Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
1977. december 25., vasárnap o Valiban együtt Ajándék A sok kis és nagy '.titok már nem titok; a rejtegetett csomagok már kibontva- hevernek a fenyőfa alatt. ; Az ajándékkal mindenki igyekezett örömet szerezni, s hogy ez sikerült-e, tegnap este kiderült. Egy biztos, igyekezetben az idén sem volt hiány, az üzletekben szinte .a záróráig tolongott a tömeg. Az elmúlt napokban többfelé kérdezősködtem: milyen ajándékot várnak és kapnak a gyerekek. Gyulai anyuka 11 éves kisfiával: — Kazettás magnót, kvarcórát, meg mit is? Ja, 12 színű filctollkészletet kértem — így a gyerek. — És gondolod, hogy mindezt meg is kapod? — kérdem megrökönyödve. — Persze! Már nagy fiú! — vágja rá a gyerek helyett az anyuka. * • • Középiskolás diáklány. Erzsiké. Ezüst gyűrűt _és karkötőt kért. — Ezüstöt, nem aranyat? — Á, arany láncot gyűrűvel tavaly kaptam! • * • — Én bizony nem vettem drága ajándékokat a lányaimnak — teszi le a csomagokat egy fiatalasszony. —A kisebbik 5 éves, mesekönyveket kap, a nagyobb már 9 éves, neki is könyveket vettem, meg kapnak egy-egy új kiscsizmát. Ha már most karórát, meg effélét vennék, minek örülnének 5-6 év múlva?! * * * Az ajándékozás természetesen magánügy. Egészen addig, míg nem válik ésszerűtlen rivalizálássá, egymás túllicitálásának eszközévé, amelynek már nem sok köze van a valódi örömhöz. És a szeretethez, aminek a nevében tegnap este átvettük- átnyújtottuk a csomagokat. T. I. Hogyan lehetne valami újat, színvonalasat nyújtani az „Együtt—egymásért!” mozgalomban? — dugták össze a fejüket az Orosházi Gázipari Gépgyár Nyikoláj Artamonov KISZ-szervezet és a Radnóti Miklós pedagógus KISZ-szervezet tagjai. A gépgyárnak ugyanis már az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom meghirdetésekor is együttműködési szerződése volt a 3-as számú általános iskolával, a Radnóti Miklós úttörőcsapattal. Az első évek anyagi támogatása fokozatosan átalakult ebben az együttműködésben tartalmi kapcsolattá. Már nemcsak akkor hívják az úttörők a KISZ-eseket, szocialista brigádokat, ha könyvespolcra, táblára van szükség, hanem őrsi gyűlésekre, rajgyűlésekre, kirándulásokra is. Az új ötlet megszületett: a KISZ-eseknek és az úttörőknek is van klubja, tehát egyeztessék a programot, teremtsenek kapcsolatot. Egy- egy színvonalas összejövetelről az úttörők gazdag tapasztalatokkal térnek haza, és a KISZ-fiatalok is tudnak ellesni játékokat, dalokat a pajtásoktól. Ilyen közös foglalkozást tartottak legutóbb december 19-én. A fenyőünnepéllyel egybekötött játékos vetélkedőn először az úttörők adtak elő vidám jeleneteket, majd sok mókával-kacagás- sal fűszerezett vetélkedő következett. Hogy melyik csapat lett az első, annál talán fontosabb, amit a gépgyár Minimax klubjának vezetője, Szabó Gyuláné mondott a vetélkedő végén: „Ismét bebizonyosodott, hogy kitűnően érezzük együtt magunkat!” Diáklapszemle A közelmúltban megjelent az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szak- középiskola KlSZ-szerveze- tének lapja, a „Táncsics útján”. A 12 éve megjelenő, kiegyensúlyozott színvonalú újság az első oldalakat a Nagy Október emlékének szenteli. Ebben szó van egy jól sikerült orosz nyelvű teadélutánról is, amelyben — s ez úgy látszik, majdnem mindenütt így van — csak igen kevesen vettek részt az iskola diákjai közül. A most megjelenő számban indította el Havancsák Ilona az Orosháza történetéről szóló sorozatát. A dicséretes szándéknak csak egy szépséghibája van: az első rész túl rövidre sikerült. Ugyancsak sorozatot indítottak a szerkesztők Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából, amelyből részletesebb ismereteket szerezhetnek azok a diákok is, akik az irodalomórákon nem találkozhattak a nagy költő életével, műveivel. Kedves, önkritikus vallomással vezetik be a szerkesztők a Darvas József életét bemutató sorozatot: „Többen szemünkre vetették, hogy az orosházi diákok keveset tudnak Darvas József életéről... hogy jobban megismerjük Darvas életpályáját, munkásságát, alkotásait, indítjuk cikksorozatunkat.” Az első rész már mutatja, ez kevésbé irodalomtörténes- kedő írás lesz, mert ebben benne van a város, a kortársak, a rokonok, a lehetőségek adta „többletíz” is. A „Mozaik” rovatban szót kap egy Orosháza környezetvédelméről szóló írás, egy, a múlt hónap világeseményeit összefoglaló krónika is, és egy Albert Einsteinre és az általa felfedezett jelenségekre, törvényekre emlékeztető írás. A Mini Magazinbankét klub, a Táncsics- és az Ifiklub munkájával ismertet meg bennünket két diák. A lap végén ott sorakoznak az elmaradhatatlan diákmondások. B. S. E. ...Jaj, eldurran!-.. Nem is olyan nagy! ...Hajrá fiúk!... dig nem tudtam ilyen bonyodalomról. Egyébként a szerzői és előadói díj két külön fogalom. Hogy miért jöttem el? Nem vagyok dezsessz-zenész, meg aztán, mást akartam már, mint amit hosszú évekig csináltunk. Üjat, mást. — Erre utal a V’ Moto- Rock név is? — Ezt eredetileg Bródy találta ki, ők akarták a Fonográfot így hívni, de aztán a stílushoz nem illett. Igen, a név arra utal, ami a célunk: lendületet, motoros tempót vinni a szerintem eléggé egyhelyben topogó könnyűzenébe. — Hogyan fogadott a szakma, a közönség benneteket? — Csehszlovákiai koncert- körúton mutatkoztunk be, itthon pedig november 27-én az Uránia moziban. Hogy milyen sikerrel, annak megítélése nem a mi feladatunk. Különben vasárnap a Műszaki Egyetem E-épületében játszottunk. Aki valamennyire ismeri ezt a klubot, tudja, az ottani vastaps már jelent valamit... — Szóval beindult a motor. — Be. Minden szempontból nagyon felkészültünk. Nem félünk semmitől... Jó motorozást!. <f.) a V’ Moto-Rock... A színpadon csak háromnégy apró, villogó piros lám- pácska látszik, különben teljes sötétség. Aztán megszólal egy öreg Zündapp-motort utánzó gépezet, egyre gyorsul a kipufogóhang... elindul a V’ Moto-Rock koncertje. Méghozzá vidéken az első. (Rózsi előzékenyen ezt úgy konferálja: „Budapesten kívüli”) és a három hónapja létező együttes első kislemezének megjelenése napján. Rózsi megnyugtatja a békéscsabai közönséget: „ha van kedvetek tapsolhattok, de úgy sem tudjátok elrontani a jókedvünket, aztán — miközben már tombol a rock — a technikusokat intézi: „Lajos, nem zavar, hogy valami gerjed?” Meg kell hagyni, remek az új rockcsoport, a szólógitáros Menyhártot kevésbé zavarja, hogy utazás közben összetört a szerszámja és most csabai kollégája kölcsöngitárján játssza a már majdnem sláger, Motor- boogie című szám szólóját. A két, Ifjúsági és Diák Expressz Utazási Iroda rendezte hangverseny szünetében Demjén Ferenc készséggel nyilatkozik: — Bergendy a jugoszláviai Magyar Szóban azt nyilatkozta, távozásodnak anyagi háttere volt. Megszegtél egy hallgatólagos megállapodást, mely szerint a szerzői jogdíj fele a zenekart illeti... Fotó: Gál Edit — Ezt most hallom először. Nagyon meglep, amit Pista mondott. Tudomásom szerint fair-módon jöttem el tőlük. Csak egy szál gitáromat hoztam el, otthagytam 50—60 ezer forintnyi szerkórészemet, de ha kell, ennyit holnap kifizetek. Mondom, edAnno 1912 Régi képeslapok karácsonyi számaiban tallózva bukkantunk a következő fotográfiákra. Ma már mosolyra ingerlőek ezek a fotók, de a képaláírások — lévén 1911—12-ről szó — töprengésre késztetik az olvasót. „Gyerekek és az öreg a karácsonyos erdőben. Német és szláv vidékeken szokásos, hogy karácsony reggelén a kis város vagy falu valamelyik idős férfija a kis gyermekek társaságában az erdő szélére megy rozsét szedni. Az így szedett rőzsével fűtőnek karácsony estéjén.” Képünk egy bájos jelenetet ábrázol... Valóban bájos? „A gyertyafúvás nevű társasjáték. A bekötött szemű nő el akarja fújni az asztalra tett égő gyertyát, de sehogy sem sikerűi neki, mindig más irányba fúj.” Aligha hinném, hogy ez a szelíd, karácsonyi társasjáték elszórakoztatná a mai fiatalokat Karácsonyi r*jt**ny*péiy**M«nk< Es végül egy karácsonyi rejtvénypályázat: „A női láb az utóbbi időben sokszor képezte vita tárgyát. Egyes nemzetek magukénak tulajdonították a legszebb női lábat..* Külön-külön mutatunk be női fejeket és lábakat a világ különböző országaiból. A pályázók határozzák meg.,.” Hogy mit> az nyilvánvaló. Manapság inkább a férfilábak képezik vita tárgyát. Csak nem szépségben, hanem góllövőképesség szempontjából
