Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
1977. december 30., péntek o IgHillJUiTO Húsz év a városért Nyugdíjba vonult dr. Uhljár Mihály, a békéscsabai Városi Tanács V. B. titkára Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke átadja dr. Uhljár Mihálynak nyugállományba vonulása alkalmából több évtizedes eredményes tevékenysége elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Fotó: Gál Edit A dunai erőmű építésének előkészületei fl Minisztertanics tárgyalta: Központban az ember egészsége Dr. Uhljár Mihály, a békéscsabai Városi Tanács V. B. titkára nyugállományba vonult. Csaknem 40 évet töltött közszolgálatban, ebből 20 esztendőt a békéscsabai Városi Tanácsnál, felelős beosztásban. Nyolc évig a városi tanács élén állt, egy ország- gyűlési cikluson át pedig a Parlamentben képviselte a várost. Hányán fordultak meg a hivatalában ezen idő alatt, hányán állították meg az utcán ügyes-bajos gondjaikkal, mennyi tervet, javaslatot, elképzelést tett mérlegre a várossal kapcsolatban, és hány álmatlan éjszakája volt? Mindezt 6em ő, sem a krónika nem tartja számon. A két évtized megmásíthatatlanul összefonódott a dinamikusan fejlődő megyeszékhellyel. Hiszen amit tett, Békéscsabáért tette. Tegnap, december 29-én délelőtt a városi tanácsnál bensőséges ünnepségre került sor. Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke méltatta dr. Uhljár Mihály több évtizedes munkáját. ElmondZavartalan a Eredményes évet zárt a Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, az AGRO- KER, 1977-ben. Az egyenletes áruellátásból adódóan zavartalanul tudták kielégíteni a mezőgazdasági üzemek gép- és eszközigényét. Erőgépekből 350, kombájnból 150 és pótkocsiból 500 került a Békés megyei mezőgazdaságba. Ebben az évben jelent meg a piacon a Zetor 120—45-ös és a Rába 180-as traktor is. Az üzemeltetők igen kedvező véleményt mondanak az újonnan érkezett Bizon Gigant kombájnokról. A háztáji gazdaságok részére nagy mennyiségben hoztak forgalomba a munkát segítő kis- gépeket A békéscsabai AGROKER gépforgalma mintegy 800 millió forint lesz ebben az évben. A vállalat már a jövő évi gépellátásra készül. Ehhez a vásárlók igényeinek megfelelő készlet áll rendelkezésre. A mezőgazdasági üzemektől beérkezett megrendelések szerint jelentős az érdeklődés a tárolóterek, a szárítók és a különféle technikai berendezések iránt. A Békés megyei AGROKER az idei tapasztalatok hasznosításával nagy gondta, hogy felelős beosztásában a várospolitikai problémák megoldása során igyekezett mindenkor helyesen rangsorolni a legfontosabb feladatokat. A helyi érdekek szem előtt tartásával megfelelően hangolta össze azokat a feladatokat, amelyek össztársadalmi igényként hárultak a városra. Megköszönte eredményes tevékenységét, majd a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából átadta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. (Ezt követően Araczki János, a városi tanács elnöke szólalt fel. Elismeréssel nyilatkozott a közigazgatás területén kifejtett tevékenységéről, s átnyújtotta dr. Uhljár Mihálynak a kollektív szerződés alapján járó jutalmat és az emlékplakettet. A városi tanács legutóbbi ülésén felmentette dr. Gally Mihályt, a városi tanács vb igazgatási osztályának vezetői tevékenysége alól, és 1978. január 1. hatályával kinevezte a városi tanács vb- titkárának. Az ünnepség a kinevezésről szóló határozat átadásával ért véget. gépellátás dal készült fel az új esztendőre, hogy maximálisan kielégíthesse a mezőgazdaság igényét. A gabeikovo—nagymarosi erőmű- és vízlépcsőrendszer kiépítése hazánkban is és Csehszlovákiában is a következő 15 év legnagyobb beruházása lesz. Magyar részről az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság lesz a munkák egyik legfőbb gazdája. Az előkészületekről és az építési munkák megkezdéséről nyilatkozott az MTI munkatársának Marfcó László igazgatóhelyettes főmérnök. — A kivitelezési munkák megkezdését fontos hatósági intézkedéseknek kell megelőzniük. Rendkívül fontos például, hogy a vízjogi engedélyek kiadása gyorsan és rugalmasan történjék. Ezek nélkül ugyanis nem lehet építkezéseket kezdeni. A pozsonyi társ vízügyi hatósággal már egyeztettük ezzel kapcsolatos elképzeléseinket, amelynek lényege, hogy egymás megkérdezése nélkül egyik ország területén sem adunk ki vízjogi engedélyeket. Igazgatóságunkra ezenkíOrosházán, a városi tanács művelődésügyi osztálya az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta rendszeresen tájékoztatja a város vezető testületéit az iskolákban folyó nevelő-oktató munka helyzetéről. Ennek a rendszeres tájékoztatásnak a részeként került sor december közepén a városi tanács végrehajtó bizottsági ülésén az alsó fokú oktatási intézmények nevelőmunkájáról szóló beszámolóra. Dr. Zilahi Lajos, a művelődésügyi osztály vezetője az iskolákban folyó nevelőmunkát elemezve kiemelte a szülők tájékoztatásának, az iskolai nevelési feladatokkal történő megismertetésének fontosságát, amelyben az oktatási intézmények segítséget kapnak a Hazafias Népfront városi bizottságától és a TIT városi elnökségétől is. A nevelőmunka tárgyi és személyi feltételeiről szólva megemlítette az egyre javuló tárgyi ellátottságot, az óvodákban és iskolákban végzett korszerűsítési, felújítási munkálatokat, valamint megelégedéssel állapította meg, hogy egyre javul az óvodák és általános iskolák felső tagozatainak szakos ellátottsága. Ugyanakkor hozzátette, hogy huzamosabb idő óta jelentős hiány van tanítókban. A beszámolóban azt öt éve működő nevelési tanácsadó munkájáról elmondotta, hogy az idei tanévtől kezdődően már nagyobb létszámban tudják fogadni a tanácsadó munkatársai a gyerekeket. vül még sok feladat hárul. Egyebek között a következő 15 évben milliárdos nagyságrendű kivitelezési munkákat kell elvégeznünk. Ennek érdekében építési és szállítási kapacitásunkat is jelentősen növelnünk kell. Egyebek között 17 millió köbméter földet és másfél millió köbméter követ kell megmozgatnunk. A munkár ba be kívánjuk vonni a szombathelyi, székesfehérvári, a budapesti és a bajai vízügyi igazgatóságokat is. A társigazgatóságok hajó- és gépparkjának a miénkkel való összevonása látszik a legcélszerűbbnek. — A magyar oldalon Szigetköznél kezdjük a munkát, mégpedig a jövő év tavaszán. Utat építünk az ártéri erdőrengetegbe, és megkezdjük a tározó tó zsilipjének földmunkáit. Előzőleg kerül sor ezen a területen az erdőirtásra. A továbbiakban fokozzuk a tempót és újabb vállalatok kapcsolódnak be a gigantikus méretű munkába. Az eredmények mellett azonban az előadó szólt a gondokról is. A város óvodáiban 1500 kisgyerek gondozása, nevelése, az általános iskolákban pedig 3258 tanuló oktatása folyik. Ez a létszámnövekedés természetesen megkövetelte, hogy egyes iskolákban váltott műszakban működjenek az alsó tagozatos osztályok és néhány napközis csoport. Mivel az előrejelzések alapján további létszámnövekedés várható, szükség lesz a végrehajtó bizottság fokozottabb anyagi támogatására a napközis élelmezési költségek fedezé* séhez. A város 13 óvodájában folyó nevelőmunkáról elmondotta, hogy a magas létszámok mellett is tervszerűen, a nevelési programnak megfelelően látják el feladatukat az óvodai nevelőtestületek, s ugyanakkor javult a gondozói munka is. Az általános iskolák vonatkozásában szólt a megváltozott és egyben pontosítottabb nevelési feladatok tervszerű megvalósításáról, s a nevelés ellenőrzésére mindjobban koncentráló általános és szakfelügyeleti tevékenységről. Beszámolója végén dr. Zilahi Lajos az úttörőcsapatokban folyó nevelőmunkát elemezte, amelyet — hivatkozva a városi úttörőelnökség és a KISZ városi bizottsága véleményére — jónak értékelt. A beszámoló után a határozati javaslat megvitatására került sor. A reneszánsz humanizmusa fogalmazta meg először azt, hogy minden dolog mértéke az ember. A teljes ember megvalósulásáért természetesen nem csak az egészségügy küzd. Kétségtelen azonban, hogy az ember patrónusai között a legelsők között van az egészségügy. Felesleges lenne közmondásokat idézni, amelyek az egészséges szervezet, az egészséges test és az egészséges gondolkodás összefüggéséről szólnak. Hiszen valamennyien önmagunkon érezzük és mérhetjük le, hogy mit jelent egészségesnek lenni. Sajnos, azt is tudjuk, hogy mit jelent a fájdalom emberének lenni. Nem hiszem, hogy szükség lenne statisztikai adatok, számok és mutatók felsorakoztatására annak érdekében, hogy bizonyítsuk, menynyit változott az ember helyzete az elmúlt három évtizedben. A szocialista egészségügy múltja felhatalmaz bennünket arra az optimizmusra, hogy végül is elérkezhet a fájdalom nélküli ember kora. Ez persze mesz- sze van. Ma örülünk annak, hogy Magyarországon hosz- szú évek óta nem pusztult el 14 évnél fiatalabb gyermek tbc-ben. örülünk annak, hogy az átlagos életkor 70 év fölé emelkedett, örülünk annak, hogy általános állampolgári joggá vált az egészségügyi alapellátás. S különösen annak örülünk, hogy létrejött Magyarországon is a szocialista egészségügy széles körű intézmény- hálózata. Célja világos: óvni és állandóan javítani a lakosság egészségét, biztosítani a lehető legjobb munka-, élet- és pihenési feltételeket, az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődését, a társadalom valamennyi tagjának aktív és alkotó munkában eltöltött magas életkorát. Országunk társadalma biztosan halad az egészségügy szociális egyenlőségének kialakítása felé, szemben a kapitalista országokkal, ahol Szakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a munkaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jellemzi. A vita még folyik, de az bizonyos, hogy a népgazdaság egészét tekintve jelenleg mintegy 200 ezres munkaerőhiány jelentkezik. Demográfiai okokból a következő években tovább csökken az aktív keresők száma. A teljes foglalkoztatottság gyakorlatilag megvalósult, munkaerő-kínálat nem várható az ország iparilag kevésbé fejlett területeiről sem. A nehézségeket a vállalatok többsége elsősorban a munkaerő-gazdálkodással enyhítheti. Ennek egyik formája a nálunk még kevéssé alkalmazott, úgynevezett rugalmas munkaidőrendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidő-kihasználás hatására — nő a termelékenység, csökken a munkaerő- igény és csökken az alkalmazotti létszám is. Mit értünk tehát rugalmas munkaerőrendszeren? Naponta előfordul, hogy a kötött munkaidőben dolgozók is rákényszerülnek magánügyeik vagy munkahelyen kívüli hivatalos ügyeik munkaidőben való intézésére. Az „ügyletnek” tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogy az esetek többségében hogyan dől el, most ne firtassuk. A rugalmas munkaidő- rendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgozó állapítja meg a munkaidőkezdés és -befejezés időpontját, valamint a napi munkaidőt. Természetesen, a dolgozónak minden muna lakosság állapotában lényeges különbségek figyelhetők meg az emberek szociális helyzetéről és anyagi ellátottságától függően. Sajnos a gazdasági körülmények, a társadalom fejlettségi állapota határt szab az igények kielégítése lehetőségeinek. Az ellátásnál még egyenetlenségek tapasztalhatók. A kormány legutóbbi ülése, amelyik az egészség- ügyi miniszter előterjesztésében áttekintette az egészség- ügyi ellátás helyzetét és tárgyalt a további feladatokról, hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben a szükségletek maradéktalan kielégítéséről még nem beszélhetünk. A legfőbb feladat, hogy a szükségletek és a kielégítés közötti különbségeket a lehető legracionálisabban és leghumánusabban szűkítsük. Ez olyan sorrend felállítását követeli meg, amely meghatározza a leggyorsabb tennivalókat. A kormány által meghatározott tennivalók ismeretében az egészségügyi tárca olyan hosszú távú fejlesztési programot dolgoz ki, amely lehetővé teszi több ember életének, munkaképességének megtartását és azoknak az egészségügyi feszültségeknek a feloldását, amelyek ez elmúlt években halmozódtak fel. Nemcsak arról van szó, hogy több pénz jusson az egészségügy fejlesztésére, különös gondot kell fordítani az egészségügyi munka- megosztás országos méretű tervszerű kialakítására, továbbfejlesztésére. Gondosan el kell határolni az országos, a területi, a megyei, a városi, a járási és községi feladatokat. Az egészségügy tervezésénél is abból kell kiindulni, hogy Magyarország e téren is túljutott az exten- zív fejlődés időszakán és rá kell térni az intenzív fejlesztés erőteljes kiterjesztésére, a minőség javítására. Tudjuk tehát, hogy mi a tennivaló. kanap egy meghatározott — a szakirodalom által blokkidőnek nevezett — időszakában munkahelyén kell tartózkodnia, hogy munkatársaival, feletteseivel együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgozandó munkaórák számát és a napi leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidőmértéket a kollektív szerződés szabályozza. A rugalmas munkaidő- rendszert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vállalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyugat-európai országokban, Kanadában, az USA-ban, Japánban, még Dél-Amerikában is. Több szocialista országban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkalmazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rendszertelenül jelentkeznek. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint fizikai munkaterületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő feltétele, hogy a dolgozó önálló munkát végezzen, hiszen szalagrendszer esetében például aligha valósítható meg. Hazánkban jelenleg a rugalmas munkaidőrendszert 60—70 vállalatnál és intézménynél alkalmazzák. Ebben az évben a Munkaügyi Minisztérium további 26 vállalatnál segíti bevezetését, melyre programot dolgozott ki. Bíró Zoltán B. S. E. Győrött a megyei kórház területén december 22-én új 280 ágyas kórházi egységet avattak. Képünk: a beteg telefonon hívhatja a nővért (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Alsófokú oktatás Orosházán Milyen a rugalmas munkaidőrendszer?
