek a késedelem nélküli kirako­dásokra, az egyenletes fel­adásokra. Sikerült megszer­vezni a hét végi be- és ki­rakodásokat és ez egyben a vállalatoknál a kocsiállás- pénzt is csökkentette. Fontos tényező volt, hogy az idén korábban kezdődött a cukorrépa szállítása és a kedvező időjárás lehetővé tette a nagyobb közúti szál­lítást. Mindez azért tudott nagy segítséget nyújtani a vasútnak, mert a Volán 8- as számú Vállalata jól fel­készült az idei csúcsforgal­mi időszakra. Elkészített egy részletes intézkedési tervet, tárgyaltak a legnagyobb fu­varoztató partnerekkel, fel­készítették a gépjárműveze­tőket és szállítóeszközöket. A csúcsforgalom eddigi mérlegét megvonva megálla­pítható, hogy a közúti szál­lításban különösebb feszült­ség az igények kielégítésében nem volt. Mindössze a Me- zőhegyesi Cukorgyár térsé­gében végzett néhány ter­melőszövetkezet fuvarozást, segítve ezzel a Volán mun­káját. A megnövekedett fel­adatok időben való teljesí­téséhez az is hozzájárult, hogy a fuvaroztatók is jól szervezték meg a munkáju­kat. Ez lényeges, ugyanis a Volánnak a kampányszerű feladatokon túlmenően min­dennap rendszeresen 30 pót­kocsis szerelvényt kell biz­tosítania élelmiszer-szállítás­ra, 25-öt a Söripari Válla­latnak, 10-et a Vídia Nagy­kereskedelmi Vállalatnak és csaknem 30-at a Gyulai Húskombinátnak. Ezeken kívül is több nagy vállalat igényel rendszeresen napi négy—nyolc tehergépkocsit. összeadva a számokat, látható, hogy komoly. kocsi­parkot köt le a mindennapi rendszeres feladatok teljesí­tése. A fuvarozók és a fu­varoztatók szoros együttmű­ködése egyre fontosabb. L. L. Beruházások fontossági sorrendben I Izélsőséges véleményt hallottam az 1978-as L ____I beruházási esélyekről. V állalati főmérnök emlegette szkeptikusan: nem is olyan rég, egyszer már ráfizettünk a drasztikus stopra. A fej­lesztési pénzekkel együtt a lendületet is elvette az in­tézkedés; ahelyett, hogy a hatékonyság növekedett vol­na — a készletek emelked­tek. Ha nem vigyázunk, 1978-ban is ide lyukadha­tunk ki, s akkor nehéz lesz nagyobb sebességre kapcsol­ni a vállalati gazdálkodás gépezetét. Csakugyan befagyaszthatja a gazdálkodást az 1977-es- nél alig valamivel növekvő beruházási keret? A növe­kedés lendületének csillapí­tása egyenlő lenne a folya­mat lefékezésével? A kérdé­seket érdemes megválaszolni. Annál is inkább, mert a valóban nem a legjobb em­lékezetű beruházási stophoz lényegében nem hasonlítható az 1978-ban érvényes gya­korlat. Másrészt: szükséges is megvonni a különbséget, mert reflexszerű azonosítás, az átgondolatlan ítélkezés megtévesztő következtetések­re vezet. Mert mit ír elő pontosan az 1978-as beruházási prog­ram, milyen összeg áll ren­delkezésre az esztendőben és főleg mire? A tervben ez olvasható: a szocialista szektor 180-182 milliárd forintot fordíthat beruházásra — fejlesztésre. Ez — összehasonlítható áron — kétszázalékos volumen- csökkenést jelez. Viszont az állami beruházások előirány­zata 8 százalékkal nagyobb az 1977. évinél, ebből 10-14 százalékkal többet lehet fel­használni a nagyberuházá­sokra. És ez nagyon lényeges lehetőségre utal! Hiszen a terv ezzel elősegíti a lema­radások pótlását, a megkez­dett és különböző készültségi fokon álló, nagy anyagi ér­téket lekötő építkezések be­fejezését. összesen tíz ilyen munkát zárunk le 1978-ban, míg csupán két nagyberuhá­zás kezdődhet el — az ere­detileg elképzelt hét helyett. A vállalati beruházások kerete: 93-94 milliárd fo­rint — ami valóban kisebb, mint az 1977-es. De vegyük figyelembe: 1975-höz ké­pest a tervidőszak három esztendejét tekintve mintegy 24 százalékkal emelkednek e beruházások. Külön figyel­met érdemel, hogy a gazda­ságos exportot növelő — az ismert 45 milliárdos pályá­zat alapján folyó — fejlesz­téseket nem érinti a vissza­fogás. Ezek megvalósítására 1978-ban 12 milliárd forint áll rendelkezésre. A számok az 1978-as fej­lesztési tevékenység csomó­pontjait határozzák meg. E vázlatos áttekintésből is ki­világlik, hogy a terv nem általában a beruházásokat fogja vissza differenciálás nélkül, ítéli kényszerpihenő­re. Sőt! Nyilvánvaló a szán­dék, hogy éppen a megkez­dett munkálatok dinamiku­sabb teljesítését, aktiválását kell elősegíteni. A beruházá­sokra rendelkezésre álló pén­zeket e célra csoportosítja a program, de határozottan szelektál is, fontossági, gaz­dasági sorrend szerint — a népgazdaság érdekében. Ám tagadhatatlan: fékezi az újabb és új beruházások megkezdését, azt a szándé­kot, amely a felhalmozást kí­vánja tovább erőltetni. És ennél a szándéknál érdemes elidőzni, hiszen a túlfűtött, a népgazdasági erőforrásokat meghaladó bővítési láz nega­tív hatásait itt érhetjük tet­ten. Az 1977-es tapasztalatok ugyanis bebizonyították, hogy a felhalmozás — fo­gyasztás helyes arányait nem szabad átírni, megváltoztat­ni. Huszár István az ország- gyűlés december 15-i vitájá­ban méltán hangoztatta, hogy a túlfűtött beruházási tevékenység életszínvonal­politikánk céljait is veszé­lyeztetné — s ezt semmi­képpen sem engedhetjük meg. Ez a legfontosabb, de nem az egyedüli ok, amely a beavatkozást sürgette. Hi­szen az 1977-eshez hasonló beruházási ütem rendkívüli feszültségeket válthatott vol­na ki az építési, szerelési te­vékenységben, az anyagellá­tásban, a munkaerőfronton, a szállítási hálózatban. Ö e térjünk vissza az 1978-as tervhez, s várható hatásaihoz. Tény, nem lesz könnyű el­napolni, szelektálni a jó ja­vaslatokat, esetenként a sür­gős — például infrastruktu­rális — fejlesztési elképze­léseket. Nem lesz könnyű a vállalatok dolga sem, hiszen számos elképzelésüket át kell alakítani az új helyzetben, esetleg végleg törölni a ter­vekből. Ám mást nemigen lehet tenni. A népgazdasági folyamatok rendje, az egyen­letes fejlődés feltételeinek biztosítása megköveteli a fel- halomzás és fogyasztás ará­nyainak stabilizálását. Ugyanakkor, az óriásira duz­zadt befejezetlen állomány „munkára fogását”. Matkó István NNtNMNNIMMNMNMN Műszerek a gázrobbanás megelőzésére Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Gáztechnikái Ku­tató és Vizsgáló Állomásának szakemberei új műszerekkel vizsgálják a gázvezeték-hálózatot. A gáztranzisztorral mű­ködő készüléket az ellenőrző gépkocsiba építik be, s érzé­keli az esetleges gázszivárgást. A másik műszert gázszere­lőknek készítették. A zseblámpa nagyságú műszer jelző­lámpája felvillan a legkisebb gázszivárgásnál is. Képün­kön: A szerelők számára készült kézi műszer (MTI Fotó — Csikós Gábor felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents