Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

1977. december 25., vasárnap 6 Barátaink életéből A szovjet tudomány eredményei „A rejtélyek bolygója íz éve, hogy a „Vé­nusz—4” automatikus űrállomás simán be­hatolt a „kék bolygó” légkö­rébe. A csillagászok fantá­ziáját évszázadok óta izgató, rejtélyes „hajnalcsillag” fel­tárta titkainak egy részét. Azután újabb próbálkozások következtek. Vajon, ma már mindent tudunk erről az égi­testről? Erről szól Vaszilij Moroznak, a fizikai és mate­matikai tudományok dokto­rának a cikke. A Vénusz közvetlen kör­nyezetének a kutatásai a negyedik szovjet automatikus bolygóközi űrállomás felbo­csátásával indultak meg. Ezt még két berendezés követte, amelyek pontosan olyanok voltak, mint a Vénusz—4, an­nak ellenére, hogy a bizonyos műszaki jellemzőiket tovább­fejlesztették. Végül a Vé­nusz—9 és a Vénusz—10 űrál­lomások következtek, ezek már minőségileg is új kate­góriát képviseltek. A leszállóberendezések megvalósították a sima lan­dolást a bolygó felületén és televíziós képet továbbítottak a Földre. A tudósok először a bolygó felületét pillantot­ták meg. A teljes programban kö­rülbelül 20 tudományos kí­sérlet szerepel. Az egyikben francia tudósok is részt vet­tek, s egyes eredmények ér­telmezésében értékes segítsé­get nyújtottak az amerikai szakemberek. Mit kerestek és mit talál­tak a tudósok ennek a több éves programnak a teljesítése során? A Vénusz a Föld testvér­bolygója. Tömege négyötöde átmérője pedig egyötöde bolygónkénak. Bár közelebb van a Naphoz, alig kap több hőt a Naptól, mint a Föld. Ez azzal magyarázható, hogy sű­rű felhőtakaró borítja. Az első kozmikus kutatások megkezdéséig a tudósok azt feltételezték, hogy a Vénusz éghajlata nem sokban külön­bözik a Földétől. Bebizonyo­sodott, hogy ez nem így van. 1957-től kezdve a rádióte­leszkópok nagyon magas hő- mérsékleti értékeket mutat­tak ki ,a Vénusz felszínén. Ezek 250—300 Celsius-fok kö­rül mozogtak. Az automati­kus űrállomások még maga­sabb hőmérsékletet észleltek. Hogyan lehetséges az, hogy a Föld testvérbolygója’ ilyen forró? O ülönböző magyarázatok születtek a Vénusz fel­színének és alacso­nyabb légrétegeinek a felme­legedéséről. A szovjet Vé- nusz-kutatások elsődleges feladata volt a légkör alap­vető összetevőinek meghatá­rozása, a hőmérséklet és a légnyomás mérése. Ezután annak tisztázása vált esedé­kessé, hogy milyen mélyen hatolnak be a felhők által szétszórt napsugarak? Tulaj­donképpen milyen ez a rej­télyes felhőtakaró, amelyen a legkisebb nyílás sem fedez­hető fel? A légköri képződ­mények szoros kapcsolatban állnak a földtani folyama­tokkal, ezért fontos volt tájé­kozódni a Vénusz geológiai jellemzőiről is. Ezeknek a kérdéseknek a megoldásában a szovjet Vé- nusz-kutatók sikereket értek el, bár korai lenne még vég­ső következtetést levonni. Megállapították, hogy a Vé­nusz légköre széndioxid, amely elnyeli az infravörös sugarakat. Ez az oka a magas hőmérséklet kialakulásának. A felszín közelében 470-480 Celsius-fok és 100 atmoszféra légnyomás tapasztalható. Egy kis vízpára alaposan megne­hezíti az infravörös sugarak áthatolását a bolygó felhőta­karóján. Ennek ellenére a felhők által szétszórt napsu­99 garak mélyen bejutnak a légkörbe és jelentős részük eléri a felszínt. Ezzel ma­gyarázható a légkör ilyen magas hőmérséklete. A jelen­séget „üvegházi hatásnak” nevezik. Az „üvegházi hatás” a Vénuszon 500 Celsius-fok kialakulását is lehetővé teszi. A szovjet műholdak által szolgáltatott eredmények azt bizonyítják, hogy éppen az „üvegházi hatás” okozza a bolygó felszínének a felmele­gedését. A magas hőmérséklet miatt csak a légkörben található víz, a felszínen nem. De a légkörben sem sok. Íme, így magyarázhatjuk meg a lég­kör sajátos tulajdonságait, amelyet csaknem teljes mér­tékben szénsavas gázok al­kotnak. A Vénuszon ugyan­úgy, mint a Földön: a bolygó belsejében levő gázok kivá­lasztódásával alakult ki a légkör. A kiválasztódás gyor­sasága ugyancsak körülbelül egyforma volt a két égitesten. A Vénusz belseje azonban vízben igen szegény. A Föl­dön a víz feloldotta a szén­dioxidot és utána az üledékes kőzetekben lekötötte. A Vé­nuszon ez nem történt meg. Ez az oka a két bolygó óriási légköri és hőmérsékleti elté­réseinek. Ö bolygóval kapcsolat­ban még sok rejtély vár megoldásra. A Vénusz-kutatás olyan érde­kes tervei látnak napvilágot a sajtóban, mint például a légkörben lebegő kutató-lég­gömbök és a felszínt vizsgáló önjáró berendezések előállí­tása. A Vénusz fizikai felté­teleinek a sajátosságait — mint a már említett magas hőmérsékletet és légnyomást — figyelembe véve megálla­píthatjuk, hogy óriási műsza­ki nehézségek közepette és pontos elemzést igényelve haladhat előre a kutatás. (APN — KS) Üreg ember, nem vén ember Érdekes kísérlet folyik — az NDK gerontológiai társa­ságának kezdeményezésére — Schwerin megyében, 12 városban és 40 üzemben megkezdődött az „öregedés iskolájának” harmadik tan­éve. A hároméves tanfolya­mok célja, hogy — milyen tapintatos körülírás! — „a megfelelő korosztályokat idejébeiv előkészítsék a nyugdíjas esztendőkre”. Or­vosok, üzemi és tanácsi ve­zetők, jogászok, szociológu­sok tartanak előadásokat az ötvenes életéveinek végén, vagy a hatvanas éveinek ele­jén járó hallgatóságnak. A feladat: felkészíteni ezeket az embereket az előttük álló esztendőkre, felvilágosítva őket, hogy az idő ugyan kö­nyörtelenül halad, de aki okosan számol azzal, amivel számolni kell, sok mindent elkerülhet, amit általában az öregkor velejárójának tartanak. Az .alapelv az a tény, amit ki-ki a saját környezetében is tapasztalhat, nem a teljes pi­henés, a tétlenség tesz jót az idős embereknek, hiszen ne­kik is szükségük van az „élet sójára”, a megfelelő módon, túlerőltetés nélkül végzett munkára, tevékeny­ségre. Megállapították, hogy 60 éVes ereje a 30 éveshez képest átlagosan 16 százalék­kal, az 50-60 életév között 7 százalékkal csökken. Ha azonban megfelelő munka­helyek állnak rendelkezésre, akkor nemcsak a nyugdíjas korig (ez az NDK-ban nők­nél 60, a férfiaknál 65 év), hanem még azon túl is nyu­godtan lehet dolgozgatni. Meg is teszik: az első 5 nyugdíjas esztendőben a férfiaknak több mint fele, a nőknek több mint egyharma" da folytatja foglalkozását. Az üzemek megfelelő munkakö­rülményeket is teremtenek ehhez. Az alapelv: az idős emberek számára ne csak afféle kisegítő munkakörö­ket tartsanak fenn, ha­nem lehetőleg minél többen tudják folytatni eredeti szakmájukat. A schwerini kísérlet része­ként a kijelölt üzemekben folyik a nyugdíj előtt állók orvosi felülvizsgálata, meg­előző, preventív gyógyüdül- tetése. A tapasztalatok sze­rint az NDK nyugdíjasainak egyötöde teljesen egészséges, 20 százaléka komoly betegsé­gekkel küszködik, s hatvan százalékuknak olyan pana­szai vannak, amelyeket meg­felelő életmóddal, intelligen­ciával, tájékozottsággal könnyen el lehet kerülni, vagy elviselni. Az előzetes orvosi szűrések, kúrák az ilyen panaszokat is jelentős mértékben csökkentik. Az NDK-ban, mint az ipa­rilag fejlett országokban ál­talában, állandóan emelke­dik az idős emberek száma. Jól mutatja ezt például a várható életkor, ami ma a nőknél 74, a férfiaknál pe­dig 69 esztendő. Ez az el­múlt negyedszázad alatt 5-5 esztendővel emelkedett. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az ország lakosságának 22 százaléka mór betöltötte 60., 17 százaléka pedig a 65. szü­letésnapját is megünnepelte már. , Mindebben tükröződik egyebek mellett ez a széles körű orvosi gondoskodás és egészségügyi ellátás, amelyet ebben a szocialista országban is élveznek az emberek. A nyugdíjasok gondjaival való fokozott törődés a szocialis­ta egészségügynek újabb je­lentős, s bizonyára más or­szágok számára is tanulság­gal szolgáló vállalkozása. p. i. Gyáróriást építenek Radomirban A bulgáriai Radomirban befejezéséhez közeledik az ország legnagyobb gépgyárának építése. Az új üzem a tervek szerint 1980 végére kezdi meg működését (Szofiapress — KS) Halászat Vietnamban A vietnami nép fő gazdasági tevékenységei közé tartozik a halászat. A Phu Quoc szigetének lakói évente 40 ezer ton­na halat halásznak (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Munkásművelődés Kassán A kassai Kelet-Szlovákiai Vasművek nemcsak termeléséről, hanem munkásai művelődésében kifejtett tevékenységéről is híres Csehszlovákla-szerte. A város közepén épült föl a vasművek művelődési háza, amelyben a dolgozók számta­lan kulturális lehetőség között válogathatnak. A talán leg­nagyobb érdeklődés a fotószakkör munkáját kíséri. Képünkön: a gyár fotóamatőrei dokumentumfilmet forgatnak (Orbis — KS) flz idegenforgalomért Kubában Kuba természeti szépsége gyakori témája a népkölté­szetnek és a szépirodalom­nak is. A szigetország ezért mindig sok idegent vonzott, 1959 előtt azonban főleg az amerikai milliomosok para­dicsoma volt. A yenkik sa­ját arcukra formálták a napsütéses kubai tengerpar­tot, s pénzüket az amerikai maffia által kiépített játék- kaszinókban hagyták. A forradalom győzelme után gyökeresen megválto­zott a turizmus jellege: a kaszinókat bezárták és be­tiltották a kábítószer-keres­kedelmet. A vezetés most megkülön­böztetett figyelmet fordít a tömeges turizmus fejleszté­sére. Az ország legfestőibb tá­jain gombamódra szaporod­nak a szállodák. A mérsékelt árak Kubát a szerényebb jö­vedelmű emberek számára is elérhetővé teszik. Az idén már a magyar utazási irodák is több türistaesoport látoga­tását szervezték meg a szi­getországba, és vendégcso- portokat fogadtak a többi szocialista országokból is.

Next

/
Thumbnails
Contents