Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

A társadalom összefogásával ár sokszor próbálták már felmérni, tulaj­donképpen felmérhe­tetlen az az anyagi és er­kölcsi kár, amelyet az alko­holizmus — közvetlenül vagy közvetve — . okoz. Kiszámí­tották, hány lakótelep árát eresztjük le évente a tor­kunkon, hogy mennyit for­dítunk, s mennyivel többet kellene fordítanunk az alko­holisták kezelésére, gyógyí­tására, hogy mekkora szere­pe van a szesznek a balese­tekben és a bűnözésben, szo­ciológusok vizsgálták az al­koholizáló környezetben fel­növő gyerekek helyzetét, sta­tisztikusok számolgatták, há­nyadik helyen állunk a vi­lágban a szeszfogyasztás te­kintetében. Az ilyen és hasonló vizs­gálódások adatai elgondol­koztatják, elrémísztik az em­bereket, de — a kereskede­lem forgalmi adatai is bizo­nyítják — nem tartanak vissza az ivástól. (Csak egyetlen adat: 1977 első tíz hónapjában 6 százalékkal több sört és 11,4 százalékkal több töményét fogyasztott az ország, mint 1976 azonos idő­szakában.) Mivel a szeszes italok for­galma nemcsak az idén, ha­nem az előző esztendőkben is ijesztően növekedett, a Mi­nisztertanács szeptember 10-i ülésén határozatot hozott az alkoholizmus elleni küzde­lem fokozása érdekében szükséges intézkedésekről. A kormányhatározat végrehaj­tásaként elsőnek a belkeres­kedelmi miniszter hozott rendeletet, amely a napok­ban jelent meg a Magyar Közlönyben, s amelyet a Magyar Távirati Iroda jelen­tése is ismertetett. Így ma már senki előtt sem titok, hogy január elsejétől mun­kanapokon a vendéglátóhe­lyek a nyitástól reggel 9 órá­ig nem szolgálhatnak ki semmilyen alkohol tartalmú italt. A miniszteri rendeletnek ez a pontja hívja fel leginkább magára a figyelmet, de en­nél lényegesen többet tartal­maz: négy korábbi jogsza­bály hatályon kívüli helye­zésével újraszabályozza — méghozzá egységes elvek szerint a szeszes italok for­galomba hozásának minden részletkérdését, a reklámozá­si tilalomtól a fiatalkorúak vagy az ittasok kiszolgálásá­nak tilalmán keresztül egé­szen addig, hogy az élelmi­szerboltok eladóterének hány százalékát foglalhatják el a szeszt tartalmazó palackok. A többi között kimondja, hogy a vasút- és hajóállomá­sokon, autóbusz-pályaudva­rokon — az éttermek kivé­telével — mindenütt tilos égetett szeszes italt árusítani, a tömegközlekedési eszközö­kön a mozgóárusok pedig csak sört forgalmazhatnak. A száz dolgozónál többet fog­lalkoztató üzemek környé­kén ezután nem nyitnak ital­boltokat. Hogy milyen hatása lesz az új rendeletnek, azt ma még nem lehet pontosan felmér­ni, már csak azért sem, mert az italos emberek megtalál­ják a kiskapukat, a kibúvó­kat. Ennek igyekszik elébe vágni a jogszabály, amikor arról is gondoskodik, hogy az élelmiszerboltok ne vehessék át reggelente az italboltok szerepét: a fél- és egydecis palackokat július elsejéig fo­kozatosan kivonják a forga­lomból. Mindenesetre, már az is nagy eredmény lenne, ha az ingázó, munkába utazó em­berek a vonaton nem fröcs- csözéssel ütnék agyon az időt. A feltételes fogalmazás nem az árusítási tilalom megszegését, annak lehetősé­gét jelzi — erre remélhető­leg nem lesz módjuk a moz­góárusoknak —, hanem ab­beli bizonytalanságunkat, hogy az ingázók vajon nem szerelik-e fel magukat már a vonatra szállás előtt az in­nivalóval. Természetesen, nem lehet, és nem is kívánatos minden­ki mellé rendőrt állítani. De az ivásra szolgáló alkalma­kat és lehetőségeket korlá­tozni — igen. Ezt széles kö­rűen, sokoldalúan meg is teszi a rendelet, még annak árán is, hogy várhatóan csökken a vendéglátók ár­bevétele, nyeresége, sőt dol­gozóinak jövedelme is. Az érintett vállalatoknál, szövet­kezeteknél pillanatnyilag ez okoz bizonytalanságot, ám korai lenne gazdálkodásuk feltételeit módosítani, amíg nincsenek tapasztalatok ar­ról, miként alakul helyzetük. Meglehet, hogy kieső forgal­muk egy részét ételek, üdítő italok értékesítésével tudják majd pótolni; nem is árt — egyenesen hasznos —, ha 'ilyen törekvésre kényszerül­nek. Visszatérve a fogyasztás problémájára, nyilvánvaló, hogy egy rendelettel, de még többel sem lehet az alkoho­lizmust megszüntetni. Ezt év­tizedes, évszázados nemzet­közi tapasztalatok bizonyít­ják. Az alkoholizmus olyan, az egész társadalmat súlyo­san érintő kérdés, amelyet csak az egész társadalom összefogásával lehet talán majd egyszer megoldani. Ö belkereskedelmi mi­niszter rendeletétől nem várhatunk csodát, de ha hiszünk abban, hogy alkalom szüli a tolvajt, ak­kor hihetünk abban is, hogy alkalom szüli az italozást. Az alkalmak és lehetőségek csökkentésének eredménye­ként remélhetjük a fogyasz­tás mérséklődését, a fogyasz­tási szokások módosulását. Például azt, hogy legalább műszak előtt, munkába me­net, vagy munkából hazafelé utazva kevesebben nyúlja­nak a pohár után. Gál Zsuzsa Felajánlások a jövő évi tervteljesítéshez A beruházások gyorsítása, a gazdaságos gyártmányvá­laszték bővítése, az export fokozása és az anyaggal, energiával való takarékosabb gazdálkodás áll a jövő évi terv teljesítésére tett ver­senyfelajánlásaink közép­pontjában. Négymilliárd forintot for­dítanak a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek rekonstruk­ciós fejlesztésére, a két éve megkezdődött nagyberuhá­zás a tervek szerint jövő év végére befejeződik. A gyár szocialista brigádjai elhatá­rozták, hogy addig is, amíg a rekonstrukció tart, jelen­tősen emelik a termelést. A brigádok védnökséget vállal­tak az új technológiák mi­előbbi bevezetése fölött. Az Orionból új fogyasztási cikkek kerülnek 1978-ban forgalomba, a gyártásban részt vevő brigádok vállal­ták, hogy a tervezettnél is előbb kezdik meg az AT— 961-es, új típusú televízió­család első tagjának sorozat- gyártását. Ugyancsak előbb kerül majd az üzletekbe egy új hangdobozcsalád több vál­tozata is. A már aláírt ma­gánjogi szerződések alapján az ideihez képest meghétsze­rezi a számítástechnikai esz­közök exportját a Szovjet­unióba, s fokozza a mikro­hullámú berendezések tőkés exportját is. Szovjet partne­reikkel most tárgyalnak egy olyan 960 csatornás mikro­hullámú lánc exportjáról, amilyet a közelmúltban ál­lítottak fel Taliándörögdön. Az Orion-brigádok ezeken kívül mintegy 30 millió fo­rint - értékű anyag- és ener­giamegtakarítást is tervez­nek. Az ország legnagyobb női konfekcióüzemének, a Deb­receni Ruhagyárnak 100 szo­cialista brigádja vállalta, hogy a jövő évben bőrtermé­kekkel bővítik az üzem gyártmányválasztékát. ' E program sikeres megvalósí­tására ifjúsági brigádot is létrehoztak. E termékek mi­nőségét szalagközi ellenőr­zéssel és önmeózással segí­tik. Érsekvadkerten Bod a István tsz-nyugdíjas a helyi Magyar— Csehszlovák Termelőszövetkezet részére csaknem száz kosa­rat és kétszáz vesszőseprűt készít a háztájiban (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Udvariasságot a közlekedésben A közúti balesetek száma 1970 és 1976 között 23 225-ről 18 584-re csökkent, jóllehet ugyanebben az időszakban a gépjárművek száma jelentő­sen nőtt — állapították meg a Közlekedésbiztonsági Ta­nács szerdai sajtótájékozta­tóján. Az idei év azonban ag­gasztó tüneteket hozott: a közúti, s azon belül a halálos kimenetelű balesetek száma felülmúlja a tavalyit. Ezért a gépkocsivezetőktől kérnek segítséget, akik egyaránt okozói és szenvedői a közúti tragédiáknak. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezete és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kezdeményezése alapján a nagyfuvarozó vállalatok és a Magyar Autóklub felhívással fordul minden gépjárműveze­tőhöz — jelentették be a saj­tótájékoztatón. A KRESZ szabályainak betartása mel­lett udvariasságra, előrelátás­ra és bölcs mérlegelésre intik a volán mögött ülőket, hiszen a kulturált közlekedési maga­tartás, a kölcsönös segíteni akarás közös érdek. Mindez a gépkocsivezetőkre és a gya­logosokra egyaránt vonatko­zik. A jövő év első napjaiban az érintett mintegy 80 ezer hi­vatásos gépkocsivezetőnek röpgyűléseken ismertetik az udvarias közlekedési maga­tartásra buzdító felhívást. A legnagyobb szállítási és köz­lekedési vállalatok csatlako­zásával azok a „pilóták” vesznek részt a mozgalom­ban, akik — többnyire nagy testű autóikkal — a leghosz- szabb időt töltik közutakon. Természetesen továbbra is fontos, hogy csakis jó műsza­ki állapotban levő gépkocsik vehessenek részt a forgalom­ban — hangsúlyozta több hozzászóló is. Felvetődött, hogy — a munkavédelmihez hasonlóan — közlekedésbiztonsági tájé­koztatók rendszerét javasol­ja a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának a Közlekedé­si és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. Ezzel is a kulturált és biztonságos köz­lekedésre nevelnék a gépko­csivezetőket és a gyalogoso­kat. Beszámoló a Szaljut—6 legénységének munkájáról Pék Miklós, az MTI tudósí­tója jelenti: A szovjet sajtó változatla­nul részletes beszámolókat közöl a Szaljut—6 szovjet tu­dományos űrállomáson har­madik hete dolgozó űrhajó­sok munkájáról. A követke­zőképpen alakult Romanyen- ko és Grecsko egyik munka­napja: 8.00: A „Tajmirok” — a Szaljut—6 legénységének fe­dőneve — földi ébresztése után azonnal tisztálkodás, bemelegítés, reggeli és az első helyzetfelmérő pillantás az űrlaboratórium ablaká­ból: „Hol is repülünk most?” 9.50: A munkanap az elő­ző este véglegesített prog­ramnak megfelelően orvos­biológiai kísérletekkel kezdő­dik. 10.00: Az űrállomás mű­szereinek, berendezéseinek mindennapi megelőző, kar­bantartó átvizsgálása. 11.00: Közlés a földre: „A 14. számú ablakon ritka je­lenséget, mikrometeorit kar­colását fedeztük fel. Az üve­gen másfél milliméter átmé­rőjű kráter árulkodik erről.” A becsapódás helyét, a mik­rometeorit nyomát gondosan több szögből lefényképezik. 11.30: Repülésük során másodszor találkoztak az északi fénnyel, a hajónapló­ba pontosan rögzítik: mikor, hol, hogyan. A Déli-sark fe­lett pedig egy eddig megma­gyarázatlan természeti jelen­séget: ezüstös csillogású fel­hőket figyeltek meg. Ezt is beírják a naplóba. (Folytatás a 2. oldalon) Jövőre nemzetközi tudományos tanácskozás Műszaki-tudományos egye­sületeink jövőre is kiveszik részüket hazánk gazdasági életének, az ipar és a mező- gazdaság műszaki színvonalá­nak fejlesztéséből. Tovább nő azoknak a konferenciáknak, tanácskozásoknak a száma, amelyeken külföldi érdeklő­dőket látunk vendégül. Jövő­re valamivel több mint két­száz olyan tudományos ta­nácskozást rendeznek, ame­lyen részt vesznek külföldiek is. Ez jelzi, hogy mérnökeink, tudósaink lépést tartanak a technikai világszínvonallal, sőt, nem egy esetben előtte járva, Európának és a nagy­világnak is tudnak újat mon­dani. Az említett tanácskozások A kétegyházl szakmunkásképző intézet szakkörei szorgos munkával készülnek az Alkotó Ifjúság megyei és országos rendezvényeire. Képünkön Elek Imre és Karancsi Péter, a fa­faragó szakkör tagjai, verseny munkájukon dolgoznak Fotó: Busa László közül éppen százat a MTESZ tagegyesületei rendeznek. A legtöbb külföldi a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület őszi, Budapesten tartandó kongresszusán vesz részt. Az öntők szimpozion- jának a résztvevői a szakmai vitákon kívül két napig a helyszínen tanulmányozzák majd a munkát az érintett iparágak valamelyik, tetszé­sük szerinti kiválasztott honi üzemében. Ezer külföldit vár — kétszázat a szocialista, a többit a tőkés országokból — júniusi kongresszusára az európai lakk-, festék-, zo­mánc- és nyomdafestékipar műszaki szervezete. A vendé­gek a Magyar Kémikusok Egyesülete által szervezett kongresszuson magyar kollé­gáikkal együtt áttekintik a lakkok és festékek gyártásá­ban, alkalmazásában és vizs­gálatában elért legújabb eredményeket. Gépipari, mezőgazdasági szakemberek és kémikusok érdeklődésére egyaránt szá­mot tart az a tanácskozás, amelyet a GTE rendez ápri­lisban a többi érdekelt egye­sület, valamint az illetékes állami szervek részvételével. Ennek során a mezőgazdaság. ban_ használatos vegyi anya­gok előállításával, szállításá­val, raktározásával és alkal­mazásával, továbbá azzal foglalkoznak, hogyan lehet a kemizálás során a gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyeket megelőzni. A száz konferencia közül negyvenhatnak Budapest ad helyet, több mint ötvenet vi­déken rendeznek meg. Me­gyénk is otthont ad majd nemzetközi eseménynek: áp­rilisban a GTE megyei szer­vezete rendez tanácskozást Békéscsabán a KGST-orszá- gokban használatos építőipa­ri gépekről, berendezésekről. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesiilletek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNáCS LAPJA 1977. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fUlér xxxii. Évfolyam, 305. szám

Next

/
Thumbnails
Contents